Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)
1935-10-16 / 83. szám
1935. október 16. »KOMÁROMI LAROKc 3 oldal-Nagy Jenó' kormánybiztos elsó nyilatkozata a városházán szükséges lépésekről, saját programjára. „Legfontosabb a fizetések rendelése, mert nélkülöző tisztvise lökkel nem lehet eredményesen dolgozni 1“ Komárom, okfóber 15. Kedden délelőtt, a komáromi kormánybiztosság tulajdonképem első napján, munkatársunk felkereste a város polgármesteri szobájában az újonnan kinevezett kormánybiztost, Nagy Jenőt s megkérte, nyilatkozzék terveiről, céljairól s a várható rendelkezésekről. Nagy Jenő kormánybiztos a kővetkezőkben foglalta össze programmját: — Most nézem át a revíziós jelen: tést. amelyet az országos hivatal küldöttei foglaltak írásba, mert a revíziós jelenlésben foglaltak következtében jöttem ide. A jövőre vonalközó részletes információval még nem szolgálhatok. Mindenesetre tudjuk, hogy a varr is igen nehéz gazdasági viszonyok közölt Iái s feladatom, hogy a várost ebből a nehéz helyzetből kisegítsem. Ehhez megvan bennem az erős akarat és a jószándék. Természetesen, munkámat csak úgy tudom jól teljesíteni, ha a beosztott tisztviselők száz százalékosan állanak hivatásuk magaslatán. Meg fogom követelni a leglelkiismeretesebb, pontos munkát szigorúan. Amik történtek, azokat nemcsak egyetlen ember számlájára kell írni. — Utam, amelyen haladni fogok, a törvény, a jog s az igazság útja. Minden nemzetiségi, pártpolitikai és felekezeti kérdésen felülemelkedve akarom hivatásomat betölteni: ez nálam természet kérdése. Szükséges azonban, hogy a város polgárai részéről is meg légyen a bizalom s a jóindulat. Minden ténykedésemet úgy bírálják él, hogy az összesség érdekeit képviseli, így, ha intézkedésem némelyike egyeseket sújt is, de az összérdek szempontjából szükséges. (Mi lesz a legközelebbi munka?) — Meg kell tennünk azt, amit az országos hivatal megkövetelt, hogy az országos szanálási alapból részesül-Komárom, október 15. Egy hosszú családi háborúskodás tragikus epilógusát tárgyalta elsőnek hétfőn a komáromi esküdtszéki bíróság. A bíróság elnöke dr. Krizs Ferenc volt, míg a vádat dr. Mottos vezetőügyész képviselte, a védelmet dr. Lengyel ügyvéd látta et. Szöcs Gábor kisggarmati lakos állott a bíróság előtt egy gyilkossággal s egy szándékos emberölés , bűntettének kísérletével vádolva.. Szöcs Gábor régi háborúságban állott falujában Rakó Mártonnal és annak családjával. A háborúság nemhogy szűnt volna, hanem egyre hevesebbé fajult, amelynek során Szöcs Gábori egyizben már elítélte a párkányi járásbíróság, amit Szöcs Gábor magára nézve különösen sérelmesnek talált. A két család kölcsönösen fenyegette egy: mást, noha egyébként »jóviselkedésű« embereknek tartotta őket a falu. Négy esztendeje állottak már ellenséges viszonyban s állandó pörüsködésben uton-utfélen sértegették egymást. / Tavaly tavasszal végzetesen összeszólalkozott Szöcs Gábor és Rakó Márton leánya. -. ■ ' ; ■ ■ '• ■ b ' Szöcs Gábor elverte a leányt, amire Szócsőt a párkányi járásbíróság elítélte s .az Ítéletet a komáromi bíróság meg is er ősi telte. Ettől a pillanattól fogva Szűcsnek nem volt nyugalma $ bősz-' szilt esküdött. „xf Különösen azt sérelmezte, hogy azzal hessünk. S ez a pótadó felemelése. Ezt elintézzük s az erre vonatkozó 1936-os költségvetésünket mielőbb beterjesztjük s ugyanakkor kérjük a szanálási alapból való segítség-adást. A másik szükséges lépés, hogy tudjuk pontosan: mennyi tartozása van a városnak s ezeket konvertáljuk valamely pénzintézetnél, ahol az annuitások kedvezőbbek a városra. Pénz a pénzintézeteknél igenis van, ebből a szempontból különösebb nehézségektől nem kell tartani. Itt, ha nehézségekről lehet szó, csak az, hogy milyen fedezetet nyújthatunk. —■ Első, legfontosabb, hogy a nyomasztó apró tartozások legyenek rendezve. Nagyon fontos ügynek tartom azt is, hogy a városi tisztviselők és nyugdíjasok fizetésügye rendezve legyen. Ezt a legsürgősebb adósságok sorába helyezem, mert nélkülöző, éhező tisztviselőkkel eredményesen dolgozni igen nehéz. Amilyen szigorral megkövetelem a pontos munkát, olyan erélylyel dolgozom az ő anyagi ügyük rendezésén. (Elbocsátások lesznek?) — A városnak még nincsen kidolgozott szabályrendelete s a városi tanács csak a személyzeti részig jutott ennek tárgyalásánál. Természetes, le kell tárgyalni ezt is, mert a revíziós jelentés is követeli. (Mikor lesz benn hivatalában a kormánybiztos úr?) — Reggel félnyolctól tizenkettőig a városházán, tizenkettől félháromig a bankban, délután háromtól négyig a városházán ismét s négytől—hatig a bankban. Sok munka lesz ez: még estére is jut a városházi aktákból___ így végzi be nyilatkozatát a kormánybiztos: — Nem kerestem ezt a megbízatást, de, ha vállaltam, annak megvannak a maga okai s elsősorban a város érdekében akartam ezzel cselekedni. gyanúsították, hogy visszaélt a Rakóleány védtelen helyzetével. Végre megérett Szöcsben a gyilkos szándék, Komáromban álruhának hosszú kabátot és nagy sapkát vásárolt februárban, majd később egy ismeretlen embertől vadászfegyvert s egy Browning-pisztolyt vásárolt s mindezeket a holmikat eldugta a község határában, a füzek alá. Későbbi vallomása szerint »védekezésből« vásárolta mindezt, hogy ne ismerhessék föl s hogy védekezni tudjon, ha megtámadják. Ez a vallomása azonban nem volt helytálló, mert Szöcs Gábor véres bosszút forgatott magában. Egy szép májusi napon végre elkövetkezett a leszámolás órája: — Május másodikén látta, hogy Rakó Márton a határba megy, szekerével^ — mondotta vallomásában a gyilkos. — Én kértem az Istent, hogy mutassa meg ártatlanságomat a község előtt, de nem mutatta meg. Erre kimentem a határba, bajszomat bicskával, levágtam, az elrejtett kabátot, sipkát magamra vettem, valamint a fegyvereket is, hogy megkérdezzem Rakótói: miért vannak velem ellenségeskedésben. Közel is ért Rakóhoz, aki családtagjaival együtt a szekér mellett haladt, ürügyet keresett az összeszólalkozásra. Rakó védekezett, de Szöcs Gábor már emelte is a fegyvert és lőtt, rövid szóváltás után. Közben arra is volt gondja, hogy a szekér mellett haladó Janetka Istvánt felszólítsa, hogy álljon félre, mert tisztán akarta látni a célpontot. Közvetlen közelről agyonlőtte Rakó Mártont. Rakóné megfutamodott, Szócsőt elfogta a düh, utánalőtt az asszonynak, majd revolverét is használta. Az öreg Rakó, az apja elkapta a gyilkos kezét, amire az ifjabb Rakóné is visszafordult, kicsavarták a fegyvert a gyilkos kezéből s ayybafőbe verték vele, hogy a puska el is törött. Szöcs Gábor később a nagy zavarban eltűnt, visszaszaladt a füzesbe, kihúzta alsónadrágja zsinórját, fel akarta akasztani magát is. A zsinór azonban elszakadt, Szöcs eszméletlenül terült el a földön, később akadtak rá. a nyomozás során. A csendőröknek bevallotta, hogy előre készült a gyilkos tettre s csak azt sajnálja, hogy Rakónét is agyon nem lőtte. A hétfői esküdtszéki tárgyalás alkalmával zavarosan vallott és sok beszéddel, erős színészi megjátszó képességgel igyekezett mentegetni magát. Megható volt a meggyilkolt Rakó özvegyének s az öreg Rakónak a vallomása. A tanúvallomásokból a szokásos, áldatlan falusi háborúság, örök ellentét képe bontakozott ki: a perek lavinájában s a kplcSqnös pletyka áradatában, — Szöcs szerint, — csak a vér segíthetett. A csendőrök terhelőén vallottak. Kihallgatták az orvosszakértőket safegyverszakérlőt. Mintegy tizenöt tanú vonult föl, hogy vallomást tegyen. Az Komárom, október 16. Kedden tárgyalta a komáromi esküdtszék, dr. S o ó s Imre felsőbírósági tanácsos elnöklete mellett Vörös József köbölkuti éjjeliőr szándékos emberölési ügyét. A vádat dr. Rigán államügyész képviselte, a védelmei dr. Lengyel védőügyvéd látta el. Vörös József, az »Agrasol« gabonaraktárának éjjeli őre volt, aki revolvert is hordott magánál. Vörös évek óta rossz viszonyban volt Varga János köbölkuti erdőőrrel s ahol találkoztak, rögtön sértegették egymást. A sértegetés különösen a kocsmában sikerült jól, amikor mindketten kapatosak voltak. A tragikus nap estéjén véletlenül ismét összetalálkozott a két haragos a Bartal-féle vendéglőben s ahogy meglátták egymást, azonnal sértéseket vagdoslak egymás fejéhez. — Mik voltak ezek a sértések, — kérdi a tanácselnök az esküdtszéki tárgyalás alkalmával a vádlottól. Vörös József vállat von. — Kezdetben csak finoman mondott nekem néhány szót, azt fel sem vettem. (És itt a vádlott idézi áldozatának néhány »finom« szavát, amely nyomdafestéket sehogysem tűrne meg, lévén a legválogatottabb gorombaság, amit csak részeg emberek egymás fejéhez vágnak italozás közben. Majd így folytatja:) Ezek csak olyan kis sértések voltak és nem is ütköztem meg nagyon, de mikor komolyan kezdett sértegetni s azt mondta, t a k - nyos vagyok, akkor nagy haragra gerjedtem. A komoly tárgyalóterem tragikus felhőit egy pillanatra bearanyozza az önkéntelen derű sugara: az ügyész sem bírja elfojtani mosolyát, csak a bíráknak kell komolyaknak maradni. A »finomkodás« után tovább veszekedtek, majd Vörös József mérgében ellenfelére borította az asztalt. Varga János eltávozott, de Vörösben már forrt a bosszú s utánaeredt Vargának, akivel ismét összeszólalkozott s ismét veszekedett. Vörös végre előrántotta revolverét s két lépésről belelőtt Vargába. Varga később kiszenvedett, Vörös kezéből kicsavarták a revolvert. Vörös önként jelentette fel magát a csendőrségen. atyja szomorú vallomást tett: látta saját fia meggyilkolását. A gyilkost közvetlen közelről lehetett csak megismerni: álruhában volt. Az öreg ember fogta le a gyilkost, aki kétségbeesetten verekedelt-viaskodott. Azt vallja még az öreg Rakó, hogy Szöcs Gábor miatt a házát is kénytelen volt elcserélni, mivel Szöcs állandóan a háza előtt járkált s hangosan fenyegette. Az esküdtszék késő este hozott ítéletet, dr. Mattos János hatalmas vádbeszéde és dr. Lengyel Ármin védőbeszéde után. Bűnösnek mondták ki Szócsőt egyrendbeli befejezett gyilkosság s egy emberölés kisérlete bűnében s ezért életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. Az elitéit közömbösen vette ezt a büntetést. .Államügyész és a védő semmiségi panaszt jelentett be. A törvényszéki tárgyaláson Vörös azzal védekezett, hogy önvédelemből cselekedett, mert különben attól félt, hogy Varga bántalmazni fogja őt. Számos tanút hallgattak ki ebben az ügyben, közöttük a vádlott feleségét is, aki szintén vallani akart. Dr. Csongrády, dr. Mezey és dr. Bardócz orvosi szakvéleménye meghallgatása után elhangzottak a vád és védőbeszédek, majd az esküdtek bűnösnek mondták ki Vörös Józsefet erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében s ezért hatévi fegyházra ítélték. Hangos Mozi Friderika Lehár Ferenc ragyogó operettje Mädy Christians és Hans Heinz Bollmann. Goethe, a költőfejedelem ifjúkori szerelméről szól a híres Lehár operett: »Friderika«. A főszerepekben Mädy Christians és Hans Bollmann mellett találkozunk kedvenceinkkel: Paul Hörbiger, Else Elster, Theo Linger és Adele Sandrockkal. A kiváló slágeroperett szerdán csak egy napig kerül bemutatásra a Moderna moziban. Vadásztörténetek Izgalmas vadászfilm lesz csütörtökön a Moderna mozi szenzációja. Madame Karoly A világhírű telepatikus fenomén szerda és csütörtökön produkálja magát a moziműsor keretében. Nevet az egész világ Az új orosz filmművészet remekműve ez a film, tele aranyos humorral, modern muzsikával és csupa eredeti ötlettel. A pénteki bemutató filmeseménynek ígérkezik. A nagyszerű film méltatására még visszatérünk. — AMIKOR ELŐKERÜL A VASVILLA. Piski András és hasonnevű fia, ebedi lakosok összetűztek valami csekélységen a szomszédjukkal, ami aztán verekedésbe csapott át. Az idősebb Piski elveszítette önuralmát a veszekedés során és vasvillát kerített elő és azzal úgy vágta fejbe a szomszédot, hogy az súlyos sérülést szenvedett. Az ügynek természetesen folytatása lesz a bíróságon. A komáromi esküdtszék tárgyalásának első s második napja. A kisgyarmati véres „Igazságtétel“ az esküdtszék előtt. Életfogytig taitó fegyházbüntetést kapott a kisgyarmati gyilkos. Kocsmai vitából emberhalál. A köböikúti éjjeli őr agyonlőtte az erdőőrt: az esküdtszék hatesztendei fegyházra Ítélte.
