Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-05 / 36. szám

42. oldal.

»KOMÁROMI LAPOKt

1934. májas 5.

Uirnumkiíl s tegyünk politikai előkészületeket s majd esak akkor kezdjünk hozzá az autonómia keresztülviteléhez, ha a helyzet erre megérik.

Ezen előkészületek haladásáról, valamint Podkarpatszka Rusz általános fejlődéséről Csehszlovákia a Népszövetséggel való megegyezés szerint időről-időre értesítéseket küld Genf be s a Népszövetség sohasem emelt eljárásunk ellen kifogást, ellenkezően elismerését fejezte ki.

— Az előkészítő munkák befejezésükhöz közelednek, úgy hogy most már belátható időn helül hozzá lehel kezdeni az aulonómia megvalósításához. Ugv véli a külügyminiszter, hogy az autonómia folytatólagos keresztülvitelének pillanata elérkezett és a helyzet érni kezd. Az illetékes miniszteri bizottság már foglalkozik a konkrét előkészületekkel.

A szlovák szociáldemokraták nemzeti irányú orientálódása.

Derer Iván dr. igazságügyminiszter cikkel írt a Robolnické Novinv c. lap május 1-i számába, amely ez alkalommal ülte. fennállásának harmincadik évfordulóját. Dérer cikkében többek között a következőket írta:

A mi intcrnacionálénk mindig Prága volt és lesz. Elsők voltunk Szlovenszkón, akik az 1918-as liptószentmiklósi májusi rezolucióban proklamáltuk a csehszlovák egységet és a szlovák szociáldemokraták az elsők közölt voltak, akik resztvettek a turócszcnlmártom deklarációban, a szlovák nemzeti tanács és a nemzeti választmány munkájában. A szlovenszkói szociáldemokrácia csehszlovák állami és nemzeti vonala keletkezése óta egyenes vonalú, következetes és megalkuvást nem ismerő volt. S eb]>en a megalkuvást nem ismerő magatartásában a mai marxista én inlernacionális pártunk határozottabb volt, mint sok más párt, amelyet nemzeti pártnak tartanak. Ez a mi politikánk jól összeegyeztethet© a nemzetköziséggel, amely csak abban az esetben leltei reális és hatályos, ha

államunk és nemzetünk szilárdan biztosítva lesz. Állami és nemzeti megszilárdulásunk nélkül az inlcrnueionálé esak fantom és teória.

Hivatkozással azokra á támadásokra. amelyek a pártot a szlovák néppárt és a szlovák nemzeti párt részéről érték, annak a véleményének ad kifejezési, iiogy e pártok a csehszlovák szociáldemokráciái főleg azért nem szerelik, mert ez a párt a legalkumentesebb védelmezője a csehszlovák állami és nemzeti eszmének«.

Bár ellenfeleink -— írja tovább Dérer — internacionalizmust vetnek a szemünkre, mégis tény, hogy soha nem függöltünk idegen befolyásiól. Budapesttől eszmeileg már akkor elszakadtunk, amikor a szlovák szociáldemokrácia megszületett. A szlovenszkói szociáldemokrácia 30 esztendeje három évtizedes harcot jeleni a csehszlovák kultúráért és szabadságért.

Dérer Iván dr.-nak fejtegelései nagy feltűnési kelteitek, meri ezen állásfoglalása lényeges változást jelent, amely az internacionalizmus megtagadására és a nemzeti irányú átorienlálódásra vezet.

Hatszázkilencvenezer a munkanélküliek száma.

A hatósági munkaközvelítő hivatalok által nyilvántartott munkanélküliek létszáma a statisztikai adatok szerint április hóban ismét csökkent és pedig a március hónapi kimutatáshoz viszonyítva olyan arányban, hogy Csehországban 19.5, Morvaországban 12, Szlovenszkóban 12 százalékkal. 1933-ban ugyanezen időszakban a csökkenés 72 ezer főt tett ki. ami cS.2 százalék enyhülést jelenlett. czidén a csökkenés 94 ezer főre rúg, ami 12 15 százalékos javulásnak felel meg. Április végén a nyilvántartott munkanélküliek száma 890 ezer személyt lett ki, ezzel szemben március hó végén még 785 ezer munkanélküli volt. A munkanélküliek produktiv foglalkoztatására a napokban 10 millió koronái fog folyósítani a kormány. A Právo Lidu közlése szerint 300 milliót fordítanak az iitbálőzal javítására és kiépítésére, amellyel százezer munkás fog kéréseihez jutni.

A XV. század elején hon lakozik ki középkori formáiból a magyar élet. Abból a misztikus homályból, amelyben a középkor embere a maga rajongó Iliiével, gvermekies elfogultságával és babonáival elvesztette nemcsak a világban való eligazodási képességéi, hanem a sajálmaga szubjektív öntudatát is, hirtelen felbukkannak a nagy egyéniségek, akik mint az olasz humanisták mondták, - maguktól mindent tudnak, mindent elérnek, mindenen diadalmaskodnak, csak akarniok kell. A renaissance embere pedig tud akarni. Ha eddig az. egyén beleolvadt a fajba. népbe, pártba, egyházba, testületbe, vagy családba, a feudalizmus hierarchiájába, most minden ütménél nélkül kilépi magát az anyagi és erkölcsi élet összes kötelékeiből és konok egocenlrizmussal maga alá gyűr minden kollektiv intézményt. A zsoldos katona eszményképe a condotlicre s nem nyugszik addig, ameddig kardjával vagyont, hatalmat, díszt, halhatatlanságot nem verekszik ki magának; a condottierc pedig fejedelemségre, koronára és kényuralomra törekszik és leigázza polgártársait, vezértársait, szövetségeseit és ellenfeleit. A Sforza-ncmzetség, a Borgiák, a Monlefeltrók és Gonzagák, az Esték így jutottak trónra, vagy teremlettek maguknak királyságok A Mediciek szorgalmas és ügyes kereskedőemberek voltak s megalapították a családot, amelyből kényurak, fejedelmek és pápák származtak. A Yiscontiaknál — mint Burckhardt írja — félreismerhetetlen családi hasonlatosság mutatkozik a legborzasztóbb római hnperátorokkal. Bernabo pápának jelenti ki magát, elkobozza a papság birtokait és a papokat börtönbe veti. Öccse, Giangaleazzo, fellázad ellene, megfosztja hatalmától, átveszi a kényuralmai. Miután rombolt, építeni kezd, mégpedig a legnagyobb római Cézárok modorában. A folyókat gálákkal elrekeszti, más mederbe tereli, megalapítja a legbámulatosabb kolostort, a Certosát Pávia mellett és a milánói székesegyházat, amely nagyságra és pompára a kereszténység összes templomait felülmúlja.

Ez a renaissance-levegő árad be a XV. század elején Magyarországba s ebben a levegőben tud kivirágzóm a Hunyadi-család, amely Jánosban, a

173

Fűzők

mérték ufán is,

haskötők

orvosi rendeletre,

melltartók,

női kombiné és hálóingek, kezíyű, harisnya nagy raktára.

Mélyen leszállított árak!

Pollák Juliska

Utódánál

Komárno, Nádor-ucca 17.

Keztyük és fűzők

tisztítása és javítása.

hadvezérben és kormányzóban néhány évtized alatt magyar embernél soha nem látott magasságot ér el. Eiatal korában még egyszerű erdélyi katona; tudományos műveltsége íogvatékos, latinul nem tud, írni is bizonyára csak a nevét tudja. Zsigmond király az alsó Dunánál harcol a török ellen; vele van a királyi udvar egyik, katonája: Hunyadi János is, aki ez alkalommal ismerkedik meg Szilágyi Lászlóval és egyik leányál feleségül veszi. Ili kezdődik el karrierje. Szilágyi Erzsébetnek nagy hozománya van, apja és rokonsága hatalmas emberek, s az ifjú vitéz, aki a családba került, homlokán hordja a hivatás és a nagyság jelét.

Hunyadi János maga egyesítette egyéniségében a középkori lovag eszményi tulajdonságait a renaissanceember csodálatos energiájával ésrellenthetetlen hősiességével. Temérdek vagyon ura lett. Amikor meghalt, hercegi cím ékesítette, egész Európa áhítattal ejtette ki a nevét és az országi egyik legnagyobb, leggazdagabb és leghatalmasabb főura volt. Ilyen szülőknek csak lángeszű és zabolátlan egyéniségű gyermekük lehetett. Nem csoda, hogy amikor a gyermek Mátyási Bécsbcn börtönőrei magyarok királyának csúfolták, ezek a szavak törnek ki haragtól reszkető ajkain: Várjatok, leszek még majd a ti királyotok is.

Hogy mi lelt abból a kis bécsi fogolyból rövid néhány esztendő múlva, azt csakhamar ámulva látta a

így kezdődik a reggel.

Irta Dcbreezeny Miklós.

I.

itt ülök a ház küszöbén a reggeli napfényben és végiggondolom ezeket.

A nap bebuvik az ingem alá és meleg aranynyal önti el testemet. A méhek részegen döngenek az erősszagú reggeli sugarakban és boldog örömük, mint valami színes pántlika kavarog a levegőben.

Reggel hat óra már. nemsokára megszólalnak a harangok.

A tengeren túl. ahol barnabőrű kisfiúk hevernek a banánfák alatt, megindul egy egészen apró kis szellő. Holnap reggelre talán ideér és elbeszéli távoli testvérei boldog életéi.

Elnézek a bokrok közöt', túl a városon, országokon. ki egészén a tengerekre, ahonnan a jövő közeledik óriási lépéseivel.

Mi történik még velem, mi történik azokkal, akiket szeretek?

Lassan, ünnepélyesen megszólalnak a harangok és most tisztán érzem a kisült kenyér meleg illatát.

Lehajtom az én korán őszült fiatal fejem.

Csendesen énekelek.

II.

A vállalkozó, nagyon kegyes ember, barátságosan elbeszélget a város egyszerű népével és búcsúzásná] még kezet is szorít mindenkivel. Nemrégiben az ácsmestert állította meg a városháza előtt és pedig fényes délben, az alpolgármester, meg a főszámvevő úr is látta. Hosszasan beszélgetett a mi ácsunkkal és fehér, keletien tésztához hasonló kezével egészen beborította az ács durva tenyerét. Az ács cl újságolta délután a pékboltban, ahol azután én is meghallottam, hogy a városi bérházak építkezéséről beszéltek. A vállalkozó — az ács elbeszélése szerint — legszívesebb hangján biztosította őt, már mint az ácsot nagyrabecsüléséről, sőt mondhatni barátságáról,

már amennyire ez kettőjük közt megengedhető és csak úgy mellékesen megemlítette, hogy a közerdőből kitermelt fát nem használhatják fel célszerűen az építkezéseknél. Ezt teljes bizonyossággal mondhatja, mert őneki magának is van erdeje. Az ács ezt a körülményt ne feledje el, ha elkövetkezik a versenytárgyalás.

Lehet azonban, hogy ez az egész valótlanság és hasonlít az ács többi meséjéhez. Mindenki tudja, hogy a mi ácsunk nem mindig mond igazat és a vörös madarak sokszor felkiáltanak torkában. amikor kiváló és általánosan tisztelt személyekről beszélgetünk.

Igaz, az emberek össze-össze néznek, amikora vállalkozó felesége végigkocsikázik a városon, ki egészen a határba, ahol most a. mérnökök dolgoznak. Egyszer meg is történt, hogy egy idegen fiatal legény, aki hallott valamit az ácsmester fecsegéséből, amikor a fényes úri fogat a templom melleit befordult, kiáltott az útra, egészen szembe a lovakkal.

Véres a kocsi kereke -- kiáltotta, úgy, hogy sokan meghallották.

A vállalkozó felesége akkor — úgy mondják, elsápadt és kiadta a parancsot, hogy forduljanak vissza. Valamivel később elhanyatlott a feje és teste lassan lecsúszott az ülésen.

III.

A vállalkozó feleségének kék a szeme és ártatlanul tisztán csillog, akár az első szerelem, vagy az önzetlen jótett. Talán ezért történt mindaz, ami bekövetkezett, hogy a vakmerő fiatal legényt mindenki magára hagyta. Ez a legény, aki tudja Isten milyen szándékkal jött a mi városunkba. bizony észrevehette, hogy egészen egyedülmaradt. Először kissé meglepődött ezen a fordulaton, azután hátatfordított a megdöbbent sokaságnak és vidáman fütvörészve továbbállolt.

Még aznap este nekikészült mindennek.

Összerakta a szerszámait és olajjal átitatott durva vászonba varrta, 'hogy meg ne rozsdásodjanak. Összehajtogatta munkaruháját és úgy rakta

el a ládájába. Aztán kiült a többiekkel az udvarra és jóízűen megvacsorázott. Egészen úgy viselkedett. mintha nem is ő indulna el most éjszakának idején, hogy egy várossal, vagy egy országgal tovább újra megálljon és ismét valami munkához lásson.

A házigazdájának azt mondta, hogy úgysem maradt volna itt, mert ahol ő letelepedik, aszszonvt is keres magának. Ebben a városban pedig könnyen lehetséges, hogy az asszonyok nyomorékot szülnek.

fiz csak olyan levegőbe való beszéd volt és senki sem értette, hogy mit akar a legény.

Vacsora után felkelt, eléggé szívesen elbúcsúzott a háziaktól és bement a ládájáért.

Az emberek még cgyidcig beszéltek róla, egyik-másik jól emlékezett titokzatos, merész arcára cs arra a helyre, ahol elébe állott a vállalkozó kocsijának. Azután ezek az emlékek is elhalványodtak. Mind ritkábban került ez a legény szóba és lassan-lassan mindenki elfelejtette. , i \

IV.

Az ács persze egész télen nem keresett semmi!: járt-kelt az uccukon, a délelőttiéi elcsatangolta. délben azután, különösen, amíg szebb idők jártak, feltűnt a piactéren: átsétált a bódék közöli. lomposan kerülgette az embereket és átérve a túlsó oldalra, megállóit a városháza kapujában. Később hazament, de alig ette meg sovány ebédjét, megint az uccura indult; csak úgy célnélkül ődöngölt a hideg délutáni szélben, sapkáját a fülére húzta és nagy vörös kezét a zsebébe mélyesztve. kiment a temetőbe. A temetőőr régi jó ismerőse volt, ott elüldögélt csendesen, de egész idő alatt nem ejtett ki három értelmes szónál többet; hamarosan ott is hagyta a kísérletek öreg barátját és visszaindult a keményrejagyoll úton. Megfordult a boltban, kikérdezte a parasztokat, hogy akad-e munka a tanván. dörmögve hallgatta a bepálinkázott és elérzékenyült atyafiak sopánkodását, megvárta, amíg a vastag emberek felcihelődnek és bundáikat vál-