Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-12-19 / 101. szám
1934. december 19. 2. oldal. »KOMAROMI LAPOK* Az erőszakszervezetek. Komárom, december 18. Komáromban a községi, képvísel<">beslülcl tagjainak többsége veszedelmes játékba kezdett. A marxista többség birtokába vette a községi iskolái, melyei a városi lakosság adózó — lehál közteherviselő rétegei tartanak fenn. Az iskola ügyeit intéző iskolaszékből kiszorította a jobboldali pártok tagjait és most az a helyzet, hogy egy politikailag hazárdör és semmi kulturális biztonságot nem nyújtó politikai társaság ül az iskola nyakára, amely annyival veszedelmesebb, mert az iskola alapítása óta közéleti kitüntetés számba ment az, hogy valaki az iskolaszék tagja lehetett.' Ez a választás, amely megcsúfolt minden közéleti fairplayt — mert a jobboldali pártokban mindig megvolt a hajlandóság arra, hogy az iskolaszékben együttműködjék azoknak a pártoknak exponenseivel, amelyek most tabula rasa-t csinálnak új helyzetet teremtett. A helyzet teljesen le van egyszerűsítve, hiszen világos, hogy az iskolaszék marxista szettemben kíván működni és ennek minden fegyverét felhasználni arra, hogy az iskola is ezt a szellemet sugározza ki magából. Itt azonban aligha számítottak jól, meri az iskola szelleme és tradíciói mást parancsolnak. Az iskolához fűződő alapítványok serege nem azt a célt szolgálja, hogy annak tanulói a marxizmus romboló eszméinek legyenek katonái, hanem hogy kötelességtudó emberek és becsületes magyarok legyenek. Ne lepjen meg senkit ez a -választás, mely a proletárváros arcának egy torz és gúnyos mosolyát jelenti Az urbanizálódás és a tömegeknek idevaló beözönlésc nem is történi egészen természetes úton és abban láthatatlan kezek munkája is benne van. Mivel pedig a politika hivatalosan is bevonult minden községházára, mert a politikai pártok választják a képviselőtestületeket, ennélfogva ez a politika átvonult az iskolaszék politikamentes területére is, ahol eddig csak a nemzeti kultúra hagyományai szellemében történt a város minden rétegének képviseletével a példás együtt működés. De ez nagyszerű példát mutat országszerte arranézve, hogy mi is lesz az annyira erőszakolt községesilendö iskoláknak a jövője, ha azok politikai kezekbe jutnak és gondolkodóba fogja ejteni mindazokat, akik eddig a hitvallásos iskolák útjába akadályokat raktak. A komáromi példa errenézve nagy tanulságokat kiált a magyarság felé. Ha elgondoljuk, hogy a nagy magyar gondolkozó és européer Eötvös József báró milyen szerepel szánt a községi iskoláknak a: magyar kultúra szempontjából és látjuk, hogy ez mivé lehet a gyakorlatban, azt hisszük, hogy a nagy magyar államférfin egy tollvonást sem lett volna -tűinek az érdekében, hanem hagyta volna a hitvallásos iskolákat a maguk helyén és rábízta volna azok fejlődését a korszellem fejlődésére. A marxizmus állandó étvágya, amely nemzetközt iskolát akar csinálni a nemzeti iskolár hói, bizonyára felhívja az érdekellek figyelmét arra. hogy védekezzenek ez ellen a törekvés ellen minden törvényes eszközzel. A nagy és alapos marxista takarítás után jelent meg a komáromi városbírónak felhívása a komáromi jómódú közönséghez, hogy adakozzék a népkonyhára. Soha jobb időben nem jött volna felhívás, mint most a községi költségvetés tárgyalása idejében, melyben félmilliós kiadási tétel van Komárom, december 18. A város képviselőtestületének pénzügyi bizottsága hétfőn, december 17-én másodszori összehívás után Fülöp Zsigmond h. városbíró, bizottsági elnök vezetése mellett ülést tartott, amely iránt a bizottság tagjai lanyha érdeklődést tanúsítottak. Az: ülés legfontosabb tárgyát a város 1933, évi költségvetése képezte, amelyet a bizottság által kiküldött szffikebb vizsgálóbizottság revideált át. A zárszámadások megvizsgálásáról szóló jegyzőkönyvei Sándor Erna főszánwevő terjesztette elő, s kérte a pénzügyi bizottság intézkedését a továbbiakra nézve. A vizsgálóbizottság megállapította:, hogy a város 1933. évi cselekvő vagyona 52,826.986 Ke 37 í-t, szenvedő vagyona 21,129.950 Ke 10 i'-t tesz ki s így a tiszta vagyon 31,697.036 Ke 27 /. Ezzel kapcsolatban megállapítást nyert, hogy a városnak 1933. dec. 31-én kintié vő követelései 8,822.99t Kő-t tettek ki, amiből a hátralék«-; községi pótadó 2.60 i.094 Kő-t, a még meg nem térített kórházi betegápolási díjak hátraléka pedig 1,348.887 Kc-t tesznek ki. A többi hátralékok a bérösszeg utáni adó. vízdíj, személkihordási illeték, házbérek, legelőbérek, kövezetvám, csatornadíj és az ebadó be nem szolgáltatott összegei teszik ki. A bizottság javasolja a pénzügyi bizottságnak, hogy a hátralékok behajtása iránt tegyen indítványt a tanácsnak. A vizsgálóbizottság jelentéséhez Bocz Béla ny. főjegyző szólalt, aki kérte, hogy a hátralékok behajtásánál ne hefefvévc' szociális, célokra. Ezt a csekélységet természetesen azoknak kell majd kiizzadni, akik az iskolaszékből, mint oda nem. illő elem, kilakarfltallak. Egyfelől tehát a városbiró. és pártja szövetkezik a kommunistákkal a polgári osztály ellen, amely ennek a rezsimnek viseli súlyos költségszámláját, addig másrészről adakozásra hívja fel a polgárságot. Adakozni és újabban, is adakozni. A kisemmizett és saját házából ki tessékeli polgárság azonban adakozni fog..mert szellemi nívója nem olyan alacsony, hogy összetévessze egy két elvakult, embernek felelőtlen munkáját egy önhibáján kívül súlyos hisivzetbejjitotl társadalmi osztály felelősségével. De ez az egész községi csíny felnyithatja azok szeméi, akik még azt Hitték, hogy a marxizmus valami nagyol tartogat a podgyászában. Ennek a tartalma nem: egyéb, mint a polgárság ok nélkül való megalázása. Ivez.lsed jék a város wzetőségp arra a szigorú álláspontra,, amit a bizottság javasol, mert a mai súlyos helyzetben a könyörtelen eljárással tönkreteszik az am úgyis nyomorúságos helyzetben tevő adózókat. Kudeíka József állami vezetőfőjegyző hivatkozik aura, Hogy a múltkori pénzügyi bizottsági', ütésen azt a javaslatot tették, hogy a költségvetés hiányának fedezetére az előirányzott 6CH/ói helyeit 80°o-t állítson be a számvevőség az adóhátralékokból, ami még nehezebbé tette volna a hátralékok behajtását. Fülöp Zsigmond biz. elnök adott felvilágosítást a vizsgálóbizottság jelentésének egyes: részleteire és megállapította, hogy mintegy 4 millió korona hátralék behajtásáról, iletve- megtérítéséről az államnak kell gondoskodnia. Ilyenek a községi pótadó és kórházi betegápolási hátralékok. A fennmaradó 4 millió 800 ezer koronának behajtása a város kötelessége. A vizsgálóbizottság csak a kötelességét teljesítette. amikor felhívta a pénzügyi bizottságot, hogy a hátralékok behajtását a tanácsnál szorgalmazza. Ami a behajtást illeti, köztudomású, hogy a város vezetősége indokolt esetekben méltányosságot szokott gyakorolni a súlyos helyzetben levő adózókkal. Kéri a vizsgálóbizottság jelentésének tudomásul vételét és a képviselőtestülethez való beterjesztését. A pénzügyi bizottság az 1933. évi zárszámadások felülvizsgálatáról szóló jelentést egyhangúan tudomásul vette és azt a képviselőtestülethez felterjesztette. Tudomásul vette a pénzügyi bizottság az 1918—1922. évek zárszámadásainak megvizsgálásáról szóló bizottsági jelentést is, amelyet szintén a képviselőtestület elé terjesztenek. Özv. Krisztinusz Emilné és özv. Eőry Andrásné kegydíja ügyében a pénzügyi bizottság a tanács javaslatára a járási hivatal intenciói szerint határozott. Több telekvétel és teleklcmondás ügyben hozott még határozatot a pénzügyi bizottság. Ady emlékünnepély Komáromban. — december 18. Régen óhajtott tervüket váltották valóra a komáromi főiskolások, amikor szombaton megrendezték az Adyemlékünnepélyt a Kultúrpalota nagytermében. Hetek óta készült erre az ünnepélyre lázasan a főiskolás ifjúság, oly hévvel, oly szeretettel s az együttes munkának oly lendületével, hogy az est sikere már előre sem volt kétséges. S valóban: dacára annak, hogy ugyanazon az estén a komáromi közönség másült is érdekelve volt, az Ady-est is kitünően sikerült, rekord-közönség tapsolta végig a különösen színvonalas, mindvégig előkelő s irodalmi műsort. A főiskolások büszkén könyvelhetik el az Adyest sikerét: minden száma komoly, okos, szépen kidolgozott szám volt s olyan estet eredményezett, amihret Komáromban mindig is kívánunk. Reméljük., hogy a főiskolásak máskor is meglepnek hasonló, nívós estlel. Az est titka az voll, hagy minden főiskolás; szívügyének tekintette az előadási és kollektivi'zállák erőiket, lelkesen dolgoztak, hogy reprezentánssá tegyék ezt a kilépést. Az est különben Ady halála tizenölévcs évfordulójának volt szentelve. Az Adyköriili harcok régen elüllek már s a hivatalos irodalomtörténet is a legelsők közé sorozza Adyt, rajongóinak száma azonban nem apad s ez indokolta,, hogy éppen Advnak szenteljen egy esiet az ifjúság. A bevezciöbeszédel Xeuwirth Béla, a főiskolások helyi elnöke mondotta. Szépen felépített, kerek beszédében lelkesen emlékezett meg Adyről, akiben az ifjúság megtalálta az igazi, nagy barátot. Köszönte Advnak, hogy a Hortobágy poétája lett s nem a germánságé. A magyarság végzetes mártirsorsát Ady látta meg először, egész éleiében adott s megölték a daltalan szívek«. Az ifjúság háláját és szereidét tolmácsolta a halhatatlan költőnek. A komáromi koszorús 1) a .1 e g y e s ü l e t kétszer is dobogóra lépett, hogy mindkét esetben Advnak Schmidt Viktor állal megzenésített verseit (Ének a porban s Halk, bánatos, szökés) énekelje el. A tehetséges zeneszerző dalai igen sikerült alkotások, finoman s mél tő,képen fejezik ki ki Ady verseinek szellemét, tele poétikus finomságokkal, a hangszerelés érdekességeivel. Különösen az: utóbbi dal karra-tétele. volt sikerült s nagy elismerést kivívó. Szeretnénk más Ady-muzsíkál is hallani Schmidt Viktortól majd. A kar hivatása magaslatán állott s, precízen adta vissza a zenei gondolatot. Basil idős Abris három költeményt szavalt, tele erővel, robbanó temperamentummal, felfokozott lázzal, jó teli lakával. Érdekes volt megfigyelni az: előadásbeli külömbséget közte s Nagy Jenő közöli, aki szintén három költeménnyel remekelt, ő viszont más oldalról, a lágy pianök érzékeltetéséről fogta meg a verseket, szintén mély álérzéssel s mindkettő egyképen nagy sikerrel, hatásosan. Úgy az ő szavalatuk, mint a Radó Anna nőies finomsággal interpretált három verse művészies, komoly szavalat volt: kitűnő illusztráció az előadásokhoz. Az est pozsonyi vendége Matzon, Ernőné, — akit a komáromi közönség már régebben megszeretett, — három Ady—Reinilz dalt adott elő Iialásosan, lélekből fakadva, érdekes stílusbeli felfogással. Zongoránál Sztran y óvsz k y Zoltán kísérte. A poéiikusan előadott daloknak mély sikerük volt s a komáromiak ismét szeretettel tapsolták a pozsonyi vendégel. Az előadások színvonalasak voltak: Zombory György lartaimas tanulmányában Ady állítólagos fajtagadásáról beszélt, holott Ady éppenúgy szenvedett a magyarság sorsa miatt, mint Széchenyi. Sorra szedte az Adyt ért vádakat s azokat cáfolta meg. Beszélt az ifjúság élmény-teóriájáról s ügyesen fejtette ki, miért vezére a költő az ifjúságnak. Összehasonlítja Petőfivel, aki optimista és idealista volt, inig Ady pcszszimisla s materialista, de egyképen a magyarságért küzdöttek. A komoly stúdiumokra alapozott előadás megmagyarázta, mi volt Ady költészetének alapja. Nagy Barna tanár, a fiatal esztétikusnak Ady-illuszlrációkról írt előadását Nagy Jenő olvasta fel. Kifejtette, hogy kevés az Adyilluszlráció, de az sem mind megfelelő. Részletes és szépen kidolgozóit tanulmányában beszélt általában a versillusztrációkról s kijelentettej hogy csak epikus verseket lehet igazán illusztrálni, bár ott sem fedik a képek az elképzelést. A lírikus verseknek belső hangjuk van s azt az illusztrátor nehezen találja el. Az Ady-illuszlrációk nem simulnak teljesen a versekhez, mert mihelyst a festő az eszményit akarja realizálni, nem sikerül neki. Az Ady-versek beszélnek maguktól. Mindkét előadást meleg szeretettel s hálás elismeréssel fogadta a közönség s elmondható: az Ady estnek meleg sikere volt. Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot, a Komáromi Lapokat Komárno, Masaryk utca 14. (Otthon kávéház mellett) ajánlja karácsonyra tökéletesen felszerelt játékáruházát, ahol a legmoaernabb játékáruk a legolcsóbb áron szererhetök be. Tekintseme^sajál^érdekében áruinkat vételkényszer nélkül. 430 Pénzügyi bizottsági ülés a városnál Az 1933. évi zárszámadások
