Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-08-22 / 67. szám
2. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1934. augusztus, 22, A gazda megváltoztat' hatja a felajánlott gabonamennyiségét. A Gabonatársaság most tartott elnökségi értekezletén a Gabonatársaság vezetősége a bejelentési kötelezettség kérdéséről is tanácskozott és olykép határozott, hogy a gazdáknak lehetővé teszi a fölajánlott mennyiség módosítását. Az új irányelv szerint a gazdának jogában áll a már beadott ajánlatában föltüntetett mennyiséget az év végéig megváltoztatni és a Gabonatársaság nem emelhet kifogást, ha a fölajánlott mennyiséget csökkenti, vagy fölemeli. A Gabonatársaság továbbá följogosította a bizományosokat arra, hogy az általuk vásárolt árpát és zabot belföldre szabadon eladhassák, külföldre azonban nem adhatnak el árpát és zabot. Sörárpa külföldön való eladása végett külön exporttársaság fog létesülni. A Gabonatársaság fölhatalmazása alapján a' bizományosok vetőmagot is adhatnak el. A vetőmageladások során minden 100 kg-os mennyiség után a bizományosnak 3 koronát kell a Gabonatársaság számára lefizetni és ugyancsak a Gabonatársasághoz kell juttatnia a félszázalékos forgalmiadónak megfelelő öszszeget is. Komáromi Ház és Telektuiajdonosok Egyesületének közleményei Az egyesület közgyűlése. A Komáromi Ház- és Telektulajdonosok Egyesülete f. évi augusztus 19-én tartotta a Városháza tanácstermében évi rendes közgyűlését nagyszámú közönség jelenlétében. A gyűlésen az országos egyesület vezetősége Ludwig Károly elnök, dr. Hantke Halmi Oszkár alelnök, Bellies Hugó vezértitkár, Stefkó Vojtech országos hivatali főtanácsos, Savtda József és Nemosusky Szilárd is megjelentek. Nemes György elnök magyar, dr. Hantke Halmi Oszkár szlovák nyelvű megnyitója után Ludwig Károly üdvözölte szeretetteljes meieg szavakkal a helybeli háztulajdonosokat a központ nevében. Ezután Bocz Béla titkár az egyesület múlt évi működéséről számolt be igen tartalmas és szakavatott jelentés kapcsán, számadatokkal igazolva azt a munkásságot, amit az egyesület a háztulajdonosok érdekében kifejtett. Kiterjeszkedett az évi jelentés kapcsán arra a súlyos anyagi helyzetbe, amelybe a város jutott s rámutatott a város vezetőségének arra a metódusára, mellyel az egyesületet s illetve a háztulajdonosokat kezeli. Az évi jelentés kapcsán két memorandumot terjesztett a közgyűlés elé, az egyik a városi dijaknak a jövedelem arányában való arányos és igazságos elosztása, a másik meg az öreg házaknak bizonyos adókedvezményben való részesítése, nemkülönben az egy konyhás és egy szobás igazolt munkanélküliek lakásának adómentesítése, melyeket a közgyűlés elfogadván, az illetékes fórumokhoz juttatni rendéli. Majd a számadás és költségvetés elfogadása után a választmány kiegészítése következett; uj választmányi tagok lettek: Vörös Béla, Kecskés Béla, Weisz Pál, Mórocz Zoltán, Sotter József, Kornély Béla, Hacker Zoltán, Kurucz István, Holtzer István és Tóth Ferenc. Végül dr. Hantke Halmi Oszkár beszélt s beszédében a következőkre utal: Vázolta azt a pénzügyi politikát, amely az államalakulat óta látszólag a kapitalizmusnak üzent hadat és szenvedélyes iramában a békés polgár házvagyonánál sem torpant meg. Utal arra az ezerféle közteherré, amely nemcsak az épület jövedelmét, de magát az épületvagyont is nyomja. Reá mutatott, hogy a bérlők védelméről szóló törvény burkolt adóztatás, mert a háztulajdonos zsebéből juttatnak ajándékot a bérlőnek, amit azonban a péknél és a mészárosnál az élelmi cikk árának értéken alól való szorításával nem mernének elkövetni. A háztulajdonosoknál a takarékosság és önfegyelmezés polgári erényeire mutatott, ami nélkül addig a magántulajdoni rendszer alapján állván, nem lehet nemzetvagyon. Az eladósodott és tönkrement háztulajdonoson — úgymond — már nem segit az uj házjavitási törvény. Utal arra, hogy már az uj házak tulajdonosait is méltán elfoghatja az aggodalom arra nézve, hogy a számításba vett rentabilitás tartós marad-e? Az építőipar nagy veszteségét látja abban, hogy a régi háztulajdonosokat jogos jövedelmüktől megfosztották úgy, hogy az évenkénti szokásban volt épület javítások, meg egyéb befektetések abbamaradtak. A háztulajdon és annak jövedelme a legnagyobb és legmegbízhatóbb adóforrás. Pénzügyi ellenőrzése a legkönnyebb, tehát inkább alacsonyabb adókulcsot kellene vele szemben alkalmazni Nélkülözi a háztulajdonnak intézményes védelmét a községi és államkormányzatban. A háztulajdonosok egyesületeinek szakerőket kell toborozniok, hogy tagjaiknak az utrendészeti, parcellázási, épitési, épülethasználási, bérleti, adó- és illetékügyekben általános útbaigazítást adhassanak és az igénybe veendő különös utat megjelöljék Az egyesület mint olyan a joggyakorlat egységesítésén fáradozik, uj törvények végrehajtása előtt figyelmeztet és tájékoztat, szakvéleményt közöl, hatóságok és közhivataloknál testületileg lép fel és mindenben törvégytiszteletre tanit. Az igy nevelt és egységbe foglalt háztulajdonos társadalom azután az egyesületi életen kivül is követelni fogja az olyan pártpolitikától mentes gazdasági egységet, amely úgy a községi, mint pedig az országos választásoknál vagyoni jelentőségének és gazdasági erejének tudatában fogja a neki járó fontos helyet kivivni. A legfelsőbb közigazgatási biróság elvi jelentőségű döntése adóügyi tárgyalásnál: Már kihallgatása előtt kell közölni a vádat a terhelttel. Fontos közigazgatási döntvény jelent meg a Bohuslavsky gyűjteményében 6888. szám alatt. A törvény azokra a büntető eljárásokra vonatkozik, amiket egyes adófizetők ellen egyenes adók megrövidítése miatt indítottak a pénzügyi hatóságok. Az eddigi gyakorlat az volt, az ilyen eljárásoknál, hogy a pénzügyi hatóságok megidézték az adófizetőt és még mielőtt közölték volna vele a büntető eljárás anyagát, részletesen kihallgatták és a kihallgatást esetleg többször is megismételték. Egy sokat molesztált adófizető panaszt emeli a Legfelső Közigazgatási Bíróságnál. A Legfelső Közigazgatási Bíróság 1933. november 29-én hozta még döntését ebben az ügyben és a felebbezcsnek az alábbi indokolással adott helyt: 1. A törvény és rendeletek tárában llő—1:927. szám alatt megjelent végrehajtási rendeletnek az a szakasza, amely kimondja, hogy a vizsgáló bizottság a terheltet annyiszor hallgatja ki, ahányszor az elkövetett büntetendő cselekményt tárgyi és alanyi tényádladékának megvilágításához szükségesnek vagy célszerűnek találja, ellenkezik a vonatkozó törvény 215-ik szakaszának második bekezdésével. 2. A büntetendő cselekmény tényálladékát és az összes tényálladékokat a vizsgáló közeg még az érdemi kihallgatás elkezdése előli részletesen köteles közölni a vádlottal és pedig rögtön az első kihallgatás al kai művid. 3 .Bizonyos bűncselekmény törvényes megjelölésének puszta idézése, vagy a vonatkozó törvényszakasz megnevezése nem pótolja a tényállásnak a 21'i-ik szakasz második bekezdése értelmében vett részletes közlését, hanem föltétlenül szükséges, hogy a terhelttel előre közöljék azokat a ténykörülményeket is, melyeknek alapján a pénzügyi hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott elkövetett egy bizonyos meghatározott cselekményt, amely az adótörvény értelmében büntetendő. 4. A terheltnek joga van arra, hogy azonnal a bűncselekmény tényálladé- Ica, valamint a gyanuokok titán tizenöt napos határidőt kapjon a közlőitekről való nyilatkozattételre, lm kéri ezt a határidőt. Ily esetben a kihall-Nem célunk, hogy százegyedszer rekrimináljuk a lehetetlen csallóközi közlekedést, nem akarjulv az enyhe gúny tárgyává tenni ismételten a csallóközi motorost és méltatlankodó hangot sem akarunk ezúttal használni. Mindebbe belefáradtunk már az alatt a hiábavaló harc alatt, amelyet két éve a jobb csallóközi közlekedés érdekében folytattunk. Beszéltünk gúnyosan, kértünk komolyan: mitsem használt, így aztán azt kell gondolnunk, hogy a rozoga közlekedési viszonyok szántszándékkal jöttek létre a Csallóközben s kapcsolt részein. A vasúti közlekedésről beszélünk, mivel autóbuszközlekedés alig van. Bizonyára, hogy »konkurrenciát ne csináljon a vasútnak«. Kérdezzük: lehet-e konkurrenciát folytatni ilyen rossz közlekedéssel? íme a bizonyság: Pozsony és Komárom közölt a távolság 98 kilométer. Még most is, amikor pedig arra szeretnek hivatkozni hivatalos körök, hogy a csallóközi pálya csupán másodrangú, lehetne olyan motorosvonatokat beállítani, amelyek két óra alatt megtennék ezt az utat. (Budapest—Komárom legújabban ötnegyed óra! Hasonló távolság!) Ha a pálya nem megfelelő, építtessék újra. Ha a kocsik ilyen tempóban ráznak, építsenek jobb, ruganyosabb kocsikat. Mindent meg lehet oldani egy kis jóakarattal. Ez a jóakarat azonban hiányzik a csallóközi vasúttal szemben. Pozsonyból estefelé egyetlen megfelelő csallóközi vonat van Komárom irányában: délután öt óra ötven perces indulással. Van még két vonat ugyan, de az csak Dunaszcrdahelyig megy. Az esti vonat menetrend szerint három óra s tizenöt perc alalL teszi meg ezt a rövid utaL, ami annyit jelent, hogy még csak harminckHométeres átlagsebessége sincs meg! Ámde ezL a rövid távot is kettévágják bölcsen s míg Dunaszerdahclyig döcögős gőzvasuton ülünk, onnan tovább motoroson folytatjuk utunkat. A közlekedés nagyobb csodájára Pozsonytól Dunaszerdahelyig a vonat magával cipeli a motorosszerelvényt! A Pozsonyban nehezen elhelyezkedett utasok Dunaszerdahelyen újra közelharcot vívnak a helyért s így történik aztán, hogy az ölperces szerdahelyi várakozásból negyedóra lesz. A vonat máris késéssel indul. A motorosvonat kegyetlenül dobálja az utast. Ez még hagyján, de az ut nagyobbik felében a kocsi lámpája nem is ég. Néha fel-felvillan, hogy újra elaludjon. A vonat utasai »sötét expressz« címmel becézik ezt a vonatot. Bántó és szemsértő, halvány pislogásban utazik az ulas, meg csak annyit sem tehet vigasztalására, hogy olvasson. Vasárnap az is telezte a sötét expressz örömeit, hogy acsallőközaranyosi búcsú után megrohamozták a vonatot, amely sokáig tolatott ide-oda a kis állomáson s közben a sötétben két bosnyák vad lármát csapott, mivel valaki ráült a kosarukra. Csak a közönség fegyelmezettségén miliőit, hogy a pislákoló lámpák alail az egyik bosnyák bicskát nem rántott s le nem szúrt valakit. A hatalmas ordítozás, lárma, veszekedés dacára sem akadt egy hivatalos személy sem, aki rendet teremlett volna a kocsiban. gatásf azonnal félbe kell szakítani s csak a határidő elmúltával lehet folytatni azt a vád érdemi anyagára vonatkozóan. \ Az utóbbi pont különösen fontos at adófizetők szempontjából, mert a gyanúsított legalább idői nyer arra, hogy megfelelően elkészüljön a védekezésre. Az eddigi büntetéseknél legtöbbször azért merültek fel tévedések, mert idő- és alkotmányhiány miatt a megbüntetett adófizetőnek nem állott módjában perdöntő erejű bizonyítékokat beszerezni. Érdeklődésünkre, hogy mennyit késik a vonat, a kalauzok nem tudtak felelni. Azt igazán nem kívánjuk a kalauztól, hogy kifogástalanul beszéljenek az itteni kisebbség nyelvén, — noha a Csallóközben itt-olt még magyarul is ki van írva az állomás neve, jeléül annak, hogy itt valóban kilencvenszázalékos magyar ányanyelvű közönség utazik, — mégis, legalább annyit elvárhatunk, bogy a csallóközi vonalon a kalauz magyar feleletet is tudjon adni az udvarias érdeklődésre s ne húzogassa dühösen és udvariatlanul a vállát, valahányszor magyarnyelvű kérdezősködést ball. Még csak annyit jegyezünk meg, hogy a sötcl, rángatózó kis vonat félórás késéssel érkezett meg Komáromba, miután több helyütt kipihente magát s utasai átestek a dunaszerdahelyi átszállás veszélyein is. Négy óra hosszat tartott majdnem az ut. Kilencvennyolc kilométeren! Lapunknál az utóbbi két hét óta ismét négy panaszos levél fekszik, amelyek a közlekedéssel és az állomásokon való bánásmóddal foglalkoznak. Ezeket a panaszos leveleket nem is adjuk már közzé. Egy azonban bizonyos: a közlekedés és a bánásmód még mindig javításra szorul. — AZ ISKOLAI ÉV KEZDETE A' HELYBELI GIMNÁZIUMBAN. Auy. 31-én délután 4—5-ig a tanulók jelentkeznek az igazgatói irodában a javító, pótló, különbözeti és felvételi vizsgálatokra. Azok a tanulók, akik vizsgázni akarnak és nem jelentkeznek a kitűzött terminuskor, nem vehetnek részt a szepl. 1-én tartandó vizsgákon, mert nem nyernek beosztást. Szepl. 1-én reggel 8 órától este 7 óráig írásbeli és szóbeli vizsgálatok a fekete táblán kifüggesztett sorrend szerint. Szeptember 3-án 9—12-ig azok a tanulók, akik június 28-án, illetőleg július 1-én beiratkoztak az osztályfőnöknél. megjelennek szüleik kíséretében ,a megfelelő osztályban és ezen alkalommal — a jelentkezésen kívül — befizetik az iskolai díjakat, még pedig: a) felvételi és mellékdíjak címén 65 K-t, ez minden tanulóra nézve kivétel nélkül kötelező; b) első félévi tandíj címén 125 K-t (fizetendő szeptemberben); c) második félévi tandí j címén szintén 125 K-t (fizetendő most vágj’ esetleg februárban). Ezenkívül azon tanulók, akik most lettek az intézet növendékei, baleset elleni biztosításra fizetnek 2, 4 vagy, 6 K-t, aszerint, hogy melyik csoportba akarnak belépni. A biztosítás a tanév végéig érvénj’es. Szeptember 4-én 8 órakor »Veni Sancte« istentisztelet, szeptember 5-én 8 órakor pedig rendes előadás. Komárno (Komárom), 1934. aug. 21. Gidró Bonifác, a ginin. igazgatója. — Iskola-hegedűk, lüster - kötények, harisnyák, ernyők, ingek, utazóbőröndök legolcsóbban ELBERT-nél, Nádor-u. 19. A csallóközi „sötét express“ Négy teljes órába kerül, amíg az ember a „gyorsított menetrend" szerint Pozsonyból Komáromba ér. — Sötétben a bosnyákok között. — augusztus 21.
