Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-08-05 / 62. szám

4. oldal. >KOMAROMI LAPOK« 1998. augusztus 5. szünk ki szobát és lenn étkezünk. így sokkal olcsóbb, mintha szállodában lakunk. Csodálatosan szép szerpentin utón autóztunk Monte-Carlóból Nizzába, ahol a tengerparti sétány balzsamos levegőjét teli tüdővel szívtuk be. A part tele palotákkal, vendéglőkkel, szállodákkal. Micsoda hatalmas épületek!— A Medi­­terráni palota lebilincselő. Éppen autószépségverseny volt, amelyen a szebbnél-szebb autók százai vettek részt. Amikor az enyhe napsütésü tenger­parton sétáltunk, meghallván magyar beszédünket egy francia újságárus asz­­szony, odasiet hozzánk és tiszta ma­gyarsággal azt mondja: — Parancsoljanak uraim, vannak magyar újságaim is — és nyújtja Az Est-et és több más magyar lapot. A nizzai hatalmas áruházak megné­zése után visszaautóztunk, de útközben megnéztük Monacót, a fejedelemség szék és fővárosát, amelynek sok köz­épülete köszönheti fölépítését a már elhunyt öreg fejedelemnek. A főtem­plom, a törvényszéki palota sűlusa meg­lepő. Az öreg fejedelem beutazta az egész világot és ahol szép stilusu épü­letet látott, annak mását, ha kicsibe is, megépítette kicsi országában. A feje­delmi palota előtti téren éppen akkor volt hadseregszemle, de azt hiszem, a komáromi rendőrlegénység nagyobb számú, mint Monacó fejedelemség egész hadserege. Az öreg fejedelem nagy vadász és halász is volt. A halász és Komárom, aug. 4. Rejtélyes rablótámadás tartja izga­lomban Komárom és környékét. Csü­törtökön éjjel a keszegfalvai id. Ma­ráz Márton jómódú földbirtokos há­zában álarcos rablók jelentek meg. Pontosan éjfélkor nesztelenül be­nyomták az ablakot s a sötétben járkálni kezdtek a szobáiban. Maráz Márton leánya, Blága Lászlóné, aki a szomszéd szobában aludt, azt hitte, édesapja járkál a szobában, be­nyitott apja szobájába, ahol ekkor már két álarcos idegen állt szemben Maráz Mártonnal s revolvert szegez­tek a kilencvenéves öreg embernek: — Pénzt, vagy életet! — kiáltotta az egyik. A repülés legújabb vívmányai Sebességi rekordok a földön és a levegőben. - Versenyfutás a hang­gal. - Harc a sztratoszférában. - Hogyan működik Post „robot­­pilótá“-jo. ? - A repülő teafözőüst. A repülés legújabb, lélekzetfojtó iramú eseményei új színt, új tartal­mat adnak annak az elkoptatott frá­zisnak. hogy korunk a gyorsaság szá­zada. A levegőben tombol a gyorsa­ság ördöge; korbácsa alatt rekord rekordra halmozódik s egyre-másra bukkannak fel új találmányok, me­lyekről a tegnap embere nem is ál­modott. Vasúton elértek már 150 kilométert óránként, Campbell híres »BlueBird«­­jén ennek az évnek az elején 438 kilométert futott. Hiába azonban min­den erőlködés, a légi járművek re­kordját, de még rendes forgalmi se­bességét is. földi közlekedési eszköz­zel sohasem fogják utolérni. Stain­­forth angol repülőtisztnek a legutolsó Schneider-versenyen kivívott 657 kin­cs rekordját Francisco Apcllo olasz pilóta a Garda-tavon 682.4 km-re ja­vította, sőt egy ízben gyorsasága 692.5 km-re emelkedett, ami másodpercen­ként kb. 192.5 métert jelent. A közel­jövő repülőgépei a sztratoszférában, ahol a levegő lényegesen ritkább, mint vadász szenvedélyét szerencsésen ösz­­szekapcsolta, amikor az északi jeges tengeren bálnákra, cethalakra vadászott ágyúból kilőtt szigonnyal. Több jeges­medvét, hatalmas tengeri tehenet, orosz­lánt, elefántot fókát és rozmárt is lőtt nem egyet. Ezek kitömve, preparálva ott láthatók