Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-10-27 / 86. szám

Lapunk mai száma a jövő heti telj esRádió-müsort tartalmazza Ötvenötödik évfolyam. _____________ 8€>. szám._________________Szombat) 1934. október 27. KOMAR Hűl POLITIKAI LAP LAPOK F.löfizetési ;ír csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ke, negyed­évre 20 Ke. — Külföldön 120 Ke. Egvesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztősén és Kiadóhivatal Masaryku. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Komárom, október 26. Soha nagyobb nehézségek, bo­nyodalmak és zűrzavar nem ural­kodott még Európában a háború befejezése óta, mint most, amikor a csehszlovák köztársaság elérke­zik fennállása tizenhatodik évfor­dulójához. Sem a belföldi politika nem mulat nyugalomra, hiszen a pártok soha úgy nem készülődlek a választásra, mint most. Egyfelől a blokkok alakulása az, amely kri­tikája az eddigi sok párt rendszer­nek, a minden áron való megegye­zés rendszerének. Svchla szerint ennek a formulája: Éráim megfo­gunk egyezni abban, hogy minden körülmények közt megegyezünk. Ez a rendszer volt, amely a koalí­cióba árat szabott a javaslatok át­­eresztéséérl és az egyes pártok pre­­ponderáns helyzetüket mindig elő­nyösen értékesítették. A blokkok rendszere több pártot fog egység­be és kél vagy három blokk a par­lamenti többséget jelentené. Sokkal viharosabb a külpolitikai helyzet. A marseiltei merénylet egy új politikai koncepciót, a jugo­­szláv-olasz megegyezés tehetősé­geit vitte a sírba, amely új perspek­tívákat nyithatott volna meg. Most a helyzet komplikáltabb, mini ko­rábban, mert nem lebet a szálakat olyan bizonyosággai szőni, mint an­nak előtte. Már pedig Európa bé­kéjének két sarkpontja: Kóma és Berlin. Kómában a franciákkal kell megegyezni és a jugoszláv kérdési likvidálni, Berlinben pedig a fran­cia-német közeledés ulail kell meg­nyitni, hogy Európa útvesztőjé­ben el lehessen indulni. A külpoli­tikában azonban, soha nincsenek kizárva a meglepetések. Franciaor­szág és a kisálltául a Dunameden­­ce kérdéseinek megoldására is tö­rekszik, mert a gazdasági rend helyreállításának ez a kiinduló lé­pése. Csakhogy a dunai kérdés meg­oldása nem olyan könnyű, mert olt már kialakult egy modus vi­vendi Olaszország égisze alatt, amelyhez Ausztria és Magyaror­szág csaliakoztak. A nagyhatal­mak arra törekszenek, hogy ez az egyezmény Csehszlovákiával kibő­vüljön. ami hosszas tárgyalások útján fog sikerülni. Ezeket a tár­gyalásokat Németország érdekelt­sége teszi megokolná, amelynek a Dunamedencében legalább is ak­kora érdekeltsége van, mint Fran­ciaországnak. A keleti paktum ter­ve elveszítette hatalmas motorát Bar!honban és egyelőre ez a kon­cepció Lengyelország és Németor­szág cllenmondása miatt alig jö­het létre. A külpolitika aktualitá­sai közül frissebbek nyomultak előtérbe és ezek kapnak elsőbbsé­get a nemzetközi kérdések tárgya­lásánál. A külpolitikai helyzet inindezállal épen nem derült, söl ellenkezőleg a látóhatáron nagyon is sötét felhők boronganak. Az állam ünnepén meg kell álla­pítanunk a tényt, hogy' annak li­­zcnhatéves fennállása sok fontos és égető kérdési nem tudott véglege­sen megoldani. így az október 28. mellett olt van az október 30. ün­nepe is, tehát a cseh nemzeti ön­állóság kivívásának nagy évfordu­lója emlékünnepe mellett a szlovák nemzet önállósága is ünnepet kö­vetel maga számára. Szlovenszkó legnagyobb pártja, lltinka néppártja, ellenzékben van és mikor arról tárgy al, hogy blokk­ba lépjen a cseh katolikusok nép­pártjával, feltétlenül a szlovák (nem sziovciisZkói) autonómia el­ismerését köti feltételül a Morván túli testvérpárt számára. A csehszlovák köztársaságban élő cseh és szlovák lestvérnemzeteken kívül közel négymillió német él. akiknek körében új áramlat indul meg a németség jogainak elisme­rése céljából, mert a kormányban levő német Bund der Landwirte a német pártok és közvélemény előtt lejárta magát nemzeti panzi­­vitása miatt, mert a németek nem­zeti aktivitást követelnek a cseh nemzettel való megegyezés alap­ján. Minden megegyezés alkuból, tárgyalásokból születik meg és így a belpolitika színpadán új felvo­násra kell elkészülnünk. A magyar nemzeti kisebbségnek viszonya az államhoz közismere­­les. Ez a kisebbség mindig az ál­lam törvényei alapján állott és erről a talapzatról soha el nem tá­vozott. A magyarság több pártra szakadt szét, ezek közt vannak ak­tivisták is, akik föltétlenül támo­gatják és támogatták a kormányo­kat, de a magyar kisebbség két nagy pártja ellenzéki állásponton van, nem az állammal, hanem a kormánnyal szemben, amelyek so­ha össze nem tévesztendők egymás­sal. A magyarság nagy pártjaihoz felsorakozott magyarság példásan teljesítette az állammal szemben való kötelességeit, melyeket a po­litika prominens egyéniségein kí­vül maga az államfő is sokszor elismert. Megfizette, míg össze nem roppant gazdasági bajainak súlya alatt, terhes adóit és közlerheit és megadta a véradót, a köztársasági hadsereg legjobb kalonaanyagál, mint ezt katonai és polgári vezér­emberek elismerték. És tovább? A hatalom birtokosai új formulát találtak ki, a kisebb­ségi többletet. Többel kapunk, mint amennyi a törvények és szer­ződések alapján minket megillet­ne. Ez lehel igen szép frázis, de ez a kérdés a kisebbséggel knnlra­­diklórius eljárás keretében soha tisztázási nem nyert és így a meg állapítás egyoldalú, tehát nem száz­­százalékos és egzakt igazság. A ma­gyar kisebbséggel való konstruktív munka felől soha tárgyalás nem indult, a Hodzsa-féle tárgyalás eleve holtvágánynak bizonyult, inert Ilodzsának erre felhatal­mazása nem volt. A magyarság, Komárom, október 26. A nemzetgyűlés mindkét házának első ülése kegyeletcs aktussal kezdődött. Október 25-én, csütörtökön tartotta a nemzetgyűlés mindkét búza az őszi ülésszakban első ülését, amely a gyász jegyében folyt le. A képviselőház ülésén megjelent a kormány valamennyi tagja Malypetr miniszterelnök vezetésével s a kép­viselőház padsorai és a karzatok is megteltek. Slanek dr. a képviselőház elnöke 11 óra után pár perccel nyi­totta meg az ülést, amelyet a gyász jeléül azután délután 2 óráig félbe­szakítottak. Az elnök beszédében mél­tatta Sándor jugoszláv király szemé­lyét, akit Jugoszlávia legerősebb ve­zetőszemélyiségének és a Balkán leg­befolyásosabb egyéniségének mondott. Érdemei felsorolása folyamán meg­emlékezett arról is, hogy Sándor min­denben azonosította magát a kisáll­tául politikai irányával. Sándor ki­rály a béke és az új Európa egyik oszlopa volt, aki 1922-ben Prágában tett látogatásával megpecsételte a csehszlovák köztársasággal való ba­rátságot. Országának konszolidálása során sohasem feledkezett meg a Balkánpolitikáról és Európa politi­kájáról sem. Abban a pillanatban, amikor a szövetséges Franciaország földjén a béke megszilárdítására irá­nyuló művét folytatni akarta, élete, Barton miniszter éleiével egyiill erő­szakos véget ért. Barlouval olvanfér­­fiú hunyt el, aki tudta és megmondta, hogy az ő államának és a mi álla­munknak ugyanazok az eszményei és hogy a két állam közötti barátságot a békeszerető munka szentesítette. Majd kegyel etes szavakkal emlékezett meg Poincaré volt francia köztársa­sági elnökről, aki a köztársaság ál­lami szabadságának egyik külső se­gítője és az állam egyik legjobb ba­rátja volt. A szenátusban Soukup dr. elnök mondott gyászbeszédet, amelyben me­amcly évszázadok óla ebben a föld be mélyeszlette gyökereit, minden megpróbáltatás ellenére is lörvény­­lisztelő marad és küzdeni fog az alkotmányosság terén alkotmá­nyos és törvényes eszközökkel ki­sebbségi jogai teljességének kiví­vásáért. Évek telnek, évek múlnak, de ezek egy nemzet éleiében múló epizódok. A magyar nemzői tagjai is megterhelnek apáik sírjai mellé, de a nemzet fája örök életre hiva­tott. A függetlenségüket kivívott nemzetek jövője, fejlődése és dicső­sége állói függ, hogy a szabadság nagy elveit magukra és másokra hogyan alkalmazzák. leg szavakkal emlékezett meg Sándor jugoszláv királyról, Bartou francia külügyminiszterről és Poincaré volt francia köztársasági elnökről. A gyászbeszédeket a törvényhozók mindkét házban állva hallgatták vé­gig. Az állami kiadásokat 1935-re közel S milliárd koronában irányozták elő. A kormány az október 25-én tartott képviselőházi ülésen beterjesztette az 1935. évi költségvetést és a pénzügyi törvényt. Az 1935. évi állami költség­ve Lés szerint az állami kiadások 7.983,298.409 koronái tesznek ki. ez­zel szemben a bevételek 7.985.235.1(90 koronát mutatnak ki. Összehasonlít­va az 1931. évi költségvetést az 1935. évivel, megállapítást nyert, hogy a szükségleti kiadások az 1935. évre ma­gasabbak a külügyi tárcánál 10.5, a nemzetvédelemnél 51, a kereskedelmi tárcánál 3.5, a népjólétinél 60 mil­lió koronával. Viszont a fedezeti ro­vatban magasabb bevételekre számít a költségvetés a nyugdíjak és ellátmá­nyok fejezeténél mintegy 22 millió és az iskolaügyi minisztériumnál 15 millió koronával. Az ideinél kisebb bevételt remél a közmunkaügyi tár­ca 30 millió koronával. Feleslegül 1.957.000 koronát mutat ki a költség­­vetés. A pénzügyi törvény 27 szakaszból áll, amelyben kimutatják, hogy a nye­reség, melyet az állami üzemeknek kell az állampénztárba beszolgáltatni, 1.055.229.000 koronával van előirá­nyozva. Az állami adókból és illető­­kekből való részesedést 2.732,466.000 koronával irányozták elő. A munka­­nélküliek segélyalapjára 650,000.000 koronát vetlek föl. Az államadósság törlesztésére és kamatszolgál tatásra 1.975.538.000 koronát irányoztak elő. A pénzügyi törvény felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy vállaljon ál­lami garanciái az önkormányzatok állal beruházási munkákra felvett kölcsönökért 50 millió korona összegig POLITIKAI SZEMLE Az állami évforduló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom