Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)

1935-01-09 / 3. szám

2 oldal »KOMAROMI LAPOK« 1935. január 9. Tanácsülés a városnál. és a zűrzavar. A nemzeti egyesülés a parlamentben vereséget szenvedett. Hlinka pedig alig győzi írni a cikke­ket. hogy azokkal együtt tartsa bom­­ladozó táborát. Arról is beszélnek, hogy az agrárpárt a gazdaadósságok rende zésén ek késedelm eskedésé ve l összetűzést idéz elő. Aki Beran mér­sékelt rádióbeszédét hallgatta, az et­től sem ijed meg. A városi magyar közkönyvtár múlt évi működése. A könyvtártanócs ülése. — A könyvtáros jelentései. — A könyv­tár nágy forgalma. — Az ötödik könyvtári címjegyzék. — A pénz­táros jelentése. — Saját tudósítónktól. — — január 8., A komáromi városi magyar köz­könyvtár. amely a .lókai Egyesület kulturházának földszintjén nyer elhe­lyezést, az elmúlt évben is hatalmas forgalmat mutat föl. amely városunk nagy’ érdeklődését a kultúra iránt a legszebben bizonyítja A városi magyar könyvtártauács íiidró Bonifác könyvtártanácsi elnök, szentbenedekrendi főgimnáziumi igaz­gató elnöklete alatt hétfőn délután öt órai kezdettel ülést tartott a könyvtár helyiségében, amelyen a könyvtárta­nácsi tagok szép számmal jelentek meg. Az elnök meleg szavakkal üdvözli a megjeleni tagokat, a gyűlést meg­nyitja és fölkéri dr. Baranyai/ József városi könyvtárost, hogy legye meg'je­lentését a könyvtár mull évi műkö­déséről . A könyvtáros jelentésében örömmel jelezte, hogy a könyvtáros szerkesz­tésében az elmúlt évben is megjelent a könyvtárnak egy új katalógusa, cím­jegyzéke. immár az ötödik és e tekin­tetben a komáromi városi magyar könyvtár első helyen áll egész Szlo­­venszkóii. mert Komáromon kívül csak Érsekújváron és Léván adott ki a va­lósi könyvtár könyvtári címjegyzéket; de Érsekújváron is csak kettő. Léván pedig csak egy katalógus jelent meg. amíg nálunk már öt. A könyvtáros vázolja a kinyomtatott könyvtári cím­jegyzékek előnyeit.-Az olvasók otthon, nyugodtan kiválaszthatják, ki jegyezhe­tik azokat a műveket, amelyek érdeklik őket és amelyeket el akarnak olvasni. Amelyik könyvtárnak nincs kinyomta­tott katalógusa; ott jóformán az olva­sók azt se tudják, milyen könyvek vannak meg a könyvtárban. Ha van is az illető könyvtárban írott katalógus, azt egyszerre csak egy olvasó forgat­hatja és így kezelése nagyon nehézkes és légióid) olvasónak nincs is annyi ideje, hogy a könyvtárban tanulmá­nyozza a katalógust. örömmel jelenti a könyvtáros, hogy a könyvtárat különösen nagy szám­ban keresi lél a szegényebb néposz­tály és ezzel a komáromi magyar köz­könyvtár igazán betölti hivatását, meri a közkönyvtárnak egyik iÖhivatása éppen az. hogy a szegényebb néposz­tályt lássa el könyvvel, amelyiknek nincs módjában könyveket beszerezni A könyviár könyvállománya az 1933. év végén 8657 kötet volt ehhez hozzá­járul az 1931-iki gyarapodás: 263 kö­tetes így a könyvtár jelenlegi állomá­nya 8920 kötet. A múlt évi gyarapodás nagyon csekély az előző évekhez vi­szonyítva. Ennek az az oka. hogy a város még az 1933-iki évi segélyt sem folyósította a könyvtárnak. Ä könyvtárnak az elmúlt évben 869 olvasója volt, akik az egész éven át 42326 kötetet olvastak. Ez a szám is olyan tekintélyes, hogy- e tekintetben is vezet a komáromi könyvtár. A könyvtárban igen nagy fegyel­met tartanak, ennek és az olvasók rendszeretetének köszönhető, hogy a íentjelzclt nagy’ forgalom mellett ta­valy’ egyetlen egy kötet sem veszett cl az olvasók kezén. Megjegyzi a könyvtáros, hogy a ko­máromi közkönyvtárban szedett díjak a legalacsonyabbak egész Szlovensz­­kón. Jelenti a könyvtáros, hogy az iskolai és nemzetművelődési minisztérium re­­ferátusa egy nyomtatott jegyzékbe fog­lalta azokat a könyveket, amelyeket a magyar közkönyvtárakból ki kell von­ni. Ennek a rendeletnek értelmében a komáromi közkönyvtárból 15 köte­tet vontak ki a forgalomból. Megjegy zi a könyvtáros, hogy ezt a rendeletet a pozsonyi magyar könyvtár megfeleb­­bezte és kimondotta, hogy a legfelsőbb fórumig fölviszi az ügyel, ahol elvi döntésben fognak ebben az ügyben ha­tározni és akkor az a többi könyvtá­rakra is vonatkozni fog. * Jelenti végül a könyvtáros, hogy a járási választmány 800 Ke könyvtári segélyt szavazott meg a könyvtárnak, ellenben a város nehéz anyagi hely­zete miatt még nem foly’ósította az 1933. évi segélyt sem. A könyvtártanács kimondotta, hogy ez ügyben átír a városhoz, hogy’ leg­alább az 1933. évi segélyt, amely már jóvá is hagyatott, folyósítsa a könyv­tárnak. amelv úgyszólván pénz nélkül áll. A könyvtártanács köszönetét mon­dott dr. Bar anyag József könyvtáros ügybuzgalmáért és az ötödik katalógus megszerkesztéséért és a sajtó alá ren­dezéséért Majd FüIőjj Zsigmond igazgató, a köny vlártanács pénztárosa, ter­jesztette te a múlt évi zárószámadásl. amelyet teljesen rendben találtak és a pénztárosnak fáradságáért köszö­netét szavaztak és néki a fölmentvényt megadták. Egyéb tárgy nem lévén, az elnök az illést bezárta. Hirdetmény a véderőjárulékról. I. A kivetendő jövedelmi adó 10%-át kitevő véderőjárulék alá esnek — az alább felsorolt terjedelmes kivételekkel — az összes adózó (jérfiak és nők), akik az 1934. és további évekre jöve­delmi adóval lesznek megadóztatva, avagy akiknek 1935 január 1-ével a munkaadó a szolgálati (legfeljebb évi 23.556 — Ké nyers) illetményeik kifi­zetésénél a kivetés helyett a jövedelmi adót levonja. A véderőjárulék jizetésénék kötele­zettsége a 25. életévtől az 50 éves korhatárig bezárólag terjed. II. Véderőjárulékot nem fognak fi­zetni azon adózók: A. akik idegen állampolgárok; B. akik az 1899 és előző években születtek; C. akik, ámbár csak 1899 év után születtek: , a) a folyó évben (azaz január 1-től dec. 31-ig) nem töltötték be 25-ik élet­évüket, avagy aminek csak a jövő­ben lesz gyakorlati jelentősége — túl­lépték az 50. évet b) legalább 12 hétig tartó katonai szolgálatot teljesítettek, c) a tényleges katonai szolgálatból el lettek bocsájtva olyan testi hiba vagy betegség miatt, amely a katonai szol­gálat folytán keletkezett avagy súlyos­bodott, d) oly család fejei, amelynek leg­alább egy tagja legalább 12 hétig tartó katonai szolgálatot teljesített, e) mint nőknek — anyáknak kiskorú gyermekeik vannak (legalább 2) és a tiszta adóztatandó jövedelmük az évi 12.000.— Kí-t meg nem haladja. III. Azon adózókat, akik kivetés utján (vallomás szerint) lesznek jövedelmi adóval megróva, nyomatékosan figyel­meztetjük saját érdekükben a követ­kezőkre: 1. A jövedelmi adó vallomáson, amely mint minden évben 1935 évi (illetőleg a további évek) február hó végéig lesz beadandó, fel kell tüntetni pontosan és észrevehető módon a születési évet, esetleg — az idegeneknél — az állami illetőséget. 2. A jövedelmi adó női adózói — akik mint nők — anyák a véderőjáru­lék alá nem esnek a II. C. pont e) betűje értelmében — szintén kimon­dottan tüntessék fel a jövedelmi adó vallomásukban ezen körülményt. Nyomatékosan felhívjuk a figyelmet arra, hogy valótlan adatok az egye­nesadókról szóló törvény Vtfl. fejezete szerint lesznek büntetve. Komárom, január 8. Komárom város tanácsa január lió 8-án. kedden délután tartotta ez év­ben első ülését G s i z rn a z i a György városbíró elnöklete s a tanácstagok élénk érdeklődése mellett. A város­­biró bejelentette, hogy a benei és a szomszédos dűlőkben kiépített új vá­rosrészen szükségessé vált az uccák elnevezése és a házak megszámozása. Erre a költségvetésben a fedezel meg­van s kéri a lanácsol, hogy rendelje el az uccák és házak megjelölésé­nek végrehajtását. A tanács az uc­­cák elnevezésére egy szőkébb bizott­ságot küldött ki és a szükséges ucca­­számozásl elrendelte. A felsőbb ható­ság által több Ízben megsürgetett ré­gi házszámozások megváltoztatására nézve jelentette a városbiró, hogy azt házilag akként Lntéztette el, hogy a házszámok fölött az uccanevekel megszüntette és helyét befesttette. Ezt is tudomásul vették. Majd a város és különböző intéz­ményei részére szükséges közszállí­tásokra vonatkozó bizottsági javasla­tok fölött döntött a tanács. A városi közkórház számára szükséges tej szállításával a Bajcsi uradalmat bízta meg a tanács, a lisztszállítására nézve Kaufmann Sándor lisztke­­reskedő ajánlatát fogadták el, a mar­ha- és borjúhús szállításával Ha­ber Jenő mészárost, a disznóhús és zsír szállításával Galgóczy József hentesmestert bízta meg a tanács. A A kenyerei és süteményt ez évben Koli n Sándor szállítja a kórházba. A város részére szükséges nyom­tatványok szállításával ez évben is Spitzel’ Sándor céget bízta meg a tanács, amely a gázmű részére szál­lítandó szénre nézve a Koli ni gáz­gyárnak oposznicai szénre vonat­kozó ajánlatát fogadta el. A nép­konyhára szállítandó élelmiszer szük­ségletek beszerzésére nézve a lanács elfogadta a népkonyha-bizottság ja­vaslatait és a bizottság által megje­löli szállítókkal köt szerződést. A ta­nács a szállításokkal a legkedvezőbb árajánlatot tevő termelőt, kereskedőt, iparosi és szállítót bízta meg. A tárgysorozat többi pontja között nagyobb vitát kellett a különböző kö­­zületék részére kiutalandó ingyen koksz kérdése. A három írásbeli ké­relemre a számvevőség tekintettel a város mai súlyos helyzetére az elutasítást javasolta, ami azután napi­rendre hozta az utóbbi években ki­utalt koksz kérdését. A tanács tagjai közül többen a tavalyi mérték szerint kívánták a koksz-adományok kiutalá­sát, mire Sándor Ernő főszámvevő tájékoztatta a tanácsot arról, hogy tavaly félen 250 q kokszot ajándéko­zott oda a város 10.000 korona érték­ben a különböző pártok melegedő helyiségéi és több jótékonycélú intéz­mény számára. C s i z m a z i a város­biró a számvevőség javaslatai kérte határozattá emelni, de végül is úgy határozott a tanács, hogy azok a kö­­zületek és intézmények, amelyek ta­valy is részesültek ingyen kokszban, az idén feleannyit kapnak, vagyis a tanács ezen a címen e té­len 125 (f kokszot utalt ki. A vörös szakszervezeti munkásság (kommunisták), mint minden évben, az idei télen is benyújtotta beadvá­nyát. amelyben a m u n k a n é 1 k ü 1 i - e k számára kér n e k különb ö­­z ő segélyeket. Kérik a nép­konyha felállítását, heti pénzsegély ki­utalását, tüzelő, kenyér, liszt, burgo­nya, ruhanemű stb. kiosztását, az ál­lampolgárság elnyerése körül fölme­rült akadályoknak a képviselőtestü­let erélyes közbenjárásával való meg­szüntetését és a beadvány tárgyalá­sára rendkívüli közgyűlés összehívá­sát. A beadványban felsorolt követelé­sek egy része már teljesedésbe ment, a népkonyhái megnyitották, 25.000 korona értékű burgonyát már kiosz­tottak, a városbiró kérelmet intézett a város közönségéhez, hogy úgy pénzbéni, mint természetbeni adomá­nyaikkal legyenek segítségére a vá­rosnak. Az állampolgársági bajok megszüntetése nem függ a várostól, amelynek képviseletében a városbiró és az állami vezető főjegyző több ízben eljárt e kérdésben a belügymi­nisztérium illetékes osztályánál és an­nak főnökeinél. A sáros a tőle telhető legnagyobb áldozatot hozza meg sú­lyos helyzetében is a munkanélküli­ség enyhítésére, külön pénzbeli se­gélyt azonban nem adhat, mert tiszt­viselőit és munkásait is késedelme­sen tudja csak fizetni; A tanács Igő Aladár dr. előadó jelentését tudomá­sul vette. M («C A városi közkórháznál új szakorvo­si állások szervezésére és egy segéd­orvosi állás betöltésére vonatkozó vá­rosi fölterjesztésre leírt a járási hi­vatal. hogy ezeket az állásokat a kór­házi alapszabályoknak a mai viszo­nyok szerint leendő módosítása után lehel csak pályázat utján betölteni. A tanács ennék értelmében elrendel­te a közkórház alapszabályainak mi­előbbi módosítását. A járási hivatal nem fogadta el a város tanácsának fellebbezését, ame­lyet a járási hivatalnak a kegyúri kiadások és egyházi segé­lyek kiutalására vonatkozó li a t á r o z a t a ellen adott b e . A fellebbezés elkésett, mert a törvé­nyes határidő lejártával terjesztették föl. A tanács az elutasító határozatot tudomásul vette és elrendelte az egy­házak segélyének kifizetését, illetve az “egyházakkal való elszámolást. Adóügyi előadás a Kereskedelmi Grémiumban A Grémiumnak a Bafa-bérházbán lévő új helyiségében Hoffmann Si­mon grémium! elnök vezetésével va­sárnap délelőtt folyt le azon adóügyi előadás, amely hivatva volt szaksze­rű tanácsokkal és útbaigazításokkal látni el a kereskedő- és iparostársa­dalmat, különösen most, a közeljö­vőben esedékessé váló adóvallomások idején. Először Jhbicsek János, a grémium titkára ismertette részletes előadás keretében mindazon tudnivalókat, amelyekre az adózónak szüksége van valamennyi adóvallomás helyes kit öl­tésénél, a dekrétálásnál, valamint az adófellebbezéseknél. Utána Spielberger Béla, grémfumi tag tartotta meg előadását és foglako­zott az adótörvények különösen azon részeinek magyarázásával, amelyek a kereskedőt és iparost érintik elsősor­ban. Végül Hatimorszky István, pénz­ügyi főtitkár ismertette szakszerűen, kimerítő részletességgel és mindenki számára a lehető legvilágosabban az adózót érintő legújabb törvényes in­tézkedéseket és szolgált szakszerű magyarázatokkal a hallgatóság kér­déseire. A pénzügyigazgalóságot dr. Meindl pénzügyi biztos képviselte az előadá­son, amelyen nagy számban jelent meg a kereskedő- és iparoslársada­­lom. — A Budapesti Nemzetközi Vá­sáron a külföld minden évben részt szokott venni, mert az igényes ma­gyar fogyasztópiac számos olyan cik­ket importál, amely —- dacára a ma­gyar ipar rendkívüli fejlettségének — az országban még nem vagy nem a szükségletet kielégítően készül. Ezen­kívül a szomszédos államokból és a közel keletről erősen látogatott Buda­pesti Nemzetközi Vásár a külföldi ál­lamoknak újabb gazdasági kapcsolatok létesítésére nyújt igen komoly lehető­séget. Az előzetes tárgyalások szerint az 1935 évi Budapesti Nemzetközi Vá­sáron Lengyelország, Ausztria és Olasz­ország részvétele várható. — Háztartási tanfolyam. A komá­romi állami háztartástani leányiskola igazgatósága 1935 január hó 14—19-ig háztartási tanfolyamot rendez. A tan­folyam díjmentes, csak a főzéshez szük­séges élelmi cikkeket, u. m. 1 kg. vajat, 2 kg. lisztet és 14 drb tojást kötele­sek a jelentkezők magukkal hozni. Szál­lásról és étkezésről gondoskodva lesz. Aki a tanfolyamon íészt óhajt venni, az azonnal jelentkezzék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom