Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-10-06 / 80. szám
2. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1934. október 6 Meghosszabbítjak a Magyarországgal fennálló kompenzációs szerződési. Prágai jelentés szerint kedden Prágaiján tanácskozások kezdődlek a magyar kereskedelmi delegáció tagjaival, amelynek tárgyál az ez év júliusában kötött kompenzációs egyezmény meghosszabbításának kérdése képezte Hír szerint számítani lehet arra. hogy a r egyezményt egyelőre október hó végéig meghosszabbítjóik. Néhány cikk re. mint fa, serlés, zsír, rádiókészülékek és rádiócsövek, november végéig lehet kiadni kontiugensengedélyeket. Ezzel kapcsolatban tanácskozás volt a keres ked el mi minisztériumba» a Magyarországba leendő fakivitelről, amelyet a tavasszal alapított Dredoma szövetkezetnél akarnak összpontosítani. Az egyes cégeknek a nevezeti fakiviUili szövetkezet tevékenységének keretében, a kompenzáció)« üzletek megkötésénél nagyobb rugalmasságot fognak biztosítani. Szeptember 30-án 573.024 munkanélkülit tartottak nyilván. A népjóléti minisztérium kimutatása szerint a köztársaság területén 19 3'i. szeptember 30-án 573.621 munkanélkülit tartottak nyilván, ezzel szemben az előző augusztus hó végén összesen 572.128 volt a munkanélküliek száma. Tehát a szaporodás 1196 Az előző 1933. évi szeptember 30-án kimutatott munkanélküliek számánál 18.937-tél. vagyis 7.9 százalékkal kevesebb. A hivatalos kimutatás szerint a munkanélküliek szeptembervégi staliszlikája kedvezőbb az előző év ugyanazon hónap járól' szóló kimutatásnál, csak az a hibája, hogy a népjóléti minisztérium áltál közzétett kimutatás csak a különböző helyeken felállított munkaközvetítő hivatalokban jelenlkczelt munkanélküliekről szói. holott a köztársaság területén a jelzett időben legalább is ugyanolyan nagy számban voltak olyan munkanélküli egyének is. akik a közvetítő hivatalban nem jelentkeznek és így nyilvántarthatok nem voltak. Megbukik a koalíció — írja a Národny Listy. A legutóbb megtartott néhány választás eredménye azt mutatta, hogy a köztársaság különböző helyein az ellenzéki pártok megerősödésével kell számolni. Csehországban Kramár dr. cseh nemzeti demokrata pártjának hoztak a választások győzelmet, amiből a párt hivatalos lapja, a brünni Národny Listy messze menő következteléseket von te. A lap töbek közölt írja: A piros-zöld koalíció érzi közelgő vesztél és ezért halogatja a választásokat. De hiába! Előbb vagy utóbb, de utoléri a csehszlovák közönség lesújtó Ítélete. A választók már ma nyíltan és minden kétséget kizáróan nyilvánították véleményüket. A vöröszöld koalíció megbukik - és a választási küzdelemből azok kerülnek ki győztesen, akik a nemzeti kormányrezsim hatalomrajutasát kívánják. A csehszlovák nép okos politikát akar gazdasági és szociális téren és öntudatos nemzeti politikát, mely nem tűri a pártok és osztályok érdekeinek fejűiké rekedősét a nemzeti érdekek fölé. Külön osztályt kellene felállítani a külföldi propagandára. A Národny Listy vezetőcikkben foglalkozik a nemzeti propaganda kérdésével. A nemzeti propaganda mintaképének a magyar propagandát jelöli meg. A lap véleménye szerint a magyar propaganda eredményei (idegenforgalmi téren, külföldi sajtóban slb. igen figyelemreméltóak. Csehszlovákia nem tud a külföldi propaganda terén semmi eredményt sem fölmutatni. Jó volna, ha a csehszlovák kormány valamelyik minisztériumban külön osztályt létesítene a kormány külföldi propagandája számára. de persze arról nem lehet szó, hogy külön propaganda hivatal létesüljön, mert ez csak újabb viszályokat idézne elő a koalíciós pártok közölt. Egy európai hírű bibliográfus látogatása a városi könyvtárban. Egy órás beszélgetés a könyvek között a könyvekről. Saját tudósítónktól. Kevés magyar tudós dicsekedhetik olyan nagy bibliográfiái tudással, mint Balogh Elemér, a tudós pozsonyi ref püspök, aki e téren európai nevet vívott ki magának, aki sok, sok száz nagy könyvtárat áttanulmányozott már Európa minden részében, kutatván, keresvén azok után a források után, amelyekre különböző tanulmányai feldolgozásához szüksége volt és van. Régi