Komáromi Lapok, 1935. január-június (56. évfolyam, 1-51. szám)
1935-03-09 / 20. szám
2. oldal. >KOMAROMI LAPOK« ungvári fiókja kezeli egy gondnokság vezetése mellett, melynek tagjait az országos választmányok választják. A segély iránt benyújtott kérvényeket előbb az országos választmány tárgyalja és véleményével a gondnokság elé terjeszti. Az adósságrendezés abból áll. hogy a segélyalap magára vállalja részben vagy egészben a községi, illetve járási adósság kamatterheit és a törlesztési. Teljes törlesztést csak abban az esetben vállalhat az alap gondnoksága, ha a hitelező jelentékeny engedményt lesz. A javaslat igen megszigorítja a segélyt kérő járások és községek számára az új hitelek fölvételei. Szigorúbb lesz a köztársaságban élő idegen állampolgárok ellenőrzése. Az idegen állampolgárok ellenőrzéséről törvényjavaslatot nyújtott be a kormány a képviselőházhoz. A javaslat szerint minden tizennégy évnél idősebb idegen állampolgár, ha Csehszlovákia területén két hónapnál hosszabb ideig szándékozik tartózkodni, köteles Írásban engedélyt kérni. Ha idegen állampolgár a köztárssaság területén akár önálló kei eseti foglalkozást akar űzni, akár munkába akar állani. erre külön engedélyt köteles kérni, megjelölve a tervezett foglalkozás minőséget, helyét és időtartamát. A tartózkodási engedélyt a hivatal csak abban az esetben adhatja meg, ha az engedély megadásával nem veszélyezteti a köztársaság közrendjét, a közbókét, különösen pedig a gazdasági biztonságot. A külföldi állampolgár minden lakásváltoztatási köteles 24 órán belül jelenleni. A törvény hatályba lépte idején, a köztársaság területén* tartózkodó idegen állampolgárok a törvény hatályba lépése napjától „számítolt két hónapon belül ugyancsak írásban kötelesek tartózkodási engedélyt kérni abban az esetben is, ha az eddig hatályos előírások szerint a tartózkodási engedélyt megszerezték. A kéthavi határidőt a kormány rendelettel egy hónapra szállíthatja le. Uj és modern eljárás a jövedéki kihágás ellen. A képviselőház takarékossági bizottságának választmánya a napokban ülést tartott, amelyen foglalkozott a jövedéki kihágási eljárás tekintetében beérkezett számos panaszszal. A bizottság elhatározta, hogy fölhívja a pénzügyminisztériumot uj A kalauz úr. Irta Csathó Kálmán. Ezt a történetet úgy adom tovább, ahogy megtörtént, azaz ahogy hallottam. Se hozzá nem teszek, se el nem veszek belőle. Azt hiszem ezt már megtette vele az az úri dáma, aki nekem elmondta. Ezt a gyanúmat csak azért közlöm, mert az Élet nem igen szokott kerek történetekkel szolgálni, «nagyságától azonban már hallottam egyet-kettőt. A nagyobb pontosság kedvéért átadom a szót neki magának. r— Ismeri a kutyámat? A Babát. Hát hogyne! Az öreget. A nyáron múlt tizenöt eves, de még mindig elég jól bírja magát. Mindennap megsétáltatom ebéd után. Vasárnap délután is elindultam vele, de véletlenül elszórakoztam egy kicsit, messzebbre kerültem, mint akartam és féltem, bőgj' * ennyi járás sok lesz a kutyának. Ezért aztán elhatároztam, hogy villamoson viszem haza. Megálltam egv megállóhelyen és vártam. Két zsúfolt kocsi ment el előttem, végre , a harmadik pótkocsijának az első perropja, ami tudvalevőleg a kutyaosztály, üres volt. Kuiyazsinóf, rétikul, esernyő; tele volt és modern jövedéki kihágási eljárási javaslat elkészítésére,' amely a modern bíráskodási elvek figyelem bevételével a vádlottal is megfelelő védelemben részesítse. A bizottság foglalkozott még a pozsonyi kereskedelmi palota építésének ügyével, valamint a szlovenszkói villanysztrájkokkal is és elhatározta, hogy felhívja a kormányt a villanyárak szabályozására vonatkozó rendelet kiadására. hogy ily módon a nagyobb gazdasági károknak elejét vehessék. Megegyezést a villanyárak körül! Hozzászólás a Villamosmíívck rideg álláspontjához. Komarom, március 8. Minden jogvitában — úgy mondják — középen van az igazság. A villanyárak vitájában is itt kell azt keresni, sem merev állásfoglalással, sem a sztrájk fegyverével nem lehet igazságos eredményeket kivívni. A fogyasztók brüszkirozása célhoz nem vezet, mert minden vállalatnak bizalomra van szüksége, viszont a sztrájk egy »közhasznú« vállalkozással szemben, melynek a villamosmííveket nyilvánították a hatóságok, nem tartozik a célravezető dolgok közé, mert a sztrájkolok nem ismerik annak a villamosműnek az árkalkulációját és nem tudják bizonyosan, hogy az árleszállítást meg tudja-e adni. Ez a helyzet körülbelül a villanyárak körül. Az. hogy a villanyárakat le kell szállítani, az egy jogos, megokolt kívánság azért, mivel az áraknak a viszonyokhoz kell alakulniok. már pedig, ha az árak leszállóban vannak, a villany árának leszállításához is lehet ragaszkodni. A helyzet kulcsa tehát az lenne, hogy meg kellene keresni a középutat. ' A Dél szlovenszkói Villamosmüvek igazgatósága hívja meg a mozgalom vezetőit és azoknak tárja fel a villamos társaság kereskedelmi helyzetét és az ár képződését, de helyezkedjék a fogyasztókkal méltányos és belátó álláspontra. Kétoldalú úton kellene megállapítani azt, hogy fennáll-e a lehetőség az árak leszállítására, vagy sem. Amit. most hangoztatnak, hogy állapítsa meg az országos hivatal az árakat, ennek nincsen semmi értelme, mivel az országos hivatalnak ehhez semmi joga sincsen. Joga lenne a közmunkaügyek minisztériumának, mely a többségben levő állami részesedést képviseli. Ha tehát a részvénytöbbség tulajdonosa, az állam hozzájárul az árleszállításhoz, ez lezárna minden vitát A vitában álló feleknek egymás felé kell közeledniük és egymást meggyőzniük. A fogyasztók azt állítják, hogy az áram előállítása nem kerülhet 3.50 lvé-ba, mivel ez ma túlmagas egységár. Viszont a villamosművek igazgatóságának a dolga lenne megokolni a most folyó árat, amelyet befolyásol a nemfizetés is. Az igazság a középen van és a vitában álló feleknek el kell menniök a középútig és olt találkozniuk, hogy egymást megértsék, ami csak úgy lehetséges, ha a vállalat igazgatósága az ilyen ügyben hozzá forduló érdekelteket meghallgatja, velük szemben az üzleti életben kötelező előzékenységet tanúsítja, azokkal tárgyalásba bocsájtkozik és igyekszik egy olyan,középutat találni, amely a Villamosművek kereskedelmi érdekeinek szem előtt tartásával a fogyasztók jogos kívánságai elöl nem zárkózik el mereven. Utóvégre a Villamostársaság van a fogyasztók rendelkezésére és nem fordítva! Business is business... A. Villamosművek bizonyára megtalálná számítását árleszállítás esetén is a fogyasztás növekedésében. (spébé) ii ..... i ''tv''TinnTiitiriitBiiniri nr ......... „Közérdek“ társaság alakult az üzletekben való vásárlás anyagi megkönnyítésére. Érdekes vállalkozásról adhatunk hírt Komáromban: megalakult a KÖZÉRDEK« társaság. Ez a bír nemcsak a komáromiakat érdekli, hanem mindama vidéki vásárlókat is, akik Komáromban szerzik be szükségleteiket. A vállalkozás nem új, de újszerű: kipróbált üzleti alapokra fektetett vállalkozás, amely külföldön, de Szlovenszkói! és Csehországban is nagy sikert aratott. Kassán és Pozsonyban gazdagon és eredményesen működő hasonló Közérdek« társaság alakult meg. A »Közérdek« társaság inegkönynyíti a vásárlóközönség dolgát s lehetővé teszi, hogy részletre vásárolhasson mindazokban az üzletekben, amelyek a »Közérdek ügykörében vannak s a vásárlásért járó összeget négyhavi részletben egyetlen egy személynek fizetik ki. A Közérdek társaságba eddig huszonegy komáromi kereskedő tartozik. A »Közérdek« társaság minden vásárló felet ellát egy tagsági könyvecskével s megállapítja minden vásárlónak hitelkeretét, amely leginkább a vásárló egyhavi fizetésének felel meg. A szövetkezethez tartozó bár1935. fflá é ns 9. melyik cég készpénzáron szolgáltatja ki az árut — a hitelkeret összegéig, — s így a közönség hitelbe vásárol ugyan, de egyszersmind részletre. A vásárlásért járó összeget a »Közérdek« Magyar ucca 3. szám alatti irodája minden külön díjazás nélkül négyhavi részletben levonja. Minden levonás után a hitelkeret összegéig újra lehet vásárolni akár szövetei, akár csemegét, cipőt, vagy készíttetni fotográfiát. Igen érdekes ötlet ez: nagyvárosokban pompásan bevált. Négyhavi részletre bárki beszerezheti szükségleteit, természetesen hitelképes vásárlók. — nem kell azonnal fizetni s a pillanatnyi pénzzavart a vásárló könyvecske szépen eltünteti. Sokan vannak, akik nem akarnak hitelbe vásárolni bizonyos okokból, azok most bátran megtehetik, mert a Közérdek szövetség felszólítja őket erre s a legszélesebb kedvezményekei nyújtja a részletfizetésre. Az inkasszáns hónap elején jön s akárhány boltban vásároltunk, csakis egy inkasszánsnak kell fizetnünk, aki aztán a fizetési részleteket az egyes üzletekkel elintézi. A Közérdek kédi vezménycs feltételei máris nagy érdeklődési. keltettek Komáromban és sokan jelentkeztek részletfizetési vásárlóknak. A szövetkezet teljes kiépítése most folyik s Komárom nemsokára egy újabb, ügyes üzleti ötlebtel lesz gazdagabb, amely egyképesi hasznos kereskedőnek és vásárlónak. — Charles Seignobos: A francia nemzet őszinte története. Az Athenaeum 4 80 pengős sorozatának uj kötete. Seignobos a francia történetírás doyenje és egvik büszkesége, párizsi egyetemi tanár. Kitűnő pedagógus, akit páratlanul világos, tömör, csak a lényegre tekintő előadás jellemez. A történelmet társadalomtudományi módszerrel magyarázza, elsősorban az intézmények kialakulása, átváltozása és lehanyatlása érdekli. Nemzetközi megbecsü ését jellemzi, hogy az Encyclopaedia B itannica utolsó kiadásaiba- Ő irta Európa történetét, amelyet öna állóan is közrebocsátott. A trancin történetírásnak ez a gyorsan klasszikussá vált remekműve tulajdonképpen a francia társadalom történetének keresztmetszete. Seignobos tömör előadása végigkíséri az intézmények változásait a nemzetek örök életében, megkeresi a mai eszmék, állapotok, hiedelmek, babonák ősi — sokszor történelemelőtti — eredetét. A magyar közönség jól megismerheti belőle a franciák tőlünk eltérő, nagyon tanulságos történelemszemléletét s egy nagy nemzet változatos és küzdelmes életét. Világos, tömör, egyszerű, fanyarul okos előadása Seignobos művét a klasszikus francia értekező próza legkiválóbb alkotásai közé sorozza. Kapható a Spitzer-jéle könyvesboltban Komárno—Komárom Masaryk utca. Ára 28'80 Ké. olyan halkan, hogy nem lehetett érteni. A kalauz rámordult: — Hallotta maga, hogy én egyetlen goromba szól is szóltam?... Mutassa csak a jegyét!... A leány előhúzta retiküljéből a jegyet. Valami igazolványt, vagy jegyfüzetfélét. — Hát persze! — szólt a kalauz.