Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-09-14 / 74. szám

L/3ő szeptember 14. >KOM,vKO!»ll LAPOK* _____...................—j—----3. olaas. Cerny belügyminiszter szerint a munkanélküliség nem lehet politikai vagy nemzetiségi kérdés. — szeptember 13. Cerny dr. belügyminiszter a kép­­viselőház szociálpolitikai bizottságának ülésén hosszabb beszédet mondott, amelyben foglalkozott a komoly gaz­dasági helyzettel. Beszédében kifej­tette, hogy a belügyminisztérium és a hatóságok teljesen ismerik a súlyos és komoly gazdasági helyzetet és a vál­ság kísérő jelenségeit, ezért a mun­kanélküliség kérdésére illetékességük keretén belül mindenekelőtt az árak alakulását illetően a legnagyobb fi­dőkkel, sütőkkel és fogyasztókkal egyetértésben történt. A kenyér ára ügyében a belügy­minisztérium köriratot küldött szét, melyben az országos hiva­taloknak megadta a megfelelő fel­világosításokat és szakszerű szá­mításokat, hogy a visszaéléseket megakadályoz­hassák. Ugyanez történt az állat-, hús- és zsírárakkal is. Lépések történlek, amelyektől várni lehet, hogy az árak a megfelelő szinten maradnak. A burgonyaellátás tekintetében in­tézkedés történt, hogy annak behozata­lát idejekorán biztosítsák. A cukor­kérdést a belügyminiszter súlyosnak és tarthatatlannak mondja. Már ré­gebben történt gondoskodás, hogy tör­ténjen valami ezen a téren és bizonyos cukormennyiség álljon rendelkezésre a munkanélküliek részére. Biztosítja a miniszter a bizottságot, hogy min­dig az volt az igyekezet, hogy az élel­miszerek és az életfontosságú cikkek ára olyan színvonalon legyen, hogy azokhoz a legszegényebb néprétegek is hozzájussanak. A járási hivatal megsemmisítette Komárom városának azt a határozatát, melyben Csizmazia városbirónak nyugdijbiztositását megszavazta. A járási hivatal megállapítása a felebbezők indokain alapszik, mely szerint a városbiró tiszteletdijat kap és ezért kötelessége ellenőriznie a munkások gyeimet fordítják. Az országban se­­holsem történt rendzavarás s ez az ál­lamba és a jobb jövőbe vetett re­mény jele. Gyors cselekvésre van szükség, hogy mindent megtegyenek az ínség enyhítésére. A fordulat óla nem volt még ilyen komoly a gazdasági és po­litikai helyzet. A válság, nélkülö­zés és a növekvő idegesség szüksé­gessé teszik, hogy mindenki telje­sítse kötelességét és felrázza lel­­kiismeretét. Határozott programra és annak rend­szeres végrehajtására van szükség, el kell távolítani minden károst és vég­legesen kell megoldani a komoly Iiely­­zetel. A munkanélküliség nemcsak az első állami kérdés, hanem a széles néprétegek bizalmának kérdése is a parlamenttel szemben, hogy az meg­tudja-e oldani ezt az égető problé­mát. A belügyminiszter meg van győ­ződve, hogy a mostani nehéz szociális kérdéseket sikerül megoldani. A munkanélküliség és következ­ményei nem lehetnek politikai vagy nemzetiségi kérdések. A mun­kanélküliség leküzdésében nem le­het különbséget tenni a terület la­kosságának nemzetisége szerint. De a másik részről is abszolút lojali­tást kell követelni. Semmiféle terror­akciót semmi körülmény között sem fog tűrni a kormány. A megokolatlan áremelés meg­akadályozás á ra mindig nagy gondot fordított a kor­mány az uzsorahivatal kiépítésével. Legközelebb az országos hivataloknál külön bi­zottságokat létesítenek, melyek a hatóságoknak tanácsadó testületéi lesznek. A hatóságok figyelmeztettek, hogy a legnagyobb figyelmet fordítsák az ár­­fejlődésre, revideálják az árakat és a megállapított visszaéléseket szigorúan megbüntessék. A gabonaárak megál­lapítása után utasította a minisztérium az országos hivatalokat a liszt maxi­mális árának megállapítására és az a mezőgazdákkal, malmokkal, kereske-Saját tudósitónktól. Még a városi gazdasági ügyviteléről nem is volt szó, a város képviselő­testülete a városbiró kérelmére határo­zatot hozott, mely szerint Csizmazia György első városbiró nyugdíj biztosításra jelentessék be. Mivel a határozat a város közönségére a bejelentésből uj teher származott volna, amely minden alapot nélkülözött, a keresztényszocialista párt a határo­zatot felebbezéssel támadta meg azon a jogalapon, hogy a város I. bírája soha felügyeletet a munkásság felett nem gyakorolt, de ha gyakorolt volna is, ezzel csak kötelességét teljesítette volna. Hogy ez a tényeknek megfelel, azt igazolta a gazdasági vizsgálat, amely szerint a városi gázmű működése gaz­daságilag a legrosszabb helyzetbe jutott éppen az üzemi költségek következté­ben. Ezt az első városbirónak, aki a gázmű épületében lakik, látnia kellett volna. Éppen igy a központi műhely működését is, amelyről szintén meg­állapította az ellenőrző országos hivatali vizsgáló bizottság, hogy a várost káro­sította. A járási hivatal határozata egyébként a következő: ... a járási hivatal Komárno város képviselőtestületének 1935. április 4-én hozott 7048/34/3/1935. sz. határozatát teljes egészében megsemmisíti, indokok: Komárno város képviselőtestülete Csizmazia György 1. starosta nyugdíj­biztosításáról azon az alapon határo­zott, hogy nevezett a városi munkások felett felügyeletet gyakorolt. A fellebbezők ezen határozat ellen azt hozzák fel, hogy a starosta állása tiszte'etbeli, illő honoráriummal van összekötve és nem a város alkalma­működéset. Komárom, — szeptember 13. zottja és a munkások feletti felügyelet gyakorlása törvényes polgári kötelessé­ge a starostának. A járási hivatal az ügy mérlegelésé­nél a fentiek szerint határozott és pe­dig a következő okokból: A / 5/1919. sz. törvény rendelkezése szerint választott képviselőtestületi, ta­nács és bizottsági tagok a funkciójukat mint tiszteletbeli funkciót és mint pol­gárok végzik és eszerint az 1886. évi XXII. t.-c. 65. §-a értelmében megfelelő honorárium is megállapítható részükre és nem fizetés, ezen rendelkezés első bekezdése értelmében és helyesen is, azért, mert a starosta nincs szerződé­ses (bér) szolgálati viszonyban a köz­séggel, mint a város alkalmazottja a 26,929. sz. törvény L. § 1. pontja ér­telmében és igy nem is tartozhatik a nyugdíj fizetése alá. Mangánt a „modern“ anyáknak! A durva játékoktól az életben is durvák lesznek a leányok, mondja egy angol orvos — Williams dr. a rosszul nevelt leányokról és anyákról Leonard Williams dr., az ismert londoni orvos rendkívül éles támadást intézett a modern leánynevelés bizoi nyos túlzásai ellen az angol egészégügy­­társaság margatei nyári tanfolyamán. — Igen sok iskolában — mondta többekközt — arra tanítják a leá­nyokat, kogy vegyenek részt harcias játékokban, futballban, hokkiban és hasonlókban, sőt némely leánynevelő­intézetben még bokszolnak is a nö­vendékek. Az ilyen nevelés sokszor egészen jóvátehetetlen károkat okoz. A harcias hajlamot, ha egyszer feléb­resztették, nem lehet a futballra és a krikettre korlátozni. Lassanként elá­rasztja az egézs egyéniséget és a kedves, nőies kislányokból durva és harcias lények lesznek nemcsak a já­tékban, hanem az élet minden vonat­kozásában. — Szépszóval ráveszik, vagy egye­nesen rákényszerítik azokat a leá­nyokat is, akiknek erre semmi kedvük sincsen, hogy résztvegyenek az ilyen vad játékokban. Gyakran kiaszott, vé­konyajkú, szadistahajlamú tanárnők és nevelőnők hatása alá kerülnek és egész életükre boldogtalanná válnak, mert nőiességüket elvesztik, az újfajta stílushoz pedig nem tudnak alkalmaz­kodni. Az efalta nevelés nemcsak a lélekre hat, hanem megbontja a belső kiválasztás egyensúlyát is, — Nemrég felfedezték, hogy a man­gánnak rendkívül nagy hatása van a belső kiválasztás mirigyeire. Ha tyú­kokat úgy neveltek fel, hogy mangán nem volt a táplálékukban, kiveszett belőlük minden anyai érzés és a czir­­kéiket teljesen elhanyagolták. De amint mangánt kaptak, egészen különös gon-JéTöiwtr ' SCHRXK2EL_ ~ ' * * . AZ athEnaEi/m eÖL-0 ■ ßAttZl SOtfOZAFÁNAK LfGC 7 a 8 ß KÖTETE • kapható a Spilzer-íéle könvvesbollbuu Komárno —Komárom. Masaryk ucca 29.sz ra 31*20 Ke. még bírod, a második napon már nem tudsz tőle aludni, furdalni kezd a lelkiismeret, a harmadik napon utá­lod s a negyedik napon elkezdesz vele egyezkedni, könyörgésre fogod a dolgot, hogy ne legyen olyan makacs, ne legyen olyan rátarti és fogadjon el tőled húsz koronát. Az ötödik napon negyvenet ajánlasz fel neki, a hatodik napon ötvenet, a hetedik napon het­venet, a nyolcadikon százat, mert ér­zed, hogy lassankint megbolondulsz. Már amikor ezredszer telefonálsz az érdekében és a hetvenedik levelet írod, eltökéled magadban, hogy in­kább megkoplalod, de ezt a gazem­bert lerázod magadról és felkínálsz neki ötszáz koronát, amit ő hosszú rábeszélés után sértődötten elfogad. Az avantgardista pumpolő egészen új módszerekéi eszel ki és egyéni, friss ötleteivel annyira meg­lep, hogy meggyőződéssel adsz neki, mint olyannak, aki megéri a pénzét. Például: nézd azt a gyönyörű köny­vet, mondja, magadra hagylak, üsd fel a 118-ik oldalt, az a legszebb az egészben, olvasd el azonnal. Ezzel kimegy és egyedül hagy a könyvvel. Fellapozod a 148-ik oldalt, ahol egv cédulára bukkansz: »Tégy ide egy százast és add vissza a könyvet, hogy a kérés szégyenétől megszabadíts . Ez majdnem mindig sikerül. Bosszanko­dol is, meg nevetsz is rajta, de az újítás varázsának nem tudsz ellen­állni. Van tréfás pumpáló. aki megfelelő szemtelenséggel kezeli a derűt és humorával megkönnyíti a kínos processzust. Hahotázva kiált­ja feléd már az ajtóban: Megváglak, te öreg vadkan, ide azzal a nyavalyás húszassal, mert különben clkárhozol, kaján garaskuporgató. — Versikét is mond, ilyeneket például: Fuss, vagy fizess, hol a tizes?«, avagy: Ne vo­­vonyíts és ne ugass, nem a világ egy huszas.« Ha nem adsz neki rögtön, addig ütögeti kedélyesen a tarkódat, addig csiklandoz és bokszol, addig nyalkái a belső zsebed felé, amíg ineg nem adod magad és jobb belá­tásra nem térsz. A terminusra pumpolő műveletéhez feltétlenül szükséges a becsületes ábrázni, mini kellék. Azt mondja: Adj nekem száz koronát el­sejéig, vagy hétfőig, vagy holnapig, vagy öt percre, csak amíg a szolgát leküldöm váltani. És hogy tökéletes bizalmai gerjesszen benned, hozzá te­szi: ha elfelejteném, kérlek figyel­meztess, kicsit feledékeny vagyok és rettenetesen röstelném ... A nagyvágó, aki száznál nem fogad el keveseb­bet; a kisvágó, aki csak öt koronát kér mindössze, de száz embertől na­ponta. A szukcesszió pumpolő, aki húsz koronát kér, visszaadja, ötven koronát kér, visszaadja, kétszáz ko­ronát kér, visszaadja, aztán ötszáz ko­ronát kér, nem adja vissza. Ezt a bi­zalom megalapozásának nevezi a tu­domány. A trükkös és a kapitalista pmnpoló, aki kilesi egy pillanatodat, amikor te pénzszűkében vagy, ölven koronát önként rádtukmál, de csak azért, hogy pontosan egy hónap múl­va ötszázat kérjen tőled kölcsön. A cehhelő, aki bájos, jósvádájú fiú, ked­ves cimbora, elcsal egy kis kocsmá­ba szerény vacsorára, hogy azután reggel tánclokálban végezzen veled, - miközben ötszáz koronád elúszik, amiből a rutin zsenialitásával ő ma­ga legalább százat zsebrevág. De bármilyen is a technikájuk a hivatásos pumpolóknak, van egy kö­zös jellemvonásuk: az önérzet. Rette­netesen önérzetes és sértődékeny v a­lamennyi. Különösen akkor, ha kérni mered tőle a pénzedet. Felháborodik a tapintatlanságodon. Rádpirít, hogy nem vagy gyöngédlelkű s azonnal megbüntet, mondván: éppen meg­akartam adni, de most aztán juszt sem adom meg. Iia végre szakítottál vele s nem állsz többé kötélnek, es­küdt ellenségeddé válik, egyetlen ko­moly és kérlelhetetlen ellenségeddé. A legenyhébb dolog, amit terjeszt rólad, hogy nem vagy gavallér, de azt is szokta mondani, hogy közönsé­ges tolvaj vagy és jellemtelen fráter, aki hozományért nősültél. Ha talál­kozik veled, nem köszön, átmegy a túlsó járdára, vagy pedig szemtele­nül fixiroz és gúnyosan mosolyog. Szabadulni nem lehel tőle; vagy pumpol egy életen keresztül, vagy gyűlöl és megvet halálig. Kiegyezni sem tudsz vele, mert az igényei állan­dóan nőnek és nem fárad el soha. De az egyetlen ember, akiről bizo­nyos lehetsz, hogy halálodat meg­siratja, mert olyan ő, mint az ügyvé­ded. aki elveszett kliensét gyászolja benned. Védekezni ellene’ nehéz. Hacsak úgy nem, ahogy én teszem. Nézd, öregein, — mondom neki, — velem nem érdemes vesződnöd, belőlem leg­feljebb egy ötös kacsint rád. De ha leszoksz rólam és megfogadod, hogy soha többé nem bántasz, adok neked egy címet, egy remek, gyöngédlelkű, naiv emberéi, akinél jogerős a hu­szas. Hogy honnan veszem a címe­ket? Istenem, annyi ellensége van az embernek, akinek szívesen szerez egy kis örömet. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom