Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-10 / 20. szám
1934. március 10. KOMAROMI LAPOK« 5. oldal. Mozi előadás a városi népkonyha javára. szerdán, március 14-én V27 és */a9 órai kezdettel. A társadalmi akció keretében, mely a városi népkonyha fenntartásának anyagi lehetőségét segíti elő, a Modern Mozi a népkonyha javára egy napot szentel. Szerdán, március 14-én mindkét előadás jövedelme a népkonyhát illeti. Bemutatásra kerül az idény ragyogó slágeroperettje: Orlov, Petrovits Iván és Liane Maiddal a főszerepben. Pótműsornak pedig sikerült azt a Fox hangos híradót megszerezni, melyben T. G. Masaryk, a Csehszlovák Köztársaság elnöke szól karácsonyi üzenetében a jóakaratú emberekhez. A mozielőadásokon a rendes helyárak maradnak érvényben. A népkonyha javára azonban felülfizetések eszközölhetők, melyeket a társadalmi akció vezetősége köszönettel fog nyugtázni. Nem férhet hozzá kétség, hogy a jótékony cél a gazdag műsort bemutató mozi tömeges látogatására fog serkentem, mert a város éhezőinek ellátása mindannyiunk szívéhez nőtt kérdés, melyet a népkonyha az anyagi eszközök előteremtésével igyekszik megoldani. Rheumás fájdalmak és fájdalmas nőibajokgyógykezelése rövid hullámokkal SZANATÓRIUM Dr. SELYE KOMÁRNO, DEÄK-UTCA3. Telelőn sz. 68. Mihola János és társai nyugdíjazása. Lapunk folyó évi március 3-iki számában »Mihola János és társai nyugjaztatási ügye« c%n alatt egy hír jelent meg, melyre vonatkozólag Mihola János rendőrfőkapitány és társai a következő közlemény közzétételét kérik: A Komáromi Lapok egyik előző számában foglalkozott már nyugdíjügyünkkel, amikor megírta, hogy az országos hivatal, vagyis a legmagasabb közigazg hatóságunk 206303/33—5. sz. határozatával úgy a járási hivatalnak, mint a városi képviselő testületnek a nyugdíjazási ügyben hozott összes határozatait törvénytelenség indokából semmisítette meg, kimondván, hogy a nyugdíjazás elrendelésénél törvényes alap nem volt és, hogy ezen megsemmisítő határozata ellen felebbezésnek helye nincsen, vagyis az végérvényes, jogerős és feltétlenül végrehajtandó. A városi tanács f. évi március 1-én tartott ülésében mégis úgy határozott, hogy azt tudomásul nem veszi, hanem ellene panasszal fog élni a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz s egyben kérelemmel fordul az országos hivatalhoz, hogy amíg a panasz elintézést nyei’, addig az érdekelt nyugdíjasoknak illetményei kiutalását függessze fel Ami a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz beadandó panaszt illeti, úgjT véljük, hogy a városnak panaszjoga ezen ügyben egyáltalán nincsen; ami pedig a határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérést illeti, annak honorálását kizártnak tartjuk, mert nem tételezhető fel, hogy az a magas hatóság, mely tegnap még azt állapította meg, hogy a nyugdíjaztatás törvénytelen és a hozott határozatok semmisek, holnap viszont határozatilag azt mondja ki, hogy a törvénytelenségei, a törvénytelen állapotot továbbra is fönttartja, talán hosszú évek során át, amíg a halasztó hatállyal nem bíró panasz elintézést nyer. A cél a város részéről nyilvánvaló: a város vezetősége húzni-vonni akarja az ügy befejezését, csak azért, hogy fizetnie ne kelljen. Ez egy város vezetőségéhez legalább is nem méltó és nem illő eljárás. De súlyos anyagi felelősség is terhelheti a város vezetőségét, mert minél tovább tarl az ügy likvidálása, annál jobban fog szaporodni a nyugdíjasoknak visszafizetendő összeg. Itt nem csekélységről, hanem több 100.000 koronáról lehet szó, amit esetleg egy sétára küldött nyugdíjazott társaság részére kell majd a városnak kifizetni. A városnak ilyen luxuskiadásra nincs pénze, épp azért nagyon megfontolandó a város minden határozata és intézkedése. Egyébként a fenti tanácsi határozattal az ügy még nem nyert befejezést, mert az utolsó szót a képviselőtestület van hivatva kimondani shiszszük is, hogy a képviselőtestület na-UX7 Hadd írjunk föl néhány tavaszi feljegyzést ebben a hidegben, ahogy éppen a szedőgép alá kerül. Nem riport és nem újdonság, dehiszen minek is ebben a különös, furcsa, nehezen induló, sok rosszat és kevés jót hozó tavaszban mindig szenzációk után futkosni? A nagy szenzációk úgyis különféleképen hatnak s valahány ember van, annyiféle szenzáció érdekli. Itt van például ez a Camera, a hústorony, ahogy mondani szokták. Múlt héten valakit leöklözött ez a hústorony, a kezével, az egyik melléktoronnyal s tele volt vele a világsajtó. Camera nagy küzdelem után lett csak a világbajnok, —- ordította, üvöltötte első oldalon az uccai sajtó s kénytelen-kelletlen tudomást kellett venned arról, hogy a hústoronynak, az olasz szénégetőnek akkora öklei vannak, hogy egy sujtással bikát teríthet le. Már-már azt hitte e sorok írója, hogy aludni nem fog tudni a nyugtalanságtól, amely e nevezetes Camera cselekedete folytán szívét mardosta, már-már akkora volt a sportolók izgalma, hogy attól lehetett félni, komoly európai bonyodalom következik Carneráből és szerencse, hogy egyéb újdonságok érkeztek meg idejében, különben a hústorony ökle még most is foglalkoztatná a közönséget. Hogy közben Ausztria rendi állammá alakul, hogy a külügyminiszterek megkezdték tavaszi sétájukat, hogy a fantasztikus nevű Pu-Jit mandzsu császárrá koronázták, ez mind nem volt fontos Camera mellett, aki egy szenvedélyes menetben agyonöklözte vívótársát. Hogy közben testileg és lelkileg millió és millió embert öklöznek le a viszonyok, erről senki sem beszél. Húszmillió éhenhalt kínai mit sem számít. A tízzel kiszámolt ökölvívómester hörgése ellenben roppant fontos... Hogy közelebbi szenzációk után járjunk, itt van az újságolvasó és kávéházjáró közönség helyi újdonsága is, amelyet szintén említsünk meg boldogan, — az ember szinte szeretne kis versikét is írni és tapsikolni hozzá, ehhez a helyi szenzációhoz: mert a kávéházban friss képeslap van. Naiv és vidéki megjegyzés ez ugy-e? Csajágröcsögén is így örülnek a helyi újdondászok, együtt a nagyérdemű közönséggel, ha valami új nevezetesség érkezik a városba. Nálunk örömmel jegyezzük fel, hogy sikerült új képeslapot látni a viharvert ujságrámákban, amelyekben néha a tavalyi képeslap-saláták olyan rendületlenül tartják az uralmat, hogy levakarni se lehet a borítólapról. Mindig örömmel figyeljük s jegyezzük meg, ha kávéházainkban új lapot ad a pincér kezünkbe. Mi már ilyen kis újdonságokkal is megelégszünk. Csak azt szeretnénk tudni, kik azok a titkos műgyűjtők, akik a legfrissebb képeslapból is kivágják Marlene Dilrich képét, vagy a velszi herceg vállrózsáját... örömünket kizárólag ez rontja meg, de aztán alaposan. Micsoda titkos élvezet lehet ez: ollóval, bicskával, tíz körömmel nekimenni gyón megfogja gondolni, vájjon nem lenne e inkább tanácsos és kívánatos a felajánlott egyezséget elfogadni, vagy legalább is a nyugdíjazottakkal tárgyalásba bocsátkozni, mint a legfelsőbb közig, bíróság bizonytalan kimenetelű s talán évek múlva meghozandó határozatát bevárni. A város érdeke sürgős és gyors intézkedést kíván, mert a nyugdíjazottak a jogerős határozat alapján követeléseiket bírói úton is érvényesíthetik, ami ismét csak a városra lehet hátrányos, amennyiben a város terhére tetemes perköltségek merülhetnek fel, amit egy méltányos egyességgel mindenkép el lehetne hárítani. Mihola János és társai. egy-egy képeslapnak, amikor úgyis olyan kevés van belőlük, hogy érdemesnek tartjuk külön megemlékezni róluk, kicsiny cikkecske keretében... Ne hagyjuk ki a mozit sem. Az újabb időkben néhány jó filmet volt szerencsénk látni, de ezenközben megállapíthattuk azt is, hogy a komáromi közönség Ízlése igen szeszélyes, változó. Tanulmányt lehetne írni közönségünk lélektanáról, ez a lélek túlnyomólag a könnyűt s az egyszerűen szórakoztatót keresi, — kiváncsiak volnánk, hogy egy Shakespeare-sorozat milyen hatást, s milyen Lömegsikert váltana ki közönségünkből? A moziban olyan élesen lehet látni a közönség érdeklődésének fokát, amilyen élesen másutt sehol nem tapasztaltuk még: egyizben két előadást láttunk, egymás után való estéken. Az első estén komolyabb fényszalag pergett: ekkor az úgynevezett első-felső helyek voltak elfoglalva, talán az ötödik sorig. Az isteni nép viszont igen gyéren képviseltette magát. Második este valami könnyű, kalandos izé ment, ekkor pedig az első-felső helyek maradtak üresen, de a katonai helyektől kezdve lefelé nem fértek a látogatók a székeken, oly zsúfoltság volt. Mintha középen kettévágták volna a nézőteret s egyik este az egyik fél telik meg, másik este a másik fél-rész... Kiváncsiak vagyunk, hogy egy VIII. Henrik-film milyen házat fog vonzani? Már szeretnénk látni, a Cavalcade-val együtt. A világutazók is megérkeztek, a tavasz első fuvallatára. Csütörtökön estefelé a Klapka téren kedves csődületet okoztak különös alakú kocsijukkal és állandó levelezőlap-árusításukkal. Az ember szeretné, ha ezek a világvándorok már új ötlettel jönnének, az útiköltséget nem levelezőlappal vennék ki a Mindennapi masszázs véd a meghűlés ellen E tanácsot mindenkinek meg kellene fogadni! S ez oly könnyű: Pár cseppet az ALPA sósborszeszből a tenyérre s vele a testet jól bedörzsölni; először hűsít, aztán kellemes melegséget érzünk és ami a legfontosabb: a test a meghűlés és a belőle eredő betegségek ellen védve vanl Ezt az orvos is mondja! f zsebünkből, hanem valami eredetibb formában, mondjuk revolverrel és gáztámadással, szeretnénk, ha nem mindig búrkalapban és sonkanadrágban jelennének meg, hanem frakkban, római tógában, bicikli helyett valami varázsböröndben, mint Andersen mese-alakja, mert így, évek óta ugyanez, már unalmas. Mindig az egész világot akarják bejárni, de soha nem jutnak Zsolnától feljebb, mert elfogy a türelem s elemésztődik a néhány garas. Nagy a gyanúnk, hogy a nyári vándorok télidőben szerényen megbújnak valami irodában s a szabadságukat úgy töltik el, hogy komáromi polgárok zsebéből húzzák ki a maradék koronákat. Nem világvándor, de mégis nevezetesség az a biciklis leány, aki valahonnan faluról szokott bejönni hetenként kétszer Komáromba, s mindenkivel megbámultatja magát. A férfi-biciklit igen helyesen üli meg, ruházata halvány emléke a népviseletnek, ami azonban legmegragadóbb benne, az a csipkés fehér alsószoknya, amely úgy lebeg a szélben s a kerekek fölött, mintha békezászló volna. Csipkés alsószoknyában kerekezik egy falusi lány, hetenként kétszer végig a Nádoron, arcán a roppant igyekezet és a büszkeség, lábaiban fürgeség, — csak a fejfedője változik. Kezdetben kendőben járt be s úgy formázott, mint egy eszkimó nő, — újabban már kackiás kis kalapja van s az mindig leesik a sárba. Nehéz dolog biciklizni, meg kalapot is viselni... (thyvi.) Nyolcvanegy csalás, tizenkét okirathamisitás és még jónéhány hasonló bűn nyomta a lelkiismeretét egy reményteljes magánhivatalnoknak. Bejárta egész Szlovenszkót egy fiatalember, aki nemlétező könyvekre gyűjtött előfizetést és hirdetést. - Egyévi és négyhónapi börtön a jutalma. Saját tudósítónktól. Komárom, március 9. Szokatlanul nagy bűnlajstrommal állott a komáromi kerületi bíróság dr. Iírizs-tauácsa előtt Varjú Jenőmagánhivatalnok, akiről bízvást állítható, bőgj’ az utóbbi időben Szlovenszkón a legtöbb csalást és sikkasztást ö követte el. Varjú Jenő legutóbb zólyomi lakos volt s onnan indult kirándulásaira«. Nem kevesebb, mint nyolcvanegy csalás, tizenhat okirathamisítás, hétrendbeli sikkasztás terhelte a lelkiismeretét, áldozatai között nemcsak egyszerű emberek, hanem szállodások, hivatalnokok, járásfőnökök, városbírák, pénzügyi főnökök is vannak: behízelgő szavával s komoly előadóképességével úgyszólván mindenkit becsapott, aki a közelébe, került. Különféle úton-módon szedte össze a pénzt, amelyet gyorsan el is költött: majdnem három esztendeig utazgatott Szlovenszkón s hol életbiztosítási csalást követett el, hol egy nemlétező »Szlovák emlékkönyv« javára szedett fel hirdetéseket, hol kölcsön vett pénzt, hol pedig egyéb furfanggal élt. Hontvarsányban például Pomczkó Pált és nejét rábeszélte, hogy kössenek életbiztosítást, mert akkor tud nekik előnyös kölcsönt szerezni. Ezek kötöttek is 10.000 korona értékűt, fejenkint, az egyik kötvényt Varjú rögtön százezer koronásra javította. Majd váltót íratott alá velük s azt a