a monacói tengeri aqvá­­riumban, amely a világ egyik legszebb és leggazdagabb aqváriuma, ahol órákat eltöltöttünk a tenger csodálatot állat­világának a tanulmányozásában. A ha­lászati kiállítás óriási méretű hálói bá­mulatba ejtettek bennünket és sokat gondoltunk eközben a mi kedves Bandi barátunkra, aki szintén nagyon szen­vedélyes halász és a monacói herceg se tud minden halász szenvedélye mel­lett se olyan jó halászlét főzni, mint ő. Az aqvárium múzeumában bemutatott képek, modellek, fegyverek, kitömött állatok, spirituszba tett halak, szigony­ágyúk, jachtok, mind azt mutatják, hogy az öreg fejedelem imádta a természetet és boldog fejedelem lehetett, ami csak természetes, hisz nem nyugtalanította álmát a hadsereg fejlesztése, a hadi költségvetés, a háború réme, amelyektől de sok államfő nem tud aludni. A mo­nacói fejedelmeket talán lenézik a nagy országok államfői, de ők ezzel nem törődnek, mert ők az igazi boldogok. Ha más passziójuk nem volna, mint a világ legszebb kertjében, a monacói kertben sétálni, sütkérezni, már akkor is nagyon boldogok volnának. Blágáné visszarohant és segítségért kiabált, de senki sem hallotta a vész­kiáltást. Formális dulakodás kezdő­dön. Maráz Márton a revolveres fe­nyegetésre elővette a házban levő pénzt s kétezernégyszáz koronát átadott a rablóknak, akik éppenolyan gyorsan, mint ami­lyen gyorsan jöttek, — eltávoztak a házból, még mielőtt elfoghatták volna őket. A csendőrséget nyomban érte­sítették. amely nagy készültséggel fo gott hozzá a rejtélyes rablók nyomo­zásához. A tettesek a helyi viszonyok­kal ismerősek lehettek, mert pontosan tudták a járást és biztosra mentek. az alsóbb rétegekben s kisebb aka­dályt gördít a rekorderek elé, való­színűleg könnyű szerrel elérik, sőt meg is haladják majd a másodper­cenkénti 333 métert, vagyis az órán­kénti 1200 kilométert, a hang sebes­ségét. A jövő repülőgépe saját hangjá­nál is gyorsabban fog regülni. Sztra­toszféra-repülőgéppel kísérletezik Né­metországban Junkers tanár és Fran­ciaországban 'Farman repülőgépgyá­ros. A fő nehézség itt: lehetővé tenni a lélegzést, az oxigénfelvételt motor­nak és embernek 15—20.000 mé­ter ritka levegőben. Az első feladatot kompresszorral (légsűrítővel), a má­sikat pedig légmentesen zárt fülké­vel oldják meg a mérnökök. Termé­szetesen a nagy hideg ellen is véde­kezni kell. a fülkéket tehát fűtik s gondoskodnak majd arról is. hogy a jég le ne rakódhassák a gép szárnyai­ra. A jéglerakódás most is nagy ve­szedelme minden óceánrepülésnek, mert a szárnyakra ülepedő jégtömeg egyrészt holt súlyával terheli a járó­művet, másrészt a szárnyak kereszt­­metszetének alakját olyan kedvezőtle­nül változtatja meg hogy a szárny emelőereje gyengül. Ellene a motor kipufogógázainak, vagy hűtővizének melegével próbálnak védekezni, vagy pedig a szárnyak mellső részére gu­miköpenyt húznak, melyet sürített le­vegő heves rezgésben tart s meggátol­ja a jég leüllepedését. A szTratoszféra nemcsak forgalmi terep, hanem hadszíntér is lesz; har­ci és bombavető repülőgépek útvona­la. Az angolok már ma is építenek hadigépeket, melyek 9000 méter ma­gasságra emelkednek és 380 kilomé­ter sebességet fejtenek ki óránként. A rendszeres légi forgalomban még nem számíthatunk ezer kilométeres vagy még nagyobb gyorsaságokra, de a repülőgépek menetrendszerű sebes­sége állandó növekedésben van. Ame­rikai statisztikusok szerint a forgal­mi repülőgépek átlagsebessége 1920 és 27 között 150-160, 1928 és 32 kö­zött pedig 185—200 km-re rúgott. Eb­ben az évben pedig már jóval 200 kilométer fölé emelkedik. Amerikában már 300 kilométer gyorsasággal jár­nak a postarepülőgépek, az egyik né­met gyár pedig legutóbb olyan gépe­ket helyezett üzembe, amelyek 350 kilométert repülnek és 1—5 személy­­lyel négy óra alatt szállnak Berlin­ből Rómába. A legutóbbi nagysikerű légi teljesítmények: Balba azurflottá­­jának diadalmas útja. Fost világkö­rüli repülése, melynek során az ame­rikai képpóstát egy nap alatt hozta ál az óceánon, a repülősebességek nagyarányú fokozódásának tudható be. Ám a modern gépsárkányok röptét egyre nehezebben zabolázza az em­beri kéz. Hosszú távröpülések alatt kimerítő, idegölő munka ezer kilo­métereken szakadatlanul mozgatni a kormányrudat, a lábitót, forgatni a kormánykereket. Minél nagyobbak és gyorsabbak lesznek a repülőgépek és hosszabbak a berepült útvonalak, mi­nél inkább nőnek a légiforgalom biz­tonságával szemben támasztott igé­nyek, annál inkább veszi át a gép a kormányzást, az irányítás munká­ját az embertől. A félszemű Willy Post, aki a legújabb távirati jelenté­sek szerint saját rekordját verve, si­kerét túlnyomórészt a gépére szerelt »robotpilótának«, egy szellemes ön­működő kormányzó és egyensúlyozó berendezésnek köszönheti. A szerke­zet Elmer Sperry amerikai mérnök találmánya és a giroszkopikus elven alapszik. Két kis giroszkóp (pörgety­­tyű) szédületes sebességű keringése biztosítja a gép egyensúlyát, olyképen, hogy mikor az megbillen, vagy bármi­képpen is eltér a kiszabott irányból, a pörgettyűk villamos áramot kapcsol­nak be és a kormányfelületek moz­gatásával a gépet visszaterelik a kí­vánt helyzetbe. A pilóta a szerkeze­ten beállítja a követendő útirányt s akkor aztán akár nyugodtan alhat is a szabadjára eresztett gépen. Nem utolsó repülőgépérdekesség a gőzzel hajtott repülőgép sem, melynek nemrég volt sikeres bemutatója az oaklandi repülőtéren. A gondolat ma­ga régi: visszanyúlik az aviatika ős­korába, mikor az úttörők más erő­forrás hiányában gőzgépekkel kísér­leteztek. Az akkori és nehéz szer­kezetekkel természetesen nem érhet­tek el eredményt. Két amerikai mér­nök, a Besler testvérpár, most meg­mutatta, hogy a technika mai fokán lehet olyan könnyű gőzgépet építeni, mely az olajtüzelésű kazánnal együtt nem sokkal súlyosabb a benzinmotor­nál. Gépüket kéthengeres, 150 lóere­jű gőzmótorral szerelték fel, mely mindössze 80 kg.-t nyom és percen­ként 1625 fordulattal hajtja a légcsa­vart. A szakértők gúnyosan »repülő teafőzőüst«-nek nevezték el a gépet, de a sikeres próbarepülések láttára elnémultak. A gőzmótor egyszerűbb szerkezetű, kevésbbé tűzveszélyes és zajtalanabb a benzines gépnél s valószínűleg nagy szerepe lesz a zajtalan repülőgép ki­alakulásában is. Zsák utca 8. számú üres háztelek 86 Oöl eladó. Bővebbet a tulajdonosnál: Tóth Ferenc építőmesternél, Eötvös-u. 42—44. 2-7 — Paprikaültetvény Kaliforniá­ban. Attól fogva, hogy a magyar pap­rikából nagy mennyiségű vitamint tud­nak előállítani, a paprika termesztés nagyon divatba jött és nemrég rendelt magyar paprikamagot egy kaliforniai ültetvényes, aki Kaliforniában megakarja honosítani a magyar paprika termesz­tését. Komárom ipara és kereskedelme megfakult lapjairól. 2 I. vén; ez a chechetek (céhétek) rossz chechetek és voltt az a chechetek, k... a volt az chechetek«. »Myért hogy mink Jámbor és tisz­­tességbely chéch mesterek vagyunk, ezt a gyalázatot rajiunk nem akar­­wyselni«. Ámde a polgárok nevei közt sűrűén fordulnak elő nemzetségek neveit viselők is, mint Olasz, Görög, Örmény. Sidó. Ezek kétségtelenül a város kö­zépkori kereskedelmének emlékét őr­zik. Az »olasz« gyűjtőfogalom alá tar­toztak a városokban megtelepült la­tin népfajokhoz tartozók, az olasz,, francia, (burgundi) bevándorlók, a gö­rög a délszláv eredetet őrzi, az ör­mény a már elmagyarosodotl és a tö­rökökkel együtt bevándorló kisázsiai kereskedőnépet jelenti, a sidó név­ben inkább a régi kalizi, izmaelita és más turk eredetű kereskedőnép ere­detét lehet keresnünk. A zsidó bete­lepülés Komáromban sokkal később, a XVII. század végén kezdődik. Mészárosok. A komáromi céhek közül a legré­gibb a mészárosoké. Abban az időben ez volt a legmagyarabb mesterségek egyike. A mészáros a barmokkal fog­lalkozik. azokat adja, veszi, levágja és kiméri. Abban a korban a gazdál­kodásban megnyilvánuló primitív élet­viszonyok közt, az ősi állattenyésztés­sel. bai omneveléssel foglalkozik a gaz­dálkodók zöme. Rengeteg terület fel­­szántatlan, úgynevezett baromélő föld' . Itt, ezeken a hatalmas gyöpsé­­geken él a gulya, a ménes, legel a birka és a legsoványabb helyeken a sertéskonda. Komárommegyének kü­lönösen a déli, csakhamar hódoltság­gá váll részében hatalmas legelők van­nak. melyeken virágzó állattenyész­tés folyott. A komáromi mészárosok, mint a felsorolásból láttuk, sokan vannak. Többnyire a várostól bérlik húsvágó székeiket és a város csak kivételesen engedi meg az ilyennek építését. Ezek­ben merik a húst a »székálló« legé­nyek. A komáromi mészárosok céh­szabadalmait 1569. évben írja át Ko­márom város tanácsa.-Ennek az okle­vélnek az ád érdekességet, hogy ben­ne a komáromi mészárosok átveszik a székesfehérvári mészáros céhnek I. Mátyás és II. Ulászló királyoktól meg­erősített szabadalmát. Hat évvel ké­sőbb a komáromi mészárosok közül Király Albert, Varga Ferenc, Mészá­ros János és Mészáros Márton neveit olvassuk egy oklevélben. Mikor a török uralom megszilár­dult. sőt az egvre jobban és messzebb­re terjeszkedett, a nagy alföldi hó­doltsági városok végeláthatlan pusz­táin és legelőin kizárólag állattenyész­tés folyott. Hihetetlen mennyiségű marha nevelkedik itt és ez adta a bécsi kormányok területeire is a szarvasmarhát, sőt ezeket hajtották ki sok-sok ezer számra magába a né met birodalomba is. A királyi harmin­cadok jövedelmének a legjobb részét ez szolgáltatta. A bécsi üres pénztár mellett a király az udvari kamara útján megfelelő mennyiségű marha kihajtására ad engedélyt a követelőző hitelezőknek, nem ritkán várak kapi­tányainak. A komáromi mészárosok is szívesei vesznek marhát a dunántúli, török uralom alatt álló területen, mert azt sokkal olcsóbban vehették, mint ideát. Komárom rendes átkelő révnél feküdt és itt hozták át mészárosaink a mar­hákat, természetesen a várkapitányok és a városbíró hírével. Sűrűén eset# meg hogy a marhák elkerülték a komáromi révet, hanem azt a Csalló­közire átusztatták a Dunán, ez persze érzékeny veszteség volt a harmin­cadra nézve. Mészáros egyedül néni is mert volna erre vállalkozni, de ha katona volt a vállalkozásban, ak­kor biztosabban ment, mert a naszá­dos vajdák nem fizettek vámot és harmincadot. 1611. évben elfogy a komáromi mé­szárosoknak a vágómarhájuk és a * Komáromi múzeum levéltára Oklevéltár. Folytatjuk. Dr. B J. Rejtélyes rablótámadás Keszegfalurt — Pénzt, vagy életet! — kiáltottak az álarcos rablók id. Maráz Mártonra

Next

/
Oldalképek
Tartalom