Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-03-30 / 26. szám

Lapunk mai száma a jövő Sieti teljesít a dir>-műsort tartalmazza •« Otvenhatodik évfolyam. SG, szánn. Szombat, 1933. mAreins 30. Előfizetési ár csehszlovák érlékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel e<ész évre 8fl Ke, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 Ke. — Külföldön 120 KC. Efivesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A külpolitikai feszültség. Komárom, március 29. Európa nem csupán a nemei fegyverkezési határozattal jutott súlyos helyzetbe, mert ez a latens külpolitikai válság tulajdonképen a leszerelés kudarca óta és a né­meteknek a népszövetségből való kilépése óla tart. Ha a népszövet­ségnek tekintélye olyan nagy len­ne, hogy fenn tudna tartani a ma­ga erejéből egy általános egyen­súlyt, akkor természetesen a válság nem növekednék olyan akuttá, mint ma. Sajnos, a népszövetség tekintélye sokkal kisebb, hogysem ineg tudná akadályozni ezeket a hatalmi eltolódásokat. A német probléma világosan látszott már akkor, amikor a népszövetséget el­hagyták az egyenjogúság el nem is­merése miatt. Mindenki láthatta, hogy Németország ezzel nem po­litikai tüntetést mivel, aminek iga­zán nem lett volna célja, hanem hozzáfog a saját egyenjogúságának előkészítéséhez. A versailtesi szer­ződés azért nem alkotott ebben a kérdésben akadályt, meri azl a ha­talmak a maguk lefegyverzésének elmulasztásával és az időközi fel­fegyverzésekkel teljesen elmulasz­tották. Minden szemrehányás, amely ezért a németeket éri, tárgy­talan, mert sem jogi, sem erköl­csi alapja nincsen. Németország az angol informá­ciós tárgyalások alkalmával is ki­jelentette, hogy saját biztonságai védi. Ila czi a biztonságot a fran­cia-orosz katonai szövetkezés fe­nyegeti, nem is lehet ellene szól emelni, mert katonai szövetségei kötni Németország ellen és vele egyidejűleg a versailtesi szerződés katonai záradékára hivatkozni, több lenne, mint hipokrizis. Amint a versailtesi szerződés gigantikus jóvátételi számai a nullára zsugo­rodtak össze, így előre lehetett lát­ni, hogy a katonai korlátozások sem lehetnek örökéletűek. Általá­ban örökélctű szerződéseket han­goztatni ma ésszerűen nem is lehel, mert a szerződések csak néha ál­landóak, ezeket is megváltoztatja a történetem, vagy pedig időnap előtt megváltoznak, ha tartalmuk ellenkezik a józan ésszel vagy a jó erkölcsökkel. Most már érdekes Anglia állás­pontját megfigyelni, mely tárgyal a németekkel és azok anlipodusá­­val, Moszkvával is, hogy informá­lódjék és informálni tudjon. Ang­lia természetesen nem nézi majd tétlenül, hogy Laval Németország bekerítését készítse elő, mert az an­gol érdekekkel nem egyezik, hogy egy hatalom túlsúlyra jusson akár a kontinensen, akár az egész vi-POLITIKAI SZEMLE Komárom, március 29. Szül lő Géza dr. interpellációja a csendőri zaklatások ügyében. Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési kép­viselő és törvényhozó társai interpel­lációt intéztek a belügyminiszterhez a Szlovenszkón lobbi zben előfordult csendőrségi zaklatások ügyében. Az utóbbi időben ugyanis Szlovenszkón a csendőrség közegei egyes helyeken jog­talan módon beavatkoznak az országos keresztényszocialista párt belső éle­iébe és a párt sajtója ellen is olyan intézkedéseket foganatosítanak, ame­lyek ellenkeznek a közigazgatási pár­tatlansággal. A pártnak lapjait, ame­lyeket a cenzor nem kifogásolt, a párt tagjainál tartott házkutatások alkal­mával elkobozzák, .hasonlóképpen a párt kiadásában megjelent naptárakat is elviszik. Az interpelláció számos konkrét esetet sorol föl a csendőrség zaklatásainak bizonyítására és köve­teli, hogy a külügyminiszter haladék­talanul intézkedjék, hogy a csendőr­ség a párt üléseit és értekezleteit ne zavarják meg, a résztvevőket ne zak­lassák és az alkolmánytörvényben biz­tosítón szabadságjogokat, így az egye­sülés 'szabadságai a párttal szemben is tiszteletben tartsák, intézkedést kí­vánnak az interpellálók, hogy jövő­ben a párt lapjainak és naptárainak előfizetőit és átvevőit szintén ne zak­lassák és a . felhozol! esetekben tör­vényellenesen elvitt lappéldányokért, naptárakért az illető hivatalos köze­gek kártérítést adjanak, vagy a példá­nyokat szolgáltassák vissza és végül követelik az interpellálók, hogy a hi­vatalos hatalmukkal visszaélő közegek ellen a belügyminiszter tegye meg a megtorló lépéseket. tág kerekségén. Ila most nem is helyesli formailag a német fegyver­kezési egyenjogúságot, de számta­lanszor hangoztatta azt, hogy en­nek az egyenjogúságnak a létreho­zásán fáradozott. A stresai konfe­rencia sem tud ebben a kérdésben újabb állapotot előidézni és a né­met felfegyverkezést megakadályoz­ni. Ezzel ugyanegy időben Ausz­tria, Magyarország és Bulgária is kérni fogják a népszövetség előli a fegyverkezési egyenjogúság meg­adását, amely kérelem elől aligha lehel elzárkózni. Ausztriának a legkényesebb a helyzete, mert a német expanzió útja ezen keresztül vezet kelet felé. Ausztria tehát kénytelen véde­kezni, jóllehet, a német kívánsá­gok közt olt vau az Anschluss kér­désének a leegyszerűsítése is a nép­szavazás alakjában. Ismerve a né­met kiadós propagandát ez a nép­szavazás igen kritikus lehet és min­dent megpróbálnak a hatalmak ez ellen,még olyan recepteket is, ame-A választási törvény módosítása. A nemzetgyűlés még a feloszlatás előtt néhány politikai javaslatot akar elintézni. Ezek között szerepel első­sorban a választúsi törvény novellá­ja, amelyről már régebb idő óta kü­lönböző hirek merültek fel. A novella szerint a kvorum 125.000 szavazat volna a csehszlovák pártoknál s azl megfelelően lefokoznák a nemzetiségi pártoknál, úgy hogy a legalacsonyab kvoruma a lengyel nemzetiségnek vol­na: 25.000 szavazat. Ezenkívül az ál­landó választói névjegyzékekről szó­ló törvényt is módosítják olyképen, hogy még a választási időszakban is lefolytatható a reklamációs eljárás, vagyis aki nifics felvéve a jegyzékbe, az még közvetlenül a választást meg­előző időszakban kérheti felvételéi. A választási törvényt olyképen módo­sítanák, hogy a választási időszakot a mai 2-V napról 27 napra' rövidítenék s a nemzetgyűlési választások máso­dik skrutiniumát a választást követő nyolcadik napon tartanák meg. A ja­vaslat intézkedik a választókar ül etek áj beosztásáról is, amelyet — állító­lag — az eddigi választások tapaszta­latai szerint állítottak össze. A válasz­tási listák számozásairól úgy intézke­dik a javaslat, hogy a pártok listáit nem a benyújtás sorrendje szerint, hanem a pártok nagysága szerint ál­lapítják meg. A javaslatot pénteken nyújtotta be a kormány a képviselő­­háznak. Tárgyalják az önkormányzati testü­letek szanálásáról szóló törvényt. Az önkormányzati testületek szaná­lásáról szóló törvényjavaslatot letár­gyalta a képviselőház költségvetési bi­lyekről korábban hallani sem akar­tak. Az osztrák kormány tagjainak párizsi és londoni látogatása fel­vetette a Habsburg restauráció kér­dését Ausztriában és a hatalmak ezzel foglalkoztak is. A kisanlant sajtója e tekintetben már inkább a rezerváltság álláspontján áll, ami­dőn szemrehányja, hogy a hatal­mak ebbe a kérdésbe nem avat­ják bele szövetségeseiket. Régeb­ben a Habsburg restauráció kö­zépeurópai vonatkozásban súlyos konfliktus magvát jelentette volna, ma pedig ez is szalonképessé vált abban az értelemben, hogy meg tudja állítani a germán expanziót. A kisanlant magatartása a mér­sékletet tükrözi vissza az európai nagy káoszban, nem kíván kezde­ményezni, hanem megelégszik a ha­talmak határozataival. Magyaror­szágon a német és az olasz barát­ság kérdése látszik bizonyos mér­tékben ellentétesnek, de tekintve az olasz-német ellentétet, inkább jóakaralú semlegesség az, mely eb­zol Isága és sikerült a kérdésben meg­egyezést teremteni. A szociáldemokra­­lapárti Právo Lidii legutóbbi számá­ban ezzel kapcsolatosan arról ír, hogy a föloszlatás előtt álló parlament még a választások előtt le fogja tárgyalni a törvényt. A szanálás fedezetére szol­gáló adójavaslatok tárgyalására azon­ban már nem kerül sor, ez a feladat a következő parlamentre jog hárulni úgy, hogy a parlament az önkormány­zati testületek szanálásának kérdésé­ből éppen a legfontosabbat, magát a szanálást, illetve a szanálási alapot nem fogja elintézni. A javaslatot a képviselőház csütörtökön kezdte tár­gyalni. A csehszlovák delegáció csak április 10. Iáján kezdheti meg Budapesten a tárgyalásokul. Amint jelentettük, a magyar—cseh­szlovák kereskedelmi tárgyalások elő­készületei már megindultak. Mindkét részről megnyilvánult az az óhaj, hogy a gazdasági tárgyalásokat mi­nél előbb megkezd jék. A kereskedelmi tárgyalásokra kiküldött bizottságnak hirtelen Bukarestbe kellett utaznia, hogy a román—csehszlovák viszony­latban fölmerült nézeteltéréseket ki­egyenlítse s a két állam közötti ke­reskedelmi forgalom szabályozása ér­dekében tárgyalásokat folytasson a román kormány megbízol faival. A bu­karesti tárgyalásokra kiküldött bizott­ságnak több tagja, köztük Niederle dr. kövelségi tanácsos és Augenthaler dr. külügyminiszteri biztos tagja an­nak a delegációnak is. mely a cseh­szlovák kormányt a magyar—cseh­szlovák tanácskozások során fogja képviselni. A bukaresti tanácskozások április első nyolc-tíz napját veszik igénybe s így a csehszlovák dele­gáció csak április 10-ike táján kerül­het Budapestre. Valószínű, hogy a ben a kérdésben várható, mert Ma­gyarországnak nem érdeke Német­országhoz fűződő régi barátságát feláldoznia. így tehát egy európai konfliktus ki nem törhet, mert ezért senki sem meri vállalni a felelős­séget. A béke fenntartása ugyan nagy nehézségek közt megy tovább, azonban a régi diktatórikus erők államközi téren már nincsenek töb­bé. Ez látszik meg Németország lútönérzetes magatartásán is. Csak­ugyan figyelemmel tekintve a sze­meink elölt lezajló eseményeket, a béke ügye nem látszik veszélyez­tetettnek. Legfeljebb egy vesztesége van a kontinensnek és ez a lefegy­verzés kérdésének teljes bizonyta­lansága. Akkor, amikor még ez le­hető lelt volna, ezt a francia biz­tonság akadályozta meg, a secu­­rilé. De senki sem határozta meg, mit is jelent ez a szó. Akkor is az angolok közvetítettek, Németor­szág odaálll melléjük, de a törté­nelmi pillanat elszaladt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom