Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-04-14 / 30. szám
2. oldal $KOMÁROMI LAPOK« 1934. április 14. Komárom, a szerencsés város! Egymásután jelentkeznek az egyes uccabeliek, hogy az uccajavitási költségekhez hozzájárulnak. — A Szénatér után most az Uj-ucca jelentkezett. mányi választásoknál és pedig olyformán. hogy mindkét helyen vagy a 21-ik, vagy a 2b-ik életév lesz az aktív választójog korhatára. A jelöltliszlák sorsolásában annyi változtatást eszközölnének, bogy a pártok képviselői számot húznának, nem pedig a párt nevét tartalmazó papírjegyek kihúzási sorrendje szabná meg a lisztaszámot. A választók névjegyzékének öszszeállításál és revideálását túl gyakorinak tartják és e tekintetben is módosítanák az eddigi rendszeri. Saját tudósítónktól. A komáromi törvényszéknek elvitelét Érsekújvárra állandó témánkká kell tennünk, mert Komáromnak száz és száz érdeke fűződik ahhoz, hogy a törvényszék minél későbben kerüljön el innét. Azok a vidéki felek, akiknek a komáromi törvényszéken, kerületi bíróságon. ügyészségen, vizsgáló bíróságon dolguk van, azok legnagyobbrészt ilt Komáromban végzik el bevásárlásaikat, itt dolgoztatnak az iparosoknál. nem is beszélve arról, hogy az illetők százai itt étkeznek és itt szórakoznak. így aztán csak érthető, hogy a komáromi kereskedő és iparosvilág, a vendéglői ipái- nagyon sokat köszönhet annak, hogy itt Komáromban törvényszék van. Az idegen és pénzforgalom mellett a törvényszéki, bírósági, ügyészségi tisztviselők százai élnek itt családjaikkal együtt. A törvényszék sok ügyvédet egyenesen ideköt. Ezeknek lakás, élelem. ruha és szórakozás kell. Ezek is emelik a kereskedők, iparosok forgalmát. Ha bekövetkezik az a szomorú idő. hogy a törvényszéket elviszik innét Érsekújvárra, keservesen fogjuk azt megérezni mindnyájan. így aztán érthető, hogy ez a téma általános érdekű nálunk. Törvényszékünk elvitelének kérdését újabban felszínre juttatta egy sajnálatos körülmény. Az érsekujvári járásbíróság elhelyezése ugyanis olyan szégyenletes módon van megoldva, a helyiség annyira kihívja maga ellen a kritikát, hogy a magyar, a szlovák és a eseti sajtóban egyformán fölháborodva tárgyalják ezt a kérdést és általános lett a vélemény, hogy ezt a kérdést meg kell oldani. No már most azt mondták, hogy az érsekujvári járásbíróságnak méltó elhelyezése csak akkor lesz igazán, ha megépül az érsekujvári igazságügyi palota és akkor odakerül nemcsak az ottani járásbíróság. hanem a Komáromból odahelyezendő törvényszék is, amelyet a Nem novellálják a fizetési törvényt. Az állami alkalmazottak szervezetei ülést tartottak, am elyen részt vett Trapl dr. pénzügyminiszter is. Az ülésen felszólalt a pénzügyminiszter is, aki megcáfolta azokat a híreszteléseket, hogy a kormány a fizetési törvényt novelláim akarja, hogy az állami alkalmazottak néhány kategóriájának depragmatizálását terveznék és hogy a férjes asszonyokat elbocsátanák az állami szolgálatból. Ilyen ter-Komárom, április 13. csehszlovák törvényhozás már 1923- ban elrendelt. A dologban legutóbb az törtéül, hogy az érsekujvári ügyvédek ennek a kérdésnek gyors megoldása érdekében erélyes akcióba léptek és tömörültek. Kapóra jött az ottani ügyvédeknek az a körülmény, hogy a napokban Érsekújváron járt. dr. Kovalik Alajos kormánytanácsos, a szlovenszkói bíróságok felügyelője és az igazságügyi minisztérium megbízásából a helyszínen tanulmányozta a kérdést. Az érsekujvári ügyvédek fölhasználták az alkalmat és Guth Jenő dr., az érsekujvári ügyvédek doyenje vezetése alatt kiildötlségileg tisztelegtek Kovalik Alajos dr. kormánytanácsos előtt. , Az ügy véd k üldötlség tagjai rámutattak arra, hogy az érsekujvári ügyvédek nem a maguk érdekükből sürgetik a komáromi törvényszék odavitelét és így az érsekujvári törvényszéki palota sürgős fölépítését, hanem egyenesen országos érdekből, miután a törvényben biztosított kerületi bíróságra Érsekújváron célszerűségi, nyelvi, politikai okokból sürgős szükség van. Kovalik Alajos dr. kormánytanácsos válaszában kijelentette, hogy az ottani járásbíróság elhelyezése nem felel meg a mai kor követelményeinek. Ami a kerületi bíróság odavitelét illeti, kijelentette, hogy ebben a kérdésben nemcsak személyesen kívánja informálni az igazságügy minisztert, hanem az ügyvédek jogos panaszait memorandumban fogja földolgozni és az illetékes helyen minden jogos kívánságot a legmelegebben pártolni fog. A minket, komáromiakat annyira érdeklő kérdés jelenleg tehát ilyen stádiumban vau. Saját tudósítónktól. Ma egy hete irtuk meg a szegény szénatériek szerény kérelmét, hogy nem kívánnak egyebet, csak azt, hogy a város szántássá föl a teret és vesse be fűmaggal, hogy igy a futó homokját a térnek lekössék. Ha erre se hajlandó a város, akkor maguk, a tér lakói végeztetnék el a fölszántást és a fűmaggal való bevetést. Ők csak azt kérik, hogy a téren összehalmozott, jórészt kiselejtezett uccakövet vitesse el a város. Úgy látszik, ez az áldozatkészség ragadós és nem hiába van a Szénatér mellett az Uj-ucca, de az ujuccabeliekre is ráragadt a szénatériek áldozatkészsége, mert ők is hajlandók az uccájuk rendezésének a költségéhez hozzájárulni. Uj-ucca! A neve azt mutatja, hogy valamikor uj volt ez az ucca a többi komáromi, régi uccákhoz képest. Ha azonban végig megyünk ezen az uccán és még világos nappal is nagyokat esetiünk, botlunk (hát még éjszaka vagy este !) a gidres, gödrös gyalogjáróján és megnézzük az arra haladó kocsik keserves végigvergődését a gödrökkel és homokbányákkal tarkított úttesten, akkor bizony eszünkbe jut Petőfi Sándor Sári néni versének refrénje, hogy: Sári néni, hej mikor kendet még Sárikámnak, húgomnak nevezték! Bizony az nagyon régen lehetett! És mennyire régen lehetett az a boldog idő, amikor ezt a szerencsétlen uccát megnyitották és elnevezték Uj-uccának! Olyan régen volt, hogy tán igaz se volt.. Most bizony nagyon is ráférne az Ó-ucca elnevezés. Bizony ennek az uccának a gyalogjárója és a kocsiutteste nagyon is rossz karban van, ami annál szembetűnőbb, mert a környékező uccák, a Megyercsi-, a Deák Ferenc-, a Gazdaucca már kifogástalan állapotban van és az ellentét igen feltűnik. A kocsijáró olyan rossz, hogy még száraz időben is a kocsisok fölhajtanak nem egy helyen a gyalogjáróra, Komárom, — április 13. mert az ucca közepén lehetetlenség kocsival haladni. Hogy mivé teszik ezzel a följárással az amúgy se prima gyalogjárót és hogy mennyire örül ennek, az illető háztulajdonos, az elképzelhető. És ha száraz időben is ilyen borzalmas ezen az uccán a kocsi közlekedés, tessék elképzelni, hogy milyen az esős időben. Az ujuccaiak is szerények és az kérik a várostól, hogy a környéken összehalmozódott uccakövet fordítsák az ő uccájuknak a kövezésére. A költségekhez szívesen hozzájárulnak. Az összehalmozott kővel amúgy is jó lesz valamit csinálni, mert az egyre fogy és magáncélokra használódik fel. Lassan, de biztosan és folytonosan hordják ezeket a köveket. Igaz, hogy ez az elhordási mód a legolcsóbb, mert igy nem lesz a városnak fuvarozási költsége, de köve se lesz, hát mégis csak jobb volna azokat az Uj-uccába befektetni. Addig is, amig ez a kérdés eldül, a város a gyalogjárót védje meg a fölhajtó kocsik ellen azáltal, hogy a járdaszélére szegély- és ütköző köveket ásson le. Szerény kérések mindezek és a szegény ujuccaiak remélik, hogy teljesíti ezeket a város, mert már eddig nagyon sokat szenvedtek az ucca porától, szálló homokjától és az ucca sarától. — A csalhatatlan diagnózis. A tanár ur nagy kísérettel a klinika egyik ágyához lépelt s a betegtől megtudta, hogy zenész. Fejcédulájáról pedig leolvasta, hogy delirium tremensben szenved. „Uraim, — szólt kíséretéhez — a fúvós hangszerek kezelése a gégét annyira kiszárítja, hogy többnyire kiadós mennyiségű szeszes italokkal szükséges leöblíteni. Ennek természetes következménye az a betegség, amit magunk előtt látunk. Milyen hangszeren játszott?“ — fordult a beteg felé. — „Hegedűn“ — hangzott a felelet. A „Zsindelyezik a kaszárnya tetejét“ szenzációs szereposztásban adja elő a Legényegyesület 7-edszer, vasárnap este 8 órakor. kiessen megváltani jegyét, mert a darabot most filléres helyárak mellett megnézheti. Helyárak: 7.—, 5.—, 4.—, 3.—, 2— Ke. Jegyek elővételben Derzsnél, mig a pénztárnál előadás napján este 7 órakor. vekkel a kormány, nem foglalkozik. Legújabb helyzetjelentés a komáromi törvényszék elvitele ügyében. Az érsekujvári ügyvédek léptek akcióba a kérdés gyors megoldása érdekében. Éjféli keringő. Irta: Zádor Tamás. A leány karkötő-óráján egy perc hiányzott az éjfélből. A kabaré zsongó nézőterén az utolsó szünetet habzsolta a közönség. Az arcokra kiült a tereiére édeskés vonása és az egymást fürkésző szemek előtt kétségtelen voll, hogy mindenki a színházi lapok kommünikéinek hatása alatt beszélt a műsor közeledő utolsó számáról. Nagyon sokai vártak a színpadi apróságtól. Már a kommünikék beígérték, hogy a közkedvelt konferanszié az utolsó számmal ötletes, őszinte és igaz feleletet fog adni a háború utáni nemzedékek közös nagy kérdése: — Milyen volt a háborúelőtti világ? ... Milyen volt a béke?! A kabaré igazgatósága a kommünikéken keresztül Úszta romantikát, lírát és modern technikát ígéri egyszerre. A nézőtéren a szkeptikusok csak mosolyoglak. Petyhüdt szájukon vonaglott a fanyar kérdés: — Mi lesz ebből? Csak az asszonyszemek voltak lázasak. Csak a leányszemek szegeződtek kérdő tekintettel a színpad bársonyfüggönyére. Színpadon és nézőtéren kialudt a villanyfény. A zsibongást fölváltó mély csendben a konferanszié a függöny elé lépett. — Hölgyeim és uraim!... Ebben a pillanatban a sötétség, mely ránk borul, a jelent szimbolizálja. A csend a mának kérdése, mely a tegnap emlékét hívja és a holnap titkának megfejtését sürgeti. Mind a két kérdésre magam kívánok megfelelni a rövid negyedóra alatt, amíg színpadunkon a kabaréapróság lepereg. Kérem, figyeljenek ... A konferanszié mögött a bársonyfüggöny lassan szétvált. Egyszerű falusi szobát mulatott a színpad. Gerendás mennyezet, csupasz, meszelt falak, egy ágy, egy asztal, néhány szék, ennyi volt az egész berendezés. A háttérben azonban rácsos ablak nézett ki a holdfényes éjszakába. A holdfény nem jutott be a szobába, csak az ablak előtt futó tornác piros virágait világította meg. A szobában az asztal állt a legszembeötlőbb helyen.Az asztalon négylámpásos készülék A színpadon ebben a pillanatban a konferanszié mögött a férfiszereplő felnyitotta a készüléket és az asztal elé ült. A rádió két sárgafényű szeme megvilágította a férfiarcot és a mesék titokzatos világával nézett a közönségre. A nézőtéren megült az intim hangulata Az asszonyok érdekesnek találták a főszereplő sápadt arcát. A leányoknak az ezüstös fekete haj és a szomorú szem tetszett. A konferanszié elvágta a hangulatot: — Bocsánat hölgyeim és uraim ... Bocsánat, hogy a szokás ellenére még mindig itt vagyok. De ne gondolják, nem zavarom a darabot. Ebben a játékban csak én és a rádió fogunk beszélni. A férfi, az igen tisztelt művész úr, aki most a békéből itt maradt, egykor híres, de ma már javakorán túlhaladt konferansziét személyesíti korához illően, mélyen hallgatni fog. Okosan is teszi, mert a függöny szétválása előtt éppen eleget vitatkoztunk. Üres szavakkal arról verekedtünk, hogy igazuk van-e az íróknak, amikor azt állítják, hogy az cmberarcról gyakran le lehet olvasni a titkot. Nézzék meg kérem jól az öreg konferanszié arcát. Ugye kérem a fáradságon, a bágyadtságon kívül most semmit sem mutat?! De kél szemével rávilágít és mindnyájunk leikébe belenéz a négylámpás készülék. Misztikus világ. Amikor így, éppen a hullámhossz szünetében nyitjuk meg. némaságával maga a titokzatos élet. Budapest szünetjele jelentkezett a hullámlioszszon. A fiatal konferanszié bclenézelt a sötét nézőtérbe és mosolygoit: — Hölgyeim és uraim ... Határozottan érzem, most közös az impresszió! Ez a szünetjel olyan, mini a vasúti állomás jelzőharangja. Éppen úgy kong, kalapácsai éppenúgy verik a szignált! És nagyot csalódnék, ha most csak egyedül érezném, titokzatos állomáson vesztegelünk... Valahonnan az ismeretlenből az emlékek titkos vonata dübörög felém... Kérdés, hogy a kocsiajtó, a múlt közülünk kinek fog felpattanni ... És a következő percben kinek a szíve dobban meg?! — Halló!... Rádió Budapest!... Tizenkét óra tíz perc, öt perc múlva a békevilág legjobb dizőzének, Marga Melcernek hangversenyét közvetítjük, A bemondó hangja elvágódik. Újra csak a szünetjel hangzik. A készülék sárga szemei azonban most már vonagló férfiarcot világítanak meg. A nézőtér közönsége észreveszi a férfiszemben feltörő csodálkozást és meglátja a régi tűz fellángolását. Egyet-
