Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-11-15 / 91. szám
őt rennegyedik évfolyam. 91. szám, Szerda, 1933. november 15. KOMÁROMI LATOK Előfizetés! ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel syész évre 89 KB, félévre 49 KB, negyedévre 29 KB. - Külföldön 129 KB. Egy esszém ára í korona. POLITIKAI LAP aEh»' tthM-rPTiw* n küb - - Hí Alapította) TUBA JÁNOS. Eelclős ItalssitS) GAAL GYULA 8r. Szerkesztő: BAR ANY A Y JÓZSEF dr. Bőmnnkatársak i ALARY GIULA ár. és FCLOR ZSIGMOND. A német plebiszcitum. Komárom, november 14. Vasárnap negyvenhárom millió német embert kérdezett meg a német kormány, hogy helyesli-e azt a politikát, melyet a népszövetségben követett, ahol a német népet és annak egyénenként talán nem rokonszenves képviselőit úgy kezelték, mint olyat, amelynek más bánásmód, több megbecsülés nem jár. A német kormány ebből a helyzetből levonta a legvégső következtetést, különösen akkor, amikor az állandóan ebből a hangnemből játszó francia irányításhoz az angol befolyás is csatlakozott. Azóta Anglia leghivatalosabb tényezői nyilvánosan belátták, hogy politikájuk nem volt helyes és a megsértett német népet ki kell békíteni és megadni számára az egyenjogúság minden külső és belső feltételét. Az angol nemzet legnagyobb fiai is arra a megállapodásra jutottak, hogy ők is hibásak, mert Németország a leszerelés ügyében az első angol álláspontot fogadta el, amelyet az angolok később elalkudtak. A német kormány belátván lépésének nagy horderejét és fontosságát, elhatározta, hogy megkérdezi magát a német népet és a hatvanöt millió német polgár közül leszámítva a serdülctleneket, az aggastyánokat, a betegeket, a nyomorékokat és fogházak lakóit, negyvenhárom milliót hívott az urnákhoz vasárnap. Ezek közül negyvenmilliónál többen fogadták el a kormány álláspontját és azt igazolták. A német nép soha nem látott dimenziókban csatlakozott a kormány politikájához, helyeselvén annak a népszövetségből való kilépését, tehát kifejezésre juttatván azt az álláspontját, hogy ahol a német nemzetet értéke és érdeme szerint meg nem becsülik, ott és abban a munkában annak képviselői részt nem vehetnek. Bizonyára lesznek sokan, akik ezt a magában páratlanul álló megnyilvánulását a népakaratnak le fogják kicsinyelni. Mi nem lehetünk ezen a véleményen, mert negyvenmillió ember egyforma szavazata ki nem fejezhető erkölcsi tőkét képvisel. Beszélnek majd a német nemzet ellenségei terrorról is, de ez valóban hiábavaló beszéd, mert lehet egymillió embert terrorizálni, de negyvenmilliót, egy egész nemzetet nem. Úgy érezzük, hogy a világ — amelyen Európát kell értenünk — új fordulóponthoz érkezett el a vasárnapi plebiszcítuinmal. Ettől a fordulattól a nemzetek közt való ellentétek kiegyenlítését várjuk, mert kormányok és pártok közt lehelnek ellentétek, azok befolyásolható és gyarló emberekből is állhatnak, de egy nemzet ilyen döntése annak minden erkölcsi javát és értékét dobta bele a mérleg serpenyőjébe. Ebben a határozatban tehát hinni kell. A német népről és főleg annak mai politikai vezetőiről lehet mindenkinek egyéni véleménye. Ezt a vélemény I ennek az évnek eseményei befolyásolhatják jobbra vagy balra, tehetik ellenszenvessé vagy rokonszenvessé. De negyvenmillió német szavazónak a zárt felvonulása a politika gigantikus teljesítménye, ez arányaival elszédít és megdöbbent, mert a német szervezettségnek és nemzeti erőnek minden hasonló versenyen felül állásának a bizonyítéka. Ezt a megmozdulást új európai iránynak kell felváltania és a nemzetek között csakugyan az egyenlőséget biztosítani, mert ha ez be nem következik, akkor a katasztrófák útjára tévedhetnek a nemzetek. Ezt pedig minden becsületes embernek et kell kerülnie, annál inkább a nemzeteknek, melyek a békéért, az együttműködésért és a megsértett emberi szolidaritásért felelősek. POLITIKAI SZEMLE Komárom, november 14. Végleg feloszlatták a német nemzeti szocialista pártot. A kormány a német nemzeti szocialista párt működését beszüntette és most végleg feloszlatták a pártot. A pártfeloszlatás súlyos következményekkel jár. A német nemzeti szocialistapárt törvényhozói esetleg elvesztik mandátumukat és a belügyminisztérium nem hívja be a listán kő vetkező jelölteket. A feloszlató határozat nem lép azonnal életbe, mivel a kormány köteles pártföloszlatási határozatát a legfelső közigazgatási bíróság első elnökének tudomására hozni. A legfelső közigazgatási bíróság keretében létesítendő mandátumvizsgáló tanács a jelentéstételt követő tizenöt napon belül hivatalból köteles határozatot hozni, hogy kik veszítik el mandátumukat. A bizottság az illető törvényhozók .számára határidőt köteles adni, hogy azon belül kifogást emelhessenek. A határozatot nyilvános tárgyaláson hirdetik ki. Másfél milliárd deficittel zárul az 1933. évi gazdálkodás. A képviselőház költségvetési bizottságában megkezdődött a költségvetési vita. Remes főelőadó nagy beszéddel vezette be a vitát, beszédében vázolta az 1933. évi állami gazdálkodást is és többek között a következőket mondotta: — Az 1933. évi állami gazdálkodás helyzete a tekintélyes leszállítások ellenére sem javult, mivel szeptember végéig az adóbevételi összeg 1500 millió koronával mögötte maradt a remélt összegnek és a munkanélküliek segélyezésére, valamint a tanítók fizetésére szánt összeggel szemben 240 millió koronás mankó mutatkozik. A fedezetlen deficit összege ez év végéig valószínűleg 1.5 milliárdra fog rúgni. A költségvetési hiánynak kölcsönök útján való kiegyenlítése nem lehet tarlós. Az állandóan deficites gazdálkodás a korona stabilitása tekintetében veszedelmet jelent. Nem voltunk - úgymond — abban a helyzetben, hogy gazdasági helyzetünket lényegeís sen feljavítsuk, nem találtuk meg a módot ahhoz, hogy munkaalkalmat szerezzünk a munkanélküliek százezrei számára s hiányzik nekünk az a 16 milliárd, mellyel eddig exportunkat fizették, akkor ebben a helyzetben gazdasági őrület lenne olyan kútból meríteni, melynek forrásai kiapadlak. A jövedelmi adóból származó bevételi összeg nagy mértékben csökkent. Ez a tény bizonyítja, hogy nem szociális adórendszerünk és adópolitikánk tarthatatlan. Az egyenesadók rendszere túlélte magát. Elhalasztják a kis gazdasági antant konferenciáját. A kisantant államok külügyminiszterei a kisantantnak gazdasági konferenciáját tervezték, amelynek a közeli napokban kellett volna Prágában megtörténnie. Mint Prágából jelentik, a kis gazdasági antant konferenciájá-Szerbesztöség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton nak programmjában zavar állott be. A román kormány váratlanul történt lemondása folytán elhatározták a prágai teljes ülésnek ezen a héten Belgrádban tervbevett előzetes megbeszéléseit. A teljes konferencia kezdetének határnapját most már december elejére tűzték ki, azonban ezt a határidőt sem lehet biztos terminusnak tekinteni. Dérer iskolaűgyi miniszter az autonómia ellen nyilatkozott. A kassai szociáldemokrata párt hétfőn ülést tartott, amelyen megjelent Dérer Iván dr. iskolaügyi miniszter is, aki hosszabb beszédet mondott a demokrácia mellett. A miniszter szerint a demokrácia fejlődni fog s nem pedig olyan valami, ami idejét múlta. A különböző fasizmusok győzelme csak mementó volt, amely arra ösztönzi a demokrácia híveit, hogy erélyesebben védjék meg eszméjüket. A német szociáldemokrácia azért pusztult el, mert — Dérer szerint — összetett kézzel nézte a fasizmus erősödését. Dérer ezután azt fejtegette, hogy a kormány nem akarja eltüntetni az ellenzéket, de az elenzéki pártoknak az állam alapján kell államok, mert a felforgató és államellenes tevékenység nem részesülhet az állam védelmében. A német és az olasz fasizmus pozitív eredménnyel járt: eggyéforrasztotta a népet. A fasizmus győzelme azonban Csehszlovákiában az állam széthullását jelentené. Majd beszéde folyamán foglalkozott a Pribina-esettel és a szlovák autonómia ellen foglalt állást, Hlinkát és Rázust pedig fasisztáknak nevezte. Dérer az ülésen csak szlovákul beszélt, amit a magyar szociáldemokraták nem helyeseltek. Városi képviselőtestületi közgyűlés. Nyugdíjazás, kegydlj megszavazás, a városi vágóhid-felek bérleti ügye, borbélyok beadványa a záróra megváltoztatásáa, több telek és illetőségi ügy a napirenden. — Saját tudósítónktól. — Komárom, november 14. Több, régebb idő óta előkészített ügy várt elintézésre és ezért a városbíró november 13-ra közgyűlést hívott össze a városháza nagytermébe. A város községi képviselőtestülete hétfőn délután 5 órakor tehát közgyűlést tartott, amelyen ezeket az ügyeket letárgyalta. A közgyűlést C s i z m a z i a György városbíró nyitotta meg, majd bejelentvén az egyes pártok részéről történt helyettesítéseket, a közgyűlés rátért a tanácskozásra. Sándor Ernő főszámvevő ismertette a pénzügyi természetű ügyeket s a közgyűlés a tanács és pénzügyi bizottság javaslatainak elfogadásával Horváth István városi iktatót évi 22860 Ke nyugdíjilletménnyel nyugalomba helyezte, Lipthay János volt gázgyári alkalmazottnak havi 300 Ke, özv. Eőry Andrásnénak szintén havi 300 Ke kegydíjat szavazott meg az 1934. évi költségvetés terhére. A katonai parancsnokságnak a városi vágóhíd-telek eladása ügyében küldött átiratát Igó Aladár dr. rendőrkapitány előadó ismertette. A katonai parancsnokság keveselte a város által előzőén felajánlott évi 100 Ke telekbért és annak felemelését kérte. A telek esetleges megvételére nézve pedig árajánlatot kért a várostól. A tanács és a pénzügyi bizottság javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy a telekbért évi 200 Kc-val hajlandó megváltani, amennyiben pedig a katonai kincstár hajlandó volna azt a lelket, amelyen a vágóhíd fekszik, örökáron eladni, a város négyzetölenként 14 Ke egységárat ajánl fel a katonai kincstárnak, vagyis anynyit, amennyit a kincstár a vágóhíd környékén házépítésre eladott telkekért eddig kapott. A (lunaparti árusílóesarnok fülkéinek bérletére nézve, mint a Kossuth
