Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-12-08 / 98. szám

Lapunk mai száma a jövő he ti telj es Radio-müsort tartalmazza Ötvenötödik évfolyam. 98. szám. Szombat, 1934. december 8. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP___________ '•* — -*** VK ^íb3íW«©sív. —I Hl BT— UHU I 1 H I — Ml ■ ■ I MII lllll UHU Ml IWIHWW ||W»MmMii. jl|Jf "HimnT Tr'] IT^1 Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész cvre 80 Kő, félévre 40 Kő, negyed­évre 20 Kő. — Külföldön 120 Kő. Egyesszám ára 1 korona. Felelős Alapította: TUBA JÁNOS. főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE „A gazdasági élet javulásának jelei.“ Komárom, december 7. Trapl pénzügyminisztert komoly pénzügyi embernek tartjuk, aki a szenátusban a pénzügyi helyzetről szólva az állami költségvetés tár­gyalásánál azt jelentette ki, hogy a gazdasági élet javulásának jelei észlelhetők a közgazdaságban. A nyilatkozat tételére bizonyára meg­voltak a komoly okai is azon kí­vül, hogy a költségvetés realitásá­ba helyezett hitet a szenátus párt­jainak körében fokozza és ezzel a kormány politikai vonalvezetése mellett hangolja. A szenátusban bi­zonyára meglesznek azok a szóno­kok is, akik a realitásoknak a hí­vei és egyúttal ellenzik a pénzügyi romantikái és ezek bírálatukat a költségvetés felett gyakorolni fog­ják. Ettől eltekintve, anélkül, hogy a pénzügyminiszter súlyos szavai­nak jelentőségéi csökkenteni óhaj­tanok, rcámutatunk egynéhány ép­pen a ma gazdasági életének olyan jelenségére, amelyek a pénzügymi­niszter szavaival ellentétben tenni látszanak. így elsősorban arra a közismert tényre, hogy az 1932. évi állami zárószámadás másfél­­milliárdos hiányát nyomon követte az 1933. évi zárószámadás lényeg­telenül kisebb deficitje és a pénz­ügyi szakértők szerint az idei gaz­dasági évnek is legalább egymil­­liárd zárószámadási hiánnyal kell végződnie, vagyis az előirányzat­nál ennyivel kevesebb az az összeg, amely az állampénztárba befolyik. Mindennek az a tanulsága, hogy a kormány — föképen a pénzügyi kormány — túlbecsüli a közteher­viselő rétegeknek teherbíró képes­ségeit. Másik okunk, amely gondolko­dóba ejt, a pénzügyminiszter ki­jelentéseinek a realitása felől az a hír, amely jelenti, hogy hetvenki­­lencezer fővel emelkedett a mun­kanélküliség november hónapban. Semmi esetre sem olyan jelenség, amelyből valami javulás derengé­sét látnok, hanem ez a szám azt mutatja, hogy az iparban nem ál­lott még be a javulás folyamata, hanem ellenkezőleg, a fogyasztás még egyre tartózkodó, ami termé­szetes jelenség is a nagy munka­­nélküliség melleit. A munkásnak a keresete csökkent, tehát csökkeni a vásárlóképessége is. A hivatal­noknak, a nyugdíjasnak csökkent az illetménye, tehát szintén keve­sebbet vásárol és fogyaszt. Abban a körforgásban, melyet a gazda­sági élet futószalagja végez, meg kell látnunk, hogy egyes rétegek még mindig hiányoznak a fogyasz­tók láncszemei közül. Komárom, december 7. Szüllő Géza beszéde a külügyi bizottságban a halászati egyez­ményről. A képviselőház külügyi bizottságát a halászati egyezmény foglalkoztatta. A tárgyalás alkalmával felszólalt Szüllő Géza képviselő is. Többek között a kö­vetkezőket mondotta: A halászati egyezményre vonatkozólag kérem az illetékes minisztériumokat, hogy alá­rendelt pénzügyi s politikai hatóságait utasítsa, hogy azok a halászok, akik a határmenti folyó másik partján meg nem állottak, halászzsákmányukat vámmentesen bocsáthassák áruba, mert eddig a gyakorlatban nem így volt. Ezideig a határmenti halászokat a vámőrök állandóan zaklatták s fel­szólították arra, hogy a halakat meg kell vámolniok, mert azok külföldi halak. Ez az eljárás hivatalos szeka­túra. A szenátus ütése. A szenátus legközelebbi plenáris ülését írásban fogják összehívni. A Venkov szerint szenátusi költségvetési bizottság december 10-én fejezi be munkáját s így a költségvetés decem­ber 11-én, vagy 12-én kerülhet a sze­nátus plénuma elé. Valószínű, hogy a plenáris vita két, legfeljebb három napig tart. Trapl pénzügyminiszter expozéja a szenátusban. Trapl dr. pénzügyminiszter a szená­tus plénumában expozéval terjesztette be az 1935. évi állami költségvetést. Megállapította, hogy a gazdasági élet javulásának jelei észlelhetők és hogy a kormánypolitika főcélja: visszatérni a szabad kereskedelemhez. Az állam­­háztartásban tovább is legfontosabb a takarékoskodás és a nagyobb gaz­daságosság. Az állampénztári utalvá­nyok konszolidálódnak. A beruházási munkálatok határait az állam pénz­ügyi kapacitása szabja meg. A pénz-Az agráriusok oldaláról hallot­tuk a megállapítást, hogy az állam pénzintézetei a betétek csökkenésé­ről számoltak be, ez pedig nem vé­letlen dolog és nem hangulati ele­mek befolyására vezethető vissza, hanem azt jelenti, hogy sokan a tőkéjükhöz kénytelenek nyujni és azt fogyasztják, tehát az egészséges tőkeképződés normális folyamatá­tól még messze vagyunk. Érthető ez amellett az eladósodás mellett, amely a földmívelésnél látható, de amelyen az ipar már régen túlesett. Az eladósodás jelensége az iparban sokkal fenyegetőbb. Hiszen tudott dolog, hogy hány gyár állította meg üzemét, hány mérsékelte a munka ütemét és hány folyamodik az engedélyért, hogy üzemét ideig­lenesen, vagy esetleg véglegesen is ügyminiszter reméli, hogy a jövő év­ben a gazdasági helyzet tovább nem romlik. Bejelenti, hogy az önkormány­zatok gazdálkodásának reformjáról szóló javaslatot rövidesen benyújtja. Változatlanul kitart a mluta teljes sta­bilitásának elvén. Az állampapírok piaca javult. Kevésbbé indokolt az ipari részvények árfolyam emelkedé­se. Különösen fontos a munkaidő meg­rövidítésének a megvalósítása. — A PoJ. List jelentése szerint Trapl dr. a szenátusban azt is bejelentette, hogy ami a személyi kiadásokat illeti, to­vább is számolni kell. hogy a közalkal­mazottak fizetéseiből változatlanul esz­közük a levonásokat az 1933 decem­beri törvény szerint. A véderőbizottság elfogadta a katonai javaslatokat. A kétéves katonai szolgálat tárgyá­ban benyújtott kormányjavaslatot a bizottság elfogadta. A szolgálat beszá­mításáról és a hadmentességi díjról szóló javaslatot albizottságnak adták ki. Itt írjuk meg, hogy Klofács sze­nátor lemondott a szenátusi véderőbi­zottsági elnöki tisztségről. A lemon­dást egészségi állapotával indokolta. A Pol. List szerint a lemondás oka in­kább a kormánynak a Snejdárek tá­bornok nyugdíjazása kérdésében el­foglalt állásában kereshető. Az önkormányzatok szanálása. Az önkormányzati testületek gaz­dálkodásának szanálása a Ceské Slovo szerint a kormánynak legfontosabb fel­adata, hogy a véderőjavaslatok már a képviselőházban vannak. Az önkor­mányzatok szanálásáról szóló javasla­ton egész héten dolgoznak, úgy hogy pénteken a minisztertanács azt jóvá­hagyhassa és a kormány a jövő hét elején a képviselőházban benyújthas­sa. Ezzel egyidejűleg a járási és tar­tományi választások elhalasztásáról szóló javaslatot is benyújtják a par­lamentbe. A párt feloszlalási törvény. beszüntethesse és így a munka­nélküliség futótüzének újabb tápot adhasson. Az óvatos pénzügyminiszter min­den felesleges optimizmustól tar­tózkodik. Azt reméli, hogy a jövő esztendőben a gazdasági helyzet to­vább nem romlik, tehát nem nyújt­ja a csalóka reménységnek káp­­rázatát, hogy a gazdasági helyzet javulni fog, hanem reménye csak abban összponlosuf, hogy a helyzet nem fog romlani. Mindez azt mu­tatja, hogy a krízis, amelyről azt beszélte egyik szenátor, a költség­vetésnek optimista előadója, hogy az nyugat felé vándorol és egyelőre Németország és Anglia gazdasági életét kezdte ki, még egészen nem váltotta meg körutazási jegyét. Az önkormányzatok gazdasági megse­hatályának meghosszabbításáról szóló kormányjavaslatot már benyújtották a képviselőházba. Végül néhány határ­idő javaslatot kell még elkészíteni, így az árverések elhalasztásáról szólót. Arról is beszélnek, hogy az állatszin­­dikátus átalakul monopóliummá és az erre vonatkozó kormányrendeletet az év végéig tető alá akarják hozni. A földhivatal likvidálása is gondot okoz a kormánynak. A gazda adósságok rendezésének kérdéséről a Pr. Presse azt közli, hogy a gazdák tehermente­sítése figyelembe nem jön, ellenben a mezőgazdasági terhek és kötelezett­ségek tervszerű rendezését fogják meg­csinálni. Reformálják az italadót. A Lidové Noviny e kérdésről a kö­vetkezőket jelenti: A minisztériumok most kezdték tárgyalni az italadótör­vény reformját, amit a pénzügyigaz­gatás már néhány év óta sürget. Ha­sonló intézkedést akarnak bevezetni a boradónál, amilyet a söradónál már bevezettek. A tartományi pótlékot egye­sítik az állami adóval és a tartomá­nyok az adó hozadékából pontosan megállapított részt fognak kapni. Ezen­kívül a boradó tételét annyiban változ­tatják meg, hogy az eddigi adótételt meghagyják a közönséges borfajták­nál, míg a nagyobb szesztartalommal bíró borok adótételét valamivel maga­sabban állapítják meg. Az állatmonopólium készítése. A Lidové Noviny jelenti: A földmi­­velésügyi minisztérium részletes ja­vaslatot dolgozott ki, amely bizonyos állat-, hús- és állati termék kereske­delmi monopóliumot szervez meg és monopolizálja az itt felsorolt cikkek, továbbá a zsír, tojás, hal és baromfi külkereskedelmét is. A belföldi ke­reskedelmet megszervezik és nagy fo­gyasztási központok Prága, Pilzen, Aussig, Brünn, M. Ostrau, Pozsony, Kassa és Ungvár részére, e mellett rendeletileg további fogyasztási köz­pontok is megállapíthatók. A keres­kedelem megszervezésével külön tár­saságot bíznak meg, amely a mező­gítésénck törvény javaslata némi mozgalmat fog előidézni főleg a hosszabb lejáratú beruházási hi­telek terén és így munkaalkalmak remélhelők. A valuta stabil voltá­hoz szilárdan ragaszkodik a mi­niszter és nem hajtandó az inflá­ció kétes eredményű módszeréhez nyúlni. Mit jelent ez? Hogy még mindig küzdenünk kell az élettel, közterheink nem apadnak és még mindig nem érkeztünk cl a gazda­sági harcban a pihenéshez. A vesz­­tcségliszla még növekedhetik is, de majd ezeknek a szenvedéseknek a végén következik be a javulás haj­nalhasadása, amelyet mindenki szívszorongva vár: munkás, terme­lő, gyáros, tőkés egyaránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom