Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)
1934-08-22 / 67. szám
i 934 augusztus 22. »KOMÁROMI LAPOK« Vidékről Írják .. • Érsekújváron újabban rengeteg panasz haiigzik el a város egyes uccáival szemben, — (mintha csak Komáromban lennénk!) Ugylátszik, a délszlovenszkói útviszonyok seholsem kedvezőek s mindenütt panaszra adnak okot. Testvéri kézfogásunk az érsekujváriaknak, akik az úgynevezett »kamocsai út« fölött busonganak erősen, különösen most, az ősz beállta előtt, mert kamocsai ütjük a kátyúk rengetege. Sok kifogás hallatszik a Párkány felé vivő vasútvonal átjárója ellen is, úgyszintén a város határában levő Vámhid kezdetleges, szűkre épített ni ivóit ja is szégyene Érsekújvárnak. S hogy a komáromi poros uccáktól Érsekújvár se maradjon el: tüzetesen foglalkozik érsekujvári laptársunk a város járdáival. A rekriminációk mellett azonban nagyfontosságú ünnepélyre is készül Érsekújvár: a város török uralom alól való felszabadításának kétszázötven éves évfordulójáról akarnak megemlékezni. Országos mozgalmat akarnak Érsekújvárod kezdeni, hogy az ünnepség minél nagyobb fényben, szebben folyjon le. Az ünnepséget előkészítő bizottság már dolgozik. Reméljük, hogy valóban széleskörű, hatalmas ünnepség lesz ez a negyedévezredes jubileum: 1685—934. Egy esztendővel Budavár megvívása ■ előtt foglalták vissza Érsekújvárt a keresztény hadak. Dunaszerdahelyen nagyon szép ünnepséget rendeznek vasárnap, augusztus 26.-án. Kenyérszeníelő ünnepség lesz, amely egyutlal Csallóköz életének is kimagasló ünnepsége. A már-már feledésbe merült szép szokás felelevenítése különleges eseményt jelent az ottani magyarság életében. Az ünnepséget a keresztényszocialista párt rendezi. Hetek óta folynak az előkészületek. Vasárnap délelőtt féltizenegykor nyilvános népgyűlés lesz a vidék bevonásával, amelyen többek között dr. Szűllő Géza és Esterházy János is beszél. Délután két órakor litánia lesz, majd utána a római katolikus iskola udvarán fog végbemenni a kenyérszentelési szertartás. A szentelő beszédet Galambos Béla hidaskürti plébános mondja. Majd népünnepély következik, utána a műkedvelőgárda előadása. Mindenütt nagyarányú ünnepségek, kultur-rendezések, csak Komárom van csendben ... Komárom lakosai fásultak s bizonyos mértékben közönyösek... A nagysurányi lculturház megváltoztatta hivatását: gabonaraktár lett belőle. Idők jele. Előadások, népművelési ciklusok, hasonlók lettek volna a kulturházban »hivatalosak«. Építettek nagy mozitermet is a kulturházban. Ez most mind nincsen többé. A kultúra ütegei helyett gabonás-szekerek sorakoznak fel, hogy a szellem helyett legalább gabonamagvat raktározzanak el a kultúra házában. S . mindez azért, mivel így lehet a kulturházzal egyedül keresni, másképen parlagon hever. A surányiak át is akarják változtatni a házfeliratot s Kulturház helyett egyszerűen »Gabonaraktár «-t akarnak. Mindenesetre többel ér... A párkányiak elégikus hangokat pengetnek arról, mennyire visszafelé fejlődik községük, amely különben oly nagy reményekre jogosult. Elszomorodva beszélnek a szigorú vámsorompókról, amelyek megbénították Párkány növekvő forgalmát, a kereskedelem s az ipar senyved. A hivatalokon kívül a vidéknek Párkány alig tud valamit nyújtani: iskolái nincsenek, vasúti összeköttetésükkel sincsenek megelégedve, betegeit Esztergomba, iskolásgyermekeit Érsekújvárra s Komáromba viszik. Kulturális életük alig van, szórakozási lehetőségeik sincsenek, a vidéki gazdatársadalomra helypénzek formájában nagy terheket róttak rá, amely miatt azok nem szívesen jönnek Párkányba. (Itt említjük meg, hogy a párkányiak közönyössége folytán, bármennyire is hiányolják a kultúrát, még csak a SZMKE-fiókot sem lehetett felállítani.) A párkányiak, jó magyar szokás szerint a hivatalokra bízzák problémáik megoldását s 'második lépésnek szánják a társadalom egybefogó lépését. Való igazság, hogy Párkány nem tart ott, ahol tartania kellene. Nem tart ott gazdasági téren, — de valljuk be, — nem tart ott a magyar öntudat s összefogás terén sem. Elégikusan emlegetik, hogy Komáromban legalább a nyugdíjasok telepednek le szorgalmasan, Párkányba még azok sem jönnek. A Duna sem nyújtja Párkánynak azt, amit nyújthatna, sportegyesületük halódik. Egyedül a község járdáit készítik, munkakölcsönből. A sok mínusz mellett egyedül ennyi pluszt tud elkönyvelni a községi politika hínárjában vésződő, jobbsorsra méltó nagy község. Soniorján nagy bajban van a magyarnyelvű polgári iskola. Mivel annakidején kétnyelvű iskolát állították fel á régi magyar iskola helyiségében, lassankint szűk lett a hely! s a községet felszólították új iskola építésére. A község haladékot kért, hogy a szükséges összeget összehozza, lelket kerített, pályázatot írt ki, ez azonban úgylátszik, nem bizonyult elegendőnek, mert a napokban Gasparik tanfelügyelő levelet intézett a somorjai elöljárósághoz s kilátásba helyezte a polgári iskola osztályainak fokozatos megszüntetését a magyar tagozaton. Dédanyáink büszke divatja, sok gombbal... Az új őszi divat párizsi bemutatója még azoknak is hozott néhány meglepetést, akik azt képzelték, hogy vértezve vannak mindennel szemben. A gombok végtelen változatai láthatók az új modelleken. Vannak márvány- és onixgombok, szögletes bőrgombok, meg fagombok apró ércdomhorművekkel. Egyik gombon például lovagló zsoké, a másikon hajó, a harmadikon a ruha tulajdonosának kezdőbetűje ékeskedik. Az egyik ruhán három, fémből készített díszes kezdőbetű helyettesíti a gombokat. Egy fekete nyaksálon nagy piros betűk láthatók, úgyhogy a viselője olyan, mint egy recept, amelyet elfelejtettek aláírni. Ha a ruha két különböző színű anyagból készült, például feketéből és fehérből, akkor a fehér részre fekete és a fekete részre fehér gombok kerülnek. Az övék általában igen keskenyek, a természetes derékvonalon viselik őket. Az egyik divatcég azonban széles rézöveket hozott forgalomba. Az exotikus hatások már ritkábbak, de ina is viselnek nagy gyöngykagylókat, mint nyakéket és mint övkapcsokat. A gomboknak nemcsak színében és alakjában történt változás, hanem elhelyezésében is. Sok ruhát hátul gombolnak be. Vannak átmérő-irányban húzódó gombsorok ,melyek a balkartól indulnak ki és körülfutnak a testen a hát közepéig. Van olyan kabát, amely deréktői felfelé baloldalon, deréktői lefelé jobboldalon gombolódik. A divattervezőknek az a véleménye, hogy a mai prózai, szürke világban a divat a romantikának egyetlen menedéke s új modelljeikben pazarul alkalmazzák a színes, szeszélyes motívumokat. Egyik új párizsi modell a száz év előtti női lovaglóruhának majdnem pontos másolata. Fekete bársony szoknya, rövid hermelinkabát, kis háromszögletű fekete bársonykalap hermelinnel díszítve, kalapdobozhoz hasonló teljesen kerek muff. A szőrme általában majdnem minden modellen megtalálható. Kalapokat, kabátokat, szoknyákat szőrmével szegélyeznek. A