Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-01-12 / 4. szám
Lapunk mai uá>ma a jövő heti teljesRádiő-rnttsort tartalmazza Otvenhatodlk évfolyam. 4 szám. Nzomhat, 1935. jnnnár I KOMAROMI LAPOK Nzomhat, 1935. jannör 12, POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 48 Ke, negyedévre 20 Ke. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Németország. Komárom, január 11. A római egyezmény, mint azt előre lehetett látni, nagy viták tárgya lett. Az általános benyomás az, hogy a francia politika diadalmaskodott Rómában és most már a legnagyobb ellenfél is teljesen leszerelve, ennek a politikának a tényezője lett. Mik is választották el Olaszországot a francia politikától? A gyarmati, a népszövetségi és a leszerelési kérdések. Ezek vezették politikáját Franciaország ellen és ezek kovácsolták össze az olasz, magyar és osztrák szövetséget. A római egyezmény az érdekelt két nagyhatalom szerint a békepolitika útját nyitotta meg. A politikusok azonban, akik tudnak a sorok között is olvasni, azonnal feleszméltek, amikor nem látták a szerződő hatalmak között Németországot, a kontinens második nagyhatalmát. Mert műiden tisztelet és becsület Mussolini Olaszországának, de Néireto^zng mégis csak a második nagyhatalom Franciaország után és talán rövid idő kérdése, hogy a két rivális hatalom egyforma jelentőséget fog képviselni minden tekintetben. Amit Rómában kifőztek, azt most szép tálcán tálalják fel Németországnak. Érthető, hogy vonakodik abba belekóstolni és aggodalmai vannak iránta. Akik ezt az ételt készítették számára, egyik sem barátja Németországnak. Hogyan nyúljon tehát hozzá, ha ezeket az aggodalmakat el nem oszlatják, hogy a római sütemény csakugyan jóízű és semmi baja sem lesz tőle Németországnak! A német közvélemény tart a Rómában Németország ellen létrejött katonai konvenciótól, holott éppen Olaszország volt az, aki most egy esztendeje éppen Németország javára tett a leszerelési konferenciának indítványt. Fentartja-e ezt ma is Olaszország? — ez a kérdés foglalkoztatja a német elméket. És ha mérlegeljük az angol diplomáciának a leszerelés felől megindított döntő munkáját, amely ezt a kérdést meg akarja oldani minden körülmények között, akkor úgy találjuk, hogy nem is alaptalanok a német aggodalmak és ezek lehetnek olyanok is, hogy Németország nem lesz hajlandó hozzájárulni a római egyezményhez a saját biztonsága érdekében. I>e nemcsak Németországnak vannak aggodalmai a római megegyezés miatt, hanem Ausztriának is, amely eddig csak megvolt a maga szegénységében a három udvarló között. Franciaország kacsintgatott reá, Olaszországgal komoly szerelmi viszonyt szőtt és á német testvér egyszerűen a ma-Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAP¥ GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryfc-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Komárom, január 11. Megkezdődik a politikai munka A minisztertanács a Bohemia értesülése szérint január 14-én, hétfőn tartja ebben az évben első ülését. .1 politikai munka tehát a jövő héten megkezdődik. A komoly munka megkezdése előtt alapos munkaprogramot kell összeállítani, ez pedig nem lesz egyszerű dolog, mint azt az utolsó napok mutatták meg, amelyekben már erősen érezhető a választási láz. Budapesten kezdik meg a magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalásokat. Február végén lejár a magyar-csehszlovák kompenzációs egyezmény, de még ennek lejárta előtt megkezdődnek a kél állam közölt a tárgyalások Budapesten. Amint a P. M. H. értesül, a két állam kereskedelmi megbízottai január végén, vagy február első napjaiban megkezdik a tanácskozásokat. A magyar delegáció élén Aickl Alfréd dr. rendkívüli követ és Iskolaügyi reformok életbeléptetése, mellyel az iskolaügyi referátusok megszűnnének. A cseh nemzeti szocialista párt hivatalos orgánuma, a íeské Slovo csütörtöki számában szenzációs hírt közöl. A koalíciós kormány köreiben nagy összeköttetéssel biró lap értesülése szerint nagyarányú iskolaügyi reformokra van kilátás. Az illetékes iskolaügyi minisztérium a javaslatot már ki is dolgozta, sőt a javaslat kérdésében már pártközi megegyezés is jött létre. A javaslat egyik leglényegesebb pontja, hogy megszüntetik a pozsonyi és ungvári iskolaiigyi referál usokat és ezek helyébe iskolatanácsol szerveznek, melyben a pártok és a tanítók is képviselve lesznek. A C. S. szerint az iskolatanácsok megszervezéséyel megoldást nyer a kisebbségek iskolaügyi kérdése is, mivel az iskolatanácsok mellett külön kisebbségi alosztályokat fognak szervezni, hogy a kisebbségek maguk dönthesserek iskolaügyeik ben A javaslat szefejezés stádiumában vannak s azt Rómában rövidesen ünnepélyesen aláírják. Csehszlovákia részé rő vagy Krofta meghatal ni azott miniszter vagy maga Benes külügyminiszter írja alá a modus vivendit. A bányák államosítását követeli az agrárpárt. Az agrárpárt központi hivatalos lapja, a Venkov nagy feltűnési keltő cikkben foglalkozik a bányákkal és indítványozza, hogy vegye át az állam Roosevelt módszerei! és ezek alkalmazására javasolja a bányák államosítását, egy tizenhárom milliárdos munkanélküli alap megteremtését és a tőke megadóztatását. Ezeket az indítványokat a cikk azzal indokolja meg, hogy szükség van a tőke megszorítására és az állami tervgazdaságra ahhoz, hogy a munkanélküliséget csökkenteni lehessen. A cikk hosszasabban foglalkozik a bányák államosításával, mely hasonló módon történne, mint a földreform keresztülvitele, természetesen azzal a különbséggel, hogy míg a nagybirtokok szétosztásra kerültek, addig a bányák állami kezelésbe kerülnének. meghatalmazott miniszter áll, míg a csehszlovák delegációt Friedmann (íyula meghatalmazott miniszter vezeti. Prágában át la Iá nos a nézet, hogy a küszöbön álló kereskedelmi tanácskozások kedvező légkörben és jó auspiciumok között indulnak meg. Remélik, hogy az immár ötödik éve tartó szerződésenkivüli állapot véget ér és a két állam kereskedelmi kapcsolatait szerződéses viszony létesítésével kimélyíthetik. A kereskedelmi tárgyalások során csehszlovák részről a többi között nagy súlyt kívánnak a szlovenszkói és ruszinszkói fakivitel biztosítására helyezni és a két szomszédos állam idegenforgalmának kölcsönös biztosítása érdekében szorgalmazni fogják a fürdőegyezmény megkötését. rint az iskolatanácsok teljesen autonóm testületek leimének. Nemsokára aláirják Rómában a modus vivendit. A cseh néppárt olmiici lapja írja, ltogv Sramek csehszlovák miniszter fontos egyházpolitikai kérdésekről tárgyalt a napokban a Vatikánban s különösen a modus vivendi megkötésére irányuló tárgyalások befejezését sürgette. A miniszter azonkívül informáltatla magát a katolikus pártoknak az államban való állása kérdéséről és a katolikus blokk kérdéséről. Srámekkel egyidejűleg Rómában tartózkodott Ciriaci lisszaboni mmcius is, aki most is nagy érdeklődést tanúsít a modus vivendivel kapcsolatos kérdések iránt. A modus vivendirc vonatkozó tárgyalások egyébként a be-Érdekes, hogy a bányák államosítását a cseh nemzeti szocialista párt és a szociáldemokrata párt már régebben fölvette programmjába s' most a legnagyobb koalíciós párt is hangoztatni kezdi a dolgot, amiből arra lehet következtetni, hogy ennek a kérdésnek megoldására balátható időn belül sor fog kerülni. Sajtótörvényt kíván a csehszlovákiai sajtó. A Novy Svet e. lap ismerteti az új magyai' sajtónoveilát, amely ismét bevezeti az óvadék rendszert a zugsajló, a szennysajtó és a zsaroló revolversajtó megakadályozására. A jövőben Magyarországon időszakos sajtóterméket csakis olyan hivatásos újságíró adhat ki, aki az újságíró kamarának tagja. A lapkiadási engedély bérbe T gáévá akarta tenni minden udvarlás nélkül. A római egyezmény szerint Ausztria veszélyeztetése esetén a két nagyhatalom tárgyalni fog, tehát az olasz és a francia nagyhatalmak. Esetleg határoznak Ausztria sorsa felől annak hire és megkérdezése nélkül és határoznak szomszédai nélkül. A római egyezségnek tehát ez súlyos szépséghibája, ámde a francia sajtó szerint ez fokozza Franciaország biztonságát, vagyis magyarán mondva Ausztria sorsára való befolyását. Ez az, ami Ausztriának nem esik valami jól. Ámde Ausztria baráti viszonyban van Olaszországgal és ezidőszerint legalább nem igen nyúlhat a tiltakozás fegyveréhez. A másik áUam. melyet Olaszországhoz szintén barátság fűz és ezt a barátságot a nagy szövetséges mindenkor hangsúlyozottan emelte ki: Magyarország. A római egyezmény szerint mindegyik szerződő állam megtartja barátait, tehát Olaszország Ausztriát és Magyarországot, Franciaország pedig a kisantantot. Az egyezmény nem irányul Magyarország ellen, az kétségtelen, de hogy Magyarország és Ausztria a jövőben mégsem lesznek azok, amik voltak, az is kétségtelen a római szerződés után, ahol Páris seperte be a játék tétjeit. Középe urópiú jelentőségét mindakét állam megtartotta, sőt Róma után köztük egész bizonynyal a barátság még szorosabbra fűződik, mert egymásrautaltságuk teljes tudatára csak most ébredtek. Érdekeik minden vonalon közösek, de épenséggel nem csodálkoznánk afelett, hogy az európai politikában valami nagy’ fordulat történnék és a középeurópai államok Németország felé orientálódnának, mint amelynek Középeurópában nagyobb érdekei vannak, mint bármely európai nagyhatalomnak. Ami pedig a középeurópai államok békéjét és megegyezését illeti, ahhoz az eddigi politikának teljes leszerelésére volna szükség, holott a közelmúltban láttuk azt, hogy háborús lehetőségek is keletkeztek a középeurópai D imamedencében. A megegyezéshez lelki leszerelés is szükséges, és ennek az útjai még egyelőre be vannak vágva. Németország magatartása szabja meg ennek a megegyezésnek politikai és gazdasági irányvonalát, mint középeurópai tényezőnek. Németország útja nem nyugat, hanem kelet felé vezet és ebben feltartóztatni nem lehet. így látjuk mi a megegyezésnek lehetőségeit, amely lehetőségek keretein belül felépülhet az új Európa, amely most is két részre lesz elhatárolva, mint évszázadokon keresztül: a latin és germán hegemónia szempontjából. Ezt az egyensúlyt kell megtalálnia Európának a nyugalom és a béke érdekében és ha ezt megtalálta, úgy a békét is megtalálta.
