Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-05-05 / 36. szám
Lapunk maiszáma a, jövő heti telj es Eádié-mnsort tartalmazza Ötvenötödik évfolyam. 30. szára. Szombat, 1034. májusi 5. ROW LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékbeis: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 KC, félévre 40 Kf. nesyedévre 20 Ke. — Külföldön (20 Kő. Egyesszátu ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős ifőszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főműnkatársál« ALAP® GYULA dr. és FCLŐP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Ausztria új alkotmánya Komárom, május 4. Ausztria május elseje óta új alkotmány formára téri át, mely elvei! a parlamentet és a nemzeti tanács kimondta feloszlását. Nem lehel meglepő Ausztriának ez a lépése, mely egyrészt biztosíték akar lenni Németországgal szemben és a nemzeti önállóság megóvása, másrészt a közelmúlt eseményei alapján az eddigi alkotmány felszámolása, amely módol nyújtóit az államellenes üzelmekre és megérlelte az államellenes zendülés eseményeit. Érdekes, hogy a közel hetvenéves osztrák alkotmány szövege most is változatlanul kerül bele az állam alkotmányai körülíró rendelkezések sorába, az az alkotmány, melyet 1867-ben a magyar politikusok, Deák Ferenc és az Idősebb Andrássy Gyula követelése folytán fogalmaztak meg, akik mással, mint az alkotmányos Ausztriával nem voltak hajlandók megkötni a kiegyezést. Tehát a régi államférfiak bölcsességének ez az alkotmány is elégtétel! szolgáltat. .Alagút az osztrák parlamentárizmust, ahol a keresztény és nemzeti pártok képviselői egy vagy kél szavazaltal múlták felül a nemzetközi szociáldemokraták számát, valóban nem lehel sajnálni. A kompi omiszsziim nem törvényhozás és a kiegyezések a pártok között nem jelenthetik a parlamenlárizmtis elvét. Már pedig Ausztria ezen az utón bukdácsolt előre és csupán zseniális kormánvíérfiainak sikerült az egyensúlyt sokszor nagy egyéni áldozatok árán is biztosítani. Az utóbbi években mór nyilvánvalóvá let!, hogy Ausztria nem lesz képes a régi nyomokon tovább haladni. A nemzetközi izgatás elérte tetőzését és az állam kereteinek szétfeszítése volt már a végső cél. A másik oldalon pedig a nagy német mozgalom adta a nyugtalanságok, zavargások sorozatúi, lehál az osztrák kormánynak döntenie kellelt a saját helyzete és Auszlria jövője felől. A nemzetköziség államromboló ereje talán sehol sem nyilvánult meg olyan mértékben, mint éppen a kis Ausztriában. A kövelkezmények megmutatták, hogy a szociáldemokrácia felkészült az »oszlályharcra«, Bécs szocialistái az osztályharcot gépfegyverekkel és kézigránátokkal rendezték be és nem elégedtek meg a szóbeli demonstrációval, szóval állam lellek az államban. Ebben az időben csak egy kérdés volt időszerű Auszlria sorsa felől: meg tud-e maradni ez az állam, amelyet a leghatalmasabb ellenség: saját polgárai akarlak szétfeszíteni, magát a nemzeti intézményeket szétrombolni és az államot nemzetközivé tenni. Bécs maga erre rendezkedett be hosszú esztendők óla, egyúttal elrettentő példát nyújtva arra, hogyan nem szabad egy várost, sőt egy világvárost kormányozni. A mostani kancellár és a hazafias, nemzeti érzésű lakosság győzelmei araiolt a forradalmon és ennek az eredménye a mostani új alkotmány. Auszlria ezentúl szövetségi állam lesz, miként Svájc, a szövetségeket pedig az egyes országok alkotják, melyek teljes autonómiát élveznek. A szövetség végzi a törvényhozási leendőket az országok tanácsában, az államtanácsban, a kulturális és gazdasági tanácsokban. A szövetség elnöke lép helyébe a mostani köztársasági elnöknek, aki a végrehajtó hatalmat a szövetségi kormány utján gyakorolja. E mellett az országok külön törvényhozással rendelkeznek. így rendezik be a közigazgatást és főleg a fővárosét, Becsét, hogy az többé ne a párléletnek erjesztő telepe legyen. Németországgal szemben ez az POLITIKAI SZEMLE Komárom, május 1. A kormány legközelebbi munkaprogramja. A kormány németnyelvű félhivatalosa írja, hogy a májusi munkaprogram nagyrészt már konkrét alakot öltött. A rendelkezések főkép a mezőgazdaság és a szociálpolitikának körébe esik. A programban benne foglaltatik a tejgazdaság rendezése, a termés biztosítása, a mezőgazdasági adósságok kérdése, az önkormányzati szervek pénzügyeinek szanálása, az ötnapos munkahét, az iskolátvégzettek munkanélküliségének csökkentése, a szociális biztosítás novellája, az állami szállításokról szóló előírások rendezése és az építkezési visszakövetelési jog rendezése. E kérdések közül a szociális biztosítás novellájában elfogadhatóbbakká akarják tenni a mezőgazdasági terheket. A mezőgazdasági munkások után fizetett járulékokat 30—10 százalékkal akarják csökkenteni. Az önkormányzati szervek pénzügyeinek szanálását illetően az országos hiteladó helyeket akarják újra rendezni és a kibocsálási tevékenységet Prágában akarják központosítani. A tanult if júság munkanélküliségének csökkentését az állami szolgálatba lépőknél akarják végrehajtani. A termés biztosításának kérdésével a földmivelésügyi minisztérium foglalkozik. új alkotmány haladást mutat, mert berendezésében megvannak a demokráciának alapfeltételei, amelyek a mai német államberendezésből jórészben hiányoznak. De egyébként is erős védelmet nyújt az új alkotmány a hatalmas szomszéd ellen, mivel az alkotmány módot nyújt a gazdasági és kulturális érdekképviseleteknek, hogy ügyeiket autonóm módon intézzék el. Ebből a szempontból tehát megnyuglató az új alkotmány. Az új kormány egyébként sokkal erősebb lesz, mint az eddigi, mert okulva a múllak tapasztalatain, biztonsági minisztériumot is szerveznek, amely vigyázni fog arra, hogy bűnös kezek a hamu alatt izzó parázsból Európa kellős közepén tűzvészt ne csináljanak. Az a gazdasági szerződés, mely Bőmában létesült Olaszország égisze alatt a két dunai állammal, most korlálhmabbul érvényesülhet, mert az új osztrák alkotmány bizonyos mértékben az olasz alkotmányhoz hasonlít anélkül azonban, hogy azt szolgai módon másolni igyekeznék. Kívánatos, hogy a kis osztrák-német nép szebb időket érjen meg új államformájában. Készül a kisiparos törvény. A kisiparos törvény novellájáról az illetékes tényezők behatóan tanácskoznak. Az új törvényjavaslat tizenkilenc fejezetből áll. Az első fejezet a kisipari ágakat szabad iparra, kézműves iparra, kiskereskedelmi iparra és koncesszióhoz kötött iparra osztja. A törvényjavaslat azt a kérdést is szabályozza, hogy milyen előképzettség kell az egyes iparágak gyakorlásához. A csehszlovák—magyar kereskedelmi tárgyalások. Serényen folynak a csehszlovák— magyar kereskedelmi tárgyalások. Friedmann meghatalmazott minisztert rövidesen fölkeresi Nicki magyar meghatalmazott miniszter. A két megbízott az osztrák—csehszlovák kereskedelmi tárgyalásokkal párhuzamosan tanácskozik a csehszlovák— magyar tárgyalások ügyéről. A kérdésről a csehszlovák kormány gazdasági miniszterei is tanácskoztak. E tárgyalásokat folytatják és még e hét vége előtt instrukciókat adnak Friedmann meghatalmazott miniszternek. Budapesti jelentés szerint a magyar gazdasági szakkörök nem nagy bizalommal szemlélik a kereskedelmi tárgyalások előkészületeit. A szakköröknek általában az a benyomásuk, hogy Csehszlovákia a tárgyalások során taktikázik és nem mutat őszinte hajlandóságot a szerződés megkötésére. Évek óta nincs a két állam között rendes kereskedelmi szerződés. A részletkérdésekről is hetekig, sőt hónapokig folytak eddig is tárgyalások és amikor a közönség a befejezést várja, a csehszlovák delegáció mindig »újabb utasításokat kénytelen kérni kormányától«. Ez a tapasztalat a magyar gazdasági körök várakozását ezúttal is erősen befolyásolja. Osusky szerint a határok nem állapít halók meg csupán nemzetiségi szempontok szerint. Osusky csehszlovák párizsi követ az Omlandinárok politikai klubjának közgyűlésén beszédet mondott és a Yecserni Cseszké Szlovo c. lap a beszédből a következő feltűnő megállapításokat rögzíti le: — Rámutatott arra, hogy az államhatárok nem állapíthatók meg csupán nemzetiségi szempontok szerint, hanem egyben gazdasági, közlekedésügyi és államhizlonsági szempontok szerint is. Igv a Csallóköz nélkül kiválnánk szorítva a Dunáról, mely Szlovenszkó tüdeje. Mikor Kossuth a múlt század ötvenes éveiben segítséget keresett a magyar politika céljai számára, bemutatta a volt Magyarország nem-magyar nemzetiségei autonómiájának tervezetét, melyet Telcky dolgozott lei. Szlovenszkónak a trianoni békeszerződés által megállapított határa — Osusky szerint — csaknem mindenütt összeesik a Teleky-féle tervezet által kitüntetett határral. Osusky e nyilatkozatából megállapítható, hogy a határok megvonása az általa föntebb megjelölt szempontok szerint és nem a Wilson-féle elvek szerint történt, amint azt eddig hangoztatták. Fokozatosan valósítják meg Ruszinszkő autonómiáját. Benes Ede dr. külügyminiszter ruszinszkői útjában meglátogatta Ungvári, ahol a városi mozgószinházban hosszabb előadást tartott. Előadásában behatóan foglalkozott Podkarpatszka Rusz autonómiájának kérdésével, amelyre nézve többek között azt mondotta, hogy ha az autonómiát azonnal keresztül vitték volna, az — tekintettel a magyar és zsidó kisebbségekre, melyek a régi rezsim alatt politikailag és gazdaságilag jobban fel voltak készülve, — utat nyitott volna egy nem demokratikus kormányzatnak. A kisebbség felülkerekedett volna. A kormány ezért kötelességének tartotta, hogy hosszú, évekig tartó előkészületet legyen politikai, gazdasági és művelődési szempontból s megteremtette az autonóm népkormány za l al apfelté t eleit. A Népszövetség Tanácsának jogában áll ellenőrizni a csehszlovák kormányt, hogy milyen mértékben teljesíti vállalt kötelezettségét. A tanács egyetért azzal — úgymond, — hogy először néhány évig folytassunk kid-
