Komáromi Lapok, 1934. július-december (55. évfolyam, 53-103. szám)

1934-08-22 / 67. szám

67. szám. Szerda., 1034. angnsztos 82 Ötvenötödikévfolyam. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 KC, félévre 40 Ké. negyed­évre 20 K£. — Külföldön 120 KC. F.gyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztői GAAL GYULA (Ír. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Kőmunkatársai« ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZS1GMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-n. 29« Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A német népszavazás. Komárom, augusztus 21. Hiller Adolf, a német kormány vezetője Hindenburg birodalmi el­nök halála után átvette ezt a tiszt­séget is, egyúttal ezt a tényt nép­szavazás alá bocsátotta. A népsza­vazás csaknem kilencvenszázalé­kos többséget hozott a Führernek, de az eredmény egyáltalán nem zavarja Németország ellenségeit abban, hogy ezt az eredményt le­kicsinyeljék. összehasonlításokat tesznek és más államokat hoznak fel például, amelyből kihozzák az eredményt, hogy Hiller napja meg­kezdte a leáldozás szomorú tüne­tét. Sokaknak nem rokonszenvesek a németországi Ilifler-féle politikai módszerek, főképen június 39-ika után, meri ennél el lehet sokkal szchb diktatúrái is képzelni, azon­ban ezt a véleményt ki kell kap­csolni egy választásból, melyben egy nemzet adja le szavazatait. Nem szabad lekicsinyelni azt a tíz százalék ellenzéki szavazalol, melyet a népszavazás eredménye­zett, még pedig a legnagyobb váro­sokban, ez nagy eredmény, de so­hasem szabad elfelejteni azt a tényt, hogy a nagyvárosokban gyü­­lemlik össze a legnagyobb nyomor és olt leróni a legtöbb elégüleüen­­ség is, amely a tízszázalékos »nem« szavazatokból láthaló. Ez a szám egy diktatúránál nem csak tekinté­lyes, de nagy is, mert magában foglalja az ellenzéki álláspontnak minden elemét. Míndczelf melleit a kilencvenszá­zalékos győzelem mégis csak győ­zelem a francia és angol sajíó min­den akadékoskodása és elméskedé­se melleit is és ez a kilencven szá­zalék mégis csak azt jelenti, hogy a német nép Hitlert vallja képvise­lőjének, tehát feljogosítja arra, hogy helyette beszéljen és csele­kedjék. Lehetséges, ha egy szava­zást rendelnének el arra a kérdés­re, hogy diktatúra, vagy nem, a kilencven százalék alaposan le­csökkennék, meri a diktatúrának nagyon sok olyan hibája van, amely niellett a szabad lelkiismc­­rel nem hunyhat szemet. Viszont a diktatúra áldatlan és gonosz dol­goknak is a szülője, mint azt Auszt­ria esetében láttuk, meri julius 25- nek rendezése nem az osztrák föl­dön terveződön ki. Nagyon érdekes mégis az az ered­mény, amely ennek nyomában járt. Az egész világ közvéleménye azl hitte, hogy most fognak a hatal­mak fellépni Hitler Németországa ellen és mii láttunk: azt, hogy egyetlen hatalomnak sem volt bá­torsága Hitlert az ausztriai történ­tekért kérdörevonni sem, nem pe­dig vele szemben olyan súllyal fel­lépni, hogy ez a kérdés nemzetközi vizsgálat tárgyát alkothassa. Hit­ler már ekkor is népszavazási ka­pott és pedig szintén legalább ki­lencvenszázalékosat Európa részé­ről nem ugyan abban a kérdésben, hogy helyesli-e Európa a történte­ket, hanem inkább arra nézve, hogy Európa van-e olyan bátor, hogy ezért Hitler kormányál fele­lősségbe vonja. így lehal nem szabad sokat ad­ni arra, hogy a népszavazás ered­ményéi bírálják az ellenségek, mert a számok beszélnek. Német­ország szempontjából azonban a »nem« szavazatok eredménye mé­gis csak gondolkodóba kell, hogy ejlse úgy a Führer!, mint kormá­nyát. Bármily szép a kommunista »igen« szavazatok kiliangsúlyozá­­sa, de annyival nagyobb szépséghi­ba a katolikus »nem« szavazatok­nak elegendő súlya. Súlyos bírá­lat ez Hitler és kormányának a lel­kiismereti szabadság ellen elköve­tett merényletei ellen. A Iliiler­­cllenes fantázia kitalálta azt, hogy Hitler meg fogja valósítani a mo-Komárom, augusztus 21. Ellenzéki pártjaink eredményes in­terpellációja a munkácsi kereske­delmi akadémia magyar hallgatói érdekében. Szövetkezett ellenzéki pártjaink nemzetgyűlési képviselői interpelláció­val fordultak az iskolaügyi miniszter­hez a munkácsi kereskedelmi akadé­mia magyar hallgatóinak azon kérel­me érdekében, hogy a miniszter a ne­vezett kereskedelmi akadémián enge­délyezze a különböző vizsgák letételét magyar nyelven latinból, filozófiából és trigonometriából, hogy ilymódon a kereskedelmi akadémiát végzett nö­vendékek számára lehető legyen az egyetemre való beiratkozás. Ebben az ügyben az érdekelt kereskedelmi aka­démiai magyar hallgatók szülei me­morandumot terjesztettek az iskola­ügyi minisztériumhoz, azonban min­den igyekezetük és utánjárásuk hiába­valónak bizonyult. Végül is egyesült ellenzéki pártja­ink képviselői interpellációjára ren­delkezett az iskolaügyi minisztérium, amely válaszában utal arra, hogy ha a szóban forgó vizsgálatot magyar nyelven óhajtanák a hallgatók letenni, akkor azt a körülményt a vizsgálatra való jelentkezésnél kellene felemlíte­niük, hogy a munkácsi állami keres­kedelmi akadémiánál működő illeté­kes vizsgáztató bizottság összeállításá­nál a kellő intézkedés meglehető le­gyen. dern német-római császárságot és lermészetesen a császár az egykori szobafestősegéd, amint magát sze­rényen kifejezte, a világháború »ismeretlen« katonája lenne. A népszavazás erre a sülellenségre is feleli, mert a világtörténelem pro­dukált polgár-királyokat, de prole­tár-császárt még aligha. Mi úgy gondoljuk, hogy a nénid népszavazás eredménye a mai ne­mei kormány szempontjából ki­elégítő, Hitler helyzete megszilár­dult, de természetesen ez csak ab­ban az esetben lehet eredményes, ha Hiller kifelé is meg tudja szi­lárdítani helyzetét. Idáig még na­gyon nagy út van hátra. Ami Mus­solininak sikerült, akinek csak a világszerte gyengülő marxizmus az ellensége, alapjában véve pedig po­litikájával népszerűvé ludta magát lenni Európában, az Hitlerre néz­ve ezidőszerinl szinte megoldliat­­lan feladat, mert a külföldet is érintő politikája annyi sérelmi anyagot hordott össze, hogy an­nak likvidálása nagyon sokáig (art. A tény, amit a népszavazásból le kell mindenkinek vonnia, az, hogy a Führer politikai életét meghósz­­szabbílotta a német nép. A válasz alapján remény van arra, hogy a munkácsi állami kereskedelmi akadémia magyar tagozatának növen­dékei a jövőben a kérdéses külön­bözeti vizsgát magyar nyelven lehe­tik le. Sem Anschluss, sem Habsburgok. Benes dr. külügyminiszter nyilat­kozott a Petit Journal munkatársának az európai háború problémájáról. A külügyminiszter nyilatkozatában meg­állapítja, hogy az európai béke condi­tio sine qua non-ja a középeurópai államok integritása. Benes egyik ré­gebbi nyilatkozatára hivatkozott, amely szerint a háború mellett 50 százalék és a háború ellen 50 százalék szól. Véleménye szerint a helyzet máig né­mileg megjavult. A legtöbb aktuális kérdést, így a lefegyverzés, a Saar­­vidék, Danzig, a csatlakozás, a Habs­burgok és Középeurópa kérdéseit, va­lamint a távol Kelet problémáit bé­késen kell megoldani. Vannak ugyan kérdések, amelyek azonnal konpliká­­ciókal okoznának s ezekhez tartozik a Habsburgok középeurópai restaurá­lása is. E problémákról ugyan sokat beszélnek ma, de senki sem meré­szeli akuttá változtatni azokat. Benes szerint nevetséges arról beszélgetni, hogy Csehszlovákia szívesebben látná inkább a csatlakozást, mint a Habs­­burg-restaurációt. A csehszlovák po­litika iránya világos: sem Anschluss, sem Habsburgok. A legfontosabb az, hogy a nemzetközi politika nyíltan cselekedjék, mert a fait accomplit könnyen jelentheti a háborús vesze­delmet. A politikusok kötelessége, hogy leleplezzék azokat, akik a tűzzel ját­szanak. Csehszlovákia tipusa azoknak az államoknak, amelyek nem akar­nak háborút, mert híve a nemzetközi demokratikus politikának. A háború kikerülése a felelős államférfiak aka­ratától függ. A mai ifjúságban nincsen háborús lelkesedés. A politikusok kö­telessége, hogy megvédjék az ifjúságot a háborús agitációtól. Félreértések a kegyelmi és pertörlési rendelet körül. A köztársasági elnök negyedik meg­választása alkalmából június 16-án ki­adott kegyelmi és pertörlési rendelet, alapján az érdekeltek valósággal el­árasztónak kérvényeikkel a kerületi bíróságokat és áll am ügyészségeket. A beadott kérvények legnagyobb részére azonban egyáltalában nem vonatko­zik a kegyelmi rendelek Nemcsak a köztársaság védelméről szóló törvény­be ütköző vétségek elkövetői, hanem közönséges bűncselekmények elköve­tői is kérnek kegyelmet, ami nyilván a kegyelmi rendelet félreértéséből ered. A munkával amúgy is 1 über­holt bíróságoknak sok fölösleges mun­kát ad a kérelmek negatív megvála­­szolása, mert az elutasító válaszokat is indokolni kell. Ebben az esetben azon­ban a kiadott kegyelmi rendelet nem egészen világos megszövegezése az oka a félreértéseknek. Nevelés és együttműködés a béke útja — Benes dr. szerint. A Párizsban megjelenő Petit Pá­risién e. lap közli Benes Ede dr. cseh­szlovák külügyminiszternek Bernstein amerikai újságírónak adott nyilatko­zatát a békéről, illetve a külügymi­niszter állal elgondolt békepolitikáról. E nyilatkozatban Benes dr. meg­állapítja, hogy a béke fenntartásá­hoz mindenekelőtt erkölcsi nevelés és az összes államok által az önként és szabadon a béke fenntartására megsza­­vezett együttes munka szükséges. Az első módszer sokáigtartó fáradságos munkát követel, a második módszer főként a nemzetközi szerződésekből folyó kötelezettségek egész sorának megtartását föltételezi, továbbá azt a kötelezettséget, hogy minden konflik­tus békés eszközökkel oldandó meg és az állam minden béketörővei szem­ben megvédelmezendő. Benes dr. né­zete szerint mindakét methódus meg­valósításánál a népszövetségi paktum­ban lefektetett alapelveket kell fel­használni. A külügyminiszter nyilatkozatát több felelősségteljes államférfiú nyilatkoza­tával együtt a Bernstein hírlapíró ál­tal szerkesztett »Könyv a háborúról és a békéről« c. könyvben fogják kö­zölni. POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom