Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-09-02 / 70. szám
Lapunk mai száma a Jövő heti teljes ISádió-nmsort tartalmazza Otvennegryedik évíolyam. 70. szám Szon>hat, 1033. szeptember 2. Előfizetést ír csehszlovák értékben: Kdjben és yídékre postai szétküldéssel e$éss évre 88 K6, félévre 48 K6, negyedévre 20 Ké. — Külföldön 120 KC. Egvesszám ára 1 korona. SaßK«2SE.«^Ö ggwuw.J!L»rj!i !!!li".P«ggP»JP.w'L-' '■'■r^lgni« rrn «1 Alapította: TUBA JÁNOS. Eelelős f öszerkesEtö i GAAL GYULA dr. Szerkesztő ■ B ARANY A Y JÓZSEF dr. BőmnnkatársaV-: ALAPY GYULA dr. és FÜLOP ZSIGM0N1). bijS—mm WLifiiTTKim Mi nifi'iUlf« ii in iiiihii miii 11 aijawM««g8»Jt«a««aiM»caaa Gazdasági kisantant Komárom, szeptember 1. Mikor a kies Vctdesben, vagy a szép Sinajában, esetleg a vadregényes Tátrában összeül a kisantant három külügyminisztere, mindenkor konstatálják programjuk teljes azonosságát és legutóbb már nemcsak erről volt szó, hanem a gazdasági egységről is, a gazdasági kisantantrói. Ez a szerződésnélküli megállapodás erkölcsileg kötelezte volna a kisantant államait arra ,hogy egymásnak gazdasági és ipari termékeit a lehetőség szerint átvegyék és ez ne csak az árucsere keretei közt történjék. A gazdasági kisantant olyan fenyegetés volt, amitől senki se ijedt meg, mert ha valaki egy pillantást vet a kisantant államainak térképére, nyomban látja, hogy két gabonatermő állam szerződött ipari állammal, mely a gazdasági aularkia útjára lépett és inár az idén annyira növelte gabonával bevetett területét, hogy a mutatkozott jó termés az agrárpártot arra a csatakiáltásra bírta, hogy egy kilogram idegen búzát sem enged be az állam területére, — ez az antant életképes gyakorlatilag nem lehet. Az események ezt igazolták is. Hiszen a jugoszáv kormány az agrár fenyegetés hatása alatt, felvilágosításokat kért, a román kormány pedig represszáliákkal fenyegetőzött és a csehszlovákiai ipari megrendelések visszavonásával gyakorol retorziót. A gazdasági kisantant tehát tulajdonképen nem egyéb, mint egy lehetőség arra, hogy normális viszonyok közt a három állam közgazdaságát a lehetőség szerint összehangolja, — de ma, a Sturm und Drang gazdasági keretei között semmiféle elszigeteli kisantant nem képes megoldani nagyobb méretű gazdasági feladatokat. Ennek a bizonyítéka az a buza-kalamajka, amely az agrárpárttól kezdve a tőzsdéken és gabonaközponlon át a gabonáját eladni nem tudó kisgazdákig egy furcsa táncot járat. Lehetetlen egy ipari államnak áttérni a mezőgazdasági autarkiára anélkül, hogy ezzel más államnak az érdekeit ne sértse. Ebben az adott esetben katonai szövetségeseinek érzékenységéről van szó, mely az agrárpárt részéről kevés kíméletben részesül. Ha a kormány azzal számol, hogy kivitelét Jugoszláviába és Romániába fokozza, ezt csak annak az elgondolásával teheti, hogy ezeknek az exportőr gabonatermelő államoknak viszont engedményeket tegyen. A gyakorlat azt mutatta, hogy a gazdasági kisantant elvi megállapodásai ellenére a Jugoszláviába irányidő kivitel tetemesen csökkent és a romániai sem felelt meg a várakozásoknak. Azonban a kormányban nem volt meg a szilárd elhatározás arra, hogy az agrárpártnak igényeit leszállítsa, sem arra, hogy a közterheket csökkentse. Már pedig tudott dolog, hogy a gabonaárakat azért kell mesterségesen, még kormánybeavatkozás utján is a mai szinten tartanomért a termelés ezen az áron alul már nem rentábilis. így azután ennek az eljárásnak az a következménye, hogy Csehszlovákia gabonája a világparitásl kétszeresen múlja felül és egyúttal drágává teszi a kenyeret, míg a kormány mindig a kereskedelmi árak csökkentésén fáradozik. Illúziónál lehál nem cgvébb a gazdasági kisantant, mely heterogén gazdaság i berendezésű államokat kapcsol össze anélkül, hogy a kiegyenlítettségnek bármi kilátását is nyújthatná. Tehát ez a nagy Komárom, szeptember 1 Benes súlyos kritikája a háború utáni demokráciák felett. A Párizsban megjelenő „Agence Economique et Fínanciére“ c. lap cikket közöl Benes dr, külügyminisztertől, aki a háború utáni Európa helyzetét teszi birálat tárgyává. A külügyminiszter cikkében többek között a következőket írja: — A háború utáni Európa napjainkban három irányban folytat élet-halálharcot: 1. Küzd a politikai reakcióval, illetőleg a konzervatív szellemmel, amely a háború előtti rendszert akarja föleleveríiteni és a diktatúra gondolatát állítja szembe a forradalmi szellemmel, meg a szociális rendellenességekkel. A háború utáni demokráciák fegyelmezetlenségükkel, tudatlanságukkal, félénkségükkel és a pártszellemnek túlzásba való hajtásával sok esetben maguk okozták ennek a reakciónak a megszületését. 2. Küzd a szociális forradalmakkal és a bolsevizmus szellemével, amely halálosan fenyegeti. 3. Küzd a békeszerződésekkel és a nemzetközi helyzettel szemben opponáló ellenzékkel. Azzal az ellenzékkel, amely mindenütt ultranacionalista mozgalomban kristályosodott ki. Ebből a három alapvető erőből születtek meg Európában a bolsevizmus, a fassizmus, a hitlerizmus és a különféle diktatúrák. Ezek a tendenciák azonban, minden propaganda ellenére, csak azokra az országokra és népekre szorítkoznak, amelyekben keletkeztek; másutt nem sikerült még gyökeret verniük. garrul megreklámozotl elgondolás, amelynek annak idején túlságosan hangos reklámot csinált a sajtókisanlant, visszakerüli oda, ahova az ilyen elgondolások és a középeurópai megoldások kerülnek, ahol mindig gazda nélkül csinálják a számvetést. Sőt épen ez a reklám nem tesz majd hasznos azért, meri a szövetséges államok reklamálni fogják a támogatást. A csehszlovák kormány nyomást gyakorolt a gabonahchozatali intézetre a tengerentúli gabona behozatala érdekében és valószínű, hogy a tíz-huszezer vagon búza behozatalára kiadott engedélyek nem tartoznak a mesék országába. Ha ez igy van, amil a gabonaközponl elismert, akkor különös játék folyik az itteni termelők érdekeivel szemben, amelyet megérteni nem lehet. Több politikai őszinteségre lenne szükség, hogy az elkeseredést ki lehessen küszöbölni a gazdasági állámfcnnlartó rétegekből. Ezt kívánná a sokat hangoztatott demokrácia is, amely az igazságosság tételeinek csak ezen az utón felelhet meg. A szlovák néppárt lapja a köz társasági elnök megjelenését szerette volna a Pribina ünnepélyen. A szlovák néppárt Slovák cimü hivatalos lapjában válaszol az agrárpárti Venkov cimü prágai lapnak arra a cikkére, amelyet a Vatikán ellen irt. A Slovák e számát az ügyészség elkobozta és mintegy ötven sort törölt a cenzúra, de a vezércikknek megmaradt részében a következő szöveg olvasható: — És ezért oly szép, oly bölcs és oly politikus lett volna, ha a köztársasági elnök egyszerűen meglepett volna minket, Nyitrára jött volna és legalább egy kis lépéssel hozzájárult volna a közeledéshez, a kiegyenlítéshez, a megértéshez és a kibéküléshez. Hiszen mégis csak testvérei vagyunk a cseheknek. És az elnök urnák atyánknak kellene lennie. Jólesett volna, ha ez az atyai kéz egyszer bennünket is kissé melegebben megsimogatott volna. Ez nekünk, az elnök urnák és az államnak is jót tett volna. De egyikünk sem támadt a Hradzsin ellen, amiért az nem következett be. És bizonyára senkinek sem jutott ez a kérdés eszébe, csak az ügyetlen Venkovnak. A Venkov azonban egyenesen kiprovokálta belőlünk ezeket és az ezekhez hasonló, kissé szentimentális gondolatokat. Erélyes intézkedések a busáit ér dós körül. A cseh és német agrárok együttes értekezletén kialakult árjavitó akció során elhatározták, hogy 10000 vagon búzát vásárolnak a köztársaság egész területén. Hodzsa Milán földmivelés-POLITIKAI SZEMLE Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 28. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton ügyi miniszter kijelentette, hogy a földmivelésügyi minisztérium a közeljövőben a mezőgazdaság védelme érdekében erélyes intézkedéseket fog foganatosítani. Berán képviselő, a cseh agrárpárt ügyv. aielnöke követelte, hogy a gabonabehozatali szindikátusban történt eseményeket az illetékesek szigorú vizsgálat tárgyává tegyék. Bazovsky Lajos dr. volt nógrádi zsupán letartóztatásának okai a cseh sajtóban. A rendőrség kedden őrizet alá helyezte Bazovsky Lajos dr. losonci ügyvédet, volt nógrádi zsupánt, aki ellen az a gyanú merült fel, hogy alkotmány és államellenes működést fejt ki. A rendőrség előtt beismerte Bazovsky dr, hogy körlevelet intézett politikai híveihez, amelyben jelhivta őket, hogy alakítsák meg a szlovák nemzeti tanácsot. A rendőrség nagy apparátussal folytatja a nyomozást és a vizsgálatot Szlovenszkó több városában, hogy a többi tetteseket is kikutassa és letartóztassa. Az uj politikai szenzációval a cseh sajtó igen részletesen foglalkozik és fantasztikus meséket tár föl olvasóinak. Így a Lidové Noviny többek között igy ir az esetről: — Bazovsky dr, szanatóriumba való. Losoncon, ahol olyan bőséges alkalma volt a magyar ellenzéki pártokhoz tartozó elégedetlenekkel összeköttetésbe lépni, rendkívül alkalmas talajt talált beteges gondolatai számára. A mérték a Národny Noviny hasábjain megjelent nyilatkozatával betelt. Ebben a nyilatkozatban a revízió kategorikus imperativuszáról beszélt. Ekkor már világos volt, hogy megsértett hiúságának hátterében külföldi irredenta körök állanak és Bazovsky dr. egyik láncszeme azoknak, akik hosszú évek óta nyugtalanítják Szlovenszkót. Jehlicskával való kapcsolatában valószinüleg vele együtt dolgozta ki azokat a követeléseket, melyeket a külföldi szlovenszkói tanács képviselői Genfben előterjesztettek. A szlovák nemzeti tanács székhelye Besztercebánya, Szlovenszkó közepe lett volna és innen kellett volna az ellenállás belföldi lépéseit irányítania, ama ellenállás lépéseit, amely végül a szlovák nemzet szuverenitásának proklamálásához s a szlovenszkói önálló parlament létesítéséhez, vagyis még fokozottabb autonomista követelményeknek szlovenszkói talajon és közvetlen utón leendő megvalósításához vezetett volna. A szociáldemokrata Právo Lidu úgy tudja, hogy Bazovsky dr. a szuverén Szlovenszkó elnöke akart lenni. A szociáldemokrata párt lapja is összefüggést lát Bazovsky és Jehlicska között és a Bazovsky-affér felelősségét Hlinkáékra háritja, akik a Právo Lidu szerint csehellenes izgatásaikkal Bazovsky számára előkészítették a talajt. Egyes cseh lapok szerint ebben az ügyben még több letartóztatás várható. T