prémes sapkák is igen gyakoriak. Orosz kucsmákhoz hasonló prémes sapkák láthatók a párizsi divatbemutatókon, az eddig viselt kis kalapokkal, sapkákkal és kuli kalapokkal szemben most a magas kalapok jönnek divatba. Az orosz kalapokhoz magasszárú orosz csizmát fognak viselni a nők. HÍREK Arató-koszorú, Meleg szellő lengeti az akácfák lombját és azt a tarka színes csoportot, amely az akácos utón halad. Leányok színes kurta szoknyában, legények fehér ingujjban, asszonyok, férfiak, mindannyian ünnepi díszben. Lassan közelednek a falu felé, hangos énekszóval. A learatott gabonaföldekről jönnek ők. akik az aratást, a cséplés nehéz munkáját befejezték. Régi magyar szokás szerint, buzakoszorut kötöttek, sárga kalászokból, felpántlikázták, díszes rúdra fűzték, kezébe vette két fiatal arató, marékszedő leány. Ének száll, a madarak énekével együtt, zengőn, szível mozgatóan! — az aratók dala. A szél messziről hozza a nóta melódiáját, a kisérő, rezesbanda trombitáinak érces hangjait. A faluba érnek. Gyerekek nagy csoportja hozzájuk szegődve jön velők, — oda, ahol szívből szeretettel várj a az a család, amellyel az áldomást együtt isszák meg. A széles virágos udvaron megállnak, az ének befejeződött, — csend van. Mindannyian meghatott figyelemmel kisérik mozdulásukat. Az arató-gazda előlép, beszédet vág ki: — »Behoztuk munkánk jelképét, az arató-koszorút. Áldást kérünk földes urunkra és annak családjára, hogy számos éven át arathassunk egészségben, bő aratást. Tartson meg továbbra is szereidében. Éljen! Éljen!« Köszönet nektek derék magyar aratók a nehéz munkáért. A poharak csengnek, a rezesbanda hangja felcsendül, az aratók táncra perdülnek, Repülnek a szalagos rokolyák, táncol gyerek és felnőtt az udvaron. Mire a hold feljön az égen, a birkagulyás is (elkészült. Együtt vigad, táncol rangkülönbség nélkül mindenki. A hangulat hatalmas, tánc, — ének. Boldog arcokat látni, nevető szemeket, nótázó ajkakat, táncoló, bokázó lábakat, — szép színes kép, kavargó, forgó emberekkel. Hajnal érkezése még ott találta a muiatozókat a feldíszített dohánysímítóban. A sok kis piros szív, egy hatalmas, nagy magyar szívet alkotott, összeforrva dobogott, egy testben. Ütötte az ütemet, óramű pontossággal. Feszti] Edit. — Szabadságról. Csizmazia György városbiró négyheti nyári szabadságáról hazaérkezett és hétfőn újra megkezdte működését a városházán. — Zsindely Ferenc dr. kitüntetése. Magyarország kormányzója dr. Zsindely Ferenc nyug. pénzügyminiszteri osztálytanácsos, országgyűlési képviselőnek pénzügyi téren szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kincstári főtanácsosi címet adományozta. Földünknek e kitüntetése igaz érdemeket ismer el, mert Zsindely Ferenc már a pénzügyminisztériumban teljesített szolgálata alatt ritka készültségénél fogva kivételes pozíciót szerzett magának. Mint Komárom szabad királyi megyei város képviselője a parlamentben is magára vonta a képviselőház figyelmét pénzügyi kérdésekben tartolt beszédeivel. Mint költségvetési előadó, az állami pénzügyek területén tanúsított széles látókörrel, szakértelmével tűnt fel és e kvalitásai ma az egységespárt egyik legszámottevőbb tagjává tették. Komáromi ismerősei és barátai körében a hír bizonyára igaz és őszinte örömet kelt — Szabadságon. I&Ó Aladár dr. városi rendőrkapitány, közig, biztos e héten kezdte meg négy heti nyári szabadságát. — Bírósági áthelyezés. Az igazságügyminiszter Sríntha Lajos dr. birót a párkányi járásbírósághoz áthelyezte. — Esztergomban is félnapos oktatás lesz. A megyei közigazgatási bizottság Frey Vilmos orsz. képviselő indítványára elhatározta, hogy az Esztergom városi iskolákban bevezeti a félnapos megszakiíásnélküli oktatást. Megszigorítják a határon való átkelést. A komárnoi állami rendőrhatóság ezúton is figyelmezteti a közönséget a szűk határmenti forgalomra vonatkozó előírásokra, illetőleg az ezekben beállott változásokra, melyek nagyjában a következők: Egyszeri határátlépési igazolványt (doVolenka, priestupenka) csak az kaphat, aki állandó határmenti lakos, tehát Komárnoban az, kinek itt legkevesebb hat hónapon át rendes állandó bejelentett lakása van és ezen idő alatt ténylegesen itt lakik. Az igazolványt az államrendőrség legfeljebb 5 napi időtartamra és csak igazán megindokolt esetekben adhatja ki. Aki egyszeri határátlépési igazolványt óhajt, köteles eziránt az államrendőrséghez 5 Ke okmánybélyeggcl ellátott szabályszerű kérvényt beadni s egyúttal készpénzben mellékelni 5.1© Ke kiállítási összeget. A kérvényben kitüntetendő, hogy a kért igazolvány mely napokra igényeltetik, megadandók a kérelmezőnek személyi adatai (1. név, 2. születési hely és idő, 3. illetőség és állampolgárság, 4. foglalkozás, 5. lakhely, ucca, házszám). Továbbá megadandó a kérvényben a kérvényező személyleírása (1. alak, 2. arc, 3. haj, 4. szem, 5. száj, 6. orr, férfiaknál 7. bajusz, 8. szakáll, 9. esetleges különös ismertető jel). Különös gond fordítandó a kérvény tüzetes megindokolására, mert határátlépési igazolványt csak az kaphat, kinek erre igazán nyomatékos szüksége van. Az igazolványok iránti írásos kérvények több, de legkevesebb 3 nappal (az igazolványok óhajtott érvényessége) előtt adandók be, mert később beadott kérvényeknek nem fog hely adatni, illetőleg azok el fognak utasít tatni. A közönség kéretik, hogy csak az adjon be egyszeri határátlépési igazolvány kiadása iránti kérvényt, ki a fentebb megjelölteknek mindenben megfelel, továbbá ezen kérvény az összes fentjelzett adatokat tartalmazva kellő időben adassék be, különben a kérelmező visszautasítása folytán a kérvényre ragasztott okmánybélyeg alakjában fölösleges anyagi kárt fog szenvedni. _ ____ 3. oldal.. — Dr. Mezey János egészségügyi tanácsos. Dr. Mezey János egészségügyi főbiztost a belügyminiszter egészségügyi tanácsossá léptette elő. A hír nagy örömet keltett dr. Mezey János nagyszámú tisztelőinek körében, aki 1917-ben lett Komáromvármegye tiszti főorvosa, majd az államfordulat után a komáromi járás főorvosa és mint ilyen, hivatali tisztében a legnagyobb körültekintéssel és mindig a közérdeket szolgálva teljesíti sokszor nehéz feladatát. Ellenőrző szakorvosa a komáromi kerületi bíróságnak is, ezeken kívül orvosi segítségét és tanácsát számosán veszik igénybe, akiknek körében a jól megérdemelt előléptetést, bizonyára szívesen veszik tudomásul. — A szilva feldolgozását ismerteti a Növényvédelem és Kertészet legújabb száma. Cikkeket közöl még a helyes permetezésről, a permetezőgépek megválasztásáról, a darazsak irtásáról, a gyümölcs szedéséről és raktározásáról, a rácürmös készítéséről, a nitrogéntrágyázásról stb. A két dúsan illusztrált lapból egy alkalommal díjtalanul küld a Növényvédelem kiadóhivatala (Budapest, VIII. Rákóczi ut 51, IV. em. 5) lapunkra való hivatkozással mutatványszámot. Alap kapható a Spitzer-féle könyvesboltban, Komárom, Nádor u. 29.
