Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-04-11 / 29. szám

Ötvenötödik évfolyam. 29. szám. Szerda, 193-4. április ti. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LA» Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 8* Ké, félévre 40 Ké. negyed­évre 2« Ké. — Külföldön 12» Ké. Egyesszám ára f borona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő; GAAL' GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF, dr. Eőmunkatársak« ALARY- GYULA dr. és FCLÖR ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nódor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Gazdák tehermentesítése Komárom, április 10. Már ilodzsa földmivclésügyi mi­niszter zsolnai beszéde óta sokai beszélnek és híreket hallunk a gaz­dák tehermentesítéséről. A vérmes reménység első hírnek azt röppen­tette fel az agrároldalon, hogy a gazda-adósságokat egyszerűen el­törlik. Ezek persze nem számollak azzal, hogy harminckét milliárdot. amely a földel terheli, egyszerű­en eltörölni mégsem lehetséges, hi­szen ez a lobbi foglalkozási ágaza­tokat lenné tönkre, legelső sorban a pénzintézeteket és azok mobilitá­sát. Ez tehát olyan gyenge kortes­­fogásnál másnak nem minősíthető. A kormány, helyesebben a földmi­velésügyi minisztérium foglalkozik is a gazda-adósságokkal és néni régen tette közhírré, hogy még azon az alapon is, ahogyan ezek­nek az adósságoknak a konverzió­ját előkészíteni szerelték volna, ez lehetetlen, meri az állam pénzügyi viszonyai ilyen megterhelést el nem bírnak. Most tehát más alapon folyik a kísérletezés. Ez az alap nem le­hel más, mint a földtehermentesí­­tésnek egyik módja, ahol a pénz­intézetek állami garancia mellett az adósságoknak kisebb kamatláb mellett való kihelyezéséi és tör­lesztéséi fennék lehetővé. Az állami garancia a földbirtok megtartását tudná biztosítani és az alacsonyabb kamatláb mellett a gazda jobban bírná tartozásait törleszteni. A ka­mat külömbözetel pedig esetleg az állam vállalná magára. Szembe­szökő ennek a módozatnak is a sok hibája. Vájjon az állam pénz­ügyi helyzete megbír-e olyan ka­matterhekel, amelyek a sok milli­árd feher mellett az államot ter­helnék! Mert nem megy olyan könnyen a dolog, hogy a pénzinté­zetekéi egyoldalúan lehetne arra kötelezni, hogy alacsony kamatláb mellett adjanak kölcsön, hiszen ez a betevők bizalmának megrendülé­sét idézné elő, ami pedig nem le­het kívánatos. Az sem lehetséges, hogy az adós­ságok kamathátralékait leírassa az állam, hiszen ez is egyoldalú meg­terhelését jelentené a pénzintéze­teknek. Más kiút nincsen, mint földlehermcntesílési alapot létesí­teni és ezzel az alappal a gazda­­lerhckct konvertálni, amely adós­ságok a földel terhelnék meg. Kél­­ségtelenül a legfontosabb törvény­hozási akciók sorába tartozik ez a konverzió, mely egyformán igény­­beveszi az állam erejét és a gaz­da teherbíró képességét, de egye­düli nagy előnye az, hogy a tar­tozásokat hosszú időre állandósít­ja és olcsóbb kamatláb mellett va­ló törlesztését biztosítja. A mi meggyőződésünk ebben a kérdésben az, hogy az adótörvé­nyek, amelyeket az 1927. évi tör­vényhozás minden kísérlet és min­den tapasztalat nélkül alkotott meg, egyedül Engiis erkölcsi te­kintélyére és hitelére támaszkodva, feltétlen revízióra szorulnak, mert a gazdák romlásál kizárólag a köz­terhek emelkedése és a rossz érté­kesítési lehetőségek idézték elő. Az adózás mai rendszere a gazdára elviselhetlen terheket ró. A jöve­delemadó mellet! a póllékolható földadó és a forgalmi adó nehezed­nek rá, amely a mai viszonyok közt olyan magas, hogy a gazda képtelen megfelelni a pénzintéze­teknél felvett adósságai törleszté­sének, sőt ma már kamatai fize­tésének sem. A föld dobra nem kerülhet, lii-Komárom. április 10. A napokban megállapítják az el­nökválasztás időpontját Ezen a héten összeül a nemzetgyű­lés két házának elnökségéből s a kor­mány egyes tagjaiból álló ama bi­zottság, amely az elnökválasztás ide­jét és helyéi fogja véglegesen meg­állapítani A bizottság ezen az ülésen végleg határozni fog mindama kérdé­sekben. amelyek az elnökválasztó üléssel kapcsolatban vannak. Mérték­adó helyeken még mindig vannak hívei annak a gondolatnak, hogy a köztár­sasági elnökválasztást a hradzsini Ulászló-teremhen tartsák meg. E terv ellen azonban újabban közbiztonsági kifogások merültek fel, amennyiben építkezési szakértők véleménye szerint a régi épületben lévő terem esetleg nem bírna el akkora megterhelést, amilyennel az elnökválasztáskor a kö­zönség részéről is megnyilvánuló nagy érdeklődés járna. Minden valószínű­ség szerint az elnökválasztás helye ez­úttal is a Rudolfinum nagy ülésterme lesz. Az időpontot szerdán állapítják meg. Megkezdik a magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalásokat Buda­pesten. A napokban válik esedékessé azok­nak a tanácskozásoknak megkezdése, amelyek a magyar-csehszlovák ke­reskedelmi tárgyalásokat készítik elő. Friedmann dr. meghatalmazott mi­niszter, rendkívüli követ Prágából. Budapestre utazik és ott érinl kezesbe lép Nicki Alfréd meghatalmazott mi­niszterrel, a budapesti belügyminisz­térium külkereskedelmi oszló lyának főnökével. Nicki meghálálni azol t mi­niszter nem utazott el a Rómában tár­gyalásokat folytató magyar delegáció­val az olasz fővárosba, hanem Buda­pesten maradt, hogy bevárja a cseh­szen ezzel egy társadalmi réteg pusztulása lenne megpecsételve. A földet meg kell tartani mai tulaj­donosainak kezében, ha azt akar­juk, hogy állandó legyen annak értéke és az hullámzásoknak ne legyen kitéve. Ezek mind olyan tények, amelyek nem vitásak. Eh­hez kell szabni a segítő eszközö­ket is. Legelső és legfontosabb esz­köznek tartjuk a már kirótt és be­kebelezett adóterheknek egészben vagy részben való törlését. Ezen kívül a gazdáknak olyan megadóz­tatását, mely arányban áll teher­bíró képességeikkel. Ezek a kiin­duló pontok a gazdák tehermente­sítésénél. Ha ezeket sikerül betar­tani, akkor a reform korszakalko­tó lehet, ha pedig csak részlet­munka lesz, akkor a bajokon nem fognak segíteni és a földnek tu­lajdonosai lassan, de biztosan tönk­remennek. szlovák kormány képviselőjét. A cseh­szlovák külügyminisztérium gazdasági osztályán nyert értesülés szerint Fried­mann dr. meghatalmazott miniszter a hét közepén utazik Budapestre. A minisztert a csehszlovák külügymi­nisztérium egy- vagy két főtisztvise­lője fogja elkísérni ezúttal, míg a ke­reskedelmi delegáció többi tagja csak a Budapesten kezdődő előzetes megbe­szélések befejezése után fog a magy ar fővárosba elutazni. A német keresztényszocialisták és a katolikus blokk. Megírtuk, hogy a cseh néppárt egy katolikus blokk szervezésén fárado­zik, amelybe a keresztény szocialista pártokat és a szlovák néppártot akarja tömöríteni. A szervezés egyelőre ne­hézségekbe ütközik, mert a kiszemelt pártok igen óvatosan fogadják a cseh néppárt felhívását. A német keresz­tényszocialista párt országos vezető­sége a katolikus blokk kérdésében el­vileg pozitív álláspontra helyezkedik, azonban igen óvatos a gyakorlati kér­déseket illetőleg. A párt hivatalos lap­ja. a prágai Deutsche Presse egyik legutóbbi számában ezeket írja; — Mi a katolikus kifejezés körűt is elővigyázatosak akarunk lenni, inert ezt úgy cseh, mint szlovák oldalon gyakran olyan dolgok köpenyegéül használják föl, amelyek tisztára po­litikai ügyek és nem a közéletben való vallásos állásfoglalás dolgai.« Legkésőbb 1935. március hónapjá­ban választják meg újra az or­szágos és járási képviselőtestületeket. A kormány németnyelvű félhivata­losa közli; Politikai körökben azzal számolnak, hogy az országos és a járási képviselőtestületekbe legkoráb­ban 1935 márciusában történnek csak új választások. Az első országos és kerületi választások, az 1928 decem­ber 1-én aktivált közigazgatási reform alapján, 1928 december 2-án folytak le, az egyes országok képviselőtestü­letei azonban csak 1929 január 10. és 15-ike között alakultak meg. A vá­lasztási időszak, amely hal évig larl. a törvény értelmében nem hat évvel a választási nap után zárul, hanem hat évvel a képviselőtestületek megalaku­lása után. Az uj választásokat tehát nem lehet 1935 január közepe előtt megtartani. Ezenfelül azonban figye­lembe kell venni azt a körülményt is, hogy az állandó választójegyzékek minden évben december 15-étől feb­ruár 15-éig és június 15-étől augusztus 15-éig közszemlére vannak kitéve és ez alatt az idő alatt nem szabad uj választásokat tartani. Tekintettel ezek­re a körülményekre, politikai körök­ben azt tartják, hogy az u j országos és járási választásokat legkorábban 1935 márciusában tarthatják csak meg. A magyar cserkész* csapatok vezetőinek tanácskozása Érsekujvárott. — Nagy cserkésznap lesz Komáromban június 9—10-én. — Erdei iskola a komáromiak tdtralomnici táborában. —Saját tudósítónktól. — Komárom, április 10. A szlovenszkói magyar cserkészcsa­patok vezetői Érsekujvárott gyűltek össze tanácsülésre, hogy a csehszlo­vákiai magyar cserkészélet s ifjúneve­lés fontos kérdéseit megbeszéljék. A gyűlés szokatlanul látogatott volt s azon a cserkészéletre nézve nagyfon­­tosságú határozatokat hoztak. A ma­gyar alosztály országos tanácsülését megelőzte a nyitrai cserkészmegye gyűlése, amelyen az egyes kerületek parancsnokai vettek részi Kratochvilla Kálmán megyei biztos elnöklete mel­lett. Az elnök beszámolójában kiemel­te az Országos Szövetség elismerését, hogy a nyitrai cserkészmegyéből, — amelyhez Komárom is tartozik — oly sokan vetlek részt a gödöllői dzsem­borin. Ugyancsak bejelentette az el­nök, hogy május 19—20—21-én nagyszabású cserkésznapot rendeznek Nyitrán, ünnepélyekkel versenyekkel együtt. A magyar titkár kiemelte, hogy a nyitrai megye 46 cserkészraja közül a fele magyar. Ugyancsak bejelentette Biró Lucián komáromi parancsnok azt is, hogy a komáromi cserkészek, a Jókai­­csapat fennállásának huszeszíen­­dős jubileumál nagy ünnepséggel ülik meg junius 9—10-én. Ez ünnepe lesz a szlovenszkói magyar cserkészeknek is, mert a komáromi csapat alakult meg időrendben a leg­először. Erre az ünnepségre szeretclle! hívják meg a szlovák cserkészeket is. A magyar Alosztály ülése. Ezek ulán az Országos Magyar Cser­­készalosztály tartotta meg ülését az ér­­sekujvári városháza termében Mrenna POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom