Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-09-26 / 77. szám
1934. szeptember 26. > KOMÁROMI LAPOK« 3. oldal. ÚTI IRKA-FIRKA. Az ország keletén. „Sötét Ruszinszkó“. A sötét Ruszinszkó, amint Sátoraljaújhely jellegzetes hegyei mellől közelebb kerülünk hozzá, ragyogóan világos, a nap pompás tűzzel süt és az ég színe olyan mélyen, olyan lehetetlenül kék, amilyet leginkább csak tengeri tájon láthatunk. S éjjel, — bizonyosan azért, hogy a cáfolat még teljesebb legyen, — hihetetlen mély aranyszínben csillognak a nagyobb égitestek, míg a kisebbek az ezüstpiacot megszégyenítő villogással mosolyognak a tejútra. Soha ilyen mélykékszínű eget, s ilyen ragyogóan csillogó éjszakát, mint itt, a Tiszaháton, a Bodrog partján s a Latorca-Ung vidékén. \ S ezt hívják sötét Ruszinszkónak...« Messze, északon a Kárpátok láncolata kéklik s utitársaim ujjaikkal rajzolják a legendás és valóban szomorú Verhovina helyét. Halványan tapadnak oda a hegyláncok a galíciai éghez s egy barátom megdöbbentő dolgokat mesél: — Menj föl a Verhovinára, autóval meg lehet járni, menj oda csak, ha szegénységet akarsz látni. De ez még semmi, újabban egyre-másra találnak elhagyott lövészárkokat, tömegsírokat, húsz év döbbeneté maradt meg ott, •borzalmas mementónak. A napokban egy erdész olyan helyen járt, ahol évek óta nem fordult meg senki. Egy tisztáson, elrejtve a világtól, clrótakadályokat talált és lövészárkokat s a drótakadályokon sorra feküdtek, függtek, tapadtak a csontvázak ... Húsz éves roham emléke: rajtamaradtak a bakák az akadályokon. Hogy oroszok voltak-e, vagy honvédek, ki tudná azt megmondani a csontok után. Hát ilyen látványok is vannak a kék Ruszinszkó mélytüzű ege alatt. Ruszinszkói problémák. Mennyire elütnek ezek a városok a mieinktől/ Nem lehet letagadni: rajtuk van a keleti jelleg, minden uccájuk, épületsoruk magán viseli az ill összekeveredett népnek jellegét. Hiszen még a néptörzsek maguk, belül is megoszlanak. Lám, a rutének azt sem tudják, hányféle menjenek, Ukránja is csábítja őket, Lengyelország is, vannak pravoszlávok és ortodoxok, kisoroszok és ukránok: minden völgy népe más-más velleitásokat fedezett fel magában s lassan a rutén nép nem tudja, merrefelé menjen. Ez itt sokkal nagyobb probléma, mint így, első hallásra hinné az ember. Ez az egyenetlenség, ez tönkreteszi a lelkeket, belvillongásokat idéz elő s így történik meg aztán, hogy hívek elhagyják templomukat, papok híveiket: ezt a szegény országrészt annyifelé szakítanák a különböző hitfelekezetek, világnézetek, amennyi felé csak itt, keleten lehet. Görögkeleti és görögkatolikus, igazhitű és schizmatikus, ukrán és kisorosz, hucul és lengyel: s mindez egyetlen gyűjtőfogalom alatt: »ruszin«. Nekünk ez így, messziről egyszerű. Nekik, sajnos, nem. Nem bírják megtalálni önmagukat. A zsidók is két félen vannak itt, de ez másutt is hasonló: a neológok és ortodoxok egyensúlya talán nem is olyan rossz... S hogy aztán a magyar hányfelé oszlik, arról pedig ne beszéljünk. Ismerjük magyar fajtánkat. S azt hiszem, Ruszinszkó »sötét« epitetonját nem is a ruszinkérdés miatt, hanem a magyarok százféle magatartása miatt kellett erre a szép, délen gazdag, északon oly nyomorult országrészre ragasztani. De vannak itt szlovákok is. Aztán németek. Németek/ Egy vasárnapi ebéden