egyetemek, kollégiumok, iskolák, múzeumok, kiastromok, zárdák, apátságok és püspökségek könyvtáraiban szívesen látott vendég mindig, mert nem egy könyvtárost kötelezett le magának azzal, hogy a könyvtár eddig nem ismert drága kincsét az ő nagy tudása, hangyaszorgalma és nagy gyakorlata fedezett föl és hívta föl azokra a figyelmet. A tudományos, értékes és ritka példányokat tartó antikváriusok előtt ismert az ő neve nemcsak Európában, hanem Amerikában is és százával kapja a könyvritkaságokról az árjegyzékeket és adatokat. Magánkönyvtára messze földön ritkitja párját és megtaláljuk ott Körösi Csorna Sándor Tibeti szótárától az ősnyomtatványokig a régi, ritka példányok egész sorozatát. Vagyont érő könyvei is vannak. Megvan könyvtárában Marsigli olasz tudósnak, a Buda visszafoglaláskor szerepelt hős katonának Magyarországról Írott könyvei, amelyek az akkori könyvnyomtatás és a könyvkötészet valóságos remekei. A napokban kelt el egy ilyen teljes Marsigli kiadás hatvanezer-október 5. koronáért és a Balogh Elemér birtokában levő sokkal szebb és jobb állapotban van. Minden évben pár heti külföldi útra indul, hogy a világvárosok nagy könyvtáraiban és könyvkereskedéseiben kutasson. Most Párizsba készül, ahol hat hetet fog tölteni könyvbuvárlatokkal. Most adja ki nyomtatásban ritka könyveinek katalógusát. Évtizedes gyakorlatán kivül, igazán szerencsés keze és szeme van, hogy a nagy könyvhalmazokban, a könyves polcok tömkelegében az első pillanatra rátaláljon az őt érdeklő könyvekre. Ezenkívül ő ott is keres ritkaságokat, ahol más nem is gondol ilyet találni. A világvárosok piacain az árusok mekulatura papirosait is figyelemre méltatja és nem egy ritkaságot fedezett már föl. Például egy vidéki olasz városban az egyik gyümölcsöskofa csomagoló papirosai között értékes régi magyar nyomtatványokat és rézmetszeteket talált és vett meg a kofa nem kis csodálkozására, hogy a gyűrött, fakult papirosokért még pénzt is ad az a jóságos tekintetű ur. Ez a nagytudásu, nyolc nyelvet beszélő és európai nevű tudós valahányszor Komáromba jön, sose mulasztja el, hogy be ne tekintsen a Kultúrpalotába és ott el ne beszélgessen a könyvtárosokkal. Különösen szeret a Kultúrpalota földszintjén elhelyezett városi magyar közkönyvtárban dr. Baranyay József könyvtárossal eibeszél-Helyreigazitás. A Komáromi Lapok« tekintetes Szerkesztőségének. B. lapjuk 1931 október 3,-iki számában Egy lapgründolás margójára c. alatt közlemény jelent meg, mely a Komáromi Hírlap megszűnésének okaival foglalkozik. A sajtótörvény 2(1. §-ára való hivatkozással felkérem, hogy alábbi helyreigazító közleményemet I). lapjuk legközelebbi számában annak megfelelő helyén közzétenni szíveskedjenek. 1. Nem felel meg a valóságnak az a Tarics István, Csizmazia György és társai írásbeli beadványára hivatkozó tényállítás, hogy a komáromi szociáldemokrata párt a Komáromi Hírlapot személyeskedése, a polgárság minden rétege elleni támadások és a vallás elleni támadásai miatt cserben hagyta volna, hogy emiatt a lap támogatását megvonták és az előfizetésektől visszaléptek volna. 2. Ellenben lény az, hogy a Komáromi Hírlap utolsóelőtti 1931 január l()-iki számában Jelentkezünk mi is cím alatt megjeleni a csehszlovákiai szoc. dem. párt magyar végrehajtó bizottsága és a komáromi magyar szoc. dem. pártszervezet állal kiadott. Schulcz Ignác országos és Csizmazia György helyi pártelnök aláírásával ellátóit hivatalos pártnyilatkozat, mely a Komáromi Hírlap irányának helyeslése melleit a lap további támogatását biztosítja. 3. Ugyancsak lény az. hogy a Komáromi Hírlap megszűnése nem azon okból történt, mintha a szociáldemokrata párt és tagjai azt cserben hagyták volna, hanem azért, mert nem voltam hajlandó Csizmazia György politikai és várospolitikai lénykedéseil a lap élén tovább fedezni, a szoc. dem. párttól nyert szerkesztői megbízatásomat visszaadtam, — a párt pedig más szerkesztőről nem gondoskodott s így a lap megjelenése beszünl. 1. Nem felel meg a valóságnak, hogy a Komáromi Hírlap bármikor vallás elleni támadásokat közölt volna, ellenben igaz az, hogy több Ízben emelt kifogást a vallásnak politikai vagy várospolitikai célok érdekében való kihasználása ellen. Nyilatkozatom szives közlését köszönve vagyok Komárom, 1934. X. 1. teljes tisztelettel: Ur. Kendi Zoltán. — Potom olcsó árban vásárolhat most, kötött árút, selyem kombinét, ernyőt, retikült, gyermekkocsit és minden más cikket ELBERT-nél Nádor-u. 19. Oktatóm a gyereket Irta: Török Sándor. — Nem. nem, — mondom a sógornak többször és már ismételten — nem helyénvaló dolog, amit ezzel a gyerekkel csináltok. Igv nem lehet gyerekei nevelni. Tekintély alapon. így a mumus, meg úgy a rendőr, meg szíjjal hasítok a hátadból, ezt nem szabad. A gyerekre szép szóval kell hatni. A szívére és az értelmére* igenis. Ne féljen tőlem az a gyerek, hanem tiszteljen. Érezze a fölényem, érted? — és okosan mosolygok, mert máris érzem a fölényemet. Nem első ilyen beszélgetés ez közlünk s nagyon örülök, hogy vasárnap én viszem Iniril a Hármashalár hegyre sétálni. Na hiszen, majd elevenére tapintok. Hogy vásott, meg mi —. mese. Gyerekkel bánni kell tudni, nyitogatni a kis értelmét, hehe, öröm az, a legtisztább öröm. .Már régen elvégeztem magamban, hogy szegényt rosszul nevelik otthon, uade majd javiIgatok rajta, amit lehet. Egy jól irányított vasárnap hetek mulasztásait pótolhatja. Játszva magyarázni, az igent Egyrészt nem fél tőlem, másrészt megszeret, mint a pajtását és észrevétlenül tanul, nemesedik, ugyebár. így aztán elindultunk, ö a karfán akar lecsúszni az emeletről, ezt nagyon érti. Nézd, Sanyi bácsi! — és átveti a lábát. Nana. — és megfogom — nem illik, fiacskám. És veszélyes is. Arravaló a lépcső, gyere csak szépen. Félsz, ügye? Én?! Persze. Nem mernél itt lecsúszni, mi? Dehogynem! — tudniillik nem hagyhatom, hogy felülkerekedjen, ügye. a gyereknek látni kell azt, hogy testi ügyességben is fölötte állok, meg aztán ... olyan régen nem csúsztam Je így, lépcsőkarfán. Na, figyelj ide — mondom. És lecsúszok , de kissé már nehézkes vagyok és különben is elszoktam az efféléktől az utolsó harminc esztendőben s majdnem orron érek le, tenyeremről lejön a bőr hehehe — nevetek semmi az! Ő, jobban nevet. Mutasd a tenyeredet! — és nevet, nevet, ejnye, azt a!... Na, gyerünk, gyerünk! A villamoson szerencsére van még hely, beülünk, de mire körülnézek, kinnt van a vezető mellett. — Gyene be! Itt jobb. Jobban Jeliét látni. Nagyon érdeklődő természetű gyerek: nem állok ide lármázni vele, a tele kocsi előtt, hadd lássa, hogy velem lehet beszélni, kimegyek én is, A végállomásnál aztán elindulunk a kanyargó sétáidon. Nos. hál kezdjük. Például... például... Hallgasd csak. milyen szépen dalolnak a kis madarak. Szép. Az osztályban vau egy srác. az tudja utánozni. De még szebben. Ne mondd, hogy srác, az csúnya. Te is csúnya vagy, de jó pofa vagy, azért szeretlek. Én nem vagyok neked jópofa, érted! Ezl nem illik mondani. Ühüm. A társalgás kissé elakad. Szerencsére lenni az úton. szép méltóságteljesen elgördül egy hatalmas autó. Utána néz. és szakszerűen megállapítja: Bugatti. Diplomáciai jelzés van rajta. Nagyon rendes tragacs. Fogadjunk, nem tudod, hogy hány hengeres. Jó, jó. — mondom, — gyere már. Nézd, milyen szépen szaladnak a felhők, — az autókhoz nem értek ugyanis, a természet szépségeire terelem a figyelmét, nem árt az városi gyereknek. nézd. milyen gyönyörű! — de lelkesedésem kissé enyhe. Felnéz. Gondolkodik. Nézi az autót, amely már kis pont az úl végén. Nézi a felhőket. Gondolkodik. Mondd, milyen sebességgel mehetnek ezek a felhők? Ezt rá kell vágni. Valamit végre tudnom kell. Hetven-nyo levan kilométer. Rámnéz. De nem szól. Ibolyái talált. Ibolya! Ni. ibolya! — Bizony, látod, — na, végre, valami rendes dolog. haza visszük anyunak. Jó. négy-öt szálai összeszedünk. visszük. De a felhő-dolog nem hagyja nyugton. Az nem esőfelhő, ugye? Nem, bárányfelhő. Amelyik bárány, az fehér, amelyik sötét, abból eső lesz. ugye? Úgy van. No lám, milyen szélűm elbeszélgetünk. — A sötétből eső lesz, megáztatja a földet és akkor még több ibolya bújik ki a napfényre. — A levegő miből van? — A levegő, kisfiam ... a levegő ... az oxigénből van. A víz [Kidig — hadarom tovább — az két rész hydrogen és egy rész oxigén, vagyis egy rész levegő és kél rész víz,
