Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-01-09 / 3. szám

•?* Jit: Otvenbatodik évfolyam. 3. szám. u-;siwn \ur ■»r.'.'r-WN Sacerd.», 1035. fanaér 0, KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Kg. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS, , - . Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF tlr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A választások POLITIKAI SZEMLE 755.149 munkanélküli volt december hó végén. Komárom, január 8. Míg odaát, a történelmi orszá­gokban a választások híre kavarog és a cseh sajtóban félrevert haran­gok hirdetik, hogy ebben az év­ben választunk: addig itt, Szloven­­szkón teljes a szélcsönd. Az embe­rek annyira el vannak foglalva a maguk kis és nagy bajaival, hogy valóban nem kelt nagyobb lelki izgalmat a választások híre. Vá­lasztás lesz? Jó, majd választunk. Es mindenki megy a maga dolgára anélkül, hogy sokkal többet törőd­ne a választások esélyeivel. Eddig mindössze csak a lllinka szlovák néppártja tett közzé manifesztációt a választásokat illetőleg, amelyben azt állapítják meg, hogy7 Szloven­­szbó nemzeti erői egyesülnek és egységes választási fronton fogják kiharcolni jogaikat. Mit mondjanak a magyarok? Kommunista, szoedem, aktivista agrár nem nagy on sokat aggódik a kisebbségi jogokért és így válasz tási programjukból ezt a felesle­ges podgyászt rendre kilöki. De a magyar nemzeti kisebbségnek na­gyobb része, melyre nézve nem közömbös jövő sorsa, az első hely­re illeszti programjában a kisebb­ségi kérdés rendezését. Érdekes ez a kisebbségi kérdés, amely páros napokon nincsen, aktiv politikusok agy találják, hogy a magyar ki­sebbség sokkal több jogot élvez, mint amennyi megilletné, a párat­lan napokon pedig azzal csalogat­ják a kisebbséget a kormánytábor­ba, hogy7 rendezik a kisebbségi kér­dést. Karácsonykor Budapesten nyi­latkozott Kobr követ, bizonyára prágai főnökének tudtával és bele­egyezésével és többek közt azt is mondta, hogy7 a magyarokkal való gazdasági megegyezés esetében sor­ra kerülhetnek egyes engedmények, könnyítések a magyar kisebbség részére, határmenti egyezmények és más kölcsönös megállapodások a kulturális érintkezés terén. Te­hát a követ szavaiból azt kell ki­olvasnunk és megértenünk, hogy a kisebbségek helyzete távolról sem olyan kielégítő, mint azt Prágában a parlamentben állapítják meg a kormánypárti szónokok. De az is figyelemreméltó, hogy Benes mi­lyen nyilatkozatot lett a magyar delegátusnak Géniben a kisebbségi kérdésben. Benes hajlandó a ma­gyar kisebbség részére a kisebb­ségi jogok teljességét biztosítani e szerint a nyilatkozat szerint, szó­val a kisebbségi kérdés nem lezárt ügy, hanem diszkussziók tárgya marad a jövőben. Erről a magyar nemzeti kisebb­ségnek azok a tagjai, akik követelé­seikben mindenkor ennek a kér­désnek maradéktalan megoldását Komárom, január 8. Ha a parlament munkaképtelen lesz, kiírják a választásokat. A koalíciós lapok főtémája ismét a választás eshetősége lett, valameny­­nyi kormánypárti újság napok óla azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy ta­vasszal vagy ősszel lesznek-e a vá­lasztások. Egyes jelekből arra követ­keztetnek, hogy a választásokat rövi­desen kiírják és nem várják meg az őszi hónapokat, mint azt még pár héttel ezelőtt is hangoztatták. Az ag­rárpárti Venkov c. lap a választások­ról azt írja, hogy fölöslegesek a már most mutatkozó ijedelmek, elég idő lesz arra, ha majd kiírják a válasz­tásokat. A választásokat pedig csak akkor fogják kiírni, ha a pártok és a parlament munkaképtelenek lesznek. Minthogy egyes koalíciós lapok arról számolnak be, hogy a parlamenti bi­zottságokban már egyetlen egy javas­lat sem kerülhet lelárgyalásra, mert a pártok tartózkodó álláspontot fog­lalnak el egyes termény javaslr.'.-<k ügyében, — a parlament munka­­képtelensége már be is következett. A Prager Tagblatt szerint a válasz­tásokat az agrárok kívánságára még a tavasszal megtartják. A lap értesü­lése szerint az agrárok azért nem mehetnek bele az őszi választásokba, mert bizonyos, hogy a jövő nyáron a gabonamonopóliumnak ismét újabb hátrányai fognak mutatkozni és ez az agrárok választási esélyeit leron­taná. Szilassy Béla dr. szenátor észrevéte­lei a földmívclésügyi minisztérium tervezett intézkedéseire. Szilassy Béla dr. magyar nemzeti párti szenátor az állami költségvetés alapján tervbevett különböző földmi­­velésügyi minisztériumi intézkedésre írásbeli észrevételeket nyújtott át Hodzsa Milán dr. földmivelésügyi mi­niszternek. Szilassy Béla dr .többek közölt a következőket írja: A köz­társaság lakosainak 12.5 százaléka munkanélküli s így a termelő mun­kából, de a fogyasztásból is ki van zárva. Mert hiszen a munkanélküli segély csak éppen annyira elég, hogy a legszerényebben tengődjék. És ép­pen ez a rétege a lakosságnak az, sürgették, egynttal politikájuk he­lyességét látják igazolva, mert nem tékozolták el elsőszülöttségi jogu­kat egy tál lencséért, hanem soha joglemondást nem hirdettek, ellen­ben mindenkor híven és állhatato­san kitartottak a törvények és a nemzetközi szerződések határoz­­mányai mellett. Amilyen szerény­nek ismerjük az aktívizmus híveit, egy kedvezően megoldott magyar gazdasági megegyezésből az ő si­kereiket fogják kiolvasni, holott ők voltak azok, akik a leghangosab­ban hirdették a feltételek nélkül amely normális gazdasági viszonyok között a mezőgazdasági termények legnagyobb fogyasztója volt. Az ipari munkásság fogyasztóképességének helyreállítása nélkül a mezőgazda­­sági lakosság egyensúlya tartósan helyre nem állítható. Rámutat Szi­lassy Béla a gabonamonopólium kö­rül fölmerült hibákra és megállapítja, hogy a gabonamonopóliumhoz fűzött remények nem váltak be. Az állat­­monopólium terve csak akkor fogja a mezőgazdaság érdekeit szolgálni, ha kellő előkészülettel léptetik élet­be, de még akkor is kétséges, hogy maradandóan szolgálhatja azt, ha a húsfogyasztás lényeges emelkedésével nem számolnak. Majd a tejrendelet­nek hibájára hívta föl a figyelmet, mert a rendelet Szlovenszkóban vég­rehajthatatlan. Hasonlóképen rámu­tatott a sertéstenyésztés korlátozásá­ról szóló rendelet hibáira is, amely­nek egyes intézkedéseire nézve ok­vetlenül sürgős változtatás válik szük­séges«!. A gazdaadósságok rendezé­sének egyetemes jellegűnek kell len­ni és szükséges, hogy egyformán ré­szesüljön benne minden gazda nem­zetiségi és politikai pártállásra való különbség nélkül, mint ahogyan az állami terhek viselésében sincsen megkülönböztetés. Szlovcnszkón 11’0.332-re emelkedett a munkanélküliek! száma. Hivatalos jelentés szerint 1931. no­vember végétől december végéig a Szlovenszkóban nyilvántartott mun­­nélküliek száma 100.332-re emelke­dett. November végén Szlovenszkó te­rületén 81.285 munkanélkülit tartot­tak nyilván, az egyhónapi gyarapodás 29.047 újabb munkanélkülinek felel meg. Kitűnik, hogy a munkanélküli­ség főképen a mezőgazdasági vidéke­ken emelkedett erőteljesebben; így a