megjelent egy igen kedves, idősebb katolikus lelkész is közöttünk. Nem tudott magyarul, ellenben annál kedvesebb német volt, de beszélt franciául és olaszul is. A pap története igen érdekes: Svájci ember, német egyház pásztora volt. De az olaszok, — akiket nemzeti okból természetesen nem állhat, — elszedték német plébániáját s az ősz papnak távoznia kellett. Hova ment a pap? Meghívták Ruszinszkóba. Ki hívta meg? — Most fogózz meg, olvasó, a Deutscher Kulturverband, az itteni Német Kulturegyesület hívta meg, fizeti, hogy egy kis ruszinszkói német település, — mert csak település, — lelki gondozását elvégezze. A pap eljött s most pásztora kisszámú német hívének, ennek a kis germán szigetnek, itt, a szláv, magyar, zsidó »tengerben«. A pap vállalkozása érthető. Ami azonban különös, az, hogy a inémet kulturegyesületnek van anyagi eszköze arra, hogy papot küldjön egy eldugott, kicsiny ruszin faluba, németeket gondozni. S csinál is belőlük tüzes németeket. Az emgbernek az jut az eszébe, mikor fog a magyar társadalom ilyenre áldozni s például nyujtana-e ilyenre anyagi alapot a SZMKE-nek? Beregszász. Érdekes, de egyenetlen város. Vékony, hihetetlenül vékony kis csatornácska vize folydogál benne, a Vérke. Akkora partja, medre van mégisj amekkora egyenesen túlzás és dicsekvés már. A Vérke azonban árad olykor s a tiszavidéki vizekben sose bizhatik az ember. Ilyen egyenetlen a város tovább is: a hatalmas törvényszéki palota mellett, — amely igazságügyminisztériumnak is beillenék egy kisebbfajta államban, — vakolatahullató apró házak vannak s a város egyetlen parkja nagyon gondozatlan. Igaz, hogy ide most kórházat építenek. A gimnázium épülete szép, az egész város azonban azt a benyomást teszi, hogy hajdani gazdagságából veszített, szinte egyöntetüleg tűül a vakolata mindenütt. Keleties-izű cégtáblák, hulló vakolat s eladatlan bor a szőlőkben. Valamikor bor tette gazdaggá ezt a várost, most a bor teszi majd szegénnyé. Van azonban meglehetős nagyszámú s értékes magyarsága. Rövid idő alatt mélyebben belepillantani egy város leikébe nem lehet s az átutazó ember inkább csak a hulló vakolatokat, vagy a gyönyörű kaszinóépületet, — a magyarság egyik nagy összetartóját, — látja, (sok újság és mégtöbb folyóirat jár ebbe a kaszinóba, amelyet szorgalmasan olvasnak is, a Kaszinó itt hatékony tényező), annyi azonban mindenesetre kiviláglik, hogy a magyarság összetart, nemigen oszlik klikkekre s ez megnyugtató. Milyen jó volna, ha Szlovenszkó és Ruszinszkó összes városainak magyarságát egységes szellem hatná át, pártoskodások, visszavonások, előkelősdi-játékok és felekezeti harcok nélkül! Szombatiig Viktor. legújabb tipusu svájci Írógép CPortable) teljes szlovák-magyar tastaturával, könnyű, ízléses kofferben 2600 — KC-ért kapható a SPITZER-féle könyvesboltban Nádor-u. 29. Kedvezményes részletfizetés. — Ha fess és karcsú akar lenni, úgy rendelje meg Princess fűzőjét, csípőszorítót,melltartót ELBERTNÉ füzőszalonjában, Kiscsapó-ucca 8. Átalakítások, javítások legolcsóbban. — Uj telefonállomás. Hosszas tárgyalás és kilincselés után a több mint hatezer lakosú Tardoskedd községben végre megnyílt a nyilvános telefonállomás. Azonnal hat előfizető jelentkezett a megnyitás napján. Húsz év előtt. Húsz évvel ezelőtt még mindig vonultak a felszalagozott