— Bevásárlási jegy vasárnap délután!... Miért nem felel kérem? Gorombáskodtam én ezzel a hölggyel? A leány most elsáppadt és azt rebegte: Nem kérem! Nem tetszett gorombáskodni! — És felém vetett egy bocsánatkérő pillantást. A kalauznak elégedetlen megcsillant a szeme, visszaadta a leánynak a jegyét, rámnézett és azt mondta: — Nahát! — Azzal megfordult,viszszament a kocsiba és haragosan berántotta az ajtót magamögött. Mint, aki még így is megbántva érzi magát önérzetében az igazságtalan vád miatt. Baba ijedten kezdett ugatni az. ajtócsattanásra, én pedig, hogy könynyítsek magamon, odafordultam aszóké leányhoz és azt mondtam: — Hát ezek a kalauzok sem a legudvariasabb emberek, annyi bizonyos! Azt hiszem, egy kis szemrehányás a kezem. Hozzá az a buta zár a perronajtón belül! Mire kinyitottam és a Babát feltessékellem a lépcsőre, bizony beletelt egypár pillanat és a pótkocsi kalauza meghúzta a csengőt, ami azt. jelenti, hogy mehet. Szörnyen megijedtem, hogy a kocsi elindul és vagy az öreg kutya esik le, vágj' én lemaradok. Rákiáltottam a kalauzra, bőgj- miért nem figyel, mikor látja, hogjr fel akarok szállni. A kalauz visszafelelt valamit, amit nem értettem, amire még mindig dohogva, azt mondtam: — Hallatlan! Égj' szóval sem többet, csak envnj'it: hallatlan. Gondolni igaz, hógjT azt gondoltam: »hallatlan szemtelenség!« Ezt azonban nem mondtam ki. A kocsi közben állt, szerencsére • csak akkor indult el, mikor már fenn voltam. A perron üres volt, csali égj' fiatál lány ácsorgott ott egyedül. Nagyon csinos volt. Szőke, kékszemű. Jobbfajta irodakisasszonynak néztem, vagjr mas.amódnak. Alig állapítottam ezt meg róla magamban, megjelent a kalauz úr. Lovagias arccal és kérdőrevont: — Mit tetszett felém kiáltani? Megvallom, borzasztó dühbejöttem. Kockáztatja az én nyakamat, á kutyám nyakát és még neki áll feljebb I — Azt, hogj’ micsoda tempó az, bőgj' indítani mer, mielőtt az ember felszállt! Ezt mondtam és mondom is. És, ha még okoskodik, hát fel is jelentem I Paprikavörös lett és azt felelte: — Csak tessék! Legalább majd megtanulja, hogy a pótkogsi első perronjára figyelni nem az én kötelességem, hanem az első kocsi kalauzáé! Engem ne tessék a kötelességemre tanítani!... Hová tetszik? — Két egj’enest! Nekem, és a kutyámnak! — feleltem kissé szelídebben, mert beláttam, hogy neki van igaza. De nem akartam egészen alulmaradni és hozzátettem: — Hanem beszélhetne valamivel udvariasabban is. Azért nem szükséges górom báskodni! A kalauz rámnézett és közben megállt a jegyet letépni kezének a mozdulata is. Egjr pillanatig farkasszemet néztünk. Akkor odafordult a leányhoz, aki csendesen meghúzódva áll a sarokban és azt kérdezto tőle: —. Mondja kérem, gorombáskodtam én őnagyságával? A leány lángvörös lett a megszólításra és a két szeme riadtan tapadt a kalauzra. Valamit motyogott, de
