Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-10-19 / 84. szám

Lapunk mal száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza Ötvenhatodik «évtoly-s&sa». 84. »sss^Lsrai. Szombat, 1935. október 19. OH LÁM POLITIKAI LAP ■renntaeK -nws^»-.í>ra*0sj*'w. • Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 8(1 Ke, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ke. Egyesszáin ára 1 korona. «& riz&8*au2BBmm&3m8m Anglia feltűnő békevágya. Komárom, október 18. Az egész olasz—abesszín konflik­tusban feltűnik Anglia mohó béke­­vágya, melynek hol Sir Sámuel IIoare külügyminiszter, hol pedig Eden lord népszövetségi miniszter adtak hangot. Ellenkezett ez a hűvös és rezervált angol külpolitika minden hagyomá­nyával. Mikor azután a Földközi ten­geren megjelentek az angol hadiha­jók és Anglia ezzel akart nyomást gyakorolni Olaszországra, ez gondol­kodóba ejtette a világ közvéleményét, amely ina már — amikor nagy íegy­­verszállítinányok érkeznek Abesszí­niába az angol Szomáli gyarmaton keresztül — tisztában van azzal, hagy tulajdonképen a háborús felek most már nem Olaszország és Abesszínia, hanem Olaszország és Anglia. Az angol hipokrízisncl csak a vi­lág ostobasága nagyobb, amely nyu­godtan és ölhetett kezekkel nézi most is, hogy Anglia terjeszkedjék, mert nem elegendő még a földkerekségé­nek egyharmadrésze angol gyarmat­nak és domíniumnak, hanem pon­tosan még Abesszíniára van neki szüksége, amint szüksége volt Egyip­tomra és Szudánra is. A népszövet­ség természetesen nem mérlegelte ezeket a viszonyokat és bedőlt Ang­liának olyannyira, hogy ölvén tag­állam kimondta Olaszország ellen a gazdasági szankciókat. Mindössze há­rom tagállam volt olyan őszinte, hogy ebbe a csúnya játékba nem ment be­le és nem hajlandó a brit világhatal­mat támogatni Olaszország ellen, amelyet most le akar nyomni a nagy­hatalmi állásból a világ közép- vagy kishatahnai sorába. Ez rejtőzik az angol békevágy mö­gött. És ehhez mini komikus kísérő­­jelenség járul a pocakos Litvinov népbiztos indítványa, hogy meg kell rendszabályozni azokat, akik nem csatlakoznak a szankciókhoz, tehát a három kisállamot: Ausztriát, Magyar­­országot és Albániát. Ezt az indít­ványt csendes derültség fogadta, mert nagyon is oroszos mellékíze van neki, ahol tudvalevőleg a legnagyobb sza­badságuralkodik, csupán szabad véle­ményt nem nyilváníthat senki. Genf válságos napjait éli, mert a szankciók dolga is hebehurgyán és minden meg­fontoltság nélkül ment keresztül. Nem gondolt egjik tagállam sem arra, hogy a mai európai közgazdaság nem nél­külözhet semmi kereskedelmi vi­szonylatot egyetlen legkisebb állam­mal sem, mert ezzel a saját közgaz­daságát ássa alá. De hát Anglia ön­zése nem ismer halárokat, amikor ar­ról van szó, hogy ezeket a határokat ki kell tolni Abesszínia közepéig és ekkor közömbös ránézve, hogy ma­rad-e ott rabszolgakereskedés vagy nem marad és Afrika nyitott kapuja Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA őr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és EÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal« Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Komárom, október 18. Október 23-ra hívta össze a köz­társaság elnöke a nemzetgyűlést. A köztársaság elnöke Malypetr mi­niszterelnökhöz a következő leiratot intézte: Lana, 1935. október 17. Miniszter­elnök Űr! A nemzetgyűlés mindkét házának ülésszakát befejezettnek nyil­vánítom s a nemzetgyűlés mindkét házának legközelebbi ülését Prágába október 23-ra hívom össze. — T. G. Masaryk ,s. k. Malypetr s. k. Országos végrehajtóbízottsági ülés. Az országos kcresztényszocialista párt országos végrehajtó bizottsága Po­zsonyban, október 21-én, hétfőn dél­előtt 10 órakor a párt helyiségében ülést tart. Az ülés napirendjén szere­pel a pártelnök megnyitó beszéde és megbeszélés tárgyát képezi a mai po­litikai helyzet, azonkívül a párt to­vábbi munkaprogrammja és több szer­vezési kérdés. A végrehajtó bizottság végül foglalkozni fog a púrtkongrcsz­­szns egybehívásának kérdésével is, amelynek határidejét és napirendjét fogják megállapítani. Uj nemzetvédelmi törvényjavas­latok A képviselőház véderőbizottsága ülést tartott, amelyen Machnik nem­zetvédelmi miniszter megtartotta első beszédét. Beszéde során kijelentette, hogy a nemzetközi helyzet nagyobb erőfeszítéseket követel meg az állam védelmének előkészítése céljából. Az államvédelem kiegészítése végett még további törvényeket kell hozni, ha azt akarjuk, hogy a katonai igazgatás ezekben a súlyos sorsdöntő időkben eleget tudjon tenni feladatainak. Min­denekelőtt az állam védelméről szóló új törvényről van szó, melynek ma­ffáhan Ifipll finrrlalni n n háború és az állam veszélyeztetésének más eseteire vonatkozó összes intézke­déseket. Ez a törvény pótolná a hábo­rús szolgáltatásokról szóló eddigi tör­vényeket, de sok más új feladatot is szabályozna'. Az előkészítés alatt álló törvény főként a legfelső államvédel­mi tanács intézményét volna hivatva törvényes úton szabályozni, mert erről eddig csak kormányrendeletek intéz­kedtek. A törvénynek elő kell készí­tenie az állam védelmét, főként ami a hadianyag gyártás mozgósítását illeti, a személyes és a dologi hadiszolgálta­tásokra bevonandó polgárok kellő szá­mának biztosítását, a gazdasági nehéz­ségek elleni védelmet, elsősorban ami a lakosság élelmezését illeti, vala­mint az állami rend és nyugalom biz­tosítását. A minisztérium továbbá tör­vényjavaslatot készít elő a véderőké­pességre való nevelésről, ami kötele­zővé fogja tenni az előzetes katonai kiképzést;' melyben minden bizonyos kort elért polgárnak alá kell vetnie magát az iskolában vagy a megfelelő egyesületekben, azok számára pedig, akik sem az iskolában, sem valami egyesületben nem kapnak ilyen neve­lést, külön kiképző központokat állí­tanak fel. A miniszter beszélt ezután a hadse­reg megszervezése terén előfordult vál­tozásokról, a katonatisztekben mutat­kozó hiányról, a továbbszolgáló al­tisztekről, a hadsereg kiképezéséről és katonai gyakorlóterek létesítéséről. Vé­gül a hadsereg felkészültségének szük­ségességéről beszélt és a tökéletes hadi felszerelés végrehajtását sürgette, ami szükséges az állam biztonsága szem­pontjából. Értekezlet az adóigazgatás egyszerűsítése ügyében. Trapl dr. pénzügyminiszter elnök-Ipíp ttipIIpH szakértői p.rtpkp/lpi volt a pénzügyminisztériumban, amelyen az adóigazgatás egyszerűsítésére irá­nyuló indítványokkal foglalkoztak. Az értekezlet szükségesnek tartja, hogy az adóigazgatás jobb munkabeosztása ér­dekében a házbéradó vallomás, vala­mint a ház- és lakásjegyzékek benyúj­tásának idejét a december 1—31. kö­zötti időre és a többi egyenesadó- és forgalmi adóvallomás benyújtásának idejét a január 1—31. közötti időre te­gyék át. Ennek az volna a célja, hogy az adókivetési munkálatokat gyorsab­ban be lehetne fejezni és így a fize­tési meghagyásokat is gyorsabban le­hetne szétküldeni. Az értekezlet az­tán a kis adófizetők kereseti és jöve­delmi adója kivetésének egyszerűsí­tésével is foglalkozott. Ezek számára, amennyiben nem kifogásolják, egy­szerre két évre vetnék ki az adót, hogy ily módon mind az adófizető, mind az adóigazgatás számára is leegyszerű­sítsék az adóeljárást. Végül az adó­számlákban való rend helyreállítására irányuló javaslatokat intézett el az ér­tekezlet. Novemberben uj tárgyalás lesz Csehszlovákia és Magyarország között A július 14-én megkötött és szep­tember 14-én revideált magyar-cseh­szlovák gazdasági egyezmény szokásos negyedévi revízióját november máso­dik felében tartják. A tanácskozások megkezdésének időpontja még nem is­meretes, valószínű azonban, hogy no­vember 18-án vagy 25-én ül össze a két állam kereskedelmi küldöttsége. A ma érvényben lévő gazdasági egyez­mény keretszerződése tovább is ér­vényben marad s a novemberi tárgya­lások folyamán csupán a jövő évi kontingensek jegyzékéről lesz szó. A kontingenslistát eddig háromhavi ér­vénnyel állították össze s ezért kellett a megállapodást negyedévenként re­vízió alá venni. Ezzel szemben a no­lesz-e tovább is Ázsiának, miként ed­dig volt. A béke engedelmes és alkalmas kö­pönyeg arra, hogy Anglia gépfegyve­rei az abesszinekhez eljussanak és a Wickers-művek foglalkozzanak a pangó háborús iparral. Mert Anglia a békét akarja, de az olasz hadihajók köszöntését nem fogadja a Földközi tengeren, mivel azt a magáénak te­kinti. Pedig valahogyan ezt a kérdést is tisztázni keltenék, hogy Anglia mi­lyen jogcímen foglal le magának ten­gereket és kikötőket az európai kon­tinensen. Anglia annak idején nem írta alá a genfi jegyzőkönyvet, mert nem akart a kontinensen kötelezett­ségeket vállalni. Ma ezt az álláspont­ját már régen feladta. Anglia a kon­tinensen is a prímhegedűt akarja ke­zébe kaparintani és a koncertet ve­zetni. Franciaország félszeg helyze­tében tehetetlenül topog egy helyben és békét igyekszik közvetíteni. Meg­haladott álláspont. Ma már nem er­ről van szó, hanem arról, hogy ne legyen a gyarmati háborúból európai háború. Mert a gyúlékony anyag olyan nagy és a súrlódási felület annyira kiszé­lesedett, hogy most már csak min­denkinek ennek a veszedelemnek el­hárításán kell dolgoznia. Egy fegy­verszállító angol gőzösnek az olasz tengeri erőtől való átkutatása már casus bclli-t jelenthet. Vagy a Föld­közi tengeren a két hatalom flotta­­egységeinek bármi kis ellenségeskedé­se szintén háborús oknak lesz minő­síthető. Félni lehet attól, hogy Ang­lia behozza a háborút a kontinensre nagy tengeri hatalmával és hadere­jével. Már pedig még egy európai ka­tasztrófa elpusztítana mindent, ami értéket jelent az államok részére, to­vábbá az emberi kultúrának és civi­lizációnak eredményeit. Anglia régi — hagyományos — te­kintélye ebben a konfliktusban súlyos meglépázásokon ment keresztül. Fő­képen békebarát jelmeze miatt, mely­ben már senki sem hisz. Anglia hosz­­szú időre eljátszotta a jogát, hogy a béke barátja lehessen. De jöhet még idő, amikor mai szerepét szemére lohbantják ott, ahol a nemzetek sor­sáról tanácskoznak. Most már nem arról van szó, hogy az olaszok meghódítják-e Tigre vagy Ogaden tartományokat, hanem arról, hogy Anglia hogyan fog beavatkozni Olaszország ügyeibe. És ebben az esetben a világ közvéleménye a gyen­gébb oldalára áll, mert a gyengébb az afrikai konfliktusban is nem Abesz­­szinia, mely mögött ott állanak az angol gépfegyverek, hanem az ola­szok, akik helyet szeretnének maguk­nak keresni a nap alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom