Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-09-14 / 74. szám

L/3ő szeptember 14.

>KOM,vKO!»ll LAPOK*

_____...................—j—----3. olaas.

Cerny belügyminiszter szerint

a munkanélküliség nem lehet

politikai vagy nemzetiségi kérdés.

— szeptember 13.

Cerny dr. belügyminiszter a képviselőház szociálpolitikai bizottságának ülésén hosszabb beszédet mondott, amelyben foglalkozott a komoly gazdasági helyzettel. Beszédében kifejtette, hogy a belügyminisztérium és a hatóságok teljesen ismerik a súlyos és komoly gazdasági helyzetet és a válság kísérő jelenségeit, ezért a munkanélküliség kérdésére illetékességük keretén belül mindenekelőtt az árak alakulását illetően a legnagyobb fidőkkel, sütőkkel és fogyasztókkal egyetértésben történt.

A kenyér ára ügyében a belügyminisztérium köriratot küldött szét, melyben az országos hivataloknak megadta a megfelelő felvilágosításokat és szakszerű számításokat,

hogy a visszaéléseket megakadályozhassák. Ugyanez történt az állat-, hús- és zsírárakkal is. Lépések történlek,

amelyektől várni lehet, hogy az árak a megfelelő szinten maradnak.

A burgonyaellátás tekintetében intézkedés történt, hogy annak behozatalát idejekorán biztosítsák. A cukorkérdést a belügyminiszter súlyosnak és tarthatatlannak mondja. Már régebben történt gondoskodás, hogy történjen valami ezen a téren és bizonyos cukormennyiség álljon rendelkezésre a munkanélküliek részére. Biztosítja a miniszter a bizottságot, hogy mindig az volt az igyekezet, hogy az élelmiszerek és az életfontosságú cikkek ára olyan színvonalon legyen, hogy azokhoz a legszegényebb néprétegek is hozzájussanak.

A járási hivatal megsemmisítette Komárom városának azt a határozatát, melyben Csizmazia városbirónak nyugdijbiztositását megszavazta.

A járási hivatal megállapítása a felebbezők indokain alapszik, mely szerint a városbiró tiszteletdijat kap és ezért kötelessége ellenőriznie

a munkások

gyeimet fordítják. Az országban seholsem történt rendzavarás s ez az államba és a jobb jövőbe vetett remény jele. Gyors cselekvésre van szükség, hogy mindent megtegyenek az ínség enyhítésére.

A fordulat óla nem volt még ilyen komoly a gazdasági és politikai helyzet. A válság, nélkülözés és a növekvő idegesség szükségessé teszik, hogy mindenki teljesítse kötelességét és felrázza lelkiismeretét.

Határozott programra és annak rendszeres végrehajtására van szükség, el kell távolítani minden károst és véglegesen kell megoldani a komoly Iielyzetel. A munkanélküliség nemcsak az első állami kérdés, hanem a széles néprétegek bizalmának kérdése is a parlamenttel szemben, hogy az megtudja-e oldani ezt az égető problémát. A belügyminiszter meg van győződve, hogy a mostani nehéz szociális kérdéseket sikerül megoldani.

A munkanélküliség és következményei nem lehetnek politikai vagy nemzetiségi kérdések. A munkanélküliség leküzdésében nem lehet különbséget tenni a terület lakosságának nemzetisége szerint.

De a másik részről is abszolút lojalitást kell követelni. Semmiféle terrorakciót semmi körülmény között sem fog tűrni a kormány.

A megokolatlan áremelés megakadályozás á ra

mindig nagy gondot fordított a kormány az uzsorahivatal kiépítésével. Legközelebb

az országos hivataloknál külön bizottságokat létesítenek, melyek a hatóságoknak tanácsadó testületéi lesznek.

A hatóságok figyelmeztettek, hogy a legnagyobb figyelmet fordítsák az árfejlődésre, revideálják az árakat és a megállapított visszaéléseket szigorúan megbüntessék. A gabonaárak megállapítása után utasította a minisztérium az országos hivatalokat a liszt maximális árának megállapítására és az a mezőgazdákkal, malmokkal, kereske-Saját tudósitónktól.

Még a városi gazdasági ügyviteléről nem is volt szó, a város képviselőtestülete a városbiró kérelmére határozatot hozott, mely szerint

Csizmazia György első városbiró nyugdíj biztosításra jelentessék be. Mivel a határozat a város közönségére a bejelentésből uj teher származott volna, amely minden alapot nélkülözött, a keresztényszocialista párt a határozatot felebbezéssel támadta meg azon a jogalapon, hogy a város I. bírája soha felügyeletet a munkásság felett nem gyakorolt, de ha gyakorolt volna is, ezzel csak kötelességét teljesítette volna.

Hogy ez a tényeknek megfelel, azt igazolta a gazdasági vizsgálat, amely szerint a városi gázmű működése gazdaságilag a legrosszabb helyzetbe jutott éppen az üzemi költségek következtében. Ezt az első városbirónak, aki a gázmű épületében lakik, látnia kellett volna. Éppen igy a központi műhely működését is, amelyről szintén megállapította az ellenőrző országos hivatali vizsgáló bizottság, hogy a várost károsította.

A járási hivatal határozata egyébként a következő:

... a járási hivatal Komárno város képviselőtestületének 1935. április 4-én hozott 7048/34/3/1935. sz. határozatát teljes egészében megsemmisíti, indokok:

Komárno város képviselőtestülete Csizmazia György 1. starosta nyugdíjbiztosításáról azon az alapon határozott, hogy nevezett a városi munkások felett felügyeletet gyakorolt.

A fellebbezők ezen határozat ellen azt hozzák fel, hogy a starosta állása tiszte'etbeli, illő honoráriummal van összekötve és nem a város alkalmaműködéset.

Komárom, — szeptember 13.

zottja és a munkások feletti felügyelet gyakorlása törvényes polgári kötelessége a starostának.

A járási hivatal az ügy mérlegelésénél a fentiek szerint határozott és pedig a következő okokból:

A / 5/1919. sz. törvény rendelkezése szerint választott képviselőtestületi, tanács és bizottsági tagok a funkciójukat mint tiszteletbeli funkciót és mint polgárok végzik és eszerint az 1886. évi XXII. t.-c. 65. §-a értelmében megfelelő honorárium is megállapítható részükre és nem fizetés, ezen rendelkezés első bekezdése értelmében és helyesen is, azért, mert a starosta nincs szerződéses (bér) szolgálati viszonyban a községgel, mint a város alkalmazottja a 26,929. sz. törvény L. § 1. pontja értelmében és igy nem is tartozhatik a nyugdíj fizetése alá.

Mangánt a „modern“ anyáknak!

A durva játékoktól az életben is durvák lesznek a leányok, mondja egy angol orvos — Williams dr. a rosszul nevelt leányokról és anyákról

Leonard Williams dr., az ismert londoni orvos rendkívül éles támadást intézett a modern leánynevelés bizoi nyos túlzásai ellen az angol egészégügytársaság margatei nyári tanfolyamán.

— Igen sok iskolában — mondta többekközt — arra tanítják a leányokat, kogy vegyenek részt harcias játékokban, futballban, hokkiban és hasonlókban, sőt némely leánynevelőintézetben még bokszolnak is a növendékek. Az ilyen nevelés sokszor

egészen jóvátehetetlen károkat okoz. A harcias hajlamot, ha egyszer felébresztették, nem lehet a futballra és a krikettre korlátozni. Lassanként elárasztja az egézs egyéniséget és a kedves, nőies kislányokból durva és harcias lények lesznek nemcsak a játékban, hanem az élet minden vonatkozásában.

— Szépszóval ráveszik, vagy egyenesen rákényszerítik azokat a leányokat is, akiknek erre semmi kedvük sincsen, hogy résztvegyenek az ilyen vad játékokban. Gyakran kiaszott, vékonyajkú, szadistahajlamú tanárnők és nevelőnők hatása alá kerülnek és egész életükre boldogtalanná válnak, mert nőiességüket elvesztik, az újfajta stílushoz pedig nem tudnak alkalmazkodni. Az efalta nevelés nemcsak a lélekre hat, hanem megbontja a belső kiválasztás egyensúlyát is,

— Nemrég felfedezték, hogy a mangánnak rendkívül nagy hatása van a belső kiválasztás mirigyeire. Ha tyúkokat úgy neveltek fel, hogy mangán nem volt a táplálékukban, kiveszett belőlük minden anyai érzés és a czirkéiket teljesen elhanyagolták. De amint mangánt kaptak, egészen különös gon-JéTöiwtr '

SCHRXK2EL_

~ ' * * .

AZ athEnaEi/m eÖL-0 ■ ßAttZl SOtfOZAFÁNAK

LfGC 7 a 8 ß KÖTETE •

kapható a Spilzer-íéle könvvesbollbuu Komárno —Komárom. Masaryk ucca 29.sz

ra 31*20 Ke.

még bírod, a második napon már nem tudsz tőle aludni, furdalni kezd a lelkiismeret, a harmadik napon utálod s a negyedik napon elkezdesz vele egyezkedni, könyörgésre fogod a dolgot, hogy ne legyen olyan makacs, ne legyen olyan rátarti és fogadjon el tőled húsz koronát. Az ötödik napon negyvenet ajánlasz fel neki, a hatodik napon ötvenet, a hetedik napon hetvenet, a nyolcadikon százat, mert érzed, hogy lassankint megbolondulsz. Már amikor ezredszer telefonálsz az érdekében és a hetvenedik levelet írod, eltökéled magadban, hogy inkább megkoplalod, de ezt a gazembert lerázod magadról és felkínálsz neki ötszáz koronát, amit ő hosszú rábeszélés után sértődötten elfogad.

Az avantgardista pumpolő egészen új módszerekéi eszel ki és egyéni, friss ötleteivel annyira meglep, hogy meggyőződéssel adsz neki, mint olyannak, aki megéri a pénzét. Például: nézd azt a gyönyörű könyvet, mondja, magadra hagylak, üsd fel a 118-ik oldalt, az a legszebb az egészben, olvasd el azonnal. Ezzel kimegy és egyedül hagy a könyvvel. Fellapozod a 148-ik oldalt, ahol egv cédulára bukkansz: »Tégy ide egy százast és add vissza a könyvet, hogy a kérés szégyenétől megszabadíts . Ez majdnem mindig sikerül. Bosszankodol is, meg nevetsz is rajta, de az újítás varázsának nem tudsz ellenállni.

Van tréfás pumpáló.

aki megfelelő szemtelenséggel kezeli a derűt és humorával megkönnyíti a kínos processzust. Hahotázva kiáltja feléd már az ajtóban: Megváglak, te öreg vadkan, ide azzal a nyavalyás húszassal, mert különben clkárhozol, kaján garaskuporgató. — Versikét is mond, ilyeneket például: Fuss, vagy fizess, hol a tizes?«, avagy: Ne vovonyíts és ne ugass, nem a világ egy huszas.« Ha nem adsz neki rögtön, addig ütögeti kedélyesen a tarkódat, addig csiklandoz és bokszol, addig nyalkái a belső zsebed felé, amíg ineg nem adod magad és jobb belátásra nem térsz.

A terminusra pumpolő műveletéhez feltétlenül szükséges a becsületes ábrázni, mini kellék. Azt mondja: Adj nekem száz koronát elsejéig, vagy hétfőig, vagy holnapig, vagy öt percre, csak amíg a szolgát leküldöm váltani. És hogy tökéletes bizalmai gerjesszen benned, hozzá teszi: ha elfelejteném, kérlek figyelmeztess, kicsit feledékeny vagyok és rettenetesen röstelném ...

A nagyvágó,

aki száznál nem fogad el kevesebbet; a kisvágó, aki csak öt koronát kér mindössze, de száz embertől naponta. A szukcesszió pumpolő, aki húsz koronát kér, visszaadja, ötven koronát kér, visszaadja, kétszáz koronát kér, visszaadja, aztán ötszáz koronát kér, nem adja vissza. Ezt a bizalom megalapozásának nevezi a tudomány. A trükkös és a kapitalista pmnpoló, aki kilesi egy pillanatodat, amikor te pénzszűkében vagy, ölven koronát önként rádtukmál, de csak azért, hogy pontosan egy hónap múlva ötszázat kérjen tőled kölcsön. A cehhelő, aki bájos, jósvádájú fiú, kedves cimbora, elcsal egy kis kocsmába szerény vacsorára, hogy azután reggel tánclokálban végezzen veled, - miközben ötszáz koronád elúszik, amiből a rutin zsenialitásával ő maga legalább százat zsebrevág.

De bármilyen is a technikájuk a hivatásos pumpolóknak, van egy közös jellemvonásuk: az önérzet. Rettenetesen önérzetes és sértődékeny v alamennyi. Különösen akkor, ha kérni mered tőle a pénzedet. Felháborodik a tapintatlanságodon. Rádpirít, hogy nem vagy gyöngédlelkű s azonnal megbüntet, mondván: éppen megakartam adni, de most aztán juszt sem adom meg. Iia végre szakítottál vele s nem állsz többé kötélnek, esküdt ellenségeddé válik, egyetlen komoly és kérlelhetetlen ellenségeddé. A legenyhébb dolog, amit terjeszt rólad, hogy nem vagy gavallér, de azt is szokta mondani, hogy közönséges tolvaj vagy és jellemtelen fráter, aki hozományért nősültél. Ha találkozik veled, nem köszön, átmegy a túlsó járdára, vagy pedig szemtelenül fixiroz és gúnyosan mosolyog.

Szabadulni nem lehel tőle; vagy pumpol egy életen keresztül, vagy gyűlöl és megvet halálig. Kiegyezni sem tudsz vele, mert az igényei állandóan nőnek és nem fárad el soha. De az egyetlen ember, akiről bizonyos lehetsz, hogy halálodat megsiratja, mert olyan ő, mint az ügyvéded. aki elveszett kliensét gyászolja benned.

Védekezni ellene’ nehéz. Hacsak úgy nem, ahogy én teszem. Nézd, öregein, — mondom neki, — velem nem érdemes vesződnöd, belőlem legfeljebb egy ötös kacsint rád. De ha leszoksz rólam és megfogadod, hogy soha többé nem bántasz, adok neked egy címet, egy remek, gyöngédlelkű, naiv emberéi, akinél jogerős a huszas. Hogy honnan veszem a címeket? Istenem, annyi ellensége van az embernek, akinek szívesen szerez egy kis örömet.

i