Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-05-25 / 42. szám

Í935 május 25. »KOMÁROMI LAPOK« 5 oldal A járási választás szavazólapja a kékszinü 21 -es Különös betörés történt csütörtö­kön délben a Baross uccában. A Ba­ross uccát úgylátszik kiszemelték a betörők, mert nem először történik, hogy éjnek idején, vagy fényes nap­pal, délben feltörnek egy-egy üzle­tet, vagy legalábbis megpróbálkoznak az üzletek kirablásával. Nemrégen történt, hogy a Mórocz-drogéria ajta­ján próbálkoztak bűnös kezek, most pedig sikerrel hatolt be egy szemfü­les betörő a Galgóczy-hentesüzletbe. Mint mindennap, úgy csütörtökön délben is, Galgóczy József hentesüz­lettulajdonos és alkalmazottai lezár­ták az üzlet üveges ajtaját kulccsal és lehúzták a redőnyt. A redőnyt azonban nem kulcsolták be. Déli 12 órától fél 3-ig tartózkodtak távol az üzlettől s mikor’visszamentek, meglepetéssel látták, hogy a re­dőny fel van tolva, az ajtó nyit­va s a pénztárfiókot kiürítették. Szerencsétlenségre a pénztárfiókot el­távozáskor nyitva hagyták, a betörő­nek így könnyű munkája volt. Négyszáz koronát vitt el apró­pénzben, Egy autébaleset visszaadta a vak festő saüemevil$<v£t A francia fővárosban nagy feltűnést és örömet keltett Jean-Julien Lemor­dant, a híres, vak festő csodálatos gyógyulása. Lemordant a háború élőit néhány évvel tűnt fel s hama­rosan a legkitűnőbb fiatal francia fes­tők sorába emelkedett. Alig töltötte be harmincadik évét, amikor őt bíz­ták meg a rennesi színház mennyeze­tének freskófestésével. Breton parasz­tok táncát festette a színház mennye­zetére a breton származású Lemor­dant, s a mámoros, életörömtől su­gárzó, vidám színekben tündöklő ké­pet a kritika egyhangúlag remekmű­nek ismerle el. Aztán jött a háború. Lemordant bevonult. Háromszor megsebesült, de újra meg újra ő maga kérte mindig, hogy ismét a tűzvonalba kerüljön. Végül az yseri csatában, egy szu­ronyroham alkalmával, öt sebet ka­pott. Mindkét szemére megvakult. Lemordant most 52 éves. Mióta lá­tását elvesztette, harmincnégy operá­ciót hajtottak végre rajta. Az orvosok azt remélték, hogy valamiképen visz­­szaadhatják a szemevilágát. De mind a harmincnégy fájdalmas operáció teljesen eredménytelen maradt. Hogy most mégis újra lát a »vak festő«, — csak így nevezték művészkörök­ben — ezt csodálatos balesetnek kö­szönheti. Egy Montmartre-on tett lá­togatása után autón indult haza. Egy uccasarkon a taxi összeütközött egy teherautóval. A festő arccal a taxi ablaküvegére esett, az üvegszilánkok mélyen felhasították a homlokát. Esz­méletlen állapotban szállították kór­házba, ahol csak órák múlva tért ma­gához. A seb, amit az eltört ablaküveg okozott, a régi sebhelyet szaggatta fel. Ismét meg kellett operálni a vak fes­tőt. A harmincötödik operációt is el­végezték. S ez a beavatkozás csodá­latos eredménnyel járt. A baleseti sé­luta volt a fiókban, ezt nem bántotta a betörő, aki álkulccsal hatolt be az üzletbe. Árut nem vitt el. Mindez fényes délben, a járókelők szemclátfára történt. A betörő mindenesetre terepszemlét végzett először s miután a megfelelő időpontot kiválasztotta magának, nyu­godtan feltolta a redőnyt és kifosz­totta a pénztárt. A boltajtót nyitva hagyta és elsietett. Az üzlettulajdo­nos délután csodálkozva állapította meg, hogy közben már a postás is elhelyezte a pultra a leveleket. Azonnal jelentették a rendőrségnek a betörést, a rendőri bizottság kiszál­lott. A bűnös kilétét megállapítani nem lehetett, csupán egy gyanús, ínimkáskülsejű fia­talembert jegyeztek meg emléke­zetükben, aki a mondott napon többször is megfordult az üzlet­ben. A helyzettel ismerős lehetett. A nyo­mozás folyik. rülés részben felszabadította az ad­dig összenyomott szemidegeket. Le­mordant most újra lát. Természete­sen még hosszú és gondos ápolásra van szüksége, amig újra munkához foghat. De most már majdnem két­ségtelen, hogy a nagy tehetségű festő újból folytathatja a munkát, amit majdnem húsz évvel ezelőtt abba kel­lett hagynia. Vászonra vetheti álmait, amelyeket a 20 évig tartó éjszakán át álmodott. A mesék világában. — A közs. elemi iskola előadása. — A mesevilág minden ragyogása és álma tárult elénk egynéhány órán ke­resztül a közs. elemi iskola tanulóinak múlt vasárnapi szinielőadásán. A sötét erdő rejtelmesen zúgó belsejében tün­dérek jártak holdfénytáncot életre kelt gombavitézekkel, királylányok játszot­tak aranylabdával, elvarázsolt király­fiak cserélték fel rút varázsalakjukat zsinóros selyemköntösü meseembere­kével, abroncsos szivü szolga szive dobogott állhatatos hűségről. Arany­koronás király vidám kedéllyel paran­csolgatott trónszékéről. Királyi kukták fehér hada szorgoskodott és főzte a finom kormos babot. Szülők, tanítók és gyermekbarátok gyönyörködtek a ragyogó arcú, daloló, táncoló, mókázó, meseéletet élő gyer­meknépségben. Az erkölcsi tanulságot rejtő tündérmesén kívül volt egy taní­tási órával felérő darab is. Mert lám: „A holdvilág és a szobácska“ nem csupán énekes táncos bohózat volt, hanem a Hold fényváltozásainak játszi könnyedséggel való megismertetése is. Akik játszották, sohasem felejtik el s minthogy az előadást az összes tanulók is megnézték, azok is maradandó is­meretet szereztek a szó szoros értel­mében: játszva. De, miként a Weisz Kornélia ig. tanító áital irt bájos proióg mondja a gyermekek nevében: Tudjuk, hogy Rákóczi Mi mindent tett értünk! Kétszáz éve nyugszik Koporsóban teste, Róla szól majd lelkes cserkészmese! A „lelkes cserkészmesét“ Vvánkay László közs. iskolai tanító rendezte és irta meg költői ihlettel, pedagógiai rá­termettségéről adván tanúbizonyságot. A cserkészmese tábortűz volt, melyet több kurucnóta és bús tárogatószó festett alá. A tündérmeséket Liszkay Eszter for­dította, magyarosította meg és látta el művészi nótaszövegbetétekkel. Az egész mesevilágot pedig a közs. iskola tanítónői gárdája rendezte. Az énekkar és az összes énekrész beta­nítása Söröss Krisztina érdeme, kinek karmesteri tevékenysége már sok el­ismerésben részesült. De segített ő a rendezői munkájával is Liszkay Ilona és Salamon Julin tanítónőknek és az együttes művészi hozzáértéssel vará­zsolt lelket az előadásba A koreográ­fiái rész ötletes megalkotása és beta­nítása Tóth luliska tanítónő nevéhez fűződik. A prológhoz tartozó kardalt a Márta­­operából Schmidt Viktor közs. isk. tanító, a zeneiskola hegedüszakának kiváló tanára tanította be. Ugyancsak ő látta e! a kíséretet hegedűn, vala­mint Uhereczkyné Nagy Stefánia, aki zongorán kisért a megszokott simulé­konysággal A kis szereplők hálás szülői meg­érezték és megértették azt a komoly munkát, amely az osztály falain túl is szeretettel folytatódik és míg örömet szerez felnőttnek, gyermeknek egyaránt, jótékony célt is szolgái. Érezték ezt a szülők, amikor virágokkal kedvesked­tek a rendezőknek. Hogy a darab külkiállitása is telje­sen megfelelő volt, az nagyrészt a Bakonyi házaspár érdeme. Bakonyi István polg. isk. rajztanár a művészi hatású díszleteket festette, Bakonyiné Vargha Eszter közs. isk. tanítónő pedig a ruhák, fejdiszek ter­vezésében mutatta meg alkotó képes­ségét és jő ízlését. Komárom, fürdőváros. Ez nem a hét legjobb vicce, ha­nem tény és való. — Saját tudósítónktól. — — május 24. Talán, megharagszik rám a fagyos­szentes időjárás és frontot változtat, ha így kezdem a riportomat: Amikor éjszakánkint igen gyakoriak a talaj­menti fagyok, talán korai dolog még a fürdésről beszélni, de azért ha nem is időjárás-szerű, de a naptári dátum szerint azért mégis időszerű arról be­szélni, hogy habár nincs is Komá­romnak uszodája és a gőzfürdőjében sem tülekednek nagyon az emberek, azért mégis fürdőváros lesz Komá­rom, ha nem is egészében, de felé­ben igen. A Vágdunán a nagystrandon kívül is, már tavaly kifejlődött a nagyobb fürdőélet és a vizisportok különböző neme. Ha a dunamocsi hajójárat be­váltaná az ígéretét és a motoroshajó járatokat indítana a komáromi Lidó­­ra, akkor ott fokozoLt pezsgő és mozgalmas élet zsibongna az idén is. Mindent el kell követni, hogy ez a motorhajó-járat meginduljon és azok, akik a belvárosban laknak, nem lesz­nek kénytelenek olyan hosszú utat megtenni. Komárom fürdővárosságának ez az gyarkomáromban most bontogatja szárnyait. Ugyanis a selyemgyár mel­lett egy modem strandfürdőt létesíte­nek. A magyarkomáromi strandfürdő­akciónak főmozgatói: Fiedler József lengyáros, dr. Vizkelety Sándor vá­rosi tanácsos, Királyi Miklós gyógysze­rész. De nemcsak strandfürdőt létesí­tenek, hanem sportuszodát is betonnal bélelt szép úszómedencével, amelynek a vize állandóan 21—23 C fokon tart­ható. Az építkezést, a földmunkálato­kat és a betonirozást már megkezdték és azokon 32 munkás állandóan dol­gozik. A napokban Magyarkomáromba ér­kezett Uhlarik Jenő tatabányai épí­tész, a Magyar Uszószövetség dunán­túli kerületének főtitkára, aki a he­lyet igen alkalmasnak találta és meg­jósolta, hogy ott olyan kitűnő strand­fürdő és sportuszoda fog létesülni, amely nemcsak Komáromnak, hanem messze vidéknek is keresett és ked­venc fürdőhelye lesz. Az új fürdőtelep a magyarkomáromi Fotball Clubbal szoros kapcsolatban lesz és június 20- án nyitják meg ünnepélyesen orszá­gos úszóversenyekkel kapcsolatban. így aztán joggal elmondhatjuk a két Komáromra, hogy igazi nagy für­dőváros. Könyvelésben és irodai munkálatokban teljes jártassággal biró kisasszony alkalmazást nyer a Spitzer-féle könyvesboltban. — A napfürdőzés és a napfény gyógyhaíása. Irta dr. Bucsányi Gyula e. ü. tanácsos főorvos. Egészségesnek és betegnek egyformán jóltevője, ki­apadhatatlan gyógyforrása a nap. Nap­fényt, a nap melegét, éltető sugarait áhitja a hosszú télben egészségileg elgyengült városi ember és amint itt vannak az első sugarak, — sietünk a strandokra, uszodába, nyaralóba. Szám­talan esetben halljuk azonban, hogy a mértéktelen és tudatlanul űzött nap­fürdőzésnek milyen kellemetlen követ­kezményei lehetnek! Sajnos mindez­­ideig nélkülözzük a napfürdőzésre, annak mikéntjére vonatkozó szakava­tott tanácsokat, — igy különös fontos­sága van e most megjelent műnek, mely nélkülözhetetlen tanácsok és felvilágosításokkal látja el a napfürdő­­zők nagy tömegeit. A rendkívül érde­kes mű tartalomjegyzékéből: Hogyan napfürdözzünk? Miért napfürdőzzék az egészséges ember ? — Óvatosság a napfürdőzésnél. — A napfény cso­dálatos gyógyító ereje. — A strando­lás. — A légfürdőzés. — A csecsemő nap- és légfürdője. — A gyermek napfürdője. — A napfürdő a tüdőbajok­nál. — A napfény az anyagcserebán­­talmaknál. - A napfény a női bajok­nál. — A napfürdő az érelmeszedés­nél. — A napfény a bőrgyógyászat­ban. — Napfürdő és rheuma. — Vesebajok és a napfény stb. stb. Nagy értéke e kitűnő műnek az a körülmény is, hogy szerzője a természetes gyógy­módok, igy a napfürdőzésnek is neves harcosa, ki minálunk elsőként han­goztatta ezek fontosságát. Tanácsait és utasításait számos kőresettel illuszt­rálja. A mű Novák Rudolf és Társa Tudományos Könyvkiadóvállalat (Bu­dapest, Vili., Baross-u. 21.) kiadásában jelent meg, igen Ízléses és szép kiál­lításban ára csak Kő 18.— Kapható a Spitzer-féle könyvesboltban, Komárno- Komárom, Masaryk-u. 29. CZÁJA CIRKUSZ Vasárnap 3 előadás: d. u. 3, fél 6 és fél 9 órakor. Helyárak: 40—1*50 P, gyermekek minden ülőhelyen i74 20 fillért fizetnek zártszék kivételével. Magyar-Komáromban még csak 3 napig. A különleges állatok megtekintése egész nap 10—20 fillér. Birkózóverseny mindennap. Nemcsak dalolunk, táncolunk, Komolyhoz is értünk. egyik fele. A másik fele odaát, Ma-Üzleti betörés fényes délben a Baross-uccán. Ismeretlen betörő kikémlelte a Baross-uccai viszonyo­kat, azután álkulccsal felnyitotta Galgóczy József hen­tesüzletét, melynek pénztárát kirabolta. néhány koronányi értékű idegen va-

Next

/
Oldalképek
Tartalom