Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-08-05 / 62. szám
Xiapmtkmai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza Otvennegyedik évfolyam. 63. szám, Szombat, 1933. angnsztos 5. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 8# K5, félévre 40 Ké, negyedévre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős íősserkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. lőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Nemzeti egyenjogúság Komárom, augusztus 4. Elméletben — a népszövetségi elv alapján azt hirdetik, hogy a nemzetek egyenlők és mindegyiket egyenlő jogok illetik meg. A népszövetségi gyakorlatnak azonban egy nagy, eredendő hibája volt, az, hogy a francia hegemónia hatása alatt kifejlődött a győző és legyőzzön nemzetek közt való megkülönböztetés. A felsősziléziai népszavazással kezdődött ez meg, ahol a németek nagy többséget kaptak és a vitás területet mégis Lengyelországhoz csatolták. A népszövetség tekintélyének a lejáratása is szorosan összefügg az államok ilyen osztályozásával. Akkor, amikor nagy békcmanifeszíációk vannak napirenden, amint ez megtörtént a Kellogg-paklum ünnepélyes életbeléptetésével, akkor a nemzetek egyenlők, amikor a leszerelésről volna szó, akkor meg kiderül, hogy a nemzetek mégsem egészen egyenlők, mert egyes államok felfegyverzeltségüket minden körülmények között megakarják tartani a biztonságuk érdekében. A szomszéd állam biztonsága pedig igazán nem fontos. A négyhatalmi paktum létrejötte után napirendre került a dunai kérdésnek megoldása is. A csehszlovák külügyminiszter ez alkalommal több lapnak adott nyilatkozatot, amelyben a külügyminiszter azt a gondolatot variálja, hogy Ausztriának és Magyarországnak a legcélszerűbb és legsürgősebb teendője: belépni a kisanlanlba. Nem állítjuk, hogy ez a nyilatkozat ebben a formában sértő lehetne Ausztria vagy Magyarországra, bár köztudomású dolog, hogy a kisantant annak idején Magyarország ellen jött létre, amit nem is tagadott. Benesnek ezzel a furcsa nyilatkozatával szemben több nagy cseh sajtóorgánum megállapította, hogy Ausztria és Magyarország belépése a kisantantba teljes lehetetlenség, hiszen az államoknak a céljai teljesen ellentétes irányúak. A négyhatalmi paktum alapján azonban sürgősen rendezendő a dunai államok kérdése és Olaszország, mint érdekelt utódállam, úgy Ausztriának, mint Magyarországnak azt a tanácsot adja, hogy lépjenek szoros gazdasági szövetségbe és így egyesült erővel könynyebben meg tudják védeni gazdasági érdekeiket. Erre Benes külügyminiszter megint nyilatkozik és kifogásokat emel Ausztria és Magyarország közeledése ellen, mert szerinte ez épen olyan természetű politikai cselekmény, mint az anslúsz. Ezt a miniszteri nyilatkozatot nem találjuk szerencsésnek. Ezek a beavatkozások idegen államoknak a dolgaiba minden komoly ok nélkül nem arra valók, hogy a jó szomszédi viszonyt előmozdítsák. A magyar miniszterelnök legutóbbi rádióbeszédében kihangsúlyozott nemzeti egyenjogúság válasz volt azokra a törekvésekre, amelyek még mindig készen állanak arra, hogy a legyőzött államokkal szemben különleges eljárásokat alkalmazzanak és azokat félvállról kezeljék. Ennek a felesleges gesztusnak már egyszer végét kellene szakítani, mert Európa újjáépítésének immkájíb n egyforma szerepel kell vállalnia minden államnak tekintet nélkül lcgyőzöttségérc vagy győztes voltára. Ez a munka nem indíthaló meg anélkül, hogy a leghatározottabb formában állást nem foglal egész Európa a nemzeti egyenjogúság elve mellett. Az államokat rangsorozni nem lehet és felesleges minden ily kísérlet. Amint nem lehet komolytalan kijelentésekkel előmozdítani azt a ki-Komárom, — augusztus 4. Általános szünet a politikában. A parlamenti szünet első két hetében a kormány tagjai és a parlamenti takarékossági és ellenőrző bizottság tagjai tovább folytatták tanácskozásaikat. Mint ismeretes, a takarékossági bizottság memorandumának tárgyalása foglalta le az első heteket, amelyet a minisztertanács is megvitatás tárgyává tett. Több uj rendelet látott napvilágot a felhatalmazási törvény alapján, amely lehetővé tette a különböző gazdasági és politikai kérdések elintézésére vonatkozó rendelkezések irányítását. A kormány tagjai, valamint a takarékossági bizottság tagjai két heti szabadságra mentek és több uj kormányrendelet kiadása csak a parlamenti szünet végén, szeptemberben fog megtörténni. A belpolitikában tehát beállt az általános szünet s a munka ujrafelvétele csak augusztus második felére várható. A kisantant nem mozgásit Ausztria csatlakozása esetén. A francia sajtót élénken foglalkoztatja a középeurópai helyzet. Egyik elterjedt párizsi lapban, az Echo de Parisban Pertinax, a hires publicista azt Írja, hogy a kisantant legutóbbi prágai értekezletén „sajnálatos módon“ elhatározták, hogy az Anschluss megvánatos jóviszonyt, amely minden egyes államnak érdeke, tekintet nélkül arra, hogy győztes állam vagy legyőzött állam-e, épen úgy elitélendő minden olyan felesleges provokáció, amely nem arra irányul, hogy jogokat védjen, hanem jogokat vindikál. Európa helyzete ma nem olyan, hogy annak kuszáit viszonyait még inkább össze kellene bogozni, hanem minden felelős áilamféríiúnak azon kell törekednie, hogy a megértésnek szálait bontogassa. Az adott esetben Ausztria és Magyarország gazdasági közeledése nem lehet komoly ok arra, hogy a külügyminiszter erre nézve az anslúsz álláspontjára helyezkedjék, amelyről kijelentette, hogy az Csehszlovákiára nézve casus belli-t jelent. Egy percig sem kételkedünk abban, hogy minden államnak joga van bármelyikhez közeledni, amelyikhez akar és amelyikhez politikai vagy egyéb érdekek fűzik, nem is beszélve a régi tradíciókról. Ha a négyhatalom nem emel kifogást az olasz kezdeményezés ellen, úgy felesleges a kisantant bármely államának ellene fordulni, mert ezzel csak azt árulná el, hogy nem reális, hanem érzelmi politikát folytat. valósítása ésetén nem fognak mozgósítani. Ez a határozat, amely nem sokáig maradt titokban, a három államnak abból a közös szándékából fakadt, hogy minden erejüket a Habsburgok restaurációjának és az osztrák-magyar egyesülésnek meggdtldsára fordítják. A határozatnak azonban egy másik technikai oka is volt : a kisantant ugyanis arra számit, hogy ha minél kevésbé küzd az Anschluss ellen, Olaszország a maga részéről csak annál buzgóbban fog fáradozni annak megakadályozásán. A jelen esetben — irja Pertinax — a prágai döntés inkább a Hittler párt érdekeit szolgálta. Francia részen tehát meg vannak győződve arról, hogy a kisantantnak a legsúlyosabb feladata a Habsburgok restaurációjának elhárítása. Mintha ettől függne Középeurópa talpraállitása! Nem döntöttek még a főiskolákra vonatkozó takarékossági javaslatról. A parlamenti takarékossági és ellenőrző bizottság ismert memorandumában a főiskolák körűi folytatandó takarékossági eljárásra is van javaslat, amelynek nyilvánosságrahozatala nagy izgalmat keltett különösen az érdekelt városokban. A takarékossági bizottság ugyanis a brünni főiskolák néhány fakultását akarja megszüntetni és ezért a morvasziléziai képviselők és szenátorok szabad egyesületének elnöksége, Brünn város polgármestere és a főiskolák képviselői felkeresték a miniszterelnököt, valamint az iskolaügyi minisztert. A kormány két képviselője elé terjesztették követeléseiket és célszerű takarékossági javaslatukat. A miniszterelnök és az iskolaügyi miniszter biztosította a küldöttséget, hogy az általuk beterjesztett javaslatokat figyelembe fogják venni. A kormány eddig a főiskoláknál teendő takarékossági rendszabályokat egyáltalában nem tárgyalta s igy azoknak életbeléptetése még egy időre elhúzódik. Biztositani kell a középeurópai államok egymásközötti egyenjogúságát. Gömbös Gyula magyar miniszterelnök a Paris Soir c. francia lap munkatársát fogadta, aki előtt nyilatkozott római uijával kapcsolatos kérdésekkel. A római látogatás gazdasági eredményeiről nyilatkozott, majd áttért a politikai kérdésekre, amelyekre többek között következőket mondotta: — Ami a politikai kérdéseket illeti, csupán annak megjegyzésére szorítkozom, hogy római tartózkodásom során megállapíthattam, hogy az olasz és a magyar kormány felfogása tökéletesen megegyezik az európai problémák megítélésében. Magyarország határozottan békés politikát követ és igyekszik a jó viszonyt Jentartani valamennyi szomszédjával. Vannak azonban bizonyos nemzeti követelései, amelyek közismertek, mint ahogy közismert az a nehéz helyzet is, amelybe a békeszerződések következtében jutott. Hogy Középeurópában a talpraállitás érdekében szívélyes kapcsolatok alakuljanak ki, annak szükségszerű előfeltétele, hogy biztosítsák az illető államok között az egyenjogúságot. A nemzetek között csakis ilyen feltételek mellett lehet szó igazi barátságos együttműködésről. A komáromi Kőmives Társulat hatvanéves jubileuma. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — augusztus 4. A komáromi Kőmives Társulat védőszentjénk Szent Rókusnak ünnepén, augusztus 6-án tartja meg hat évtizedes fennállásának emlékünnepét. Az érdemes társulatnak tagjai és azok hozzátartozói ünnepélyes hálaadó istentiszteletre gyűlnek össze holnap, vasárnap reggel 9 órakor a Szent András templomban, amely időpontban dr. Majer Imre prelátus, apátplébános ünnepi zenésmisét celebrál teljes papi segédlettel a Komáromi Katolikus Egyházi Énekkar közreműködésével. Az istentisztelet alatt a Kőmives Társulat egyházi zászlói a templom szentélyében lesznek felállítva. A társulat ezúton is meghívja összes tagjait és azok hozzátartozóit az ünnepélyes hálaadó istentiszteleten való megjelenésre. POLITIKAI SZEMLE
