Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-10-27 / 86. szám
Lapunk mai száma a jövő heti telj esRádió-müsort tartalmazza Ötvenötödik évfolyam. _____________ 8€>. szám._________________Szombat) 1934. október 27. KOMAR Hűl POLITIKAI LAP LAPOK F.löfizetési ;ír csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ke, negyedévre 20 Ke. — Külföldön 120 Ke. Egvesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztősén és Kiadóhivatal Masaryku. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Komárom, október 26. Soha nagyobb nehézségek, bonyodalmak és zűrzavar nem uralkodott még Európában a háború befejezése óta, mint most, amikor a csehszlovák köztársaság elérkezik fennállása tizenhatodik évfordulójához. Sem a belföldi politika nem mulat nyugalomra, hiszen a pártok soha úgy nem készülődlek a választásra, mint most. Egyfelől a blokkok alakulása az, amely kritikája az eddigi sok párt rendszernek, a minden áron való megegyezés rendszerének. Svchla szerint ennek a formulája: Éráim megfogunk egyezni abban, hogy minden körülmények közt megegyezünk. Ez a rendszer volt, amely a koalícióba árat szabott a javaslatok áteresztéséérl és az egyes pártok preponderáns helyzetüket mindig előnyösen értékesítették. A blokkok rendszere több pártot fog egységbe és kél vagy három blokk a parlamenti többséget jelentené. Sokkal viharosabb a külpolitikai helyzet. A marseiltei merénylet egy új politikai koncepciót, a jugoszláv-olasz megegyezés tehetőségeit vitte a sírba, amely új perspektívákat nyithatott volna meg. Most a helyzet komplikáltabb, mini korábban, mert nem lebet a szálakat olyan bizonyosággai szőni, mint annak előtte. Már pedig Európa békéjének két sarkpontja: Kóma és Berlin. Kómában a franciákkal kell megegyezni és a jugoszláv kérdési likvidálni, Berlinben pedig a francia-német közeledés ulail kell megnyitni, hogy Európa útvesztőjében el lehessen indulni. A külpolitikában azonban, soha nincsenek kizárva a meglepetések. Franciaország és a kisálltául a Dunamedence kérdéseinek megoldására is törekszik, mert a gazdasági rend helyreállításának ez a kiinduló lépése. Csakhogy a dunai kérdés megoldása nem olyan könnyű, mert olt már kialakult egy modus vivendi Olaszország égisze alatt, amelyhez Ausztria és Magyarország csaliakoztak. A nagyhatalmak arra törekszenek, hogy ez az egyezmény Csehszlovákiával kibővüljön. ami hosszas tárgyalások útján fog sikerülni. Ezeket a tárgyalásokat Németország érdekeltsége teszi megokolná, amelynek a Dunamedencében legalább is akkora érdekeltsége van, mint Franciaországnak. A keleti paktum terve elveszítette hatalmas motorát Bar!honban és egyelőre ez a koncepció Lengyelország és Németország cllenmondása miatt alig jöhet létre. A külpolitika aktualitásai közül frissebbek nyomultak előtérbe és ezek kapnak elsőbbséget a nemzetközi kérdések tárgyalásánál. A külpolitikai helyzet inindezállal épen nem derült, söl ellenkezőleg a látóhatáron nagyon is sötét felhők boronganak. Az állam ünnepén meg kell állapítanunk a tényt, hogy' annak lizcnhatéves fennállása sok fontos és égető kérdési nem tudott véglegesen megoldani. így az október 28. mellett olt van az október 30. ünnepe is, tehát a cseh nemzeti önállóság kivívásának nagy évfordulója emlékünnepe mellett a szlovák nemzet önállósága is ünnepet követel maga számára. Szlovenszkó legnagyobb pártja, lltinka néppártja, ellenzékben van és mikor arról tárgy al, hogy blokkba lépjen a cseh katolikusok néppártjával, feltétlenül a szlovák (nem sziovciisZkói) autonómia elismerését köti feltételül a Morván túli testvérpárt számára. A csehszlovák köztársaságban élő cseh és szlovák lestvérnemzeteken kívül közel négymillió német él. akiknek körében új áramlat indul meg a németség jogainak elismerése céljából, mert a kormányban levő német Bund der Landwirte a német pártok és közvélemény előtt lejárta magát nemzeti panzivitása miatt, mert a németek nemzeti aktivitást követelnek a cseh nemzettel való megegyezés alapján. Minden megegyezés alkuból, tárgyalásokból születik meg és így a belpolitika színpadán új felvonásra kell elkészülnünk. A magyar nemzeti kisebbségnek viszonya az államhoz közismereles. Ez a kisebbség mindig az állam törvényei alapján állott és erről a talapzatról soha el nem távozott. A magyarság több pártra szakadt szét, ezek közt vannak aktivisták is, akik föltétlenül támogatják és támogatták a kormányokat, de a magyar kisebbség két nagy pártja ellenzéki állásponton van, nem az állammal, hanem a kormánnyal szemben, amelyek soha össze nem tévesztendők egymással. A magyarság nagy pártjaihoz felsorakozott magyarság példásan teljesítette az állammal szemben való kötelességeit, melyeket a politika prominens egyéniségein kívül maga az államfő is sokszor elismert. Megfizette, míg össze nem roppant gazdasági bajainak súlya alatt, terhes adóit és közlerheit és megadta a véradót, a köztársasági hadsereg legjobb kalonaanyagál, mint ezt katonai és polgári vezéremberek elismerték. És tovább? A hatalom birtokosai új formulát találtak ki, a kisebbségi többletet. Többel kapunk, mint amennyi a törvények és szerződések alapján minket megilletne. Ez lehel igen szép frázis, de ez a kérdés a kisebbséggel knnlradiklórius eljárás keretében soha tisztázási nem nyert és így a meg állapítás egyoldalú, tehát nem százszázalékos és egzakt igazság. A magyar kisebbséggel való konstruktív munka felől soha tárgyalás nem indult, a Hodzsa-féle tárgyalás eleve holtvágánynak bizonyult, inert Ilodzsának erre felhatalmazása nem volt. A magyarság, Komárom, október 26. A nemzetgyűlés mindkét házának első ülése kegyeletcs aktussal kezdődött. Október 25-én, csütörtökön tartotta a nemzetgyűlés mindkét búza az őszi ülésszakban első ülését, amely a gyász jegyében folyt le. A képviselőház ülésén megjelent a kormány valamennyi tagja Malypetr miniszterelnök vezetésével s a képviselőház padsorai és a karzatok is megteltek. Slanek dr. a képviselőház elnöke 11 óra után pár perccel nyitotta meg az ülést, amelyet a gyász jeléül azután délután 2 óráig félbeszakítottak. Az elnök beszédében méltatta Sándor jugoszláv király személyét, akit Jugoszlávia legerősebb vezetőszemélyiségének és a Balkán legbefolyásosabb egyéniségének mondott. Érdemei felsorolása folyamán megemlékezett arról is, hogy Sándor mindenben azonosította magát a kisálltául politikai irányával. Sándor király a béke és az új Európa egyik oszlopa volt, aki 1922-ben Prágában tett látogatásával megpecsételte a csehszlovák köztársasággal való barátságot. Országának konszolidálása során sohasem feledkezett meg a Balkánpolitikáról és Európa politikájáról sem. Abban a pillanatban, amikor a szövetséges Franciaország földjén a béke megszilárdítására irányuló művét folytatni akarta, élete, Barton miniszter éleiével egyiill erőszakos véget ért. Barlouval olvanférfiú hunyt el, aki tudta és megmondta, hogy az ő államának és a mi államunknak ugyanazok az eszményei és hogy a két állam közötti barátságot a békeszerető munka szentesítette. Majd kegyel etes szavakkal emlékezett meg Poincaré volt francia köztársasági elnökről, aki a köztársaság állami szabadságának egyik külső segítője és az állam egyik legjobb barátja volt. A szenátusban Soukup dr. elnök mondott gyászbeszédet, amelyben meamcly évszázadok óla ebben a föld be mélyeszlette gyökereit, minden megpróbáltatás ellenére is lörvénylisztelő marad és küzdeni fog az alkotmányosság terén alkotmányos és törvényes eszközökkel kisebbségi jogai teljességének kivívásáért. Évek telnek, évek múlnak, de ezek egy nemzet éleiében múló epizódok. A magyar nemzői tagjai is megterhelnek apáik sírjai mellé, de a nemzet fája örök életre hivatott. A függetlenségüket kivívott nemzetek jövője, fejlődése és dicsősége állói függ, hogy a szabadság nagy elveit magukra és másokra hogyan alkalmazzák. leg szavakkal emlékezett meg Sándor jugoszláv királyról, Bartou francia külügyminiszterről és Poincaré volt francia köztársasági elnökről. A gyászbeszédeket a törvényhozók mindkét házban állva hallgatták végig. Az állami kiadásokat 1935-re közel S milliárd koronában irányozták elő. A kormány az október 25-én tartott képviselőházi ülésen beterjesztette az 1935. évi költségvetést és a pénzügyi törvényt. Az 1935. évi állami költségve Lés szerint az állami kiadások 7.983,298.409 koronái tesznek ki. ezzel szemben a bevételek 7.985.235.1(90 koronát mutatnak ki. Összehasonlítva az 1931. évi költségvetést az 1935. évivel, megállapítást nyert, hogy a szükségleti kiadások az 1935. évre magasabbak a külügyi tárcánál 10.5, a nemzetvédelemnél 51, a kereskedelmi tárcánál 3.5, a népjólétinél 60 millió koronával. Viszont a fedezeti rovatban magasabb bevételekre számít a költségvetés a nyugdíjak és ellátmányok fejezeténél mintegy 22 millió és az iskolaügyi minisztériumnál 15 millió koronával. Az ideinél kisebb bevételt remél a közmunkaügyi tárca 30 millió koronával. Feleslegül 1.957.000 koronát mutat ki a költségvetés. A pénzügyi törvény 27 szakaszból áll, amelyben kimutatják, hogy a nyereség, melyet az állami üzemeknek kell az állampénztárba beszolgáltatni, 1.055.229.000 koronával van előirányozva. Az állami adókból és illetőkekből való részesedést 2.732,466.000 koronával irányozták elő. A munkanélküliek segélyalapjára 650,000.000 koronát vetlek föl. Az államadósság törlesztésére és kamatszolgál tatásra 1.975.538.000 koronát irányoztak elő. A pénzügyi törvény felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy vállaljon állami garanciái az önkormányzatok állal beruházási munkákra felvett kölcsönökért 50 millió korona összegig POLITIKAI SZEMLE Az állami évforduló.
