Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-05-25 / 42. szám
1935 május 25. * KOMÁROMI L APOK« 3. oldal. emiatt a király nagysn beszus volt és tiem mondotta «1 a ífenth-szavakat,, a legfőbb hadúr nem volt megelégedve. Ez a meg nem elégedés kétszeresen nyomott a latban, mert igen nagy sarzsi nézte végig ezeket a hadgyakorlatokat, nem kisebb ember, mint II. Wiimos, a német birodalom császára. Ferenc József tatai megérkezése előtt már Tatán voltak Rajner és József főhercegek, akiket Jenő főherceg követett. Ezeket a piaristák rendházában szállásolták el. Szeptember 10-én érkezett meg a király Tatára, akit az állomáson Ghyczy Dénes alispán és Sárkőzy Aurél főispán fogadott, A király a gróf Esterházy kastélyba hajtatott, ahol a háziasszony, gróf Esterházy Ferencné, szül. Lichtenstein 'hercegnő fogadott. Délután 3 órakor pazar ebéd volt Albrecht főherceg történelmi nevezetességű custozzai sátrában. Custozza egy kis olasz falu Veronától délre. 1866. június 24-én itt aratott nagy győzelmet Albrecht főherceg Viktor Emánuel olasz király felett, és ezt a fejedelmi sátort Albrecht itt zsákmányolta Az osztrákoknak ezt a győzelmét azonban a königgrätzi veszteség semmivé tette és a prágai békekötés Velencét az olasz királysághoz csatolta. Ebben a történelmi nevezetességű sátorban elköltött ebéd után a kabinetiroda titkára 3000 forintot adott át Sárközy Aurél főispánnak, mint akirály ajándékát a csallóközi árvízkárosultak javára. Szeptember 12-én érkezett meg Vilmos császár Tatára, akit a vasútállomáson a király fogadott. Vilmost is az Esterházy kastélyban szállásolták el, ahol tiz szobás lakosztálya volt. Vilmos két napig volt Tatán és végignézte a tatai nagygyakorlatokat. Ez a gyakorlat nem tetszett a királynak, válami nem vágott úgy össze, mint a király szerette volna. Az északi hadsereg későn érkezett. — Ez a hadsereg olyan lassan jött, mintha gyalogosan jöttek volna —mondotta Ferenc József. Gyalogosan is Jöttek Érsekújvártól Komáromig felséges uram — hangzott a válasz. — Talán -elromlott az Érsekújvártól Komáromig a vasút? — kérdezte villogó szemekkel a legfőbb hadúr. — Nem romlott p| felséges uram., mert Komárom és Érsekújvár között még nincs vasút. — Hát mért nincs? — Nagyon nehezek ott a terepviszonyok, igen sokba kerülné! — Az nem számit! Kell, hegy az érsekujvár—komáromi vasútvonal minél hamarabb kiépüljön — felelte szigorúan a király. Ennek köszönheti létét a negyedszázados jubileumát ülő komárom— érsek«jvári vasút, mert ha a tatai hadgyakorlatokon nem történik meg az a kis gikszer, soha vagy nagyon ’«ésőn épül -ki >ez a »vasúti vonat,1 mert igen sok ingoványos részen vezet keresztül, ahol előbb hatalmas cölöpöket kellett leverni és csak azután lehetett a vasúti rtöltést fölhányni. Aztán a két hatalmas bid a .Dunán és a-Vágón is növelte a költségeket. Érdemes megjegyezni, bogy először úgy tervezték, .hogy a vasútvonal az Erzsébetsziget közepén haladt volna át a Dunán az ott építendő hidom Egy hatalmas töltés szegte volna keresztül az íErzsébetszigetet, a főutnál egy nagy alagutszerü átjárással. A komáromiak ebben a vasúti -töltésben az Erzsébetsziget elékteienitéséí látták és meghiúsították a tervet, pedig az államkincstár ennek ellenében az egész szigetet olyan magasra feltöltötte volna, hogy az Erzsébetszigetet soha árvíz el nem öntötte volna. Ez ellen meg a kerttulajdonosok zúdultak föl, féltették a gyümölcsfákat és nem gondoltak arra, hogy öt év mul-va újra termővé lehetett volna tenni a föltöltött szigetet és akkor sose kellett voltia rettegni az árvizveszélytől. Csak öt évi termésről kellett volna lemondani, de az akkori kicsinyes gondolkozás megbuktatta ezt a szép tervet. a Választási szemle. á. Agrárpárt 'Szegény Csömör Pista, megesik a szívünk rajta. Nyilatkozik az aktivista sajttakaróban, hogy ád Esterhá zynák, mert szörnyen 'bántották-,szegénykét a választások alatt a kerszocök. Hanem nyíljon csak meg a parlament, majd ott agy meg amúgy. Minden részvétünk a nehézsúlyú {140—150 kg.) birkózóbajnoké, akit, szegénykét úgy bántottak azok acSú nva kerszocok, mert Iiodzsa tanításait hirdette és igazán nem bántott senkit, még egy Jegyet sem. .Esterházyit biztosan kiállítják a képviselőház sarkába két órára a történték után. Egyebekben agrárék is leadtak líét mandátumot Csömör népszerűsége következtében is, aki fölszabadítja az elnyomott parasztokat. De hát olyan »súlyos« -egyéniség, aki kitesz két kibukott képviselőt 2. Szocdemék. Az elvesztett hat mandátum miatt csak a jövő héten lelik le az országos gyász. Tilos volt minden párttagnak a retket vajjal enni, hanem .csak egy szerűen sóval. Nehezen is csúszott le. Azt is regélik, hogy a városházán egyes orrok a földig értek hétfőn reggel és találgatták, hogy mi is lehet az oka ennek a nagy vereségnek mikor a május elseji felvonulás olyan jól sikerült. Kölcsönvették a kommu nistáktól a jó reklámot: Világ proletárjai egyesüljelek! és Munkát — kenyeret! Mégis 324 veszteséggel mínusz 2 fokra szállt le a lelkesedés a választás napján, bár meg kell adni, hogy festeni jól tudnak és olyan szép 2-eseket csak Komáromban lehetett látni, máshol sehol. És a baj nem jár egyedül. A barométer is egyre sülyed a városházán. A komáromi bányakapitányság jelenti, hogy a kutatók már az »alsó rétegekben dolgoznak és szenzációs pénzügyi mutatványokra bukkantak. A komáromi múzeum megtelte már a lépéseket, hogy ott állítsák ki a leleteket, de a bácsi jjezte és most látta csak, hogy nem is csúnya ez a csűri. Soványka ugyan ,»z arca, de a szeme feketén csillogó, bársonyos símogaliású, mint Ilonáé, az anyjáé volt... A pad támláján szorosabban simult rá erős tenyere a meleg kis kézre. — Istenem, milyen szépek a csillagok... Juci mondta ezt, a messzi ég felé fordított arccal, mást is akart még mondani, de Lajos bácsi átfonta a karjával, magához húzta és forró szavakkal súgta a fülébe: — Te, te kis csitri... te kis otthontalan verebem ... A kócos, fekete lányfej odaesett a férfi mellére. Juci érezte a könnyű nyári szöveten a cséplőgép olajának szagát, de életében sohasem érzett még jobb szagot. Sírni szereteti volna, szája már meg is rynduU a belső viharzástól, de akkor lehajolt hozzá az a mámeleg száj és az égről elveszlek a csillagok. Meddig tartod ez? Nem tovább, mint amíg a hulló virág szirma leér a földre. Juci kibontakozott az ölelésből, felugrott a pádról és fűlött a szobája felé. Magára zárta az ajtót, ruhástól ráborult az ágyra és hangtalanul sírni kezded. * Délután kevéske ruháját, fehérneműjét rakosgatta nagy bőröndbe. Nem Múzeumok Országos felügyelősége azt Prága számára tartja fenn. 3. Cseh národni szocialisták. Végeredményül ezek is leadtak öt mandátumot. De az a fürge kikiáltó mindent elkövetett, hogy Komáromban megjavítsa a rossz országos átlagot. Elővette a nagy ágyút, Benes nevét, akinek jólsikerült arcképe is felénk mosolygott minden uccasarokról. A remek rikkancs lefőzte a mi helyi verselő Rádiónkat, mert így adta kézbe a 3-as röpcédulákat: — Választok urnácskába Bcnes bedobni. Akor gyézink. Lesz munka kikötőben. Tessik csak Benes beledobni u macskába. 4. Kommunisták. Országos győzelem, mely főleg Szlovenszkóra és a legsötétebb Ruszinszkóra esik. Mező elvtárs foga hegyére veszi a makrapipát és elindul forradalmi úton megvalósítani a kominteru és a polbüró határozatait. Komáromra ráparancsolnak, hogy a népkonyha jövőre kilenc hónapig ;tartson, vasárnaponként félliter borral és szódával, mert a komáromi burzsuj még bírja. EgyuLtal a következő napiparancs, hogy újabb háromezres turnus telepedjék-meg Komáromban, mert itt van ám pénz a városházán, amennyi csak kell, csak tudni kell a helyét, hol van dugaszban. 5., 7. Cseh néppárt—Hliükapűrl. Nem zavartak sok vizet, meri ezek . erkölcsös pártok, kanonok urak a :listavezetők. Ellenben a 18. Cseh iparospárt »végre kirukkolt a farkával, mindig •szerénykedett és elhagyogatta a címének lényeges részét, a járási listán azonban ezt olvassuk: Csehszlovák iparos-kereskedő és középosztálypárt így liát már benn volnánk az egyenesben, mert ezt a komáromi iparosok nem hitték el idáig. De hát ki Kívánságom — egy csésze Meinl’kdve II. sz. keverék finom középamerikai és brazíliai kávéból lU kg Ké 12-50 feledte ki a két üveg sárgadinnyét, amelyet a lantija küld Madid néninek, sem az Húsnak szánt vég km vásznuk Lezárta a bőrönd fedelét, amikor nyílod az ajtó.- Mit csinálsz csitri? Odafutott a kiüresítelt szekrényhez Becsukta az ajtaját, aztán csak állt, kezében a kulccsal. Nem mert visszafordulni. — Csomagolok Lajos bácsi. A férfi leült. Szivarra gyújtod, de egy-két szippantás után letette. — Gyere közelebb Juci. — Szégyellem magamat... az esti miatt... Igazán nem szabadott volna... — Gyere közelebb... még közelebb... Te Juci, hallottad; tegnap azt mondta az anyám, hogy negyvenegyéves leszek Mindenszentekkor. Láttad, hogy őszülni kezdek. Te Juci, a balkarom •benmás. Még a lövészárokban szedem fel. Télen sokat nyögök miatta... Fe, ha én azl akarnám, ilyen vénen, lyen megrokkantan, hogy el akarlak venni... Hallod, feleségül kérlek ... Ne bőgj id nekem, hanem válaszolj... Hang nem jött ki száján. A torka ősszeszorult és szeme előd forogni kezdtek a bútorok. Megkapaszkodott a karosszékben, darabig állt. lehajtod fejjel, aztán odaléped a bőröndhöz Visszarakta a holmikat a szekrénybe. A sárgadinnye meg a lenvászon maradt csak a börönd fenekén. van nyomtatva és pecséttel ellátva. Tehát hiteles. Ezzel kapcsolatban el kell mondanunk egy két kis történetet. Liskn és a »dohány«. A párt vezetősége elhatározta, hogy a háborúhoz pénz kell először, másodszor és senki többet? harmadszor. Tehát kiküldte érdemes elnökét Bircsálc kormánybiztosságviselt iparos urat és egy magas fekete soványpártlagot Liska János képviselő úrhoz egv kis dohányért. Úgy határozott a vezérkar, hogy a dohány 30000 legyen, akár kék .akár zöldhasú dohánylevelekben. El is indulnak a küldöttek és a magas sovány úr egész Vereknyéig hallgatott a helyén, addig mindig Bircsák beszélt. Azt mondja akkor a bosszú sovány úr: — No, ha akkora lyukat beszél Liska hasába is, mint az enyémbe, a víz se mossa el a 30000 dohányt. Megérkeztek Pozsonyba, felhajszolják a követ urat, de igen sok lett a dolga, amikor a dohány-ügy előadódó!!. Liska hajthatatlan maradt és se 30000, se 15000, se 5000, se 3000, se 1000, de egy megvörösödött ötkoronás se lelt belőle. Mit lehet ilyenkor tenni, mint beülni a Blumenstöcklibe és búsulni a haza áilapotján. Itthon alig mertek a Fried szemei elé kerülni. Az még egyszer és utoljára kiolvasott közepes dohányleveleket. Ezt a beváltok úgy hívják: kihánvás. Együtt mentek ki a terraszra, ahol Emma néni pasziánszot rakott. Csodálkozva nézett a fiára. — Te még nem vagy Lajosom a pusztán? AzL mondtad, sietsz, meri őszi mag alá szánt nyolc ökörfogat. — Szánt az én nélkülem is! Fontosabb dolgom voll. Idehallgass édesanyám. Nekem többet ne sóhaj Lozz. löl ne hánydáld többet a negyvenegy évemet, az őszülő hajamat, mert én házasodok! Elájulni akarta csodálkozástól,nagy szavakkal készült sopánkodni, de gyerekes gagyogás nyitotta meg fogatlan száját. — Kijött a kártyán, akárhogy is raktam, kijött rajta a nagyon nagy meglepetés... Egyszerre csókolták meg a két kezét és a ráncos, öreg arcon kövér cseppek gurigáztak lefelé. — Gyerekeim ... Nemhiába gyorsan fordult az eszekereke, de gondolt is mindenre. Ki varr ja meg akkor az Ikus kelengyéjél. ki viszi el Maliidnak a sárgadinnyét ? — Mit bánom én édesanyám! Ez az ollhontalazi kis veréb ittmarad örökre. — Ittmaradok Lajos bá... — Te, csitri, ki ne merd mondani, hogy bácsi... Odabujt a gépolaj szagú kabáthoz és megpirosodott arccal suttogta: — Lajos... egyetlen Lajos... tek. — Erős, fekete házőrző kutyához, de ne haragudjon, igazán ne haragudjon Lajos bácsi... — Megállj, még nem vagyunk készen. Hát magadat? Mert remélem kivételt nem lesz a kisasszony és salját nagybecsű személyét se kíméli... Ebben a percben megzörretit a falra futtatott lila akác sűrű lombja és a holdfényben látni lehetett, hogy egy veréb bújik el a levelek közé. Juci nevetését mintha elvágták volna. Szomorúan, .nagyon szomorúan mondta: — Ez csak most jutott eszembe, sohase gondoltam rá: én veréb vagyok... — Danolni szeretsz csitri, inkább énekesmadár vagy te.,..- Veréb vagyok Lajos bácsi. Olyan, mint ez, amelyik idetojt egy éjszakára az akác közé. Nincs fészke, nincs otthona .., A férfi keze megkereste a pad támláján a lányét. — Ejnye, aztán neked miért ne volna otthonod? — Mert nincs, amióta apa is meghalt. Dolgozok az Emma néninél, megvarrom a téli holmikat, innen megyek a Maliid nénihez, aztán a fukar Oszkár bácsihoz, de ott csak egy hétig lehetek, a sumonyi rokonoknál addig, amíg a báró vejük meg nem érkezik, mert az előtt szégyelnek engem... A holdfény rásütött Jucira, Lajos
