Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-12-19 / 101. szám

Ötvenötödik évfolyam lOl. 8z^m. S*zerda, 1934. deoember 19 KOMAROMI LÁM POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára i korona. Felelős Alapította: TUBA JÁNOS. főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPV GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatni: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE Genf után Komárom, december 18. A genfi kiegyezés megtörtént, a vitás felek nyugodtan hazamentek. Azután megjelentek a kisantanl lapjaiban a nagy beszámolók: Magyarország bűnösségét kétségte­lenül megállapította a nemzetek szövetsége, vagy: Vége a terro­rista revíziós politikának, vagy: Magyarország nagy veresége Géni­ben. Idézhetnénk tovább is ezeket a cikkeket. Viszont az angol világ­lapokban egy szól sem találunk ezekből, az olasz lapok is a genfi vitát úgy zárják le, bogy a genfi kiegyezés a békét hivatott szol­gálni, sől még a mérsékeli francia lapok sem találják időszerűnek tovább feszegetni a bűnösség kér­dését, melyben a népszövetség úgysem határozhatott volna, mert mint az angol állandó tanácstag igen szépen kifejtette: a nem­zetek szövetsége nem bíróság és nincsen arra hatásköre, hogy egyes államokat elmarasztaljon, hanem a béke fentartására alakult világszerv, amely az egyes nem­zetek vitáiból kiküszöbölni hiva­tott az ellenséges tendenciákat és a felekel kiegvezletni képezi műkö­désének célját. Mégis minden megelégedés elle­nére, amely Európában a genfi megegyezés nyomában kelt, úgy érzi mindenki, hogy Géniben nem intéztek el mindent. Valami Géni­ben függőben maradt, melyben maradéktalan elintézésére a leg­jobb alkalom kínálkozott és kér­dés, hogy mikor jön vissza ez az alkalom. A dunai kérdés nagy vi­táit nem oldotta meg a genfi ha­tározat, azután minden átmenet nél­kül a békejobb nyújtás lehet szó­noki formula, de mindenki kiér­­zi belőle az őszinteség hiányát. Melyik nemzet lehel a másiknak erkölcsbírája a mai napokban, amikor peccatur intra et extra, amikor egyik állam éppen any­­nyi hibát és balfogást csinál, mint a másik. Vonatkoztatjuk ezt főképpen a Dunaniedcnce nagy kérdéseire. Le­hetséges, hogy a decemberi olasz­francia tárgyalások valami vilá­gosságot fognak ebben a helyzet­ben is teremteni, ahol nehéz ma tiszlánlátni és azzal mindenki tisztában van. hogy az európai bé­kének egvedüli akadálva a dunai államok megegyezésén sarkall.k. A katonai kisantanl megcsinálta a gazdasági kisantantot és akkor ki­jelentették az érdekelt külügymi­niszterek, hogy az ajtó nyitva van és minden állam esatlakozhatik. l)e az államok nem siettek a nyi­tott ajtó felé. A római egyezmények óla veszítette el azt a lehetőséget, hogy a dunai államok egy keretbe foglalják magukat. Tehát világos, bogy két hatalmi csoport képző-Komárom, december 18. Benes dr. külügyminiszter beszá­molt a minisztertanácsban. A minisztertanács pénteki ülésén Benes dr. külügyminiszter jelentést lett a genfi tárgyalásokról és a tanács által a marséillei merényiéi ügyében hozolI határozatról és pedig minde­nekelőtt annak nemzetközi hordere­­jére és külpolitikai jelentőségére való teljes rá világítással. Ismertette a töb­bi időszaki kérdéseket, melyek a kül­ügyi helyzetre vonatkoznak. A jelen­tés kiterjedt a saarterüleli népszava­zás kérdésének elintézésére és a cseh­szlovák köztársaságnak a keleti egyez­mény jegyzőkönyvéhez való csatlako­zással egybefüggő kérdésekre. A jelen­tést a minisztertanács vita után tu­domásul vette. Egyidejűén elhatároz­ták, hogy a jugoszláv, francia, ro­mán kormányoknak megelégedésüket fejezik ki, hogy a népszövetségi ta­nács határozatával a jugoszláv nem­zetnek elégtételt adtak s így a békének tényleges szolgálatot leltek. Osusky a déli határok megerősítését sürgeti. Osusky párizsi követ és meghatal­mazott miniszter Prágában előadást tartott a külpolitikai helyzetről. Elő­adásában Szlovenszkó déli határainak katonai megerősítését sürgette s azt mondotta, hogy a szlovákoknak meg kell adni a biztonság érzéséi, hogy a területük örökre az övék marad és hogy a békét nem fogják megváltani szlovák lerülellesttel. Azért is szükség van erre, hogy a Szlovenszkón élő polgárok ne kacsintgassanak Buda­pestre. Sürgős kötelességünk a leg­gyorsabban kiépíteni a Sztouenszkót Morvaországgal és Csehországgal ösz­­szekőlő vasutakat és közutakat. E köz­üli kapcsolatok nélkül elképzelhetet­len a szövetségeseinknek való hat­hatós segélynyújtás. A saját és szö­vetségeseink létérdeke a technikai és gazdasági források Szlovenszkón való dött Európa közepén, amelyeknek egymással ellentétes érdekei és cél­jai vannak. Ezek az érdekek és ezek a cé­lok azok, amelyeket össze kelt egyeztetni és minél tovább tolódik et ennek az időpontja, annál ne­hezebb lesz megtalálni a közös kapcsolatokat. Rómában tehát nem is annyira az olasz érzékenység kiengesztelésén lesz a hangsúly, hanem a Dunamedence kérdésén. Éppen ez mutatja a meginduló tár­gyalások nagy jelentőségét. A ró­mai megállapodásoktól függ Euró­pa jövő sorsa, mert egyszer szem­be kell nézni azokkal az akadá­lyokkal, amelyek a megegyezést késleltetik. Itt nem frázisok, liá­néin lények fogják alkotni a meg­megjszervezése, mert ez a rendes ál­lam védet ein feltétele. Interpelláció a boinonnai magyarellenes plakátok kifüggesztése miatt. A homonnai szlovák nemzeti és kul­turális egyesületek plakátot ragasztot­tak ki Homonna uccáin és terein s ezen a plakáton állást foglaltak az el­len, hogy a városban sokan provokáló múlton beszélnek magyarul és bojkot­­olt hirdettek a magyar kereskedők, iparosok, ügyvédek stb. ellen. Emiatt Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képvi­selő interpellációt intézett a belügy­miniszterhez. Az interpellációban közli a falragasz szövegét és kifejti, hogy az ilyen felhívás alkalmas a magyar lakosság megfélemlítésére, a magyar szó használatának megnehezítésére és a magyar kultúra ápolásának megbé­nítására. Hivatkozik Szüllő dr. ezután a ki­sebbségvédelmi szerződés megfelelő rendelkezéseire, valamint az alkot­mánytörvénynek az állampolgárok egyenlőségét kimondó határozataira, s rámutat arra, hogy a hivatalos köze­geknek ilyen felhívás kifüggesztését meg kellett volna liltaniok. Az inter­pelláló képviselő követeli, hogy a bel­ügyminiszter tegyen megfelelő intéz­kedést, hogy az ilyen és hasonló ese­tek megelőzésére és megtorláséira. Élet miszer monopólium rendeleti utón? A készülő állatmonopólium terve­zettel kapcsolatban azt írja a Polední List c. prágai lap, hogy nemcsak állat­ni onopóliumról, hanem éfétmiszermo­­nopóliumról van szó. Nevezetesen a monopólium hatáskörébe fog esni va­lamennyi legfontosabb élelmiszer, mint a hús, szalonna, zsír, tojás, tejtermé­kek kereskedelme. A kormány a nyár elején léptette éleibe a gabonamonopó­­líumot. amelyet nem az állam, hanem állami ellenőrzés alatt álló részvény­­társaság gyakorol. Ehhez hasonlóan működnék az a társaság is, mely az egyezés lényegét. Nem elég azt hangoztatni, hogy a békét akarjuk és a béke a főcélunk, amikor ez­zel egy időben ezer, meg ezer ki­utasítás és földönfutóvá tett em­berek jajszava tölti be a világot és ébresztgeti Európa lelkiismere­­lét, mely érzi, hogy még mindig nem érkeztünk el a béke korsza­kához. Róma és Páris egyezzék meg abban, hogy az érdekszférá­jukhoz tartozó államok, tehát pon­tosan a Dunamedence államai kös­senek egyezségei ne csak szavak­kal, hanem tettekkel is. De az egyezségnek nem szabad létrejön­ni a kis nemzetek megalázásával és kényszerítésével, mert ez nem a békéhez vezető út és nem szol­gálja Európa érdekeit. élelmiszermonopóliumol fogja meg­kapni. Ez a társaság, a lap szerint a Ceskoslovenská Dobytkárska Spo­­locnosl lesz és több, jelenleg működő részvénytársaság és szövetkezet össze­fogásából fog megalakulni. A társaság kezében lesz természetesen a belföldi kereskedelmen kívül a behozatal és kivitel is. Ami a kiskereskedőknek a monopóliumhoz való viszonyát illeti, a tervezet a következőket mondja: »Mindazok, akik saját szükségletükön felül vásárolják be a monopólium alá eső élelmiszereket, hogy azt iparszerii­­leg eladják vagy üzemükben feldol­gozzák, bevásárlásaikat csakis n mo­nopólium-társaságnál ' végezhetik.« A termelőtől vagy közvetítő kereskedő­től való vásárlás tilos. A Polední List értesülése szerint az élelmiszermono­póliumol rendeleti úton 1935. január elsejétől lépteti életbe. A szenátus költségvetési vitája. A szenátus az elmúlt héten kezdte meg az 1935. évi állami költségvetés vitáját, amelyet nem fejezett he. A költségvetési vitáta december 18-án, kedden larloll plenáris ülésen folytat­ták. A költségvetés megszavazása után a szenátus rátér a nemzetvédelmi ja­vaslatok tárgyalására, amelyet még a karácsonyi szünet elölt el fog intézni. Sziikségrondelelek tervezete a minisztertanácsban. A minisztertanács pénteki ülésén a következő szükségrendelelek tervezetét hagyták jóvá: A kis automobil-tör­vény hatályának meghosszabbítása 1!)35. év június 30-ig. — az ingatlanok becslésének rendezése peren kívüli el­járásban Szlovenszkón és Ruszinszkón, egyes adóigazgatások és adóhivata­lok körzeteinek módosítása Szloven­­szkón, drágasági segélyek nyújtása a balesetbiztosításokhoz, — a tanú és szakértői díjak a polgári [veres el­járásban, — a kiviteli intézetekről szóló rendelet módosítása. A legfon­tosabb intézkedés, hogy a miniszter­tanács jóváhagyta az állami szállítások és közmunkák nyilvántartására vonat­kozó előírásokat. A nyitrai katonai élelmezési raktárak végleges elhelye­zési tervét szintén jóváhagyta a mi­nisztertanács, amely végül a szloven­­szkói és ruszinszkói nem állami taní­tóknak engedélyezte az államsegélyt. Fitster és Petiül zongorát; raktára Bratislava. Hviezdoslavdér 32. o

Next

/
Oldalképek
Tartalom