Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-11-15 / 91. szám

2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1933. november 15. A világirodalom nagy eseménye THOMAS MANN új nagy regényalkotása JAKOB A német kiadás ára kötve 72 Ke Kapható a SPITZER-féle Az egyidejű magyar kiadás ára könyvesboltban Komárno- OO O Komárom, Nádor-ucca 29. kötve ^0*0 Íz Ke léren épített árusítócsarnok helyi se­beire nézve is, kimondotta a közgyű­lés, hogy a jövő évtől kezdve a ket­tős fülkék bérét évi 2000 Kc-ban, az egyes fülkék bérét pedig évi 1000 Kc-ban állapítja meg. Győrfy Lajos, ifj. Maitz Rezső és Kürthy Gyula iparengedély ügyében a város közgyűlése pártoló véleményt terjeszt a járási hivatal elé. A köz­ségi kötelékbe való felvétel iránti ké­relmeket a közgyűlés a törvény ér­telmében intézte el. A komáromi borbélyiparosok sérel­mesnek találván az új záróra rende­letet, amely szerint kötelesek üzle­teiket este 7 órakor bezárni és a déli órákban déli 12-től d. u. 2-ig zár­va tartani, a Komáromi Járási Ipar­társulat utján azzal a kérelemmel já­rullak a város képviselőtestülete elé, hogy támogassa őket abban az akció­jukban, hogy a déli órákban is nyit­va tarthassanak. A közgyűlés az elő­adó indítványára egyhangúlag kimon­dotta, hogy mivel a sérelmes rendelke­zés sem a borbélyiparosoknak, sem a nagyközönségnek érdekeit nem szol­gálja, ajánlatosnak lartja, hogy a bor­bélyüzletekre vonatkozó déli záróra feloldassék és a fodrászhelyiségek délben is nyitvatarthatók legyenek. Élénkebb vitát váltott ki Bőd Bé­­láné, a kórház elbocsátott ápolónő­jének ügye, aki az elbocsátás miatt a közigazgatási hatóságokhoz felleb­bezett, azonban a járási és országos hivatal elutasította felebbezését s vég­ső fokon a legfelső közigazgatási bíró­ság pedig igényével a rendes bírósághoz utasította a fellebbezőt. Bődné e köz­­igazgatási bírósági döntés után újra szolgálatra jelentkezett és egyben az elbocsátás napjától számított időre kérte járandóságát kiutaltatni. Az ügyel a tanács és pénzügyi bizottság javaslataival együtt Kendi Zoltán dr. h. jogtanácsos ismertette és a ké­relmezőt elutasítani kérte a képvi­selőtestület által. Lóránd István azt indítványozta, hogy vegye vissza a város Bődnét a kórházba, mert amint jogászkörökből értesült, nevezett ha hepörli a várost, okvetlenül pörvesz­­tes lesz a város. Czizmazia György városbíró a tanács és pénzügyi bi­zottság javaslatát ajánlja elfogadásra. Trencsik János felszólalásában hi­vatkozik arra, hogy Bődné ügyében, mikor elbocsátották, nem volt olyan körülményes vizsgálat tartva, mint amilyennek lennie kellett volna és felolvassa eredetiben dr. Lipscher Mór kórházigazgatónak elbocsátó bi­zonyítványát, amelyben az igazgató főorvos kijelenti, hogy Bődné a kór­ház szolgálatában hivatását szorga­lommal és lelkiismeretességgel végez­te. Úgy tudja, hogy Bődnének az ügy megindításakor Kendi dr. volt az ügy­védje és azt hiszi, hogy most, ha nem képviselné a várost, Kendi dr. más véleményt mondana. Indítvá­nyozza, hogy amennyiben Bődnél nem veszi vissza a város a kórház­hoz és ezért beperli a várost, mondja ki a közgyűlés a felelősséget a költ­ségek viselésére nézve. Kendi Zoltán dr. válaszolva a fel­szólalásokra, kijelenti, hogy nem mon­dott jogi véleményt, mert a legfelsőbb közigazgatási bíróság Bődnét a bíró­sághoz utasította igényével. Hivatko­zott azonban a vonatkozó törvényre, amelynek rendelkezése szerint a ké­relmezőnek hal hónap alatt elévül a várossal szemben támasztott igé­nye. Ez a határidő már letelt, igy te­hát a város pörvesztes nem is lehet. Fried Jenő hivatkozik arra, hogy már a tanácsban megkérdezte a he­lyettes jogtanácsost, hogy igaza van-e Bődnének, vagy sem. Azt a választ nyerte, hogy nincs igaza, tehát kérel­mét a város nem teljesítheti. Lóránd István, Csizmazia városbíró és Tren­csik felszólalása után az elnöklő vá­rosbíró szavazásra tette fel a kérdést, amelynek az lett az eredménye, hogy 28 szóval 9 ellenében a közgyűlés a ta­nács és pénzügyi bizottság elutasító javaslatát fogadta el. A háztelkek eladása, csere és még­­hosszabbitási ügyek közölt szerepelt Spirk János és Szénássy Sándor te­lekvétele. Kendi Zoltán dr. az ügy ismertetésénél flőadla, hogy a kért Kossulh-léri telket a tanács már két ízben Katona Magda közs. iskolai tanítónőnek adta egyhangúlag, időköz­ben azonban olyan határozatot hozott az egyik közgyűlés, hogy a telekigény­lők kérvényének beadási sorrendje vé­tessék figyelemebe. Minthogy a kér­déses telekről az előző tulajdonos, Her­mann László városi hivatalnok eddig még nem mondott le, legalább erről az iratok között semmiféle okmány nem található, nem lehet addig dön­teni az ügyben, amig a lemondás meg nem történik. Az elsőbbségi jog Ka­tona Magdát illeti, mert a tanács neki már a telket odaadta. F ü 1 ö p Zsigmond h. városbíró vé­leménye szerint a telek Katona Mag­dát illeti, nemcsak azért, mert a ta­nács már két ízben részére azt meg­szavazta, hanem azért is, mert neve­zett azon a telken, a tanács határoza­tának hatása alatt jóhiszeműen kerí­tést is építtetett saját költségén. Te­hát már birtokolja is a telket. Mint­hogy azonban a telekről Hermann László még nem mondott le, javasolja, hogy a közgyűlés rendelje el az ügy­nek megvizsgálását és az iratokat adja vissza a tanácsnak. Csizmazia György városbíró úgy véli, hogy a városnak Hermannal kötött telekel­adási szerződése hatálytalanítva lett akkor, amikor Katona Magdának a telket a tanács odaadta. Lóránd István szintén az ügynek újra való megvizsgálását kéri, azután tehet csak dönteni a képviselőtestületnek. A közgyűlés a felszólalások után úgy döntött, hogy elrendelte az ügy megvizsgálását első sorban arra néz­ve, hogy hatálytalanítva letl-e a Iler­­mann-féle szerződés. Több községi kötelékbe leendő fel­vétel iránti kérvény elintézése után a közgyűlés fél hét órakor véget ért. Zsindelyezik a kaszárnya tetejét. A komáromi Kath. Legény­egylet műkedvelő gárdájának előadása. — Fényes erkölcsi és anyagi siker. — Zsúfolt ház tapsolt a jól sikerült előadásnak. (Saját tudósítónktól.) Komárom, november t i. A komáromi Katolikus Legényegylet népszerű műkedvelő gárdája megint egy fényes, meleg, tomboló sikert könyvelhet el. A rendezőségnek na­gyon szerencsés keze volt már a darab kiválasztásánál és a szereposztásnál. •Iíacagós, napsugaras, derűs jelenetek­ben gazdag operettet, a Zsindelyezik a kaszárnya tetejét cimű. Erdélyi Mi­hály nagysikerű darabját választották ki előadásra és boszorkányos gyorsa­sággal, igen rövid idő alatt olyan jói betanulták, hogy mindenkit meglep­tek a vasárnap esti bemutatón pom­pás, kerekded, gördülékeny előadás­sal. A kitűnő előadás biztosíték arra. hogy nagyon sokszor elő fogják még adni e kedves darabot. Természetesen az egész előadás köz­pontja, sugárzó napja, R. Moly Margit, a komáromiak népszerű primadonná­ja volt, aki Ágnes szolgáló szerepében ragyogtatta igazi vérbeli és sokoldalú művészetét. Játéka, éneke, tánca olyan elragadó volt, hogy a közönség tom­bolva tapsolt minden alkalommal a művésznőnek. Pompás alakítást nyújtott Kreschka Margit, a zsémbclő, zsörtölődő feleség szerepében. Méltó partnere volt, mint kitűnő papucshős figura Balogh Kál­mán, aki szintén agyon kacagtatta a közönséget. Végtelenül fájósak voltak és átér­­zelt, igazán kedves alakítási nyújtot­tak Rafael Ili (Anikó), Pirstitz Manci (Dodó), Németh Nusi pedig igen fess, kedves huszárhadnagy volt. Frilz Rezső (Tamás), Novak Imre (Gida) eleven, átérzett játékukkal szin­tén nagy tetszést arattak és színes, eleven mozgatói voltak az egész elő­adásnak. Nagy örömmel láttuk viszont Bla­­hó Lajost, aki Gacsaj Pista szerepé­ben megmutatta, hogy még mindig az a régi erőssége a komáromi műked­velő gárdának, aki oly sok kellemes órákat szerzett már a közönségnek. Ez esti sikere is fényesen igazolta nagy tehetségét. Vázsonyi József igazi Csikorgó őr­mester volt, Sovány Lajos pedig ele­ven fogházőr, Kitzing József, Varga János, Pollák Miklós, Habara Vilmos, Árky Béla, Gerhardt András, Szé­nássy Zsigmond, Monozslay Lajos, Nyárv József, Klúg Sándor, Vörös Béla, Kadlicsek János kis szerepeik­ben is jók voltak. A Legényegylet saját zenekara Kri­­zsán József zenetanár betanításával és vezetésével szintén dicséretet érde­mel. A kellemes énekszámokat és a jól sikerült táncokat, amelyeket Kö­lninek Antal táncmester tanított be, szép kísérettel látta el a zenekar. Az ízléses díszleteket Balogh Miklós és ifj. Török János tervezte és készí­tette. Nem akartunk ismétlésekbe esni és itt. a beszámolónk végén említjük meg, hogy mindegyik szereplő sok, sok tap­sot kapott. Az énekszámokat és a tán­cokat a közönség tomboló tapsvihara többször megismételtette. A közönség zsúfolásig megtöltötte a nézőteret és száznál többen kényte­lenek voltak jegy nélkül hazamenni, mert minden hely elkelt. A közönség okosan tenné, ha előre megváltaná a helyét és nem tenné ki magát annak, hogy hiába készülődik és hiába fárad a színházba és haza kell mennie. Hiányos volna reíerádánk, ha a pompásan sikerült előadás főrendező­jét, ifj. Windisch Károlyt külön is meg nem dicsérnénk. A figyelmes ren­dezőség valóságos virágerdővel hal­mozta el a nőszereplőket. A súgónak, Széles Zoltánnak nem sok dolga volt. A közönség pompá­san mulatott, sokat kacagott és egy felejthetetlen est sokáig visszatérő em­lékével távozott a minden izében si­került előadásról, amelyet szombaton és vasárnap este meg fognak ismé­telni. Aki jól akar mulatni, okvet­len nézze meg ezt a jóízű darabot. A mérges gomba halált okozott Partosujtelepen. Mig az anya távol volt, az apa megfőzte a halálvacsorat. Komárom, november 14. Magyarics János, part osuj telepi munkásember tudomást szerzett ar­ról, hogy a Vág füzesei között gombák teremtek. Mivel más munkája nem volt, maga ment el és szedett gombát, mintegy félkilónyit, amelyet ehető csiperkegombának nézett s hazamenve, megfőzött. ízletesen akarta elkészíteni, ez sike­rült is neki s vadházasságban élő asz­­szonytársa, Komjátiné-Nagy Johanna két gyermekét is hozzáültette az asz­talhoz. Az időközben hazaérkező asz­­szony is kapott a gombából, • de már evés közben a rosszullét tünetei kezdtek mutatkozni a csa­ládon, úgy; hogy azonnal mentő­ket kellett hívni. A mentők bevitték a kórházba Magya­rics Jánost, Komjátinét, valamint Iíomjáti Ferdinánd s Gyula nevű kis­gyermekeiket is és azonnal gyomor­­mosást kaptak. A kisebbik gyermek, Komjáti Gyula azonban meghalt. A többieket gondos ápolás alá vették, a vizsgálatot a felelősség kérdésében a rendőrség megindította. A Jókai Egyesület és a Jótékony Nőegylet jótékonycélú teaestje, vasárnap. Az idei szezon tapasztalatai arra mutatnak, hogy a komáromi teaestek jól sikerülnek. Ezekben a gazdaságilag válságos időkben mindig súlyos prob­léma a báliruhfi s a hagy mulatságok­kal járó költség kérdése, arra pedig mégis vágyakozunk, hogy kellemes társaságban, jó zene mellett néhány gondtalan órát cltöltsünk. Tavaly kél­­izben rendezett a Jókai Egyesület és a Jótékony Nőegylet karöltve, teaestét s ennek sikere arra buzdította a két egyesület vezetőségét, hogy az idén is rendezze meg ugyanezt, jótékony célra. Ezúttal egészen könnyedén, mű­sor nélkül, vasárnap, november 26-án, délután 5 órai kezdettel. Fáradhatatlan hölgygárda szorgosko­dik máris, egy Prágából hazatért jó zenekar fogja huzni a talp alá valót. Meghívókat ezúttal nem bocsátottak ki, a Jótékony Nőegylet és a Jókai Egyesület ezúton hívja meg tagjait és az érdeklődőket. — Karácsonyi vásárt rendeznek az iparosok. Igen helyeselhető és fel­karolásra érdemes gondolatot akar meg­valósítani a komáromi általános járási Ipartársulat azzal, hogy a karácsonyi ünnepeket megelőző napokban, decem­ber 10-től 23-ig karácsonyi vásárt ren­dez az Ipartársulat helyiségeiben. Az Ipartársulat faipari szakosztályának kez­deményezésére indult meg a mozgalom, amely arra irányul, hogy a vásárló kö­zönségnek alkalmat szolgáltasson arra, hogy a nagy választékban összegyüj­­tendő, legkülönfélébb karácsonyi aján­déknak alkalmas ipari készítmények közül választhassa ki azt, ami a leg­megfelelőbb. Amint értesülünk, a kis­iparosok készítményei az eddigi terve­zet szerint is nagyon meg fogják lepni a közönséget, mert nagyon jutányos áron olyan árukat fog a kiállításon ta­lálni, melyekről eddig talán nem is gondolták, hogy azokat a kisiparosok készítik, hanem azt hitték, hogy gyári utón lettek azok elkészítve. A rende­zőség a vásárral egyidejűleg kereseti lehetőségd akar nyújtani a helybeli kisiparosoknak. A karácsonyi vásár rendezősége felkéri az Ipartársulat tag­jait, hogy akik még nem jelentkeztek, november 20-ig jelentsék be az Ipar­társulat irodájába elhatározásukat, hogy részt kívánnak venni készítményeikkel a karácsonyi vásáron. Amennyiben ez az életrevaló terv megvalósul, a legna­gyobb támogatásra tarthat számot. — Mérték utáni remek szabású Princess fűzők, haskötők, melltar­tók rendelésre ELBERT-nél. Fogászati munkát u. m. foghúzást, plombálást, arany- és porcellán fogakat szakszerűen és lelkiismeretesen készít PINTÉR M. áll. vizsgázott fogtechnikus Komárno, Deák Ferenc u.7. ______________________ 933

Next

/
Oldalképek
Tartalom