Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-05-25 / 42. szám
4, oldal. >KOMÁROMILAPOKc 1935. május 25. Akar Ön divatos ruhát viselni? — Óhaja van jo' minőségű ruhát olcsón vásárolni? Az ízlésének megfelelően és a legújabb divat szerint öltözködhet, mert mérték után elkészítjük önnek a ruhát. Szabásmintáink egyedülállók és az eredeti párisi modellek hű utánzatai. U é to& w rnhaszolgrálat Árainkat lényegesen leszállítottuk és újdonságokat hoztunk. Győződjön meg! 170 Ruháját házhoz szállítjuk. Telefonhívás 109. Szakszerű ruhatisztitás és ya^alás Ke IS*— Ruhavasalás Ke ö* 11. Magyar pártok. 20 meg 1 az huszonegy, Ez a lista győzni megg. 20. Fasiszta és árja párt. A szlovák fasiszta Ivádek József penzista A bolondját járja, Azt mondja, hogy árja. Szentpéter, Szentpéter, Mért lettól fasiszta, Jó borod hamis lett Senki meg nem issza. * A járásban: 21. nyer. A Dalegyesület pünkösdi gyöngyösbokrétája. Komárom, — május 24. A Dalegyesüiet gyöngyösbokrétája pünkösd másodünnepének lesz nagyszabású eseménye, amely a Dalegyesület gyönyörű kerti helyiségében, szabad színpadon fog lefolyni. Egy ősi kálvinista község: Martos mutatkozik be ezúttal nekünk, az ő legszebb népviseletével és legrégibb szokásaival. Népviselete már materiális szempontból is érdekes, mert azok a női „toalettek“, amiket akkor fogunk látni, ezerkétszáz—ezerötszáz korona értékűek. A martosi ember ugyanis két dologra ad: először a feleségére, másodszor a lovára. De amint tudjuk, ezekre aztán gavallérosan áldoz. Ilyesmik teszik Martost Szlovenszkó legeredetibb falujává. Ennek a falunak lányai, menyecskéi, férfiai mutatják be szokásaikat táncaikat magyaros lendülettel. Az előadás kiemelkedő pontja lesz a sokat emlegetett tánc, a „pilikézés“. Ez tulajdonképen egy körtánc, melyet böjtben járnak a martosi nők, minden este a szabad ég alatt. Érdekes, hogy ezt még ha térdig ér a hó vagy a sár, akkor is megteszik. Ezután sorra kerülnek a szép szokások: virágkötés, a lakodalmi árgyélus tánc, meny asszony tánc és sok más eféle mind-mind sehol máshol nem ismert rigmusokkal, nótákkal és énekekkel kisérve. A „zenét“, a martosi zenét, az ottani benszülött rezesbanda szolgáltatja, melynek tagjai ugyan nem konzervatóriumot végzett zenészek, de az eredetiségüknél fogva nagy figyelmet érdemelnek. Az előadást a városon végigvonuló lakodalmas menet előzi meg, mely szintén pazar és festői lesz Ha az idő kedvez, akkor pünkösd másodünnepén délután hangos lesz a Dalegyesüiet kerti helyisége a magyar falu aranyos jókedvétől. A Masaryk repülőliga nagy repülő napja Komáromban. május 24. A Masaryk repülőliga a köztársaság majdnem minden helyén megalkotta a helyi csoportokat, amelyek a repülést propagálják film, kiállítások, előadások utján. A Masaryk repülőliga komáromi csoportja junius 1. és 2-án nagy repülőnapot rendez Komáromban a pöstyéni szervezet közreműködésével dr. Országh József országos elnök és Votruba József generális, orsz. katonai parancsnok védnöksége alatt. A repülönap műsora a következő: Junius 1. délután 3 órától a közönség sétarepülése 8 üléses repülőgépen. A repülés tartama kb. 20 perc, dija: személyenként 30 Kő, tagoknak 20 Ke, gyermekeknek (10 évig) 20 Kő. Az árakban bele van foglalva a biztositás is Junius 2. délelőtt 9.20-kor: Bemutató a város bombázásából. 10 óra után repülőgép szemle szakszerű magyarázat mellett. Délután 14.30-kor a tuiajdonképeni műsor: 1. Az állami zászló kitűzése — a repülők szemléje (földön és a levegőben). 2. Két repülő párbaja. 3. Felszállás, kikötés, vontatás bemutatása. 4. Csapda (a pilóta színlelt leugrása). 5. Akrobatikus mutatványok. 6. Humoros repülés (a rossz pilóta). 7. Léggömbök elfogása a levegőben. 8. Bombázás és védintézkedések bemutatása. Az V. bástya mögötti repülőtéren a 12. gyalogezred zenekara hangversenyez Janata zászlós vezényletével. Belépődíjak: tribünre 10 Kő, ülőhely 5 Kő, állóhely 3 Kő, katonaság és diákok 1 Kő. Jegyek elővételben Pusztelnik testvérek üzletében a Klapka-téren kaphatók. b berélet a kislibák Egy szerencsétlen család sorozatos tragédiája. Saját tudósítónktól — május 24. — május 24. Ha valamelyik drámaíró megírná az alábbi esetet, azt mondanák rá, hogy ilyesmi meg se történhetett, ez csak az írói fantázia szülte rémdráma. Pedig sajnos, ezt az élet, a legnagyobb drámaíró írta. A dráma színhelye a Farkasddal határos Felsőbuffa, ahol Takács László családja a legszerencsétlenebb családok közé tartozik. A család lányai még éretlen korban elszéledtek a világba, az egyik fölakasztotta magát, a másik méreg által oltotta ki életét, a harmadik is állandóan távol van az apai háztól és nem igen van alkalma gyakorolni az ötödik parancsolatot. Az öreg 72 éves apának Miklós nevű fiában volt még a reménysége, hogy majd ő gondoskodni fog róla, ha munkaképtelenné válik. De a sors nem így akarta. A fiú idegessé vált és bár az udvarban külön házban lakott az öreg, külön a fiú feleségével s két kis gyermekével, állandó volt a veszekedés az apa és Miklós fia között. A napokban az öregember azért tiltakozott, hogy a kislibákat ne legeltessék az ő legelőjén. Ebből csetepaté támadt, mire a túlidegcs fiú rohamában előkapta a trágyahányó vasvillát és 72 éves apját addig szurkába agyba-főbe, amig az eszméletlenül a földre nem esett. Kocsira tették az öreget, hogy kórházba szállítsák, de útközben kiszenvedett. A fiú önként jelentkezelt a csendőrségen. Az agyon szurkait apát nagy részvéttel temették el. Az országos vizsgálóbizottság már eddig is gazdag tapasztalatokat merített ki a városi pénztár számadásairól. A rejtélyes központi műhely rejtelmei is megoldódnak, mert kiderül a mese az üzemi haszonról. A jól megerősített szoedem őrhely súlyos százezrekbe került. A rezsim hullafoltjai máris láthatók, de mégsem akar kimúlni. elhalt főszámvevőé is — azt han-Az országos vizsgálóbizottság bennevan a kerékvágásban és végzi feladatát. Prognózist ugyan nem tud még adni, de már láthatók a lesújtó eredmény körvonalai. Ugyanazok, amelyekre az eddigi felebbezések rámutatlak, melyeket nem tud már jóvátenni az eddigi rezsim, még kevésbbé annak exponense: a slarosta úr, mint magát mindig írta. Az elköltött pénzeknek nemcsak a jogcíme, hanem a takarékossági szempont is alig jött számításba a városházán és ha mindig hangoztattuk azt a meggyőződésünket, hogy a legdrágább rendszer a szocialista gazdálkodás, annak iskolapéldáit fogja produkálni a vizsgálat. Csakhogy ez a vizsgálat legalább hat esztendővel elkésett. Sok-sok millió maradt volna meg a város kasszájában, ha előbb jön. Most aztán ki lesz bogozva a hírhedt központi műhely rejtélye is. Erről a szoedemek azt állították, hogy nagy hasznot hajt a városnak, az ellenkező vélemény — köztük az goztatta, hogy felesleges pénzpocsékolás. Megjegyzendő, hogy képviselőtestületi határozat és járási bizottsági döntés ellenére még mindig 43 K 50 f. a napi bér. 3Iajd most megállapítják, hogy így rentábilis és haszonhajtó-e az üzem. A vizsgáló bizottság felebbezések viszszavonását kéri. Ennek azonban már alig van értelme, meri ennek a rezsimnek úgyis a legrövidebb időn belül el keli hagyni a helyét. A halál nem szép dolog sehogyan, de legkevésbbé azoknak, akik igen nagyon kívántak még élni. A rezsim ki van terítve, a halottkémek konstatálják, hogy oszlásnak indult a tetem és mielőbb el kell takarítani. Dicstelenül hal meg, úgy, ahogyan uralkodoll és élt hatalmával, mindig mások rovására. Az ilyen uralomnak a sorsa a jól megérdemelt enyészet szokott lenni, ami már nem sokáig várat magára. Komáromi ucca Két asszony, délután ősszecsatázott, a főucca napsütéses oldalán. Csoportban jött a két aszszony a dohánygyár felől, jobbrólbalról körülvették őket asszonytársaik, délután négy óra lehetett, mára bevégezték a munkát. Semmi gyanús jelet nem lehetett észrevenni rajtuk, előre-hátra fordullak, beszélgettek s az apró szilkéket lógatták kezükben, amelyekben az ebéd volt s most üresen ásítanak, talán egv porció kávé fog beléjük kerülni még, ha a gazdasszony Hazaér. Egyszóval békés nyugalom lengte a csoportot, trécselt, nevetgélt mind a három tucat s ekkor történt a haj. Az egyik asszony átnyúlt a többiek feje fölött és szó nélkül fejbevágta az előttehaladót. Hatalmas ütés lehetett, a többiek is felszisszentek belé. Mire a főucca járókelői észrevették magukat s tinire a nagy látványosságra előkerültek a kereskedők is, a két asszony már rúgta, téple, hajaztaegymást. Röviden, gyorsan és pontosan dolgoztak, a szakértelmet tekintve azonban mégis férfiakra kellett volna hagyni ezt az nccai verekedést, mert kissé amatőríze, női lendülete volt a munkának, az erőt inkább haj tépésre és szoknyaszaggatásra pazarolták. Az egyik porcellánbögre eltörött, fejbecsapta az ellenfél a másikat. Ez volt a legpontosabb találat, a többi, már mint mondtuk, afféle amatőrmunka volt: kezdetben zajjal és csatakiáltásokkal, később csendesen, inkább a munka mennyiségére, mint minősegére fektetve a súlyt. Nem volt különösebben lélekemelő látvány ez a forgó szoknyatömeg, ahogy a két asszony rúgta, kaparta, ütötte, pofozta, lépte egymást. Körülöttük a higgadt érdeklődők csoportja, akik feszült figyelemmel várták az esemény kimenetelét; néhány aszszony megpróbálta, hogy beleavatkozik a harcba, de kilátástalannak bizonyult. Aztán jött a rendőrség, az egyik verekedőt elvitte, a másikat ájullan telte le a legközelebbi udvar gyepágyára. Mindenki alaposan megnézte az érdekes verekedőt, aki zilált hajjal, kipirult áhrázattal vonult a rendőrség felé. Férfi miatt tört ki a baj. Jobban mondva a férj miatt. S mint a fáma mondja, nem az asszony verte meg a szeretőt, hanem a »kedves kezdte püfölni a feleséget. Furcsa világot élünk. Már ez is megfordítva van! Komárom virágai megjelennek a májusi napon. Túlsók helyünk nincs, ahová virágokat rakhassunk, néhány ablak s néhány kis tcrecske, uccaszeglet, szoboralja, miniatűr-parkocska. A barbárok azonban megjelennek és lopnak. Tavaly a Széchenyi uccában, meg a Megyercsi ucca egyik kis miniatűr nyilvános kertecskéjét háromszor kelleti ujraültetni. Vannak emberek, akik mindent ellopnak, ami kezükügyébe kerül. Nem bírják a virágot másnál látni. Letépik, kiássák. Csak az a parkocska menthető meg, amely lámpa alatt fekszik. Itt ügyeli a rendőr. Nagyon kérjük is a rendőrséget, ügyelje ezeket a virágokat s büntesse szigorúan a tolvajait. De még ezt a lopást is értjük. A szépérzék kitör egy-egy hecsípett járókelőből. Csak azt nem érijük, mi vezeti egyeseket arra, hogy virágágyakat, sarjadzó fűágyakat, három négyzetméter növényzetet összetapossanak. Átlépik az alacsony kerítést és rajtatáncolnak a virágokon. Széles lábnyomok virulnak a virágok mellett. Két lépéssel át lehet lépni a sarjadzó füvet, le lehet taposni a virágot, rejtekhelyül az arasznyi palánta nem szolgálhat, szerelmeseknek búvóhelyül még kevésbbé s ők taposnak. Még a virágágyak tetejét is. Barbarizmusnak nem utolsó. ^
