Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-04-11 / 29. szám
2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1934, április 11. József országos magyar titkár, tanárparancsnok elnökletével. Megnyitójában hangoztatta a cserkészeknek testvéri közösségét, együttérzését, hangsúlyozta az eszmei kötelességvállalás szükségességét, a kollektív érzést, amely tulajdonságoknak meg kell lennie a jó cserkészvezetőben. Ifjúságunk sorsa van a vezető kezébe letéve. A vezető kincses ember kell, hogy legyen, aki szétszórja a .cserkészet értékeit, harcos, kemény ember, egyúttal melegszívű és feltétlenül stabil. Ehhez a cserkészlétekhez még higgadtság, bölcsesség és pedagógiai érzék is kell. hogy megadhassák aszerkészeknek azt a világot, amelyről álmodnak. Majd bejelenti az elnök, hogy a csehszlovákiai magyar cserkészek is rendeznek Erdei Iskolát, hogy jó vezetőket képezhessenek ki, az angliai Gilwell-park mintájára. Az erdei iskola vezetője Beszédes Lajos volt komáromi cserkész lesz, magyar előadói llornyák Odiló, Kocsis Károly, Mrénna József, Biró Lucián, Wurm Gusztáv. Az Erdei Iskolát a Magas Tátrában. a komáromi cserkészek tábora mellett rendezik, julius 5-től 17-ig. Ide várják a magyar tanítóságot is. Nagy vita volt a magyar titkárság és a Központ közötti viszonyról, amely soha sem volt teljesen megfelelő, de a dzsembori óta javult. A Szövetség belátta, hogy a magyar cserkészekkel való együttműködés reális. Éppen ezért meg is köszönte a magyar alosztálynak, hogy tetemes számmal vett részt a dzsemborin. Mrenna József bejelentette, hogy Szlovenszkón 1550, Podkarpatszká Ruszban 500 magyar cserkész van s egyre alakulnak új rajok. A cserkészek jó vezetőt várnak. És megnyugodva vette tudomásul a gyűlés, hogy a cserkészek egyik új prágai főparancsnoka határozott programmal jött s új lelket akar vinni a cserkészetbe. Az új főparancsnok kijelentette, hogy nagyobb állami támogatást kér a cserkészet részére, mivel az állam a szokol-egyesületeket hatalmasan támogetta, míg a cserkészek támogatására, — a főparancsnok saját szavai szerint, — »nem kaptak többet, mint amennyi hét és fél ló eltartására elegendő.« A gyűlés egyébként állást foglalt a totemkultusszal szemben is és az ideális cserkészliliomot jelölte meg szimbólumul. Elhatározták teljes cserkészkézikönyv kiadását is. A gyűlésen különben Pozsony, Komárom, Érsekújvár, Rimaszombat, Losonc, Léva. Galánta, Nyílra, Ipolyság, Rozsnyó, Szene, Garamlök kiküldöttei vettek részt. Legjobb brOnniI SZÖVETEK (kiváló minőség) férfi és ml újdonságok poiztógyíri lerakat Palacky-tér 12 , I. emelet. I EIv&natra mlnt&k Ingyen és bérmenve J Legnagyobb választék! 105 Legolcsóbb árak ! A nagyközönség panaszkönyve. Néhány szó a vasúti közlekedésről Délszloveiiszkón. Igen tiszteli Szerkesztő úr, — a napokban olvastam, hogy a »Komáromi Lapok« is foglalkoznak az új menetrenddel. A többi olvasóval együtt én is feszülten várom, hoz-e javulást az új menetrend számunkra, avagy megintcsak vidéki visszamaradottságban leszünk? Helyeslem a menetrend megjavítását célzó intézkedéseket, helyeslem azt a törekvést, hogy Érsekújvárról a Csallóközbe menő utas ne legyen kénytelen várni órákig Komáromban az átszállásnál, hanem, ha Érsekújvár és Pozsony között tudnak jó járatokat csinálni a Vágduna balparlján, akkor legyen lehetséges egy érsekujvár—pozsonyi közlekedés a Csallóközön keresztül is. Helyeslem azt, hogy az egyébként jó és bevált week-end-jegy rendszereket térben és időben kiszélesítsék s lehessen hétvégi jeggyel utazni szombat reggeltől hétfő délutánig, helyeslem azt a kívánságot, hogy a vonatokban kitett, utazást propagáló folyóiratokban magyarnyelvű cikkek is legyenek, hiszen sok a magyar anyanyelvű utas, akivel szemben lehetne a vasút udvarias. Kifogásolom azl is, hogy kevés a komáromvidéki autóbusz s az egyetlen, amelyik jár, az sem közlekedik kielégítően. A Csallóközben; s a Duna mentén több autóbuszjáratot lehetne beállítani: Párkány—Madar, Szentpéter—Hetény—Bátorkeszi lehetne a néhány főbb állomás. A Csilizközbe való eljutás lehetősége is nehéz. — Hogy a menetrend milyen küzdelmes utakra kényszeríti az embert, arra álljon itt egy élénk példa: Zselizről kellett hazajönnöm, a Csallóközbe. Mivel hétvégi jegyem Párkányon át szóll, ezen a vonalon kellett vissza is jönnöm. 'Elindultam Zselizről reggel nyolc órakor. Csatán egy negyedórás várakozás után jött az ipolysági vonal. Egy kis mendegélés után Párkányba értünk, itt egy és háromnegyed órát kellett várni. Dél lett, mire Párkányból elindultunk, de Érsekujvárott megint megrekedtem, itt egyenesen két óra hosszat kellett várnom a komáromi vonatra, mert a komáromi személyvonal egyébként húsz perccel előttem ment el. Komáromban megint kelleti várnom a csallóközi vonatra. Majdnem este lett, mire hazaértem. Az egész út alig tesz ki többet százhúsz kilométernél, rendes körülmények között három óra alatt lenne megtehető. Én reggel nyolctól délután hatig utaztam. Ez az egyik. A másik egy derűs jelenet, amely egyik hétfői délután a komáromi állomáson játszódott le. Tudvalevő, hogy a hétvégi jegyekkel hétfőn délig haza kell indulni. így aztán a délutáni vonatra senki sem maradt. Megtörtént tehát az, hogy a délutáni csallóközi vonal egy mozdonyvezetővel, egy fűtővel s két kalauzzal indult, utas nélkül. Nagy mulatság volt, mert a rossz nyelvek szerint még öt percig vártak a vonat indulásával, hátha jön valaki, aki hajlandó utazni, egyedül a vonatban. Biztosan azért késett ez a valaki, mert fegyverengedélyt váltott éppen, tekintettel arra, hogy félt egyedül utazni. A vonat utas nélkül indult cl. Hol itt a hiba? Nehéz lenne kikutatni, ezt csak érdekesség végett mondom. Tisztelettel egy hétvégi utas. A komáromi kereszténvszocialista szervezetek műkedvelőinek műsoros estje. Komárom, április 10. A komáromi keresztényszocialista szakszervezetek jelentős lépésre szánták rá magukat: műkedvelőgárdái szerveztek s első szereplési alkalmid szombaton, április 7-én műsoros vidám estet rendeztek a Kath. Legénygyesü-let nagytermében. Dicsérelreméltó kezdeményezés, amely remélhetőleg folytatódik s további sikerekre vezet: keresztényszocialista munkásság megmutatta készségét s erős hajlandóságát a kulturális megmozdulásokkal szemben, megmutatta a téliét őségét egy jó műkedvelői gárda fe jlesztésének s ebbe a gárdába néhány jó műkedvelő színészt adott. A komáromi műkedvelői színpadokon állandóan szükséges az utánpótlás és az uj tehetségek felfedezése, nos, a szombatesti előadás is lehetővé tette azt, hogy egy-két színjátszóra felfigyelhessünk s őket többször is lássuk. Derfinyák Gusztáv titkáré az érdem, hogy megszervezte a műkedvelőket és lelkes kis csapatot alakított belőlük, segítségére volt ifj. Török János a jó rendezésben. A műsoros est első pontja Uttó Antal hatásos szavalata volt, Sik Sándornak > Vér az uccám című költeményéi adla elő lendületes erővel. Kellér Dezső kis tréfájában különösen Paál Edith tűnt föl, ösztönös színjátszó tehetség, jól mozog, jó megjelenése van, rutinnal a komáromi színpadoknak erőssége lesz. De helyt állott Droszt Ágnes, Szmicsek Lajos, Richter Sándor. Dobis Sándor. Uttó Antal és Jancsó András is szépen. A móka helyesen pergett. Békeffy László egy tréfájában Paál Gyula, líroszt József, Paál Edit, Molnár Béla játszottak, míg a Torockói szél című Kellér-trefát Paál István, Kollár Magda, Dobis Sándor, Droszt József, Molnár Béla, Csapiár Mihály, Uttó Antal, Gulvássy József játszották, külön ki kell emelni itt Richter Sándor játékát, jól megérezte a kis jelenetben meghúzódó persziflázsl. Dr. Borka Géza tréfája pilácséi; kitanítja Sajót« címmel igen sikerült, vidám bohóság volt s benne Uttó Antal, Paál István és Paál Gyula szerepeltek. A Borka-féle tréfa után ráadásnak előadtak még egy Vadnaiféle Hacsek-Sajót is, ezt el lehetett volna hagyni, mert a benne levő tréfák már idejüket múlták, örömmel jegyezzük fel a keresztényszocialista munkásság kulturális megmozdulását, kísérletnek az előadás beválott s remélhetőleg, a gárda egyre erősbödni fog és még több sikert is elkönyvelhet. Ötödik zsidó kulturakadémia. Zsúfolt ház, nagy siker. Komárom, április 10. A komáromi zsidó hitközség ötödik kulturakadémiáját a komáromi Makábi sport- és kulturszakosztályai rendezték meg. Hozzátehetjük: a legnagyobb sikerrel. A Makábi vasárnap délutáni műsora nívót képviselt, művészetet nyújtott a szó tehetséges műkedvelői értelmében s valahogyan az iljúság törhetetlen erejét és lelkesedését mutatta minden pillanatában s ez a lelkesedés átáradt a zsúfolt nézőtérre is. Schwartz Imre nyitotta meg az akadémiát stílusos, aktuális mondanivalókkal. A Hátikvah eléneklése után Kincs Miklós tartolta meg »Melyik a helyes úl?« című felolvasását. Magvas, lényeget megvilágító, igen intelligens felolvasás volt, melynek biztosan városunk zsidósága körében legalább is ifjúságunk munkája felé pedagógiai eredményei lesznek. A »Kék herceg« gyermekszindarab meseszerű, fantáziadús, de reális célú darab. Waldhauser Edit játszotta a kék herceget, finoman beszélt, stílusosan kapcsolódott a meseszerűségbe. Fischer Otti Bubi főszerepben igen tehetséges, szépenbeszélő, hangulatos szereplő volt. Ugyanezt mondhatjuk el Bubi két barátjáról, a két öntudatos cserkészről, akiknek szerepében Krausz Pali és Waldhauser Pali kaptak sok tapsot. Bubi persely-szelleme Róth Klári volt, aki síró monológját meglepő természetességgel mondta. Kali cselédet kedvesen alakította Fleischmarrn Magda. Krausz Manci,. Seidner Anna, Spielmann. Ica és Vica, Weit Kató, Wohlstein Miklós. Haár László, Pinkusz György, Neumann László játszottak még nagyon jól. A lányok szépen táncolták a borát. Radó Annus a ‘»Zsidó szabadság« című verset szavalta, nagy hatást ért el. Élethű volt az erőteljes részeknél s lélekhez simuló a fájdalmas sorokban is. Igazán tehetséges szavaló. A kis gyermekek korlátgyakortatáiban a nagyon ügyes előtornász, Neuhauser Bandi vezetésével tornásztak: Schlesinger László. Weisz Dezső, Wohlstein Endre, Pajzs György. A sportmunkában nagy fejlődést mutatott ez a szám. Művészi kivételit volt a . mozgásművészeti csoport táncprodukciója. Schwartz Erzsi, Grosz Bözsi, Grosz Anna. Grünhut Lili és Rózsi, Singer Frida vettek részt e számban. Stílusos volt a fekete selyem pizsama és a reflektorozás. A Makábi szavalókórusa, mint mozgókórus aratott átütő sikert. A valóban eredeti elgondolású mozgókórus a komáromi kulturéletben úttörő esemény volt s úgy értesülünk, hogy a Makábi szavalókórusa meghívást kapott több szlovenszkói város kulturegyesületétől, sőt pozsonyi egyesülettől is. A táncokat Stein Ili tanította be modern ízléssel. Weil Ilus zongorázott. Waldhauser István tanította be a gyermekcsoport korlátmutatványait és élőképét. Zsúfolt ház és őszinte lelki találkozás. Referens. A NOBEL DÍJAS(iRÓ t£Gü- JA8P R/E MEK MÜVE DEJÖ MAGYAR-és AMERIKAI KIADÁS Ara kötve 36 — Ke. Kapható a SPITZER-féle könyvesboltban Komárno-Komárom,
