Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-12-19 / 101. szám

1934. december 19. 2. oldal. »KOMAROMI LAPOK* Az erőszakszervezetek. Komárom, december 18. Komáromban a községi, képvísel<">­­beslülcl tagjainak többsége veszedel­mes játékba kezdett. A marxista többség birtokába vette a községi is­kolái, melyei a városi lakosság adózó — lehál közteherviselő rétegei tar­tanak fenn. Az iskola ügyeit intéző iskolaszékből kiszorította a jobbol­dali pártok tagjait és most az a hely­zet, hogy egy politikailag hazárdör és semmi kulturális biztonságot nem nyújtó politikai társaság ül az iskola nyakára, amely annyival veszedel­mesebb, mert az iskola alapítása óta közéleti kitüntetés számba ment az, hogy valaki az iskolaszék tagja lehe­tett.' Ez a választás, amely megcsúfolt minden közéleti fairplayt — mert a jobboldali pártokban mindig megvolt a hajlandóság arra, hogy az iskola­székben együttműködjék azoknak a pártoknak exponenseivel, amelyek most tabula rasa-t csinálnak új helyzetet teremtett. A helyzet telje­sen le van egyszerűsítve, hiszen vi­lágos, hogy az iskolaszék marxista szettemben kíván működni és ennek minden fegyverét felhasználni arra, hogy az iskola is ezt a szellemet su­gározza ki magából. Itt azonban alig­ha számítottak jól, meri az iskola szelleme és tradíciói mást parancsol­nak. Az iskolához fűződő alapítvá­nyok serege nem azt a célt szolgálja, hogy annak tanulói a marxizmus romboló eszméinek legyenek kato­nái, hanem hogy kötelességtudó em­berek és becsületes magyarok legye­nek. Ne lepjen meg senkit ez a -válasz­tás, mely a proletárváros arcának egy torz és gúnyos mosolyát jelenti Az urbanizálódás és a tömegeknek idevaló beözönlésc nem is történi egészen természetes úton és abban láthatatlan kezek munkája is benne van. Mivel pedig a politika hivatalo­san is bevonult minden községházá­ra, mert a politikai pártok választják a képviselőtestületeket, ennélfogva ez a politika átvonult az iskolaszék po­litikamentes területére is, ahol ed­dig csak a nemzeti kultúra hagyomá­nyai szellemében történt a város minden rétegének képviseletével a példás együtt működés. De ez nagy­szerű példát mutat országszerte arra­­nézve, hogy mi is lesz az annyira erőszakolt községesilendö iskoláknak a jövője, ha azok politikai kezekbe jutnak és gondolkodóba fogja ejteni mindazokat, akik eddig a hitvallásos iskolák útjába akadályokat raktak. A komáromi példa errenézve nagy tanulságokat kiált a magyarság felé. Ha elgondoljuk, hogy a nagy ma­gyar gondolkozó és européer Eötvös József báró milyen szerepel szánt a községi iskoláknak a: magyar kultúra szempontjából és látjuk, hogy ez mi­vé lehet a gyakorlatban, azt hisszük, hogy a nagy magyar államférfin egy tollvonást sem lett volna -tűinek az érdekében, hanem hagyta volna a hitvallásos iskolákat a maguk helyén és rábízta volna azok fejlődését a korszellem fejlődésére. A marxizmus állandó étvágya, amely nemzetközt iskolát akar csinálni a nemzeti iskolár hói, bizonyára felhívja az érdekellek figyelmét arra. hogy védekezzenek ez ellen a törekvés ellen minden törvé­nyes eszközzel. A nagy és alapos marxista takarí­tás után jelent meg a komáromi vá­­rosbírónak felhívása a komáromi jó­módú közönséghez, hogy adakozzék a népkonyhára. Soha jobb időben nem jött volna felhívás, mint most a köz­ségi költségvetés tárgyalása idejében, melyben félmilliós kiadási tétel van Komárom, december 18. A város képviselőtestületének pénz­ügyi bizottsága hétfőn, december 17-én másodszori összehívás után Fülöp Zsigmond h. városbíró, bizottsági el­nök vezetése mellett ülést tartott, amely iránt a bizottság tagjai lanyha érdeklődést tanúsítottak. Az: ülés leg­fontosabb tárgyát a város 1933, évi költségvetése képezte, amelyet a bi­zottság által kiküldött szffikebb vizs­gálóbizottság revideált át. A zárszá­madások megvizsgálásáról szóló jegy­zőkönyvei Sándor Erna főszánwevő terjesztette elő, s kérte a pénzügyi bi­zottság intézkedését a továbbiakra nézve. A vizsgálóbizottság megállapította:, hogy a város 1933. évi cselekvő va­gyona 52,826.986 Ke 37 í-t, szenvedő vagyona 21,129.950 Ke 10 i'-t tesz ki s így a tiszta vagyon 31,697.036 Ke 27 /. Ezzel kapcsolatban megállapítást nyert, hogy a városnak 1933. dec. 31-én kintié vő követelései 8,822.99t Kő-t tettek ki, amiből a hátralék«-; köz­ségi pótadó 2.60 i.094 Kő-t, a még meg nem térített kórházi betegápolási díjak hátraléka pedig 1,348.887 Kc-t tesznek ki. A többi hátralékok a bérösszeg utá­ni adó. vízdíj, személkihordási illeték, házbérek, legelőbérek, kövezetvám, csa­tornadíj és az ebadó be nem szolgál­tatott összegei teszik ki. A bizottság javasolja a pénzügyi bizottságnak, hogy a hátralékok behajtása iránt tegyen indítványt a tanácsnak. A vizsgálóbizottság jelentéséhez Bocz Béla ny. főjegyző szólalt, aki kérte, hogy a hátralékok behajtásánál ne he­fefvévc' szociális, célokra. Ezt a cse­kélységet természetesen azoknak kell majd kiizzadni, akik az iskolaszékből, mint oda nem. illő elem, kilakarfl­­tallak. Egyfelől tehát a városbiró. és pártja szövetkezik a kommunistákkal a polgári osztály ellen, amely ennek a rezsimnek viseli súlyos költség­­számláját, addig másrészről adako­zásra hívja fel a polgárságot. Adakoz­ni és újabban, is adakozni. A kisem­mizett és saját házából ki tessékeli polgárság azonban adakozni fog..mert szellemi nívója nem olyan alacsony, hogy összetévessze egy két elvakult, embernek felelőtlen munkáját egy ön­hibáján kívül súlyos hisivzetbejjitotl társadalmi osztály felelősségével. De ez az egész községi csíny felnyithatja azok szeméi, akik még azt Hitték, hogy a marxizmus valami nagyol tar­togat a podgyászában. Ennek a tar­talma nem: egyéb, mint a polgárság ok nélkül való megalázása. Ivez.lsed jék a város wzetőségp arra a szigorú álláspontra,, amit a bizottság javasol, mert a mai súlyos helyzet­ben a könyörtelen eljárással tönkre­teszik az am úgyis nyomorúságos hely­zetben tevő adózókat. Kudeíka József állami vezetőfőjegyző hivatkozik aura, Hogy a múltkori pénzügyi bizottsági', ütésen azt a javaslatot tették, hogy a költségvetés hiányának fedezetére az előirányzott 6CH/ói helyeit 80°o-t állít­son be a számvevőség az adóhátra­lékokból, ami még nehezebbé tette volna a hátralékok behajtását. Fülöp Zsigmond biz. elnök adott fel­világosítást a vizsgálóbizottság jelen­tésének egyes: részleteire és megálla­pította, hogy mintegy 4 millió korona hátralék behajtásáról, iletve- megtérí­téséről az államnak kell gondoskodnia. Ilyenek a községi pótadó és kórházi betegápolási hátralékok. A fennmara­dó 4 millió 800 ezer koronának behaj­tása a város kötelessége. A vizsgáló­­bizottság csak a kötelességét teljesí­­tette. amikor felhívta a pénzügyi bi­zottságot, hogy a hátralékok behajtá­sát a tanácsnál szorgalmazza. Ami a behajtást illeti, köztudomású, hogy a város vezetősége indokolt esetekben méltányosságot szokott gyakorolni a súlyos helyzetben levő adózókkal. Kéri a vizsgálóbizottság jelentésének tudo­másul vételét és a képviselőtestülethez való beterjesztését. A pénzügyi bizottság az 1933. évi zárszámadások felülvizsgálatáról szóló jelentést egyhangúan tudomásul vette és azt a képviselőtestülethez felterjesz­tette. Tudomásul vette a pénzügyi bizott­ság az 1918—1922. évek zárszámadá­sainak megvizsgálásáról szóló bizott­sági jelentést is, amelyet szintén a képviselőtestület elé terjesztenek. Özv. Krisztinusz Emilné és özv. Eőry And­­rásné kegydíja ügyében a pénzügyi bi­zottság a tanács javaslatára a járási hivatal intenciói szerint határozott. Több telekvétel és teleklcmondás ügy­ben hozott még határozatot a pénz­ügyi bizottság. Ady emlékünnepély Komáromban. — december 18. Régen óhajtott tervüket váltották valóra a komáromi főiskolások, ami­kor szombaton megrendezték az Ady­­emlékünnepélyt a Kultúrpalota nagy­termében. Hetek óta készült erre az ünnepélyre lázasan a főiskolás ifjú­ság, oly hévvel, oly szeretettel s az együttes munkának oly lendületével, hogy az est sikere már előre sem volt kétséges. S valóban: dacára an­nak, hogy ugyanazon az estén a ko­máromi közönség másült is érdekelve volt, az Ady-est is kitünően sikerült, rekord-közönség tapsolta végig a kü­lönösen színvonalas, mindvégig elő­kelő s irodalmi műsort. A főiskolá­sok büszkén könyvelhetik el az Ady­­est sikerét: minden száma komoly, okos, szépen kidolgozott szám volt s olyan estet eredményezett, amihret Komáromban mindig is kívánunk. Reméljük., hogy a főiskolásak más­kor is meglepnek hasonló, nívós est­lel. Az est titka az voll, hagy minden főiskolás; szívügyének tekintette az előadási és kollektivi'zállák erőiket, lelkesen dolgoztak, hogy reprezen­tánssá tegyék ezt a kilépést. Az est különben Ady halála tizenölévcs év­fordulójának volt szentelve. Az Ady­­köriili harcok régen elüllek már s a hivatalos irodalomtörténet is a leg­elsők közé sorozza Adyt, rajongóinak száma azonban nem apad s ez indo­kolta,, hogy éppen Advnak szenteljen egy esiet az ifjúság. A bevezciöbeszé­­del Xeuwirth Béla, a főiskolások helyi elnöke mondotta. Szépen fel­épített, kerek beszédében lelkesen em­lékezett meg Adyről, akiben az ifjú­ság megtalálta az igazi, nagy barátot. Köszönte Advnak, hogy a Hortobágy poétája lett s nem a germánságé. A magyarság végzetes mártirsorsát Ady látta meg először, egész éleiében adott s megölték a daltalan szívek«. Az ifjúság háláját és szereidét tolmá­csolta a halhatatlan költőnek. A ko­máromi koszorús 1) a .1 e g y e s ü l e t kétszer is dobogóra lépett, hogy mindkét esetben Advnak Schmidt Viktor állal megzenésített verseit (Ének a porban s Halk, bánatos, szö­kés) énekelje el. A tehetséges zene­szerző dalai igen sikerült alkotások, finoman s mél tő,képen fejezik ki ki Ady verseinek szellemét, tele poé­­tikus finomságokkal, a hangszerelés érdekességeivel. Különösen az: utóbbi dal karra-tétele. volt sikerült s nagy elismerést kivívó. Szeretnénk más Ady-muzsíkál is hallani Schmidt Vik­tortól majd. A kar hivatása magas­latán állott s, precízen adta vissza a zenei gondolatot. Basil idős Ab­­ris három költeményt szavalt, tele erővel, robbanó temperamentummal, felfokozott lázzal, jó teli lakával. Ér­dekes volt megfigyelni az: előadásbeli külömbséget közte s Nagy Jenő kö­zöli, aki szintén három költeménnyel remekelt, ő viszont más oldalról, a lágy pianök érzékeltetéséről fogta meg a verseket, szintén mély álér­zéssel s mindkettő egyképen nagy sikerrel, hatásosan. Úgy az ő sza­valatuk, mint a Radó Anna nőies finomsággal interpretált három ver­se művészies, komoly szavalat volt: kitűnő illusztráció az előadásokhoz. Az est pozsonyi vendége Matzon, Ernőné, — akit a komáromi közönség már régebben megszeretett, — há­rom Ady—Reinilz dalt adott elő Iia­­lásosan, lélekből fakadva, érdekes stílusbeli felfogással. Zongoránál Sztran y óvsz k y Zoltán kísérte. A poéiikusan előadott daloknak mély sikerük volt s a komáromiak ismét szeretettel tapsolták a pozsonyi ven­dégel. Az előadások színvonalasak voltak: Zombory György lartai­­mas tanulmányában Ady állítólagos fajtagadásáról beszélt, holott Ady éppenúgy szenvedett a magyarság sorsa miatt, mint Széchenyi. Sorra szedte az Adyt ért vádakat s azokat cáfolta meg. Beszélt az ifjúság él­mény-teóriájáról s ügyesen fejtette ki, miért vezére a költő az ifjúságnak. Összehasonlítja Petőfivel, aki opti­mista és idealista volt, inig Ady pcsz­­szimisla s materialista, de egyképen a magyarságért küzdöttek. A komoly stúdiumokra alapozott előadás meg­magyarázta, mi volt Ady költésze­tének alapja. Nagy Barna tanár, a fiatal esztétikusnak Ady-illuszlrációk­­ról írt előadását Nagy Jenő olvasta fel. Kifejtette, hogy kevés az Ady­­illuszlráció, de az sem mind meg­felelő. Részletes és szépen kidolgo­zóit tanulmányában beszélt általában a versillusztrációkról s kijelentettej hogy csak epikus verseket lehet iga­zán illusztrálni, bár ott sem fedik a képek az elképzelést. A lírikus ver­seknek belső hangjuk van s azt az illusztrátor nehezen találja el. Az Ady-illuszlrációk nem simulnak tel­jesen a versekhez, mert mihelyst a festő az eszményit akarja realizálni, nem sikerül neki. Az Ady-versek be­szélnek maguktól. Mindkét előadást meleg szeretettel s hálás elismeréssel fogadta a közönség s elmondható: az Ady estnek meleg sikere volt. Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot, a Komáromi Lapokat Komárno, Masaryk utca 14. (Otthon kávéház mellett) ajánlja karácsonyra tökéletesen felszerelt játékáruházát, ahol a legmoaernabb játékáruk a leg­olcsóbb áron szererhetök be. Tekintseme^sajál^érdekében áruinkat vételkényszer nélkül. 430 Pénzügyi bizottsági ülés a városnál Az 1933. évi zárszámadások

Next

/
Oldalképek
Tartalom