Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-08-05 / 62. szám

Xiapmtkmai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza Otvennegyedik évfolyam. 63. szám, Szombat, 1933. angnsztos 5. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 8# K5, félévre 40 Ké, negyed­évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős íősserkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr. lőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Nemzeti egyenjogúság Komárom, augusztus 4. Elméletben — a népszövetségi elv alapján azt hirdetik, hogy a nemzetek egyenlők és mindegyiket egyenlő jogok illetik meg. A nép­­szövetségi gyakorlatnak azonban egy nagy, eredendő hibája volt, az, hogy a francia hegemónia hatása alatt kifejlődött a győző és legyőz­zön nemzetek közt való megkülön­böztetés. A felsősziléziai népszava­zással kezdődött ez meg, ahol a németek nagy többséget kaptak és a vitás területet mégis Lengyelor­szághoz csatolták. A népszövetség tekintélyének a lejáratása is szoro­san összefügg az államok ilyen osz­tályozásával. Akkor, amikor nagy békcmanifeszíációk vannak napi­renden, amint ez megtörtént a Kel­­logg-paklum ünnepélyes életbelép­tetésével, akkor a nemzetek egyen­lők, amikor a leszerelésről volna szó, akkor meg kiderül, hogy a nemzetek mégsem egészen egyen­lők, mert egyes államok felfegyver­­zeltségüket minden körülmények között megakarják tartani a biz­tonságuk érdekében. A szomszéd állam biztonsága pedig igazán nem fontos. A négyhatalmi paktum létrejötte után napirendre került a dunai kérdésnek megoldása is. A cseh­szlovák külügyminiszter ez alka­lommal több lapnak adott nyilat­kozatot, amelyben a külügyminisz­ter azt a gondolatot variálja, hogy Ausztriának és Magyarországnak a legcélszerűbb és legsürgősebb te­endője: belépni a kisanlanlba. Nem állítjuk, hogy ez a nyilatko­zat ebben a formában sértő lehet­ne Ausztria vagy Magyarországra, bár köztudomású dolog, hogy a kisantant annak idején Magyaror­szág ellen jött létre, amit nem is tagadott. Benesnek ezzel a furcsa nyilatkozatával szemben több nagy cseh sajtóorgánum megállapította, hogy Ausztria és Magyarország be­lépése a kisantantba teljes lehetet­lenség, hiszen az államoknak a céljai teljesen ellentétes irányúak. A négyhatalmi paktum alapján azonban sürgősen rendezendő a dunai államok kérdése és Olasz­ország, mint érdekelt utódállam, úgy Ausztriának, mint Magyaror­szágnak azt a tanácsot adja, hogy lépjenek szoros gazdasági szövet­ségbe és így egyesült erővel köny­­nyebben meg tudják védeni gaz­dasági érdekeiket. Erre Benes kül­ügyminiszter megint nyilatkozik és kifogásokat emel Ausztria és Ma­gyarország közeledése ellen, mert szerinte ez épen olyan természetű politikai cselekmény, mint az an­­slúsz. Ezt a miniszteri nyilatko­zatot nem találjuk szerencsésnek. Ezek a beavatkozások idegen álla­moknak a dolgaiba minden ko­moly ok nélkül nem arra valók, hogy a jó szomszédi viszonyt elő­mozdítsák. A magyar miniszterelnök leg­utóbbi rádióbeszédében kihangsú­lyozott nemzeti egyenjogúság vá­lasz volt azokra a törekvésekre, amelyek még mindig készen álla­nak arra, hogy a legyőzött álla­mokkal szemben különleges eljá­rásokat alkalmazzanak és azokat félvállról kezeljék. Ennek a feles­leges gesztusnak már egyszer végét kellene szakítani, mert Európa új­jáépítésének immkájíb n egyforma szerepel kell vállalnia minden ál­lamnak tekintet nélkül lcgyőzött­­ségérc vagy győztes voltára. Ez a munka nem indíthaló meg anélkül, hogy a leghatározottabb formában állást nem foglal egész Európa a nemzeti egyenjogúság elve mellett. Az államokat rangsorozni nem le­het és felesleges minden ily kísér­let. Amint nem lehet komolytalan ki­jelentésekkel előmozdítani azt a ki-Komárom, — augusztus 4. Általános szünet a politikában. A parlamenti szünet első két heté­ben a kormány tagjai és a parlamenti takarékossági és ellenőrző bizottság tagjai tovább folytatták tanácskozásai­kat. Mint ismeretes, a takarékossági bizottság memorandumának tárgyalása foglalta le az első heteket, amelyet a minisztertanács is megvitatás tárgyává tett. Több uj rendelet látott napvilágot a felhatalmazási törvény alapján, amely lehetővé tette a különböző gazdasági és politikai kérdések elintézésére vo­natkozó rendelkezések irányítását. A kormány tagjai, valamint a takarékos­­sági bizottság tagjai két heti szabad­ságra mentek és több uj kormányren­delet kiadása csak a parlamenti szünet végén, szeptemberben fog megtörténni. A belpolitikában tehát beállt az álta­lános szünet s a munka ujrafelvétele csak augusztus második felére várható. A kisantant nem mozgásit Ausztria csatlakozása esetén. A francia sajtót élénken foglalkoz­tatja a középeurópai helyzet. Egyik elterjedt párizsi lapban, az Echo de Parisban Pertinax, a hires publicista azt Írja, hogy a kisantant legutóbbi prágai értekezletén „sajnálatos módon“ elhatározták, hogy az Anschluss meg­vánatos jóviszonyt, amely minden egyes államnak érdeke, tekintet nélkül arra, hogy győztes állam vagy legyőzött állam-e, épen úgy elitélendő minden olyan felesleges provokáció, amely nem arra irá­nyul, hogy jogokat védjen, hanem jogokat vindikál. Európa helyzete ma nem olyan, hogy annak kuszáit viszonyait még inkább össze kel­lene bogozni, hanem minden fele­lős áilamféríiúnak azon kell töre­kednie, hogy a megértésnek szálait bontogassa. Az adott esetben Ausztria és Ma­gyarország gazdasági közeledése nem lehet komoly ok arra, hogy a külügyminiszter erre nézve az an­­slúsz álláspontjára helyezkedjék, amelyről kijelentette, hogy az Csehszlovákiára nézve casus belli-t jelent. Egy percig sem kételkedünk abban, hogy minden államnak joga van bármelyikhez közeledni, ame­lyikhez akar és amelyikhez politi­kai vagy egyéb érdekek fűzik, nem is beszélve a régi tradíciókról. Ha a négyhatalom nem emel kifogást az olasz kezdeményezés ellen, úgy felesleges a kisantant bármely ál­lamának ellene fordulni, mert ezzel csak azt árulná el, hogy nem reá­lis, hanem érzelmi politikát foly­tat. valósítása ésetén nem fognak mozgó­sítani. Ez a határozat, amely nem so­káig maradt titokban, a három állam­nak abból a közös szándékából fakadt, hogy minden erejüket a Habsburgok restaurációjának és az osztrák-magyar egyesülésnek meggdtldsára fordítják. A határozatnak azonban egy másik technikai oka is volt : a kisantant ugyanis arra számit, hogy ha minél kevésbé küzd az Anschluss ellen, Olasz­ország a maga részéről csak annál buzgóbban fog fáradozni annak meg­akadályozásán. A jelen esetben — irja Pertinax — a prágai döntés inkább a Hittler párt érdekeit szolgálta. Francia részen tehát meg vannak győződve arról, hogy a kisantantnak a legsúlyo­sabb feladata a Habsburgok restaurá­ciójának elhárítása. Mintha ettől függne Középeurópa talpraállitása! Nem döntöttek még a főiskolákra vonatkozó takarékossági javaslatról. A parlamenti takarékossági és ellen­őrző bizottság ismert memorandumában a főiskolák körűi folytatandó takaré­kossági eljárásra is van javaslat, amely­nek nyilvánosságrahozatala nagy izgal­mat keltett különösen az érdekelt vá­rosokban. A takarékossági bizottság ugyanis a brünni főiskolák néhány fakultását akarja megszüntetni és ezért a morvasziléziai képviselők és szená­torok szabad egyesületének elnöksége, Brünn város polgármestere és a főis­kolák képviselői felkeresték a minisz­terelnököt, valamint az iskolaügyi mi­nisztert. A kormány két képviselője elé terjesztették követeléseiket és célszerű takarékossági javaslatukat. A minisz­terelnök és az iskolaügyi miniszter biztosította a küldöttséget, hogy az általuk beterjesztett javaslatokat figye­lembe fogják venni. A kormány eddig a főiskoláknál teendő takarékossági rendszabályokat egyáltalában nem tár­gyalta s igy azoknak életbeléptetése még egy időre elhúzódik. Biztositani kell a középeurópai államok egymásközötti egyen­jogúságát. Gömbös Gyula magyar miniszterel­nök a Paris Soir c. francia lap munka­társát fogadta, aki előtt nyilatkozott római uijával kapcsolatos kérdésekkel. A római látogatás gazdasági eredmé­nyeiről nyilatkozott, majd áttért a poli­tikai kérdésekre, amelyekre többek kö­zött következőket mondotta: — Ami a politikai kérdéseket illeti, csupán annak megjegyzésére szorítko­zom, hogy római tartózkodásom során megállapíthattam, hogy az olasz és a magyar kormány felfogása tökéletesen megegyezik az európai problémák meg­ítélésében. Magyarország határozottan békés politikát követ és igyekszik a jó viszonyt Jentartani valamennyi szom­szédjával. Vannak azonban bizonyos nemzeti követelései, amelyek közismer­tek, mint ahogy közismert az a nehéz helyzet is, amelybe a békeszerződések következtében jutott. Hogy Középeuró­­pában a talpraállitás érdekében szívé­lyes kapcsolatok alakuljanak ki, annak szükségszerű előfeltétele, hogy biztosít­sák az illető államok között az egyen­jogúságot. A nemzetek között csakis ilyen feltételek mellett lehet szó igazi barátságos együttműködésről. A komáromi Kőmives Társulat hatvanéves jubileuma. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — augusztus 4. A komáromi Kőmives Társulat vé­­dőszentjénk Szent Rókusnak ünnepén, augusztus 6-án tartja meg hat évtize­des fennállásának emlékünnepét. Az érdemes társulatnak tagjai és azok hozzátartozói ünnepélyes hálaadó isten­­tiszteletre gyűlnek össze holnap, vasár­nap reggel 9 órakor a Szent András templomban, amely időpontban dr. Majer Imre prelátus, apátplébános ün­nepi zenésmisét celebrál teljes papi segédlettel a Komáromi Katolikus Egy­házi Énekkar közreműködésével. Az istentisztelet alatt a Kőmives Tár­sulat egyházi zászlói a templom szen­télyében lesznek felállítva. A társulat ezúton is meghívja összes tagjait és azok hozzátartozóit az ünnepélyes hála­adó istentiszteleten való megjelenésre. POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom