Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-01-05 / 2. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljesRadió-müsort tartalmazza Otvenhatodik évfolyam. 2. szám. Szói»bat, 1935. jannár 5, KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 88 Kfc, félévre 48 Ké, negyed­évre 28 Ké. — Külföldön 128 Ké. Egyesszám ára 1 borona. Alapitolla: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryb-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Laval és Mussolini POLITIKAI SZEMLE A katolikus kongresszus és az agrárpárt. Ez alatt a cím alatt a Nár. Osvobo-Komárom, január 4. Még nem is olyan régen, idesto­va két esztendeje, hogy Rómában elkészült a négyhatalmi paktum, amelyet Franciaország nemcsak nem fogadott el és papírkosárba lett, hanem ki is gúnyolt. Az olasz diplomácia sértődötten vonult visz­­sza és nagynéha Genfben tört bor­sot a francia orrok alá, amikor hol a népszövetséget kezdték túlerösen kritizálni, vagy pedig a revízió mellett tüntettek az olasz főmcg­­bizottak felszólalásaikban. Olasz­ország volt a világháború nagy mcHőzöttje, akit az osztozkodás­hoz nem hívtak meg és gyarmati mandátumhoz nem jutott, mert a Trentino és a háború alatt fájdal­mas nosztalgiával látócsővezett Trieszt és környéke ölükbe hul­lott. Nem is csináltak mostanáig közös európai politikát a győztes nemzetekkel, sőt mikor a német diplomácia rugalmasabb volt, az­zal karöltve működött az olasz is a francia hatalmi törekvésekkel szemben. A Pálfordulás megtörtént, Olasz­ország hajlandó a francia közép­európai politikát támogatni, a kis­­antantot, amelyet kezdetben eluta­sítottak és később is quantité neg­­llgeable-ként kezeltek, — nemcsak elismerni és velük együtt működni, sőt — ami a legnagyobb francia siker — Jugoszláviával megindul a korrekt szomszédi viszony Is, ha Laval összebébíti őket A dunai kérdésben pedig nem történik dön­tő fordulat, csupán egy kezdeti ál­lapotot rögzítenek le, amelyre majd későbben építeni lehet így tehát tekintettel lesznek a kisantant ér­zékenységére, melyet egységes ha­talomnak Olaszország még mindig vonakodik elismerni, tekintettel lesznek Magyarország érzékenysé­gére, tekintetbe veszik Ausztria ér­zékenységét és függetlenségének garantálói sorából törlik a balkáni hatalmakat, erőteljesebben védik meg a római egyezményt és ez lesz az a középeurópai nagy ren­dezés, amelyre nemcsak Európa, de az egész világ feszült figyelme irányul. Ne mondjuk azt, hogy nesze­­semmi fogdmcgjól, mert vannak az egyezmény tervezetben reális adottságok is, csak a felépítmény nem látszik a paragrafusok közül, a felépítmény pedig azt jelentené, hogy Középeurópában meglesz a gazdasági megegyezés. A békeszer­ződések minden állam részére a legfőbb kedvezmény alapján való gazdasági szerződések megkötését javasolták. Ezzel a joggal azon­ban az államok részben nem éltek Komárom, január 4. Félhivatalos közlés szerint lehetséges tavasszal a választás. A kormány németnyelven szerkesz­tett félhivatalosa belpolitikai beszá­molójában megemlékezik az 1935-ben tartandó választásokról és többek kö­zött azt írja, bogy a tavaszi választá­sok ma már a koalíciós körök néze­te szerint sincsenek kizárva, különö­sen, ha a további pozitív munka föl­tételei nem javulnak és különösei!, ha január közepétől számítolt hat héten belül, március elejéig nem si­kerül túljutni azon a holtponton, amelyen az agráradósságok nagy problémája, a munkaalkalom terem­tésének és a hitelszerzésnek kérdése az ismételt megoldási kísérletek el­lenére megállották. A félhivatalos szerint a nemzeti egység« csoportjának az a törekvése, hogy a választások áprilisra kiíras­sanak, azonban a koalició mindent elkövet, hogy szeptemberben tartsák meg a választásokat. A cikk a válasz­tások kilátásaira nézve azt mondja, hogy feltétlenül nagyon heves válasz­tási harc várhaló és hogy az ellenzék­nek biztos kilátásai vannak néhány mandátum szerzésére, de a választás után sem lehet szó arról, hogy a kormányzást az ellenzék vegye át, inert a nacionalisták és kommunisták kormánya — képtelenség. 60.M8 munkást lehetne munkába ál­lítani a 48 órás munkahét bevezetése esetén. A negyven órás munkahét kérdésé­ről Meissner népjóléti miniszter a Právo Lidu c. lapban hosszabb cikket írt. Eszerint a 40 órás munkahét nem olyan szociális követelés, mint egykor például a nyolc órai munka volt, ha­nem gazdasági szükségesség, hogy mi­nél nagyobb számú munkás legyen visszaállítható a termelési folyamat­ba. A minisztérium javaslata szerint a 40 órás munkahét kötelező volna valamennyi legalább tíz személyt fog­lalkoztató üzemben. A vállalkozó tet­szésére bízatnék, hogy hetenként két napon kíván-e munkaszünetet tarta­ni, vagy pedig a napi munkaidőt rö­és így kezdődött a vámháború az egész földrészen. Utóbb az anar­­kia őrülete lerjedi el és ma nem ereszti az államokat, amelyek bele­estek a magukásta verembe. Ki­­huzza-e onnan Középeurópát a ró­mai jegyzőkönyv, melyet ünnepé­lyesen írnak majd alá és a tollat megőrzik a inuzeum számára? Nem tudjuk megjövendölni. Ezt a római új egyezményt a regionális megállapodások egész hálózatának kellene követnie, ha abból egy un­cia sikert is remélhetnénk. Ezek­nek a körvonalait még nem látjuk. vidíti-e meg. Ilyen módon azonnal legalább 60.000 munkás volna vissza­állítható a munkába s a munkások száma héfről-hétrc emelkednék. Egy munkanélkülire az állam évenként át­lag 150 Kc-t költ s igy a megtakarítás jelentékeny volna, nem is beszélve arról, hogy a kereső munkás jobb fogyasztója lesz a terményeknek és a belföldi piac részére dolgozó ipar­nak is. A munkaidő ilyen megrövidí­tésével kapcsolatos munkabér rende­zéséről a gyáriparosok már sokat tár­gyaltak a szakszervezetekkel, de ered­ménytelenül. Már pedig a munkanél­küliség novemberi statisztikája ke­gyetlenül kiábrándította azokat az op­timistákat, akik azt hirdették, hogy a gazdasági válság mélypontján már túljutottunk. Itt az utolsó óra, hogy a munkanélküliség gyógyíthatatlan betegséggé való fejlődését megaka­dályozzuk. A külügyminiszter a diktatúra ellen nyilatkozott. A kormány németnyelvű félhivata­los lapjában a Prager Pressében új­évi cikket írt Benes Ede dr. külügy­miniszter. Benes ezen politikai meg­nyilatkozásban azt bizonyítja, hogy a csehszlovák köztársaságnak a bel­politikában semmi oka nincs a kö­zépút feladására. Csehszlovákia nem­zetei a leghatározottabban visszauta­sítanak minden diktatúrára irányuló törekvést Meg vagyunk győződve ar­ról, — írja Benes dr., — hogy az ember a szabadságnélküli állapotot sokáig, állandóan nem képes elvisel­ni és így a diktatúrát sem. Törvényjavaslat az állatvédelemrőL Az agrárpárti Venkov jelentése sze­rint a belügyminisztérium most kül­dötte meg az érdekelt szaktestületek­nek véleményezés végett az állatvé­delem tárgyában kidolgozott törvény­­javaslatok Ez a javaslat egyesíti az állam tartományaiban érvényes kü­lönféle előírásokat és a viviszekciót is szabályozza. A törvény ellen vé­tőket kihágás miatt pénz- és szabad­ságvesztés büntetéssel sújtják, ezen­kívül a kínzott állatot elkobozhatják. De lehet, hogy dolgoznak már rajta a gondosan elpárnázott dip­lomata termekben. Olaszország engedményül Afri­kában kap majd engedményeket, területi és kereskedelmi engedmé­nyekről van szó és ott terjeszked­ni fog, kiviteli lehetőségei megja­vulnak. Ez a római egyezménynek a látható ára. Egy rakás homokkal több vagy kevesebb, írta a fran­cia sajtó, igazán nem számít Fran­ciaország szempontjából. Köny­­nyen ajándékozhat óriási vagyoná­ból a szegény olaszoknak. Talán zeni c. újság ismerteti az agrárpárt ama törekvéseit, hogy a katolikus kongresszus rendezőségében megfele­lő képviseletet kapjon, miután az ag­rárpárt a »legnagyobb katolikus párt«. Ha sikerül az agrárpártnak ez a tö­rekvése, akkor ez igen fontos kul­­turtény lesz. De az ilyen taktika — — írja a lap — veszélyeket is hoz­hat az agrárpártra, különösen pedig kultúrpolitikájára. És a júniusi kato­likus kongresszus éppen ezekben a kérdésekben, az iskolaügy kérdésében lesz politikai jellegű, mint azt a fel­készülés is mutatja. Nem felel meg a valóságnak az az agrár állítás, hogy a Vatikánnal minden viszás kérdést elintéztünk, mert a széleskörű poli­tikai egyezség még nincs tartalommal kitöltve és éppen ez okoz még sok nehézséget. No, és az agrárok akar­ják védelmezni az iskolának az egy­háztól való teljes függetlenségét? Ha az agrárok nem akarják feladni a sa­ját iskola- és kulturprogramjukat, akkor a katolikus kongresszus ren­dezésében való közreműködésük so­rán igen nagy szilárdságot és ener­giát kell majd mutatniok. Rövidesen meglesznek a választások? A Národni Politika c. lapban cikket írt Berán képviselő, az agrárpárt al­­elnöke, aki az 1935-ik évet a válasz­tások évének tartja. Berán szerint ebben az évben úgy a parlamenti, mint a tartományi és járási képvisele­tek választását meg fogják ejteni Már most is lehet a különböző tár­gyalásokból sejteni, hogy a válasz­tások közelednek. Helyes és célsze­rű, ha a parlamenti és önkormány­zati testületek választása egy időben történik. Minden választás nyugtalan­ságot okoz a politikai, sőt gazdasági életben is, azért a mai komoly idők­ben nem volna jó, hogy többször vá­lasszunk. A cikk ezután foglalkozik a választások eredményével és azt írja, hogy a választások esetleg hoz­hatnak a pártok között kisebb eltoló­dásokat, de nem várható semmi na­gyobb változás. Egyetlen párt sem lesz a választás után olyan erős, hogy egyedül legyen képes kormányozni, sőt két olyan párt sem fog alakulni, amely képes lenne arra. A választás után sem lesz rendszer változás, az­után is meg kell maradni a koalíciós rendszer mellett. ez szünteti meg a Földközi tengeri feszültséget is és Olaszország le­mond az il mare nostro büszke névről és használja a régi nevét. Pillanatnyilag nem lehetetlen, hogy az új megegyezés kedvező hangulatot teremt a középeurópai nagy ellentétekben. De hogy a kö­vetkező órákban az egymással far­kasszemet néző államok már tár­gyalnának, arról alig lehet szó. A lehetőségek szelepje azonban ki­nyílott és ha megint el nem zár­ják, akkor a római egyezménynek lehet gyakorlati eredménye is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom