Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-11-10 / 90. szám
6. oldal »KOMÁROMI LAPOK< 1934. november H). Átúszott-e a Dunán nyolc-tizenöt vagon cukor, avagy nem? Izgalmas rágalmazás! per Komáromban, amelynek eredete a fordulat utáni időkre nyúlik vissza — november 9. Érdekes rágalmazási peri tárgyal l pénteken a komáromi járásbíróságon dr. Cseh Béla bünletőbiró. A rágalmazási per előzményei még a fordulat utáni időkre vezethetők vissza s így a pörnek ma már mintegy tizenhárom-tizennégy esztendő távlata van. A pörben szereplő rágalmazónak annakidején fontos pozieiókat töltöttek be Komáromban s már ezért is érdekes volt a tárgyalás. A vádlott Mikás Ferenc, a komáromi betegsegélyző intézői egyik tisztviselője volt. a vádló: dr. Jamniczky Ottokár, volt zsupán, dr. Tafferner Gyula és Budik Béla, volt zsupáni tanácsos, valamint Wantz Róbert, Komárom város tisztviselője. A vád szerint Mikás Ferenc többek előtt s többször azt hangoztatta, hogy biztos tudomása van arról, hogy a fordulal után. amikor ő töbhedmagával a közélelmezési ügyosztály vezetötagja volt, egyizben nyolc vaggon cukor érkezett volna Komáromba, de titokzatos módon eltűnt. Mikas annak a nézetének adott kifejezést, hogy a cukor Nagy megy érig jutott el csupán s onnan titokzatos módon a Dunára kerüli s a vízen keresztül Magyarországba vitték a cukrot, olyan módon, hogy alul cukor volt, felül fa takarta«, S azzal is meggyanúsította a fentnevezetl vezető embereket, hogy tudtak a csempészésről, »alattuk történt a dolog'«, s végül a sok vagon cukorért járó pénzt szétosztották maguk közölt, milliókkal károsítva meg az államot. Különösen Wantz Róbert ellen irányult a rágalom. A szóbeszédekre Wantz figyelmes lett s úgy Wantz, mint Badik, Taferner, Jamniczky dr. rágalmazási port indítottak Mikas ellen. A pénteki tárgyaláson csak Wantz Róbert jelent meg, a többi ' illiormM—MilllWHiniiliiiiH I >«Iliimiiéi hiiHUHII muiiii Pozsony, november 9. A most lefolyt tartomány gyű lésen nagy feltűnést kelteti dr. Alapi/ Gyula képviselőtestületi tagnak a kultúra fejezeténél, a költségvetés vitájában a községi magyar könyvtárak kitiltott magyar könyveiről szóló előadása, amelynek keretében ismertette a pozsonyi iskolai referátumnak 6709/111 szánni 1934 szeptember 5-én kelt rendeletét. Ebben a községi könyvtárak könyvtár tanácsai mik meghagyja, hogy a mellékelt jegyzékben felsorolt 27) magyar könyvet amennyiben ezek a könyvtárban megvannak - a könyviárból vegyék ki, pecsételjék le. A kiselejtezett könyvekről három példányban készítendő kimutatás és az három héten belül végrehajtandó. Az 1919. november 5-én kelt kormányrendelet (607. sz) 3. cikkelyére hivatkozik a kitiltó rendelet, amely igy hangzik: 'Művészileg és tartalmilag értéktelen művek, erkölcstelen tartalmú irovádlókat ügyvédeik, dr. Kállay és ifj. dr. Jamniczky képviselték. A tárgyalás viharos, heves jelenelekben volt bővelkedő. Mikas Ferenc hosszú védekezésben adta elő mondanivalóját s ez odakulminált, hogy igaz az az állítása, hogy a nyolc vaggon cukor eltűnt, de ő egy szóval sem mondta azt, hogy az illetők leltek volna a bűnösök. Badik neve tévesen is kerüli az ügybe, mivel Badikot egész mással kapcsolatban, nemzetiségi szempontból hozta említésbe. Mikas állítólagos kijelentése egy katonazenekari hangverseny alatt történt, a parkban. Mint fültanut, kihallgatták Komárom város főjegyzőjét, Koudclku Józsefet, aki a nevekre szintén nem emlékezett. Kihallgatták tanúnak Káeser István tanítót, Bélák Mihály járási hivatali tisztviselői, Pluhár Mátéi, a betegsegélyző intézet igazgatóját. Pluhár igazgató irodájában vonta kérdőre Wantz Mikast kijelentései felől. A tanuk mind emlékezlek arra, hogy Mikas elveszett 8—15 vaggon cukorról s milliós oszlozásról beszélt, de a nevekre egyik tanú sem emlékezett. Mikas maga tagadta, mintha pozitive neveket említett volna, ő csak annyit állított, hogy a prevrat után egyszer több vaggon cukor érthetetlen módon nem érkezett be soha Komáromba, hanem azt valaki át csempészte a vizen... A vádló s ügyvédei, valamint az ügyészi megbízott, Schwartzer hajlandók lettek volna békésen elintézni az ügyet, ha a vádlott visszavonja állításait, erre a vádlóit is hajlandó lelt volna, de Sinicsák dr. indítványára, aki a bizonyítást is kérte, újabb tanukat fognak kihallgatni s december 4-ikén, a legközelebbi tárgyaláson szembesítések fognak következni. dalmi termékek (pornografikus művek), úgynevezett ponyvairodalom, detektív és indián elbeszélések, melyek szenzációs módon izgatják az olvasók fantáziáját, a lakosság egész osztályainak vagy rétegeinek szándékos lealacsonyítására irányuló pamfletok, valamint a csehszlovák állam egysége és fennállása ellen irányuló művek szintén nem sorozhatok be a nyilvános könyvtárakba. Az iskola- és nemzetjuivelési minisztérium fenntartja magának a jogot összeállítani és közzétenni azon művek és irodalmi termékek jegyzékét mélyekéi a nyilvános közkönyvtárakból el kell távolítani. Lássuk most már, milyen művekkel szemben gyakorolja az iskolaügyi minisztérium pozsonyi referátüsa ezt a jogál. Elsősorban minden vallási vonatkozású és tartalmú könyvet száműz a magyar .könyvtárakból. Ezekből felsorolunk néhány címet. Aubermann: Egyháztörténetem, Katolikus hitvédelem, Szertartástan, Bartha Kovács Gergely: Keresztény hittan, Bcreczky: A keresztény egyház rövid története, Buzsáky: Hitelemzések, dr. Büchler: A zsidók története, Kaczián: A bibliai történet elemei, dr. Czapik Gyula: A gyermek lelkigyakorlatok, A vasárnapi evangéliumok, Példák a szentek életéből. Dedek Crescend: Mária-legendák, Deménv Dezső: Egyháztörténelem. Erkölcstan, Apologetika, Kincs: Kis Jézusom-örömöm, Geduly Bibliai történetek, Gerely: Szertártáslan, Kis biblia. Győry Vilmos: Luther kis kátéja, Hornyánszky Viktor: Énekes könyv, I maköm Yv az izraeliták számára, Marczell Mihály: Krisztus urunk nyomdokai, Mihelics Vid: Világprobléma és katolicizmus, Müller Lajos: Vegyes oktatás, Pálffy—BereCzkv: A keresztyén egyház története. A protestáns egyház története, Patay József: Héber költők, Prohászka Ottokár: Szentlélek hárfája, Révay József: Zarándokút a szent hegyekre, Révész Imre: Protestáns egyháztörténelem, Roder: Egyháztörténelem. Szertartástan, Rózsa Ignác: Áron öt könyve. Egy szegény zsidó története, Siposs: A katolikus házasság-jog, Szunyogh: A katolikus elet forrásánál, Schütz: Egyháztörténetem, Katolikus erkőlcstan, Katolikus hittan, Stern: Izraelita történet, Tárcái: Margit-legendák. Titz: Biblia, Egyháztörténelem. Katolikus erkölcstan, Katolikus hittan, Tóth Tihamér: A jeles ifjú, A műveli ifjú, A szenvedő és győzedelmes Krisztus, Hiszek Jézus Krisztusban, Zamár Jenő: Viva Christo Rey, A mexikói vérfürdő, Zsilinszky: Keresztyén hit- és erkölcstan. Prohászka könyvéhez meg kell jegyezni, hogy műveinek húszkötetes kiadását Szlovenszkóban terjesztették és a cenzúra engedélyével bejöhetett. A kitiltás ennek a ténynek merőben el lenemond. A szép literatura Az iskolai referátus rendeletének szigorúsága nemcsak a vallási könyvekkel szemben nyilvánul meg. hanem azt erősen megérezte a szépliteratura is. Indexre kerültek többek közt: Babits Mihály: Versenyt az esztendőkkel. Berend Miklósáé: Boszorkánytánc, Bibó Lajos: Kétlelkű szerelem. a nagyszombati Eyri Viktornak: A rácsablakos ház című uovelköltészet kincsesháza, Darnay: Kasziláskönyve, Endrödi Sándor: A magyar nózó táblabirák. Juhász Gyula: Holmi, llárfa, Gárdonyi Géza: Kiki a párjával. Gulácsi Irén: A kallói kapitány. Fekete vőlegények, Herczeg Ferenc: A Lánszky-mótor, Arcképek. J i kab Ödön: Mesélő esték. Kiss József- Estei edik-alkonyodik. Kodolányi János: Kántor József megdicsőülése, Komáromi János: Az idegen leány, A régi szerelő. Kosztolányi Dezső: Esti Kornél, Körmendi Ferenc: Az emberöltő. Indul. 50 via Bodenbach, köri nezy György: A bujdosók, Móra Ferenc: Négy apa egy leánya. Életrajz. Emlékkönyv. Móricz Zsigmond: Baleset. Egy akol. egy pásztor. Eső-leső társaság. Jó szerencsét. Nem élhetek muzsikaszó nélkül, Szalay László: Ez a föld. Oláh Gábor: A táltos fiú. Fekete Angyal, Pakots József: Lélekzuhanás, Pósa Lajos: Aranykori, Gyermekmesék. Mariska mesél. Szabó Dezső: Megered az eső. Mesék a kacagó emberről, Sebők Zsigmond: Maczkó úr utazásai, Sziklai/ Ferenc kassai írónak regénye: A jöttment, Ssitnyay Zoltán: Bolondok tornya, Surányi Miklós: A csodavárók, Vozári Rezső: Elszállt a Turul, Zsolt Béla: Házassággal végződik. Vécsey Zoltán: A síró város, ezeken kívül számos regény és novelláskönvv. Ismeretterjesztés, tudomány. A különféle magyar nyelvtanokon kívül indexen találjuk Béke Manó Algebrá-ját, Bognár Cecil-nek Komáromban megjeleni Irogiká-ját, Cicero: De officiis. Orationes in Verrem, Tacitus: Agrieoiá, Sophokles: Elektra, Horatius ódái, Homeros Odysseia. Gyomíny: Tacilusból. Julius Caesar, Sallustius, Cholnoky Jenő: Az egyenlítőtől a sarkvidékig. A napsugár diadala, A tenger, Az ember drámája, Pirchala: Latin olvasó, Strazimir: A legújabb kor lexicona, Tolnai Yiláglexicon. Tolnai Világtörténelem, Beöthy Zsolt hires Irodalomtörténete, Wayner Algebra, Varya Ottó: Világtörténelem. Vigyázó Gusztáv: Autón a Tátrába, A magas Tátra, Wolkenberg: Az okkullizmus és más régen használatban volt iskolakönyveket, amelyeket már itt az iskolákból régen kivontak. így jutottak az indexre a gyermekirodalomnak gyöngyei és a Luther- Naptár, útleírások, történeti iskolakönyvek egészen a Vajda-féle Rondírási és Szépírási mintákig. Nem tudjuk, hogy melyik könyvben milyen kifogást talált a könyvtári cenzúra, de azt fel kell tennünk, hogy a legtöbb nem sérthet államérdeket, mert a legtöbb 1918. év előtt jelent meg és ezeket a könyveket ma is szabad minden akadály nélkül behozni. Akkor, amikor olyan nehéz a magyar könyvkiadás dolga, minden forgalomból kivont könyv vesztesége a magyar kultúrának és ezt is azért teszszük közzé, hogy talán akad mód arra, hogy az ártalmatlan könyveket meg lehessen menteni az enyészettől. Rendőri krónika. Vendéglői jelenei. A komáromi vendéglőknek jól megy, — verekedést illetőleg. Majd minden hétre jut egyegy nagyobbfajta harc. A napokban az egyik népvendéglőbe bejött Boschetti Antal, Hitzer Imre. Kulhanyik János, több barátjával s inni kértek. Közeledvén a záróra, de meg azért is, hogy a társaság ittas volt már nem akartak adni nekik bort. Ezen igen felbőszültek s verekedni kezdtek. A jelenlevő katonákkal kezdtek ki először, majd Csapkovics József csapost verték meg jól. Botrányokozásért már többször voltak büntetve, ügyük most is a járásbíróság elé került. Halottal lopott meg. Foltán Mária 22 éves, ujbarsi születésű nő a kórházban volt ápolás alatt. Gyógyulását nem várta meg, hanem megszökött. Magával vitte a pár nappal azelőtt elhunyt Ficzó Julia ruháit is. Foltán Mária már háromszor volt büntetve lopásért. Körözik. Ellopták a kirakati inget. Löwinger és Neuwirth-cég Kossuthtéri üzletének ajtajában egy ing volt kitéve, reklám képen. Meglátta ezt P. M. fiatalkorú s ellopta. A rendőr megfogja s a (merész tolvaj a fiatalkorúak bírósága elé kerül. A'agy családi verekedés, három erőd közölt. Bonyolult ügy került a rendőrség elé. Verekedés történt a harmadik s az ötödik erőd között s a verekedők egymást jelentették föl. A verekedés oka egyelőre rejtélyes. Esek István és Esek Erzsébet feljelentették Kouyicsek József munkást, hogy az kulccsal verte fejbe Lseket az erődök mellett. Esek Erzsébet feljelentette Szlrahia Annát is. ugyanezen ügyből kifolyólag, ámde a feljelentettek is vádlók lellek, gők meg viszont feljelentették az Esekcsaládot életveszélyes fenyegetés címén. Kövekkel, kulcsokkal verték fejbe egymást és szörnyű véget jósolták egymásnak. A rendőrség fogja tisztázni, hogy a családi háborúskodás, amely kiterjedt a bástyaművek egész sorára, hogyan kezdődött, s ki a bűnös? Evőeszközöket lopott. Dózsa József né, Baross-uccai vendéglős ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, akj 300 korona értékben evőeszközt lopott a vendéblőből. A gyanúsított ellen megtelte az intézkedést a rendőrség. A községi könyvtárakból kitiltott magyar könyvek sorában szerepel minden vallási tartalmú magyar könyv. Kitiltották Egri Viktor és Sziklay Ferenc két regényét, valamint Móricz Zsigmond öt, Szabó Dezső két munkáját, Babits Mihály, Endrődy Sándor, Juhász Gyula, Gárdonyi Géza, Guldcsy Irén, Herczeg Ferenc, Ko tolányi fdnos, Kiss József, Móra Ferenc, Komáromi János, Kosztolányi Dezső, Zsolt Béla, Surányi Miklós, Pósa Lajos, Oláh Gábor munkáit. — Indexre került Homéros, Horatius, Vergilius. — Indexen a nyitrai születésű Prohászka Ottokár könyve is, a század legnagyobb katolikus papjáé. Koncert- T>u.».l RADIOTECHNA Koncort-Trial Konoert-Snper 2-fi 3-fi 6-fi Vételkényszer nélkül bemutatja MÓROCZ Péter Rádió szaküzlete Masaryku. 15. Hibás és elhasznált lámpáit cseréltesse új TELEFUNKEN lámpákkal! 380
