Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-08-11 / 64. szám
Ötvenötödik évfolyam. 64. szám. Szombat, 1934. angnsztns 11. kokammium Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké. negyedévre 20 K5. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő-: GAAL GYULA dr. Szerkesztő; B ARANY A Y JÓZSEF dr. Rőmunkatársak* ALAPY GYULA dr. és FCLöP ZSIGMOND. Negyvenhét iparos adta vissza iparjogát... Komárom, augusztus 10. Mikor mi esztendők előtt már felemeltük szavunkat, hogy ennek a határvárosnak produktiv gazdasági élele egyre összezsugorodik, nemcsak a munkaalkalmak hiánya miatt, de főképen az egyre fokozott adóztatás következtében, akkor akadtak olyan elemek, akik ezt üres ellenzéki frázisoknak minősítették, pedig már akkor is kijelentettük és most is hangsúlyozni kívánjuk, hogy ezt nem hangulatkeltés céljából írtuk és írjuk. Mi azt hirdetjük ma is, hogy az államnak meg kell adni, ami az államé, tehál az adózás elvi szükségességét sohasem vontuk kétségbe az elemi károk eseteit kivéve. Mi csak az adóztatás mértéke ellen emeltük fel szavunkat, amelyet mindig igazoltak az események. Igazolják ma is. íme: az elmúlt félévben, tehát januártól június végéig negyvenhét komáromi önálló iparos adta vissza az iparhatóságnak iparjogát, ami azt jelenti, hogy nem képes a közterhek viselésében résztvenni, hanem önálló iparjogáról lemondva, a jövőben mini munkás akarja megkeresni szegényes mindennapi kenyerét. Pedig a munkásfronton is tanyát ütött a munkanélküliség, az év első felében Komáromban kétezernél több volt a munkanélküli, de nem mindegy-e munkanélkülinek lenni iparjoggal, vagy anélkül? Lényegében igen, de a munkanélküli iparosra mégis csak kivetnek bizonyos kereseti adót és a legtöbb jövedelmiadót is kénytelen fizetni, ha pedig véletlenül egy kis házacskája is van, az ezerszázalékos közterhet visel ebben a városban a közművek díjaival egyetemben. A negyvenhét iparos esete jelenti azt, amit régóta megállapítottunk, hogy hiába fejlődik a város területe, hiába jönnek ide emberek, a város fejlődhetik természetes úton vagy bevándorlás útján: de a gazdasági élet üteme egyre halkul ennek ellenére is. Mert mi lenne a természetes jelenség? A város lakosságának állandó szaporodásával lépést kellene tartania a város iparának és kereskedelmének is. Ez azonban nem történik meg, mivel a vásárlóképesség nem fejlődik. Ha az a néhány száz család hivatalnok, nyugdíjas nem lenne, aki minden hó elsején vagy tizenötödikén megkapja a maga biztos illetményét, akkor bizony még a mai csekély forgalom is összezsugorodnék. Akik iparjogukról lemondtak, azok első sorban is a közterhek ellen akarlak védekezni, mert azt megfizetni nem képesek. Kereseti adó, jövedelmi adó, forgalmi adó a tehertételek, de a kisipar már nem bírja ezeket a terheket. Hova vezet tehát az út, ezt kérdezhetjük. A válasz és a felvilágosítás egyszerű: az elproletarizálódás felé. A proletár máról holnapra él, amint a munkapiac apálya vagy dagálya kormányozza életét, gazdasági tervet készítenie fölösleges, mert minden a konjunktúrától függ. Az adó, mint ilyen, kiadási tételei közt nem szerepel, mert adóalapja, állandó keresete, munkája nincsen. Ezt a helyzetet választotta most negyvenhét kisiparos az elmúlt félévben. Lehet, hogy a most folyó félévben szintén lesznek a kisiparnak hősi halottjai, akik már nem bírják az egyenlőtlen küzdelmet. De efelett nem lehet és nem szabad napirendre térni, mert egy régi társadalmi rend pusztulása nyilván kell, hogy érdekelje az állam kormányát is. A kisipar nemcsak gazdasági réteg, hanem főleg a városokban a fejlődés és kultúra hordozója is. Ne feledje el senkisein, hogy városaink fejlődése jó részben ennek a ma olyan mélyponton vergődő társadalmi osztálynak az érdeme. Tehát olyan kormánypolitikát kell követelnünk ezek érdekében, amely megóvja őket az elpusztulástól és a proletársorstól. A kisipar éleiének lüktetése nem lehet közömbös egyetlen városra nézve sem. Ezért kellene azt védeni, államnak, városnak, katonaságnak, hivataloknak, intézményeknek segítségükre lenni, mert a kisipar sorsa nem csak egyének sorsa, hanem nagyobb közületeké is, mint a városé. Ila azt látjuk, hogy egyes iparágak elpusztulnak, ezzel nem a fejlődés tesz egy lépést előre, hanem a kultúra meg kettőt hátra. Őszintén mondva nem lelkesedünk a gép korszakáért, mert a gép megöli magát az emberi munkát is, ha a racionalizálás ebben az iramban folyik. A gépnek nincs lelke, és kiöli az emberi létekből is azt, ami szép, ami emberi és gépalkatrésszé teszi. Az embernek nem ez a sorsa, hanem az emelkedés hitben, jóságban és szeretetben. POLITIKAI SZEMLE Komárom, augusztus 10. A katonai szolgálat meghosszabbítása. A Cseszké Szlovo című cseh nemzeti szocialista párti koalíciós lap, amely közel áll Klofács szenátorhoz, a köztársaság volt első nemzetvédelmi miniszteréhez, vasárnapi számában vezető helyen cikket közöl a katonai szolgálat meghosszabbításának kérdéséről. A cikk, amely bírálja a nemzetvédelmi minisztériumot, megállapítja, hogy a lakosság körében a katonai szolgálat idejét illetőleg teljes bizonytalanság uralkodik, mert senki sem tudja, mikor és mennyire hosszabbítják meg a katonai szolgálat idejét. A cikk összefoglalja az e tárgyban felmerült különféle híreket s igazat ad Bejt vezérkari ezredesnek, hogy teljesen elegendő a 18 hónapos szolgálat és nem szükséges 24 hónapig képezni a fiatalságot a nemzetvédelemre. A tartalékos lisztek kiképzéséhez a cikk szerint 18 hónapnál rövidebb idő is elégséges. A lap végül erélyesen követeli a katonai kiképzés és ujoncoktalás időbeosztása érdekében, de a hadköteles ifjak érdekében is a katonai szolgálati idő kérdésének haladéktalan rendezését úgy, hogy az október 1-ére bevezényelt újoncok jóval bevonulásuk előtt határozott formában tudják meg, hogy milyen hosszú időre vonulnak be. A kisantan! gazdasági tanácsának őszi ülése. A kisantan t gazdasági tanácsának harmadik ülésezése a jövő hónapban lesz. A konferenciát szeptember hónapban tartják és szeptember 24-én fog megkezdődni. Ezúttal Jugoszláviában tartják a konferenciát, de a helyet eddig még nem határozták meg. Az előző két konferencia Prágában és Bukarestben volt. Illínka ingadozik az autonómia kérdésében?.... A legionista Národni Osvobození c. újság cikket közöl a szlovenszkói politikai nyárról«: A cikkíró többek között azt írja, hogy az idei nyár sokkal nyugodtabb az előző nyaraknál. Megszűnt a veszedelmes autonómista hullám. Hlinka táborában nyilvánvaló az ideológiai visszavonás. Egyre csökken ama forrongó öregek száma, akik^a néppártot eddig vezették s ezeket háttérbe szorítja a fiatalság, amely átlátja, hogy az autonómia Szlovenszkónak többet ártana, mint használna. Illinka maga is ingadozik — írja a lap — a régi forrongás és a helyesebb utak utáni vágyak közölt. Talán a viszonyok maguk is kényszerítik, hogy a magasan szárnyaló Orol mielőbb átalakuljon a fáját gondosan kopácsoló harkállyá. Az autonómisták ellen eredményes harcot folytat a szociáldemokráciái?), sőt dr. Dérer minisz-Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-n. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton tér már a rózsahegyi darázsfészekbe is benyomult, ami sikernek nevezhető. Majd az agrárpártnak és a cseh nemzeti demokrata pártnak szlovenszkói munkájáról ír a legionista újság, amely végül megállapítja, hogy valamennyi párt szervezete nagy figyelmet szentel a szervezési munkának a közeledő törvényhozói választásokkal kapcsolatban. Gajda szlovenszkói terjeszkedése ellen tiltakozik, a Szlovák. A cseh fasiszta párt tudvalevőleg még áprilisban csatlakozott a cseh nemzeti fronthoz«, de a párt meglevő szervezetei továbbra is megtartották önállóságukat. Emiatt, a két párt sajtójában éles viták folytak, amelyeknek következménye az lett, hogy Gajd» volt tábornok lemondott a nemzeti front«-nál viselt alelnöki állásáról. Gajda a fasiszta újság legutóbbi számában élesen megtámadta a »nemzeti front« vezetőségét és kijelentette, hogy nem akar együtt menni a kapitalista bönzokkal, de a marxistákkal sem. A szlovák néppárt hivatalos lapja, a Szlovák, elítéli Gajda szlovenszkói terjeszkedését és szemére veti a fasiszták erős centralizmusát, amely nem érti meg Szlovenszkó különleges kívánalmait. Majd így folytatja a néppárt lapja: — Gajda volt tábornokkal sok bajuk van a komoly cseh nacionalistáknak is. Gajda homályos fogalmai, kaotikus és egyre változó programjai, zavaros céljai, színpadi gesztusai bizony már sok nehéz pillanatot okoztak a cseh nemzeti front -nak. E dolgokkal nem törődtünk. De most, hogy Gajda szét akarja verni a szlovákok autonómista mezőnyeit, nyíltan és barátsággal meg kell mondanunk, hogy nekünk az egyik centralista olyan, mint a másik, s aki szét* veri a szlovákok autonómista sorait, az ellenségünk. Egyszersmindenkorra azt üzenjük a cseh fasisztáknak, hogy a szlovákok között nincs keresnivalójuk. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy időközben a két egymással éles vitában álló párt vezetői kibékültek egymással, illetve megegyezlek, aminek lényege az volt, hogy a »nemzeti front -on belül a fasiszta párt meglevő szervezetei megtartják továbbra is önállóságukat, vagyis a fasiszta párt tulajdonképen együttműködik a nemzeti fronttal. Fantasztikus nyári bír a cseh nemzeti szocialista párt ellenzékbe vonulásáról. A Prágában megjelenő Poledni Liszt értesülése szerint a cseh nemzeti szocialista párt nehéz helyzetben van és már most keres kivezető utat, hogy a választókat felüllesse. Arról van szó, hogy a közalkalmazottak jóindulatát visszanyerje és hogy elhárítsa magáról a felelősséget a népszerűtlen törvények egész soráért,
