Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-12-05 / 97. szám

Ötvenötödik: évfolyam, 97. szám. Szerda, 1934. december 5. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 K5, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Felelős Alapította: TUBA JÁNOS. főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Masaryk-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE levő nemzetközi diplomáciai tárgyalás mai állapotáról. Benes dr. jelentését rövid vita után tudomásul vették. Komárom, december 4. A költségvetés tárgyalásánál a parlamentben sokat foglalkoztak az államvasutak nagy problémájával. Az egyik szociáldemokrata képvi­selő szerint a legszükségesebb és a legsürgősebb feladat lenne a vas­utaknál uralkodó korrupciónak megszüntetése. Természetes, hogy ilyen adottságok mellett az állam­vasutak produktivitása mindig med­dő marad és ezeknek el kell tün­­niök, ha azt akarják, hogy az ál­­lamvasut , is az állam hasznot­­hajtó üzemei és kereskedelmi vál­lalatai közé tartozzanak. Az állam­vasutaknak két roppant nagy baja volt. Az egyik az a jelenség, hogy személyzetét túlterhelték, nem munkával, hanem felesleges em­berekkel, akik fizetési és most nyugdíjat kapnak. És ilyenek nem ezer —, hanem tízezer számra for­dultak elő. Csak a más tárcákhoz áthelyezett vasutas tisztviselők szá­ma megközelíti a húszezret, akikre szükség nincsen, de nem is volt. Ez a gazdálkodás tehát nagy káro­kat okozott az állam pénzügyeinek, mert az államvasutakhoz minden­féle elem odaesődült, akiket nem is lehetett kihasználni munka tekin­tetében.. Ezek az elemek a szak­­szervezetek oltalma alatt állottak éveken keresztül és iskolapéldáját nyújtják a szocialista gazdálkodás pazarlásainak. A másik nagy baja az államvas­utaknak a korrupció, melyről a parlament vitáiban is elég szó esett. A brünni kórházban most halt meg Kvarda vizsgálóbíró, aki meg volt bízva a vasúti szállítások panamái­nak bűnügyi vizsgálatával. Ez a panama nem is tartozik a kis dol­gok közé, mert az állam teljes egy­­milliárddal károsodott. A vasúti szénszállításokból eredő panamák eléggé ismeretesek Striberny vas­­utügyi miniszter működéséből, amely panamák bizonyítva vannak és a volt minisztert is eléggé kom­promittálták. De Striberny nem maradt adós, hanem felfedte a cseh nemzeti szocialista pártnak jutta­tott huszonötmilliós nemzeti aján­dék eredetét is, amelyet annak ide­jén ez a párt visszafizetni ígérke­zett. Hogy ez megtörtént-e, azt nem tudjuk, de azt gondoljuk, hogy könnyebb huszonötmilliót elkölte­ni, mint visszafizetni. Ilyen körülmények közölt nem lehet és nem szabad csodálkozni azon, ha az államvasutaknál nin­csen rendben a pénzügyi egyen­súly. Erre volna ott nagy szükség. Az az illetéktelen befolyás, melyet erre a tárcára a mindenkori szo­cialista minisztereken keresztül a szocialista pártok gyakoroltak, fér­ges gyümölcsöket teremtek és ki­­jegecesítelték azt a felfogást, hogy Komárom, december 4. Elfogadta a képviselőház az 1935. évi költségvetést és pénzügyi törvényt. A képviselőház december 1-én tar­tott ülésében fejezte be az 1935. évi állami költségvetés és pénzügyi tör­vény tárgyalását. A vita végén Krecs­­már dr. iskolaügyi miniszter vála­szolt a legutóbbi napokban történt prágai egyetemi események ügyében hozzá intézett kérdésekre, majd Ré­mes előadó foglalta össze röviden az elhangzott beszédek fontosabb részle­teit és déli 12 órakor a képviselőház a kormány tagjainak jelenlétében meg­­tarlotta a szavazást. Ennek eredménye az volt. hogy a képviselőház az 1935. éri költségvetést és pénzügyi törvényt mindkét olmsásban a költségvetési bi­zottság által elfogadott szöveggel el­fogadta. A benyújtott összes módosító indítványokai a többség ezúttal is el­vetette. A költségvetési bizottság je­lentésében foglalt előadói javaslato­kat elfogadták, egyes javaslatokat visz­­szalettek a bizottsághoz, másokat pe­dig elvetetlek. Törköly József dr .képviselő az igazságszolgáltatási rendszer megváltoztatásáért. A képviselőház költségvetési vitájá­ban résztvett Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselő is, aki fő­­képen az igazságszolgáltatási és bel­ügyi költségvetéssel foglalkozott be­szédében. A szónok hivatkozott a leg­felső bíróság elnökének a bírói füg­getlenségre vonatkozó nyilatkozatára és ennek alapján az kívánja, hogy az igazságszolgáltatási rendszert az autonóm igazságszolgáltatási rendszer­rel cseréljék föl, amely három pillé­ren nyugszik, úgymint egy magas kép­zettségű és feltétlenül független, min­den gyanú felett álló hivatásos bíró­ságból, független, öntudatos és hiva­tásuk magaslatán álló esküdtekből és végül magas színvonalú ügyvédségből. A személyes szabadság védelmének kiépítését követeli és pedig angol fel­fogás szerint, amely azt tartja, hogy, az egyéni szabadság, az emberi méltó­ság, a szabad mozgás és a szabad erő kifejtése mindenek felett való és hogy az egyéni szabadságnak megsemmisi­­tése a legnagyobb gonoszságnak te­kintendő. Az angol felfogás szerint meg is van minden biztosíték a tör­vényben és bírói eljárásban arra, hogy az egyéni szabadság téves eljárás kö­vetkeztében nem szenvedhet sérelmet Felhívja a parlament figyelmét arra, hogy az egyéni szabadság védelmé­ben gyors intézkedésre van szükség. Erre vonatkozólag törvényjavaslat elő­terjesztését sürgeti, amelynek alapel­veire nézve részletes előterjesztést tesz. Majd a belügyminisztérium költség­vetésének bírálatánál hangsúlyozza, hogy feltétlenül szükséges az állam­polgársági kérdésnek gyors rendezése. Szükséges az új közigazgatási reform, ahol az országos önkormányzat tény­leg megvalósíttalik, szükséges az új községi törvény, a községek háztartá­sának szanálását jól megfejtő törvény, fc^eg kell csinálni az alsófokú közigaz­gatási bíráskodást és minden ország­ban két ilyen alsófokú közigazgatási bíróságot kell létesíteni, amelyek te­hermentesítenék a legfelsőbb közigaz­gatási bíróságot. A legfelső közigazga­tási bíróság hatáskörének szabályozá­sát, a nyelvi jogok teljesítését és új szabályozását követeli. Végül kijelen­tette, hogy a magyar nemzeti párt a költségvetést nem szavazza meg. Benes dr. jelentése a minisztertanácsban. A minisztertanács legutóbbi ülésén Benes dr. külügyminiszter jelentést telt a népszövetségi tanács legutóbbi értekezleteiről, valamint a készülő rendkívüli ülésekről, amelyek Géni­ben e hétre vannak összehíva. Megvi­lágította a kisantantnak eljárási mód­ját a különféle komoly nemzetközi kérdés megoldásánál, mely kérdések éppen tárgysorozaton vannak, külö­nösen ami a marseillei merényletet s annak nemzetközi következményeit illeti. A külügyminiszter ezenkívül be­számolt az összes fontos, folyamatban Életbelépett a csehszlovák-magyar áruegyezmény. A legutóbb Prágában a osehszlovák- és magyar kormányok megbízottai kö­zött folytatott és folyó évi július 4-én létrejött kompenzációs megállapodás­nak bizonyos változtatásokkal való meghosszabbítását célzó tárgyalások befejezése alkalmával parafáit efflez­­mény december 1-én a csehszlovák külügyminisztérium és a prágai ma­gyar követség között történt jegyzék­váltással véglegesíttetett és aznap élet­­belépett. A jegyzékváltás értelmében a július 4-iki egyezmény 1935. évi feb­ruár végéig, a fürdőegyezmény pedig április végéig meghosszabbíttatott Ugyancsak kompenzációs megállapo­dások jöttek létre 10.000 drb. magyar sertés jövő évi március 31-ig és 192 vagon m agyar zsírnak jövő évi június 30-ig Csehszlovákiába való behozatala tárgyában, csehszlovák fanémüek, gáz­gyári szén, ipari koksz és ipari cik­kek Magyarországba való bevitele el­lenében. Megegyezés jött -létre abban az irányban is, hogy j ah farban a február vége utáni árucserek zabáig zása céljá­ból újabb tárgyalások indulnak meg. A képviselőház és a szenátus ülései. A képviselőház legközelebbi ülését december 5-én, délután 3 órakor tart­ja. Ennek tárgysorozatán szerepelnek a véderőjavaslatok, az okiratok meg­­semmisitéséről szóló szenátusi javas­latok és több mentelmi ügy, köztük Szent-Ivány József és Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselők ügye. A szenátus plénumát december k-ére, kedd délutánra hívták egybe, ame­lyen az 1935. évi állami költségvetést kiadták az illetékes szenátusi bizott­ságnak. Az a terv, hogy amennyiben a szenátus költségvetési bizottsága de­cember 5—7-ike között elintézné a költségvetés tárgyalását, akkor a sze­nátus plénuma december 11-ike táján kezdené meg a tárgyalást. Korábban semmi szin alatt, inkább később. A szenátus napirendjén a költségvetésen minden üzemet lehetőleg mentesí­teni kell mindenféle pártbefolyás­tól. Az államvasutaknak forgalmát kell fokozni, ha szükséges tarifa­leszállításokkal a személy és a te­­herdíjszabások területén, továbbá rendezni kell az államvasutak és a leherautófuvarozás viszonyát. Minden kereskedelmi vállalatnál a legfontosabb a becsületes veze­tés, a személyzet szelekciója és az igazgatási költségek lehető csök­kentése. Szlovenszkó ezen a címen szenvedte a legtöbb igazságtalan­ságot a történelmi országokkal szemben. A szlovenszkói vasúti tarifa borzalmas diszparitásairól a szlovenszkói érdekvédelmi szervek, a kereskedelmi és iparkamarák, a gyáriparosok eleget panaszkodtak. Ezt az egyenlőtlenséget kell első­sorban kiegyenlíteni, hogy ne ke­rüljön Poprádról a sör vaggonjá­­nak szállítása Kassáig drágábba, mint Pilzentől Kassáig. Ez csak egy példa, de száz meg ezer vari­ánsban megtalálható a szlovenszkói szállítások viszonylatában. Az államvasutak igazgatása ma jelentékeny teherrel zárul és a de­ficit súlyosan nyomja az állami költségvetés mérlegét. Ezt a ked­vezőtlen állapotot csak úgy lehet megszüntetni, hogy a forgalmat fo­kozni kell. Az utazási kedvezmé­nyek további biztosítása, a teher­fuvarozás olcsóbbá tétele és a sze­mélyzet racionalizálása megannyi mód arra, hogy ez elkövetkezzék. No és elsősorban a korrupciónak kiirtása lenne az első és a Iegkí ményebb feladat, melyet drákc eszközökkel végrehajtva, visszaad nák a bizalmat ez iránt a tárc iránt, amely sokat vesztett az utóh bi évek alatt a közönség szeméber Természetesen, ehhez az is szüfc séges, hogy az államvasutak sze mélyzete is megértse azt, hogy ner hivatalt tölt be a vasúti szolgálat ban, hanem kereskedő, akinek ud varjasnak kell minden téren lenni az utazó és a szállító közönséggé szemben. Ez visszaállíthatja a bi zalmat a vasút iránt, amely ellet sok a panasz és a panaszok alapo sak, mert egész vidékek érdekei sérti sokszor a menetrendi poli iika.

Next

/
Oldalképek
Tartalom