Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-08-05 / 62. szám
1933. augusztus 5 »KOMAROMI LAPOK* 5. oldal. A város adósai. Komárom, augusztus 4. A Komárom várost illető állami adórészesedést a járási választmány legutóbb tartott ülésén 70 százalék erejéig letiltotta és pedig olyképen, hogy a városnak a Zemská Bankánál levő eredetileg 3 millió koronát kitett tartozásának hátralékos annuitására az adók 30 százalékát, a pozsonyi városi takarékpénztárnál fennálló szintén 3 milliós 15 éves amortizációs kölcsön hátralékának letörlesztésére pedig az adórészesedés 40 százalékát tiltotta le. Az állami adórészesedésből tehát 30 százalékot kap ezentúl a város. A járási ' választmány, mely úgy látszik különösképen szivén viseli Komárom hitelezőinek sorsát, már a múlt évben is letiltotta az adórészesedést, akkor azonban nem állapította meg százalékszerint a két bank javára járó részletet, hanem az adórészesedést száz százalékban a hitelező bankok javára utaltatta ki. A két intézkedés között az a különbség, hogy amig 1932-ben az összes adórészesedést a hitelezőknek kellett kifizetni, addig az 1933. évben 30 százalék szabadon marad a város részére, és igy a járási választmány határozata tulajdonképen kedvezőbb az idén Komáromra nézve, mint volt a múlt évben. Mindazonáltal nem valami megnyugtató a városra nézve az, ha egyik legfőbb és legbiztosabb jövedelmétől felsőbb hatósági intézkedés következtében tartósan elesik, mert e helyett újabb bevételi forrás már nem áll rendelkezésére, a meglévő források pedig szintén csak a legnagyobb nehézségek mellett csurgatnak némi kis bevételt a város pénztárába. Pedig meg lehet állapítani, hogy a városnak majdnem annyi a kintiévá jogos követelése, mintáz adóssága, csakhogy amig a város hitelezőinek érdekében azonnal kész a járási választmány intézkedni, addig a város súlyos helyzetének szanálására még csak kezdeményezése vagy javaslata sincs a felsőbb hatóságnak, hanem minden támogatás nélkül engedik a várost vergődni kétségbeesett állapotában s legfeljebb a kormánybiztosi intézmény bevezetésére gondolnak azok, akik meg akarják menteni a várost. A városnak több olyan függő ügye van a különböző minisztériumokban, amelyek ha elintézést nyernének, eleven, lüktető, forgalmas életet teremtenének Komáromban, a város számtalanszor megsürgette már ezeknek az ügyeknek elintézését, azonban eredmény nélkül. De hogy ezekben az ügyekben, a járási hivatal segítségére lett volna a városnak, arról nem tudunk, pedig talán kötelessége lett volna a járásnak támogatást nyújtani, a régóta húzódó ügyek elintézésének kisürgetésében. Amint a város az egyes minisztériumokban nagy nehezen elér, azt a keveset is a város maga járja ki a nagy költségeket fölemésztő interveniálások által, azonban ez nagyon csekély eredmény. Maguk a minisztériumok sem rendelkeznek pénzzel, a pénzügyminiszter engedélye nélkül egy fillért sem lehet kiutalniok és tiszta szerencse, hogy az egészségügyi minisztérium olyan nagy jóindulattal viseltetik a várossal szemben, amelynek a kórházi betegápolási kiadásait rendszeresen és idejében megtéríti és minden alkalommal legelőzékenyebb magatartást tanúsít a várossal szemben. Az elszámolási viszonyban levő hivatalok közül pedig a kerületi munkáspénztárról lehet elmondani, hogy elismerésre méltó módon igyekszik fizetési kötelezettségének eleget lenni. De ezen a fehér hollón kívül azután hiába reménykedik Komárom, hogy megkaphassa jogos követelését. Természetes, elsősorban a vele legközvetlenebb kötelezettségben levő bérlők és adófizetők jönnek itt számításba, akik több millióval tartoznak a városnak és akik nem teljesítik fizetési kötelezettségeiket. Nem mai keletűek azok az óriási hátralékok, amelyekkel tartoznak, évekkel ezelőtt már elmaradtak a fizetések, amelyekre számtalan halasztást adott a város vezetősége, azonban az adósok a halasztási határidőt nem tartották be és még olyanok is, akik tudtak volna fizetni, — mert hiszen életmódjuk és keresetük ezt igazolta, — egyszerűen megfeledkeztek a fifizetésröl és mivel a város a saját polgáraival szemben nem akart az ultima rációhoz nyúlni, az adómorál alapjáról letért, indolens adófizetők milliókra rugó adóhátralékkal lettek megterhelve, amelyek napról-napra növekednek. Mivel pedig a várost hitelezői szorítják, sőt perelik, s mivel a biztos jövedelmi forrásától is megfosztják, kénytelen arra az útra lépni, ami kt serű ugyan, de most már kikerülhetetlen. A tanács minapi ülésén évek óta tartó halogatás után elhatározta, hogy a lakbérhátralékosokkal szemben, ha egyáltalában nem fizetnek, a kilakoltatást fogja kérelmezni. A törvény szerint az a lakó, aki a lakbért nem fizeti meg, kilakoltatható, tehát komoly a helyzet. De a városnak a hátralékos adófizetőkkel szemben is erélyesen kell fellépnie, ha azt nem akarja, hogy csődbe kerüljön. Mert ma már úgy áll a helyzet, hogy a városhoz adó címén naponkint alig folyik be pár száz korona, holott csak a fölvett adósság törlesztése és kamata naponkint több mint 3000 koronába kerül a városnak! Ha a város a tizenkettedik órában nem lép föl a legerélyesebben adósai ellen, akkor az esetleg eljövendő kormánybiztos fogja a császármetszést megcsinálni. És pedig könyörtelenül. A kormánybiztos nemcsak hogy a város fölösleges és ráfizetéssel fenntartott üzemeit szünteti be, hanem bizony befogja hajtani az adókat is és aligha fog adni újabb halasztásokat a makacs nemfizetőknek. Sőt felhatalmazásával teljes mértékben élve, a legszigorúbb módon fog eljárni tisztében. Jól meggondolandó tehát, hogy nem volna-e helyesebb, ha a város kimos helyzetéből saját polgárai segítségével kerülne ki, semmint hogy olyan eszközök felhasználásával rendeződnének a viszonyok, amelyek egész életre szóló keserűséget és fáj dalmas emléket szereznének az adózó lakosságnak. — Minden család öröme Nagy Imre brilliáns vicclapja „Az Ojsag*. Csehszlovákiában 1 50 Kő. Kapható a Spitzer-féle könyvesboltban Nádor-u. 29. HÍREK A titokzatos hegedű. Péntek van, zenészek (már olyan Pihegőről származó zenészek), kéregetők, néma nénik és üres tenyerüket mutogató gyerekek napja. Érkeznek a házikoldusok, házimuzsikusok, bejönnek lakásba, üzletbe, irodába, ismerik a jó helyeket. Az egyik boltot szorgalmasan látogatják a cigánygyerekek. Hegedűvel jönnek s elhúzzák az uraságok nótáját. A boltban mindig élénk derültséget szokott kelteni a kis cigánygyerekek szereplése, mert egyik sem tud hegedülni, a tudomány éppen csak egy pénteki nap igényeit meríti ki. Amit húznak, nem lehet fölismerni, ahogy húzzák, borzalmas. Ezt ők jól tudják s szándékosan, ha lehet, még cudarabbul húznak, mert akkor azonnal kikergetik őket, pénzt is kapnak jutalmul, csak hallgassanak el. Pénteken reggel bejön a boltba egy ilyen kis mezítlábas és hegedülni kezd. Még jóformán el sem kezdi, már tologatják kifelé. Valaki pénzt akar adni neki. De a kölyök élelmes és üzleti alapon fogja fel a kérdést: — Ne pénzt tessék adni, hanem egy hegedűcsavart... A boltban éppen van raktáron hegedűcsavar, adnak neki egyet. Két perc múlva újabb gyerek. Ha lehet, még borzalmasabb hangokat csal ki hegedűjén. — Egy hegedűcsavart kérek! — mondja hirtelen. Kap ő is. Újabb két perc, újabb kölyök. Még el sem kezdi a nótát, máris bejelenti, hogy a művészet ellenértékeképen hegedűcsavart kér. Ez már gyanússá kezd válni. Az egyik alkalmazott megnézi a hegedűt. Fekete színű. Az előbb is fekete hegedűvel jártak... Itt valami nincs rendben, vagy nagyon is rendben van. Újabb művész jelentkezik, ismét csak fekete hegedűvel. De ez már húrt kért. így derült ki a ravaszság. Valami féltucat cigánygyerek sorakozott az uccasarkon s egy hegedűjük volt csak. A közös hegedűvel jártak be a boltba s lassankint összeszedték az egész felszerelést. Végül már az is hóna alá kapta a hegedűt, aki még a vonót sem tudta keresztülhúzni a húrokon... Van még élelmes, nagy ész a komáromi Pihegőben! — Személyi hírek a komáromi hivatalokból. A komáromi járás főnöke, Novotny Richárd, közigazgatási főtanácsos, valamint a komáromi rendőrség vezetője, Macháéek Pál rendőrtanácsos most tértek vissza szabadságukról s újból elfoglalták hivatalukat. Dr. Fodor Adolfot, a komáromi járás közigazgatási főbiztosát a belügyminisztérium Érsekújvárra helyezte, az érsekújvári járási főnökséghez, ugyanolyan minőségben. Helyette dr. Risztics Dimitrij jön Érsekújvárról. Dr, Fodor Adolf hivatalát szeptember elsején foglalja el. Soltész Pál közigazgatási biztos, a rendőrségnek és a járási hivatalnak az elmúlt hónapon át vezetője, szabadságát most kezdte meg. Szabadsága leteltével uj állomáshelyére, Prágába, a belügyminisztériumba költözik. — Szabadságon. Sándor Ernő városi főszámvevő és Hölczl Gyula városi adóügyi főtitkár augusztus 7-én kezdik meg négy hétre terjedő szabadságukat. — BIELICZKY KÁLMÁN ÉRSEKÚJVÁRI JÁRÁSI FŐNÖK. Az érsekujváriak népszerű járási főnöke, Sándor István, elérvén hatvanadik életévét, nyugalomba vonul. Helyére dr. Bieleczky Kálmánt, rózsahegyi járási főnököt nevezte ki. Dr. Bieleczky Kálmán Nyitrán, majd Komáromban mű-j ködött a közigazgatás terén. — Eljegyzés. Langsádl Böske és Mdcsik Sándor póstatiszt jegyesek. (Nitra most Komárno). — Orvosi hir. Dr. Rothschildné- Szóbel Etel orvosnő rendeléseit nő- és gyermekbetegek részére Komáromban, Thaly K. u. 10. sz. alatt újból megkezdette.- EGYHÁZMEGYEI TANÜGYI BIZ. ÜLÉS. A komáromi református egyházmegye tanügyi bizottsága aug. hó 7-én, hétfőn, délelőtt fél 10 órakor Komáromban, a Kollégium kistanácstermében ülést tart. A bizottsági ülés tárgysorozata: 1. Elnöki megnyitó. Mondja Fekets Sándor ref. lelkész, egyházmegyei tanácsbíró. 2. Elnöki előterjesztések. 3 .Jelentés az 1932/33, tanévben iskolába járt tanulók oktatásügyéről. 4. A nem református jellegű iskolába járó ref. vallású tanulók hittani előmeneteléről elnöki jelentés. 5. Egyes egyházaknak az eddigi iskolai körből való kivonása és másik iskolai körbe való beosztása. 6. A bizottság elnökségének és tisztikarának mandátuma lejárván, jelentés az egyházmegyéhez a tanügyi bizottságnak újra való megalakítása iránt. 7. Netáni indítványok tárgyalása.- HÓNAP, VASÁRNAP: A PROT. NŐEGYLET JÓTÉKONYCÉLU »KÓSTOLŐ«-JA. Hosszú évtizedek óta mindenkor a legsikerültebb nyári mulatság szokott lenni a Komáromi Protestáns Jótékony Nőegylet »Kóstolja, amely az emberbaráti szeretet jegyében minden év augusztus havának első vasárnapján zajlik le a Dalegyesület nádor uceai kerti helyiségében. A jótékonyság gyakorlásában elévülhetetlen érdemeket szerzett ezen érdemes nőegyesület áldozatos nagy munkájába belevonja a város és környékének nemesgondolkozású és érző szívű közönségét, hogy az elaggott szegények és az iskolásgyermekek megsegítésére irányuló akcióját a tőle telhető módon támogassa és humánus célú derék vállalkozását eredményessé tegye. Az egyesület tagjainak jószívű adományai lehetővé teszik ezúttal is azt, hogy a kedves, családiasán zártkörű mulatságon felsereglő közönséget a konyhaművészet változatos remekeivel s a legjobb italokkal szolgálhassa ki s a vacsora után vidám tánccal fejezze be a magyar hangulattal teljes poetikusan szép mulatságot. A vasárnapi kóstolóra szintén a legnagyobb odaadással és önzetlenséggel készülődik a Prot. Jótékony Nőegylet elnöksége és választmánya s remélhető ,hogy a mulatság ismét eseménye lesz az idei nyári szezonnak, amelyből mindenkor magasan szokott kiemelkedni. A Kóstolóra belépődíj személyenként 5 Ke és 1 Ke vigalmi adó. A felajánlott ételneműeket és egyéb adományokat a mulatság napján délután 2—5 óráig veszi át a Dalegyesület éttermében a rendezőség. Kezdete este 6 órakor, vége tánccal hétfőn reggel 4 órakor. Nemes emberbaráti cselekedetet gyakorol mindenki, aki a Prot. Jót. Nőegylet e hagyományos hírű szép mulatságán résztvesz.- ÖSSZEIRÄSI SZÁMOKKAL LÁTJÁK EL A HÁZAKAT. Évek óta sürgetik a felsőbb hatóságok, hogy tegyen eleget a város annak a miniszteri rendeletnek, amely szerint a házakat el kell látni új számokkal. Ezek a számok, tekintet nélkül arra, hogy már egy ízben el lettek-e látva uccaszámozással, valamennyi házra és telekre ki lesznek függesztve és pedig egytől végig folyószámmal látják el azokat, hogy nyilvántartásuk áttekinthetőbb legyen. A város már évek óta foglalkozik ezzel az üggyel, de mivel igen drága, több Ízben hirdetett pályázatot a számtáblák szállítására s végül is ia múlt évben megrendelte. A vá' os épííészeti hivatala csütörtökön kezdte meg a házak folyószámozását, amely több napig fog tartani, mivel több mint 3000 számot kell felszögezni a házak falára. Az összeirási számok fehérszinűre festett vaslemezen vörös számokból állanak, a számozás a városházán kezdődött, amelytől azután a Városház uccán és a Jókai uccán folytatódik a számozás. Az összeirási ' számok hasznos szolgálatot fognak , tenni a város új uccáibau, amelyek a »Kiséri dűlőben, a Singellőben, a régi |szérüskertekben, a cigánymezőn, a jBenőben és Partosujtelepen épültek ki s amelynek lakói sokat panaszkodtak eddig hogy sem a hatóság megf. kereséseit, sem a postai küldeményeiket nem kapják idejében kézhez, a [számozatlan házakban. P — Nyugdíjazás. Saschboth jár.os -uszeri állomásfőnököt a vasutigazgató-ság e hó elsejével nyugdíjazta.