nagyszombati járás munkanélküliéi­nek száma 2020-ról 3676-ra ugrott, Vágsellyén 1201-ről 1899-re, Korponán 1398-ról 2576-ra, Iglón 562-ről 1516-ra, Rózsahegyen 1568-ról 2389-re, Zsol­nán 2897-ről 3814-re, Komáromban 2525-ről 3098-ra és Nagytapolcsány­­ban 3017-ről 3471-re szaporodott a munkanélküliek száma. Szlovenszkó területén egyedül a bártfai járásban csökkeni a munkanélkühség. való kormánytámogatás örömeit, amiben nem zavartuk őket. Majd az ellenzéki magyarság is lesz egy­szer aktivista, ha azt látja, hogy gazdasági léte, kulturális élete és így nemzeti léte biztosítva van és akkor a küzdelem arra fog irányul­ni, hogy felépítse a maga jövőjét, amelyhez ma hiányzanak az ehhez szükséges lehetőségek. A mostani választásokban sincsen a magyar ellenzéknek oka, hogy korábbi programjából bármit is feladjon és így törvényes jogaiért tovább folytatja küzdelmét. A csehszlovák köztársaság népjóléti minisztériumának sajtóosztálya hiva­talosan közzéteszi, hogy 1934. decem­ber 31-én a csehszlovákiai munkaköz­vetítő hivatalok az előzetes jelenté­sek szerint 755.149 munkanélküli egyént tartottak nyilván. A novem­ber hó végén nyilvántartott munka­­nélküliek száma 668.937 volt, a mun­kanélküliek száma eszerint egy hónap alatt 86.212-vel növekedett. Az előző év (1933.) azonos szakához viszonyítva a munkanélküliek száma 24.838-cal vagyis 3.2 százalékkal kisebb. A mun­kanélküliek száma december folya­mán százalékban kifejezve, követke­zőképen emelkedett: Szlovenszkó23.8 százalék, Ruszinszkó 15.3, Csehország 11.8, Morvaország és Szilézia 10.2 százalék. Elvi ellentét Trapl és Englis között. Trapl dr. pénzügyminiszter és Englis dr., a nemzeti bank kormány­zója a Ceské Slovo egy és ugyanazon számában cikket írtak, amelyekről az Express a következőket írja: - Trapl pénzügyminiszter a munkanélküliség­nek a kiviteli iparral való összefüggé­sét fejtegeti cikkében, ezzel szemben Englis dr. a múlt évet a jebhrafordu­lás évének nevezi és polemizál azok­kal a felfogásokkal, mintha a javulás csakis a kivitel emelkedésétől volna várható. Sok a munkanélküli a mező­­gazdaságban és fölmerül a kérdés, hogy a mezőgazdaságban valóban sokkal kevesebb-e a munka, mint négy év előtt volt. A pénzügyminisz­ter viszont összefüggést keres a mun­kanélküliek statisztikája és a kivitel csökkenése között, s azt írja, hogy a gazdánál vásárolt kenyérrel nem tudunk jóllakatni mindenkit. Az Ex­press szerint a két cikknek egymás mellé állítása arra vall, hogy a ve­zető tényezők között nincs egyetértés. A kormány sokat beszél tervgazdálko­dásról, de talán legfontosabb fel­adat mégis az volna, hogy a tervgaz­dálkodás alapelveire vonatkozóan a nemzeti bank kormányzója és a pénz­ügyminiszter igyekezzék kölcsönösen megállapodni. Legfontosabb minden­esetre a munkanélkülieknek munká­hoz juttatása. A szociáldemokraták őszi választásokat akarnak. A szociáldemokrata párt orgánuma, a Právo Lidu azt írja, hogy a koalí­ció már régebben elhatározta, hogy a választásokat csak ősszel tartják meg. Nem történt olyan esemény, ami ezt az elhatározást megváltoztatta volna. A koalícióban nincsenek vitás kérdések és áthidalhatatlan ellenté­­tek.(?) A szociáldemokrácia már a községi pótválasztásoknál megmutat­ta, hogy nincs oka félni a választá­soktól s az agrárpárt állásai is meg­­ingathatatlanok. Annál kevésbé van tehát ok idegeskedésre, mert az ellen­zékben viszont teljes a visszavonás Ilii T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom