Komáromi Lapok, 1935. július-december (56. évfolyam, 56-103. szám)

1935-09-07 / 72. szám

Iiapunk mai szama a jövő hetiteljesRadió-müsorttartalmazza mm ötvenhatodlk évfolyam. _________________72. szám.__________Szombat, 1035. szeptember 7, Előfizetési ár csehszlovák érlékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 KC, negyed­évre 20 Ke. — Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP. ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatalt Masnryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Szüllő Géza dr. a genfi nemzeti kisebbségi kongresszuson Verseny a hatalomért. Komárom, szeptember 6. A csehszlovák sajtó feltűnő ideges­sége arra enged következtetni, hogy a küszöbön lévő őszi kampány fontos porlumenli eseményeket rejteget ma­gában. Még gondolni sem tehet a tör­vényhozás megnyitásának idejére, mert hiszen a kormány sem tudja, hogy mikor veheti kezdetét a rendes parlamenti munka, máris olyan szen­zációs hírek látnak egyes lapokban napvilágot, amelyek nagyon is alkal­masak arra, hogy világosság derüljön a kulisszák mögölti eseményekre, amelyek a köztársaság belpolitikájá­nak súlyos nehézségeit szaporítják. Úgy látszik, hogy a bekövetkező őszi parlamenti élet az idén még feszül­tebb légkörben fog megkezdődni, mint tavaly, amikor valamennyi párl köve­tette az új választásokat, mert ezek­nek eredményétől remélték egyes pár­tok megerősödésüket. A választások lezajlottak májusban s tudjuk jól, hogy semmi változást nem hozlak a belpolitikában, noha a kormány koalíciós többsége jóval megcsappant az előző többséghez ké-Komárom, — szeptember 6. A nemzeti kisebbségek most tartják Genfben konferenciájukat, amelyen a csehszlovákiai magyar kisebbség kép­viseletében Szüllő Géza dr. nemzet­gyűlési képviselő, a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pár­tok parlamenti klubjának elnöke vett részt, aki egyúttal a nemzeti kisebb­ségek kongresszusának is alelnöke. A napirend során felszólalt Szüllő Géza dr. is, aki beszédében rámutatott az államok kormányainak a nemzeti ki­sebbségekkel szemben tanúsított maga­tartására és többek között a követke­zőket mondotta: — Anyagilag szegénnyé, lélekben meg­­hasonlottá tenni, azután uralkodni, — ez az, ami ellen nekünk itt az igazi demokrácia nevében tiltakoznunk kell, mert az igazi demokráciának egy postuiáturna, egy követelménye van : ez a szabaáság és itt a világ közvé­leménye előtt szögezem le, hogy a lelki szabadság és lelki függetlenség hiánya az, amiben mi nemzetiségi ki­sebbségek szenvedünk, — Nem térek ki — úgymond — a kultusz, az iskola, a jus commercii te­rén levő bajokra, nem hozok fel sta­tisztikai adatot, mert egy hírneves cseh tudós állapította meg, hogy a statisztika az a tudomány, mellyel min­dent s annak ellenkezőjét is be lehet bizonyítani. Csak azt szögezem le, hogy Európa jólétét, stabilitását, akár­hogy próbálják paktumok, szerződé­sek, deklarációk által előmozdítani, erre nincs más mód, csak úgy, ha megszakítják a hipokrizis uralmát, ha ráeszmélnek a kormányzatok arra, hogy nem lehet jogban más és más jog az egyik vagy másik felekezet, nyelv, vagy nemzetiséghez való tetszés miatt. A beszéd a kongresszus tagjaiban mély benyomást keltett. az egyes csoportok érdekeiért. Kí­méletlenül és könyörtelenül, amint­hogy egy koalíciós kormányzatban nem is lehet másképen. De hogy eb­ből az egyetemes értelemben vett la­kosság valamennyi rétegének alig van haszna, azt súlyosan erezi mindenki, aki ezen a két hatalmi csoporton kí­vül áll a köztársaságban. Ezért nem lehet csodálkozni afelett, ha a sajtó­ban olyan hangok hallatszanak, hogy ősszel új választások lesznek. Mert ezektől remélik az új rendszert, az új szellemet és az új, egészséges éle­tet. A jövő évi menetrendben nem lesznek nagyobb változások. — szeptember 6. Az 1936—37. évi menetrendre vo­natkozó előmunkálatok a vasutügyi minisztériumban már teljes erővel folynak. A központi vasúti tanács me­netrend-összeállító bizottsága a napok­ban ülést tartott, amelyen fölfektette azokat az irányelveket, amiket a jövő évi menetrend összeállításánál figye­lembe kell venniük. Elsősorban is fog­lalkoztak az utazóközönség panaszai­val, jogos kívánságaival és ezek figye­lembevételével úgy döntöttek, hogy Gazdasági tárgyalások Csehszlo­vákia és magyar ország között pest, ami már magában véve is elég gondot jelent a kormány számára. De ebben a dologban egyedül magára kell vetni a kormánynak, mert cent­ralista törekvései megakadályozlak azt, hogy olyan pártok is vállaljanak tárcát, amelyek nem hívei a merev centralizmusnak. Ezenkívül a kor­mánynak Szovjeloroszországgal való szerződéses viszonya is gálló akadá­lyul szolgái a kifejezetten nacionalis­ta pártok koalícióim való lépésének. Tudja ezt jól a kormány is, de a szov­jettel szolt szerelméről nem tud le­mondani s így az eddiginél is foko­zottabb mértékben van rá kénysze­rűvé a kompromisszumos kormány­zásra. Pedig ennek a hátrányát már a köztársaság fennállása óla állandóan érzi, de a sokféle világnézet alapján álló különböző politikai pártok hatal­mi törekvései miatt nem tud szaba­dulni a kölcsönös megalkuvások kény­szerétől és a nacionalizmus érvénye­sülése szemponijáhól kilarl az alku­dozások és alkalmi megegyezések po­litikai módszere mellett. De hogy ez a módszer állandó felborulással fe­nyegeti az államkormányzatot, azl legjobban bizonyítja az a lény, hogy a kormány kél év óta az úgyneve­zett felhatalmazási törvény alapján inlézi az állam ügyeit s ha egyes kér­désekben fenn is tartották a parla­ment döntési jogúi, eléggé ismeretes, hogy nagyon fontos és az egész állam népeire kiható kérdésekben a felha­talmazási törvény alapján kormány­rendeletekkel intézkedik a kormány­zat. Nem kell másra utalnunk, mint a gabonamouopóliumra és az ezzel Prágában gazdasági tárgyalások in­dulnak meg Magyarország és Cseh­szlovákia képviselői között, a két or­szág áruforgalmának kifejlesztése érde­kében. A két országnak úgynevezett tanulmányi bizottsága ül össze, ilyen bizottságok működnek magyar-osztrák, magyar-német, magyar-román, magyar­­jugoszláv viszonylatban és legutóbb megalakult a magyar-csehszlovák ta­nulmányi bizottság is. A tanulmányi bizottságok bizonyos, előre meghatá­rozott időben ülnek össze és céljuk elsimítani azokat a nehézségeket, ame­lyek a két ország egymásközötti gaz­dasági forgalmában jelmerültek és ki­pótolni az esetlegesen mutatkozó hiá­nyosságokat. A magyar-csehszlovák ta­nulmányi bizottság is ezzel a céllal ül össze. Az idei aszály csökkentette a magyarországi mezőgazdasági termékek hozamát és igy lehetetlenné vált a ma­gyar kiviteli kontingensnek teljes mér­tékben történő kihasználása. A mostani prágai tárgyalások során szó esik arról is, hogy milyen mezőgazdasági termé­kek helyettesíthetik a Csehszlovákiába irányuló magyar kiviteli kontingenst. — I IIIMMIIB IHlf lllllllUUlHWili^l II az ezévi menetrendet csak ott fog­ják megváltoztatni, ahol azt uz utazóközönség érdekei megkíván­ják. így a jövő évi új menetrend, amely a szokásokhoz híven ezúttal is május 15-én lép életbe, nagyobb változá­sokat, eltéréseket a jelenleg érvény­ben lévő menetrenddel szemben nem fog mutatni, legfeljebb annyiban, hogy egy-két új autóbuszjárattal többet fog tartalmazni, amelyeket ez évben állí­tottak, vagy csak fognak fölállítani. Visszaállítják az adó­­könyvecskék rendszerét — szeptember 6. Pár évvel ezelőtt megváltoztatták az adófizetés módját. Az addig használa­tos közvetlen fizetési módot, az adó­könyvecskékre való fizetés rendszerét eltörölték és helyébe csekkrendszert hoztak be. A pénzügyi hivatalnokok szervezete most az illetékes fölöttes hatóságokhoz azzal a megindokolt javaslattal for­dultak, hogy a postatakarékpénztári befizetési lapok helyett ismét be kell vezetni az adófizetés közvetlen módját, adókönyvecskékre, mint az régebben volt. Javaslatukat érdekes indokokkal tá­masztják alá. Szerintük ez azért volna fontos, mert a mai módszer mellett az adó­alany az adóhivatalokkal csak végső esetben, tanácstalanság vagy végrehajtás esetén jut közvetlen érintkezésbe és e miatt hanyatlott az adóerkölcs az adóalanyok, de a pénzügyi hivatalok oldalán is. A régi rendszer visszaállítása két­ségkívül nem csak a pénzügyi hiva­talnokok, de az adózó, polgárok régi kérése is. kapcsolatos kérdésekre és tisztán áll előliünk, hogy az állam legnagyobb horderejű kérdéseiben a parlament csak másodrendű szerepel lölt be. Csoda-e tehát, ha ilyen körülmé­nyek közölt állandó izgalom, forron­gás észlelhető a kormánypártok közöli, amelyek kivétel nélkül valamennyien a hatalomra törekednek s amelyek egymás között szünet nélkül hada­koznak sajál érdekeik százszázalékos érvényesítéséért? A nyári parlamenti szünetben is folyt a kulisszák mö­gött a harc és a különböző politikai blokkok csatározásai a koalíciós sajtó orgánumaiban jutottak kifejezésre a­­szerinl, amint az érdekcsaták újabb és újabb fázisba kerültek. Feltűnő a sajtókampányban különösen a cseh nemzeti szocialisták rohama az ag­rárok ellen, — akiket egyébkénl úgy­szólván a többi párl kivétel nélkül állandóan támad, — de kívülük a szo­ciáldemokraták sem kímélik a mi­niszterelnök pártját, mivel mindazok a kérdések, amelyek az agrárpárt programját képezik, megvalósíttattak, ellenben a szocialisták követelései is­mét halasztást szenvedlek. Az őszi parlamenti időszakra marad el a munkabérek felemelésére és a drá­gaság leküzdésére vonatkozó szocia­lista javaslatok, holott ezeknek a kér­déseknek megoldása a szociálisiák szerint égetően sürgős volna, hi­szen választóiknak nagy tömegei nap­­ról-napra elkeseredetten követelik azt. A mai kormányzati rendszerben csak kétféle javaslat lehetséges. Vagy az agrárpárt javaslata, vagy pedig a szocialisták javaslata. Más érdekkép­viselet a mai koalíciós rezsim alatt nem julhal szóhoz, ami már magá­ban véve is fonák helyzetei jelent. De a kél egymással versenyző ha­talmi csoport is verejlékes küzdel­mek árán képes csak olyan elhatáro­zást kicsikarni, amely végre törvény alakjában jut kifejezésre. Ezek aküz­­jdelmek most Is folynak. Senki sem látja, de mindenki tudja és tudja azt is, hogy nem az egész állam, hanem

Next

/
Oldalképek
Tartalom