katonák, szólt a katonazenekar s piroszinü vagonok állottak mérhetetlen sorban egymás mögött az állomásokon. »Negyven embernek, vagy hat lónak« — volt a vagonok felirata, békevilágban megmosolyogtuk ezeket a feliratokat: ugyan ki ül be negyvenedmagával ilyen bűzös, recsegő kocsiba? Esetleg aratómunkások kurjongattak bennük nyaranta, amikor kaszával felfegyverkezve vonultak síkabb tájak felé s hozták haza őszkor az életet. Nos, akiket húsz esztendővel ezelőtt ültettek bele ezekbe a piros, negyvenemberes, hatlovas kocsikba, azok is aratni mentek, de nem életet kaszáltak, hanem hálált s ennek az aratásnak a különlegessége az volt, hogy legtöbbször magát a kaszást is learatták a végtelen orosz mezőkön, vagy a »vesszen Szerbia!« kiáltások zajában. Furcsa arató munkások voltak: ágyú volt a szerszámjuk s csukaszürke a munkaruhájuk, de azért csak mentek, vonultak, énekeltek, mert kitünően megértették, amit Berlinben a németek hetykebajszú Vilmosa mondott: »Mire az őszi levelek lehullanak, mi már győztesen visszajövünk/« Még el sem kezdtek hullani a nevezetes levelek, amikor már ezerszámra feküdt a fűben az aratómunkás, de azért csak vonultak, vonullak újabb munkásdandárok a halál aratómezeje felé, ,az uccán vígan marsoltak mellettük a gyermekek s menetszázadot játszottak ők is. »Zúgnak az ágyúk, a gépfegyverek...« — énekelték szegény csukaszürkék nekikeseredett kedvvel s csak vonultak, meneteltek végnélküli sorokban a halál elé, idehaza pedig ezalatt »Vasárnap várom a bakámat..« — melódiájával vontak fátyolt szemük elé a hervadásra ítélt nők. S ezt a dallamot, amelyre mi itthon ezt a »vasárnap várom a bakámat, hétfőn a huszárt várom én« szöveget énekeltük, ugyanekkor már Angliában éppúgy énekelték az angol Tommyk, mint Párizsban a pirossapkás poiluk, de a nóta sem használt, akiket vártak, az rendszerint nem jött vissza, vagy valahol úgy elmaradt, hogy évek teltelv bele, amíg megtörtén visszavergődött. Húsz év előtt mentek már, mentek már, zárt sorokban a vonat felé s a vonatról pedig emelték le a véresfejűeket, a lábnélkülieket s a csendes megtörteket. A kaszárnjmudvarokon új aratómunkásokat képeztek már ki, hathetes volt egy kurzus, elég olcsón adták, fizetni nem kellett érte semmit, a lét egy egészen kis csekélység volt: maga az élet. Vonultak, vonultak a virágos századok, dübörögve zörögtek az ágyúk, csattogtak a lovak patái, ahogy felvirágozva indultak »csatába« s vájjon mi értelme volt az egésznek? —• Ref. egyházmegyei közgyűlés. A komáromi református egyházmegye évi rendes közgyűlését október 4-én, jövő csütörtökön délelőtt fél 9 órakor tartja Komáromban, a Kollégium épület emeleti nagytermében. A közgyűléssel kapcsolatban október 3-án, szerdán délelőtt egyházmegyei lelkészértekezletet tartanak, délután 3 órakor pedig rendes tanácsbirói ülés lesz. — Tanácsülés a városnál. Komárom város tanácsa szeptember 26-án, szerdán délután 5 órakor a városháza emeleti nagytermében rendes ülést tart. — Áthelyezés, ürsin Aladárt, a párkányi járási hivatal iparügyi biztosát Besztercebányára helyezték át. — Régészeti ásatások a környéken. Tardoskedd község határában dr. Eisner János egyetemi tanár vezetésével és a község támogatásával sikeres ásatásokat folytatnak az úgynevezett Halomi-dombon. Egy méternyire a föld szine alatt már leletekre bukkant a régész ásója. Hat emberi csontvázat találtak. A csontvázak lábainál égetett, fülnélküli bögréket találtak. A bögrék diszitése hullámos vonalú. Az egyetemi tanár szerint a IX—X, századból való sírhelyek ezek A talált leletek egy része a tardoskeddi községi múzeumba, másik részük a pozsonyi történelmi múzeumba kerül. Ezek a próbaásatások meggyőzték az illetékeseket arról, hogy érdemes ott az ásatásokat folytatni. — A Szociális Biztositó kölesemének bekebelezése. A Prágában székelő Központi Szociális Biztositó Intézet megkereste a várost, hogy az általa folyósított három millió korona kölcsön biztosítására engedje meg a város a zálogjog bekebelezését. A hitelező intézet azonban azt akarja, hogy a kölcsön bekebelezése a többi jelzálogtulajdonosokat megelőzően történjék, vagyis hogy a Szociális Biztosító kerüljön az első helyre a város tulajdonát képező ingatlanokon. A város tanácsa legutóbbi ülésén foglalkozott az üggyel és Sándor Ernő főszámvevő javaslatára azt a határozatot hozta, hogy a zálogjogi bekebelezés a város ingatlanain a folyó sorrendben történhet és ilyen értelemben javaslatot terjeszt a képviselőtestület elé. — Halálozás. Őszinte részvéttel értesülünk, hogyr Sándor Vendel, az Alsócsailóközi Ármentesitö Társulat régi, hűséges alkalmazottja, életének 70-ik évében elhunyt. A mpgbnldogult kihűlt porrészeit szeptember 24 én délután helyezték a helybeli róm. kath. temetőben nagy részvét mellett örök nyugalomra. — Az idei termés kevesebb a tavalvinál. A Csehszlovák Nemzeti Bank tanácsa napokban tartott rendes havi ülésén terjesztették elő a gazdasági helyzetről szóló jelentést. A jelentés beszámolt többek között az aratásról és a termés eredményéről is. A jelentés megállapítja, hogy az idén a termés jóval csekélyebb a tavalyinál, mégpedig az állami statisztikai hivatal előzetes becslése szerint a búzatermés 35.5, a rozstermés 33, az árpatermés 27’6 és a zabtermés 309 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt 1933. évben volt. — Egyházi hangverseny Komáromban. Szent Vencel ünnepén, f. hó 28-án, a helyőrségi templomban Suchy Ferenc, a szlovák polgári iskola igazgatója orgonahangversenyt ad. Műsor: 1. Suk József, Meditációk szent Vencel chorál-re. 2. Foerster J. B. C-dur fantázia. A hangverseny kezdete 10 óra 30 perckor lesz, mindjárt a katonai istentisztelet után. Dr. Suk József, a prágai állami zenekonzervatórium rektorja, dr. Foerster pedig elnöke a csehszlovák tudomány és művészeti akadémiának. Mindketten tanárai az állami konzervatórium zeneszerzői osztályának és egyúttal reprezentálói a modern csehszlovák zenének. Erre az egyházi hangversenyre meghívja a tempi, igazgatósága az összes egyházi zenebarátokat. — Masaryk elnök műveit magyarul adják ki Bécsben. Egy bécsi kiadócég elhatározta, hogy magyar nyelven kiadja Masaryk Tamás csehszlovák köztársasági elnök összegyűjtött műveit. Masaryk művei öt kötetben fognak megjelenni magyar nyelven karácsonykor. Az öt kötet címei a következők: A modern ember és a vallás. Etikai problémák. Gondolatok a politika felett A nemzetiségi kérdés. A tolnai rituálisgyilkosság vádja. — Orvosi rendelő áthelyezés. Dr. Kovács Gyula orvosi rendelőjét folyó hó 25-én a Komáromi Eiső Hitelbank épületébe Klapka-tér 2 (földszint) alá helyezte át.