Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-09-07 / 72. szám

2. oldal. Vendéalősök és kirándulók fiQyelmébe! J. SATRAFA húskonzervek úgymint: dobozos konserv-virstiik, pástétomok és gulyás konservek gyári lerakata 1ERS1I f.SIHÖ füszerkereskedőnél Komárom. Naponta friss pasterizált teavaj. 206 Damaszkuszi csendéiet. Egy pesti táncosnő, aki most már közel egy éve a »hírhedt Keleten van szerződésben, ismerőseit levélben tájékoztatja az oltani viszonyokról. Damaszkuszi élményeinek és tapasz­talatainak egy részét tükrözik vissza a levél következő részletei:- — Legutolsó levelem óta Cipruson és Hóéiban dolgoztam, most Damasz­­kusbau vagyok. Utazás közben a hajó egy-égy napot Haifában és Jaffábán időzött és.így alkalmam volt Palesz­tina két legnagyobb városát megtekin­teni. Gyönyörű és nagyon érdekes volt a már Kelethez szokott szemem­nek ezt a két modern várost látni. A piszkos, szűk uccák helyett széles, aszfalt autóutat és a düledező házak helyett modern épületeket. Maga Pa­lesztina, az íigérct földje nem sokat igér az ideérkező és megtelepedni akaró külföldinek, de annál többet követel. 600 angol fontot kell tudva­levőleg felmutatni, mint saját vagyont és csak akkor engedik meg a letele­pedést. Rosszmájúak szerint a zsi­dóknak elég 599 font. — Damaszkuszban nagyon érdekes és változatos az élet. Maga a város magas fensíkon fekszik és körülötte hatalmas kopár hegyek vannak. Nem látni tenyérnyi zöld helyet az egész vidéken. Növényzet alig van és az élelmezéshez szükséges zöldséget re­pülőgépen hozzák ide. A nappali ret­tentő forróságot moszkitó és más sok millió légy teszi elviselhetetlenné. Éj­jel a levegő annyira lehűl, hogy ka­bát nélkül alig lehet a szabadban tartózkodni. Damaszkuszban nem olyan csende­sek az arabok, mint Egyiptomban. A hegyek között rabló beduinok él­nek, akik nem riadnak vissza a nő­rablástól, vagy cgy-egy gazdagabb külföldi elrablásától. Éjjel az uccán nem lehel európainak egyedül járni, mert életveszély fenyegeti. Minket, artistákat, két-két rendőr kísér haza és a szállodák előtt is mindig őrt áll egy pár rendőr és civilruhás detek­tív. Jellemző, hogy minden pénte­ken, amikor arab ünnep van, a fran­cia katonaság megszállja az uccákat és a város szélén gépfegyveres osz­tag áll őrségként. Valamelyik reggel fél 4 felé mentem haza és véletlenül tanúja lettem az itten szokásos nyilvános akasztásnak. A város közepén egy téren van felál­lítva a bitófa és a teljes nyilvánosság előtt hajtják végre a büntetéseket. Borzalmas és mégis érdekes volt ez az akasztás. Amikor leszedték a ki­végzetteket a bitófáról, az arabok ne­kirohantak és ütötték, köpködték a hullákat. Ezután a látványosság után két napig nem tudtam enni. A sziriai bélpoklosokról is írok va­lamit. Ezeket a szerencsétlen élő hul­lákat nem különítik el, mert a beteg­ség itt csak abban az esetben fertőző, ha nyílt sebhez jut. A már megfertő­­zötteken sem terjed tovább a beteg­ség, mert az itteni levegő — így mondja mindenki — konzerválja ab­ban a stádiumban a betegséget, aho­gyan erre a vidékre került. Ezek a szerencsétlenek éppen úgy járkálnak az uccán, mint a többi emberek. Félig meddig már én is megszoktam őket, mint a Kelet sok más furcsaságát. *KOMÁROMI LAPOK« 1935. szeptember 7, POLITIKAI SZEMLE A parlament feladatai. A Pritomnost irja: — A felhatalma­zási törvény bizonyára nem csökken­tette a törvényhozó testületek tekintélyét, ha azok tagjai kényelmét emelte is. Sok munkát takarítanak meg, sok gyű­lést és bármikor elmondhatják: mi nem tehetünk róla, a kormány csinálta. Most éppen arról van sző, hogy a törvény­hozó testületek a nieghatalmazási tör­vény idején képesek legyenek megvé­deni tekintélyüket. Nagy lehetőségük van ezen a téren az állami költség­­vetésben. A parlamenti takarékossági és ellenőrző választmány itt már nagy munkát végzett, ha egyik-másik tette nagyon kemény is volt és ha indítvá­nyainak hosszú sora csak papíron ma­radt meg. De nemcsak arrói van szó, hogy a költségvetésben törölni kell, hanem arról is, hogy a költségvetés arányos legyen, hogy megfeleljen az az állam összes követelményeinek s hogy a legfontosabb dolgoktól a ke­vésbé fontosak felé haladjon. A költség­­vetéssel azután összefügg az állami igazgatás újraszervezése. Ez az a még teljesen megmunkálatlan terület, bár az indítványok, elgondolások, tervek és szándékok nem hiányoznak. A parla­ment munkája jó részét a kormányra bizta. Most a parlamenten múlik annak igazolása, hogy ezt nem csinálta ké­nyelemszeretetből és hogy tud dolgozni és hogy érvényesíteni képes az őt meg­illető jogot. Egymilliárddal magasabb lesz az állam deficitje a tavalyinál. A kormánypárti szociáldemokrata Veőernik Práva Lidu c lap irja, hogy a pénzügyminisztérium a közalkalma­zottak szervezeteinek végrehajtó bizott­sága által beterjesztett memorandumra a következőket válaszolta — Az 1935. évben a kiadások ma­gasabbak lesznek a bevételnél A ka­tonai szoigálat 175 milliót követel meg. A kenyérakció 50 millió, a csendőrség létszámának emelése 66 millió, ? pénz­ügyőrség széthelyezése 30 millió, a tanárok létszámának emelése 12 millió, a fizetésleszállitások enyhítése április 1-től 70 millió koronát vesz igénybe. Az 1935. évi állami gazdálkodás hiánya tehát ca egymilliárddal nagyobb lesz a tavalyinál. A pariamnntre és a kor­mányra nehéz feladatok várnak — fe­jezi be közlését a Veőernik Práva Lidu A szocialista pártok az agrár diktatúra ellen. A Poledny List c. lapban Stribrny volt képviselő irja, hogy ősszel nagyon feszültté válik a helyzet a szocialista pártok s az agrárpárt között. A szocia­lista lapok már most is úgy Írnak, hogy az ember nem tudja, vájjon a kormány­ban vannak-e még. A szocialisták igazi vezére, Benes ár. külügyminiszter, ez alkalommal nem riad vissza még az uj választásoktól sem. A nemzeti szo­cialista sajtó már hosszú ideje radikális politikát követ, a szociáldemokraták pedig e! vannak szánva, hogy minden eszközzel dolgozni fognak a drágaság ellen Sőt a két szocialista párt egymás­­között úgy beszél, hogy az agrár dikta­túrát minden áron le kell törni. Dr. Benes számol azzal, hogy pártja az esetleges uj választásokból megerősödve kerül ki s ezzel az ő elnökjelölti esélyei is megerősödnének. Legutóbb ugyanis 3 politikai hőmérő Benes számára a fagyponton állott. Az uj választás nem biztos, de nincs is kizárva. Az agrárok nem akarnak uj választást, de ha mégis választani kellene, agitációjukat a vá­rosi lakosságnak faluellenes támadására. alapozzák. Legérdekesebb kérdés azon­ban az elnökválasztás. Már hónapok .óta minden az elnökválasztás jegyében történik. Ez ugyan helytelen dolog, mert a köztársaság elnöke jó egészségnek örvend és lemondani sem szándékozik, de már gyűjtik a szavazatokat a kis klubokban és hangulatotcsináluak a vá­lasztók körében is. A mérleg nyelvét a lidákok tartják. Ha Benes eilen mennek, úgy helyzete reménytelen. A harc egye­lőre a kuiiszák mögött folyik. Megkezdte működését a közlekedésügyi bizottság. A csehszlovák köztársaság általános közlekedési tervezetének kidolgozására létesített bizottság most tartotta Bechyne vasutügyi miniszter elnöklete meliett első ülését. A bizottságban a műegye­temek, a vasutügy, nemzetvédelmi, kereskedelmi, pénzügyi, postaügyi, köz-T.ehe [séges-e. hogy együk népszövet­ségi tagállam egy másik tagállamot bármilyen ürügy alalL megtámadjon és ezzel lakni új világháború rémét és annak még el nem felejtett borzal­mait idézze fel? Nem Isién és ember ellen való bűn-e az, hogy egy ország azért, hogy egynéhány ezer négyzet­kilométerrel gyarapítsa gyarmati terü­letéi, lázba hozza és talán lángba bo­rítsa az egész világot? Felületesen nézve ez az abesszin helyzet. De, ha közelebbről megvizs­gáljuk a kérdést, más képet fogunk nyerni. A kérdés közelebbi megisme­rése után ki fog tűnni, hogy a legna­gyobb bűnös a bekövetkezett súlyos helyzetért Anglia, amely engedte a dolgokat ennyire kiéleződni. Anglia, ahhoz, hogy egy területet gyarmatosít­son-e, mindig megtalálta a kellő jogi alapot. Éppen ez ad erkölcsi alapot Olaszországnak, amely főképen Anglia egyiptomi erőszakosságaira hivatkoz­hat, ha indokolni kívánja abessziniai akcióját. Persze más kérdés az, hogy elég-e az emberiség lelkiismerelét meg­­nyugtatni azzal, hogy egy másik állam ugyanolyan erőszakol követett el egy önálló nemzet ellen, aminőre most Olaszország készül. * Vissza kell mennünk a dolgok is­mertetésében 1915-ig, amikor is Olasz­országot azzal az Ígérettel nyerték meg az antant szövetségeséül, hogy bizo­nyos európai területeken kívül meg­­igérték, hogy az esetben, ha Anglia és Franciaország gyarmatait újabb terü­letekkel gyarapíthatják, úgy Olaszor­szág <a gyarmat-területekből ugyan­olyan arányban részesül, mint Fran­ciaország vagy Anglia. Ezt az ígéretet az 1915 júliusában kelt londoni szer­ződés írásban is biztosítotla Olaszor­szágnak. Olaszország kapoLl is valami területet Afrikában, de megközelítőleg sem kapta meg, ami neki járt. A kelet­afrikai német gyarmatok nagy részéi Anglia, kisebb részét Franciaország kapta meg a Népszövetségtől, mint mandatárius hatalmak. Ezeknek a gyarmatoknak a sorsa formailag még nincs végleg elrendezve, mert jogilag ezek a Népszövetség alá tartoznak és munkaügyi és belügyminisztériumi képviselők foglalnak helyet. A bizott­ság feladata lesz többek között össz­hangot teremteni a vasutak és az automobilizmus között. A bizottság elnökéül a kormány Záhorsky János mérnököt, prágai műegyetemi tanárt nevezte ki. A bizottság a legközelebbi napokban kezdi meg működését. A takarékossági választmány meg­kezdi a költségvetés tervezetének összeállítását. A parlamenti takarékossági s ellen­őrző választmány szerdán tartóit ülésén Trapl dr. pénzügyminiszter jelentést tett az 1: 36. évi állami költségvetés összeállításának munkálatairól. A taka­rékossági bizottság most rendszeresen foglalkozik majd a költségvetés össze­állításával. A választmány ülésén ezén­­kívüI Stuna igazgató, a legfelső szám­viteli és ellenőrző hivatal előadója je­lentést tett az 1934. évi állami zár­számadásról. az említett két hatalom csak mandá­tumot nyert azok közigazgatására. Hogy ez valóságban másképpen áll, azt láthattuk Japánnal, amelynek a Népszövetségből való kilépése után Kiocsaut, a korábbi német gyarmatot és a Csendes Óceán mentén fekvő több szigetet vissza kellett volna adni a Népszövetségnek, amelytől azok kor­mányzására mandátumot kapott. Ja­pánnak azonban, esze ágában sem volt ezeket a területeket visszaadni, s a Népszövetség, hogy a további kom­plikációkat elkerülje, nem is kérte azokat vissza Japántól. Az első hiba ott történt, hogy nem Angliának, — amelynek éppen elég gyarmata van, — kellett volna a né­met-afrikai gyarmatokat jullatni, ha­nem Olaszországnak. Ez két okból lett volna indokolt: 1. a londoni szerződés alapján, 2. mert Olaszország, mint nagy nép­fölösleggel rendelkező hatalom, erre rá is volt szorulva. Más lapra tartozik az a kérdés, hogy. magát az afrikai népet meg sem kér­dezték, hogy nem akar-e továbbra is német fenhatóság alatt maradni, vagy vágjük-e angol fenhatóság alá, — arról nem is szólva, hogy esetleg független szeretne lenni. * Abessziniát a három nagyhatalom, Anglia, Franciaország és Olaszország 1906-ban közös érdekterületként osz­totta fel egymás között. Ebben a szer­ződésben a három nagyhatalom Abesz­­szinia területi sérthetetlenségét elis­meri, ezzel szemben Abcsszinia a sza­bad kereskedelem elvének aláveti ma­gát. Anglia állítólag éppen erre az. egyezményre való hivatkozással haj­landó belemenni abba, hogy a három hatalom fenhalósága alá kerüljön ez az olyan sokszor vitatott földrész. Olaszország azonban nem akar osz­tozkodni és a franciák viselkedése még jobban erősíti az olasz álláspontot Angliával szemben. Mi az oka annak, hogy Franciaor­szág ilyen szilárdan kitart Olaszország meliett? Alighanem az, hogy most van al­kalma fizetni Anglia illoyalitásáért, p Dohánytermelők figyelmébe 1 | 1 A jó dohánykertész. I I Irta KERPELY KÄLMÄN, a debreceni dohányterinelési kísérleti állomás vezetője. I 1 Ára 18’— KC. — Kapható a Spitzer-féle könyves­boltban Komárno—Komárom Masaryk utca 29. j Ä fehér arany az abesszin-olasz konfliktus gazdasági hátterében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom