Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-07-26 / 59. szám

59. szám, Szerdia, 1933. jnlius 20 Öt ^emiejryedlk évfolyam. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Melyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 K6, negyed-Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BAR ANY AY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29, Megjelenik hetenként kétszer: évre 20 Kő. — Külföldön 120 Kő. Egyesszám órs 1 korona. Bőmunkatársak: ALAPI GYULA dr. és FÜLÖE ZSIGMOND. szerdán és szombaton Róma. Komárom, július 25. Egy napra ismét az olasz főváros kerül bele a szenzáció középpont­jába. A négyhatalmi paktum alá­­- írása után izgatott miniszter járás volt Parisba, Titulcsou, majd Be­nes jelentek meg a francia fővá­rosban, hogy bizonyosak legyenek a négyhatalmi paktumnak a kis­­antanlot illető rendelkezései és a beálló új helyzet felől. Most a ma­gyar miniszterelnök és külügymi­niszter utaztak Hómába, mint Olasz­ország érdekköréhez tartozó ál­lam képviselői, hogy a »barátsági« viszony alapján megtanácskozzák az uionnan előállott helyzetet. Ausztria már jóval korábban tá­jékozódott a négyhatalmi szerző­dés kilátásai felöl Mussolinival. Maga a négyhatalmi szerződés azon kiviil, hogy a békét tiz esz­tendőre megállapítja, olyan intéz­kedéseket nem tartalmaz, amelyek­ből eselleg újabb európai ierületi változásokra lehelne következtetni. Ezzel szemben a négyhatalmi pak­tum homályos szövegezése olyan, hogy annak alapján egész Európát újonnan lehet felosztani a hatal­mak egyetértésével. Nem is szük­séges hozzá a népszövetség isme­retes tizenkilencedik paragrafus^. Most ugyanaz az eljárás folyik Ró­mában, ami folyt Párisban, az ag­gódó és várakozó kisnemzetek meg­nyugtatása. Meri a tény világos: a középeurópa i kérdés megoldása jelenti Európa békéjét ina is. Az angol parlament mozgalma is en­nek a tételnek a komolyságát bi­zonyítja. A megoldás a kisantant szem­pontjából roppant egyszerű: va­lóságos Kolumbus tojása. Úgy Ausztriának, mini Magyarország­nak be kell lépni a kisantantba, ezt hangoztatja szinte sztereotip módon Benes külügyminiszter, az­zal azonban adós marad, hogy ez a két legyőzött állam, hogyan helyez­kedhetnék el egy olyan alakulat­ban, amely annak idején kifejezet­ten a legyőzőitek ellen jött létre, ezt soha Benes sem tagadta, csak három év előtt kezdte a kisantant átszervezésének és új cél kitűzé­seinek húrjait pengetni, de a hatá­rozatokat még mindig nem defen­zív irányban fogalmazták. Olaszország új politikát kezd a Balkán felé és hajlandó Jugoszlá­viával az eddigi félreértéseket likvi­dálni, de Olaszország sohasem a kisanlanttal, mint egységgel, ha­nem annak alkotórészeivel tár­gyal, a három állammal egyenként. Az olasz-magyar tárgyalások ér­deklik az egész európai diplomá­ciát és azt feszült figyelemmel ki­sérik egész Európában. Az a kér­dés, hogy Olaszországnak van-e olyan pozitív lervc, amely meg tud ja szüntetni a középeurópai po­litikai ellentéteket, mert az elgon­dolás, amit Benes képvisel, hogy a gazdasági megegyezések mindent megoldanak, Középeurópában nem találkoznak azzal a helyesléssel, amelyre Bcnes számítolt. A római tárgyalások talán újabb pozitívumot hoznak abba a nagy bizonytalanságba, mely tizenöt Komárom, — julius 25. A magyar nemzeti párt vezető­sége tiltakozott az ifjúsági szer vezkedés betiltása ellen. A magyar nemzeti párt országos végrehajtó bizottsága Pozsonyban Szent- Ivány József pártvezér elnöklete mel­lett ülést tartott és ezzel kapcsolatban eljárt az országos hivatalban a párt ifjúsági szervezeteinek feloszlatása ügyé­ben.' Az eljárás alkalmával a végre­hajtóbizottság közölte azon álláspontját, hogy a magyar ifjúságnak a párt ke­retén belül való politikai, gazáasági és kulturális célú szervezéséről lemon­dani nem hajlandó, mert ehhez a párt­nak törvényes joga van. A végrehajtó­bizottság kérdést intézett az illetéke­sekhez, hogy milyen formák között tartják lehetségesnek a felosztató ren­delet visszavonását, illetve az ifjúsági szervezkedés folytatását. Miután az érdemben való döntés részletes tárgya­lást igényel, a végrehajtó bizottság faross Andor országos ügyvezető elnö­köt bízta meg a tárgyalásoknak foly­tatásával. Az országos végrehajtóbizott­ság egyidejűleg szózatot intézett a ma­gyar nemzeti párt fiatal tagjaihoz, amely­ben a párthoz való tartozandóságuk további fentartására, a magyar nemzeti öntudat és törvénytisztelet megtartására hivja föl őket. JKevesebb minisztériumot kíván az ellenőrző bizottság. A parlamenti takarékossági és ellen­őrző bizottságnak a kormányhoz be­terjesztett költségvetési emlékiratában többek között.bennefoglaltatnak a bizott­ságnak azon javaslatai is, amelyek a költségvetés egyes fejezeteinél elérhető takarékosságot célozzák s amelyek az állami gazdálkodás egyesítését köve­telik. A takarékossági bizottság meg­tárgyalta azokat a javaslatokat is, ame­lyek egyes minisztériumok és központi hivatalok megszüntetésére, épen úgy egyes osztályok és vállalatok likvidá­lására vonatkoznak. Épen úgy indít­ványozza a takarékossági bizottság egyes törvények és rendeletek meg­változtatását, amennyiben az azok végrehajtásából megállapított költsé­gek nem mérhetők az állami pénz­ügyek mai nyomasztó viszonyai­hoz. A bizottság javaslatainak elfo­eszlendeje larl Európa közepén. Mindenesetre az érdekelt államok politikai megegyezéséből kellene kiindulni Középeurópa új rendjé­nek, amely nélkül a négyhatalmi pakiiim is csak akadémikus jelen­tőségű megállapodást jelent. Mus­solini nagy koncepcióiban bizo­nyára megkereste a középeurópai államok helyét és az egyensúly erőviszonyait is rendezni, talán megoldani is fogja. gadása és végrehajtása még ebben az évben éreztetné az állami költség­­vetésen csökkentő hatását. A takaré­kossági bizottság ismét kifejezésre jut­tatta azon kívánságát, hogy a munka­­kölcsön számlájára megindított beru­házási munkálatoknál minél nagyobb számú munkanélkülit állítsanak mun­kába és pedig olyan gyorsan, amint csak lehetséges. A miniszterelnök biz­tosította a takarékossági bizottságot, hogy ebben a kérdésben a kormány egy véleményen van és annak végre­hajtását a legnagyobb gyorsasággal és a legteljesebb gonddal foganatosítják. A munkanélküli segélyezés uj szabályozása és a megnemtámadási szerződés. A minisztertanács jóváhagyta a ju­lius 4-én Jugoszláviával, Szovjetorosz­­országgal és Törökországgal London­ban kötött egyezséget, a meg nemtámadás fogalmának meghatározására vonatko­zik. A külügyminiszter megbízást ka­pott, hogy ezt az egyezményt ratifiká­lás céljából terjessze föl a köztársasági elnökhöz. Jóváhagyta ezenkívül a rend­kívüli felhatalmazási törvény végrehaj­tási rendeletét, valamint ugyanezen tör­vény alapján a genti rendszer szerint való munkanélküli segélyezés újabb szabályozását. Az állami szállítások ellenőrzésének végrehajtására vonat­kozó alapelveket szintén jóváhagyta a minisztertanács. Enyhítik a szlovenszkói tűzrendészen rendeletet. Szlovenszkó gazdasági köreiben nagy nyugtalanságot okozott a szlovenszkói országos hivatal által kiadott uj tűz­rendészen szabályrendelet, amely a ta­karmány és a szalmakazlak elhelyezé­sére nézve drákói rendelkezéseket tar­talmaz. A tűzrendészed szabályrendelet ügyében Jaross Andor, magyar nemzeti párti ügyv. elnök tizenkét járás meg­­bizottaiból álló harminchattagu küldött­séget vezetett az országos elnökhöz, akitől a rendelet enyhítését kérte. Or­­szágh elnök kívánságára egy háromtagú szükebb bizottság adta elő a szloven­szkói gazdatársadalom kívánságait. A tárgyalás eredménye az lett, hogy az országos elnök utasította [a járási fő­nököket, hogy a tűzrendészen rendele­tet a helyi viszonyoknak megfelelően hajtsák végre s ne ragaszkodjanak annak holt betűihez, hanem a szelle­mét tekintsék. A küldöttségben részt­­vettek a somorjai, dunaszerdahelyi, komáromi, galántai, vágselyei, érsek­­újvári, ógyallai, verebélyi, lévai, zselizi, párkányi és nyitrai képviselőtestületek tagjai. „Veszedelmes elemek" az államvasutaknál? A vasutügyi minisztérium közli hiva­talosan, hogy „al utóbbi időben elő­fordult bizonyos események igazolták annak szükségességét, hogy az állam­­igazgatás idejében és erélyesen lépjen fel az olyan törekvések ellen, amelyek­nek az a céljuk, hogy megingassák a közigazgatás és a nyilvános üzemek rendjét. Az állam nyugalmáért és a közigazgatásban működő összes sze­mélyek megbízható tevékenységéért felelős tényezők figyelme oda összpon­tosult, ahol megállapították, hogy köz­alkalmazottak olyan akciókban vettek aktív módon részt, amelyek az állam összessége vagy demokratikus köztár­sasági alkotmány formája ellen irányul­nak. Nem tűrhető, hogy a közigazga­tás vagy közüzemek alkalmazottai bom­lasztó mozgalmakat és akciókat támo­gassanak vagy éppenséggel résztvegye­­nek ilyenekben. Ez a szolgálati köte­lezettség megsértését jelenti és ezért az illetőnek viselni kell a felelősséget. Az a nagy jelentőség, amellyel a vasutak bírnak az állam egész gazdasági élete és biztonsága szempontjából megköve­teli, hogy az államvasut igazgatósága erélyesen lépjen föl azok ellen az al­kalmazottak ellen, akik vétenek fontos, a köz érdekében reájuk rótt kötelessé­geik ellen.“ Egy ilyen komoly esettel foglalkozott a pilzeni államvasutigazga­­tóság fegyelmi választmánya, amelynek Svoboda Milos budweissi államvasuti gyakornoknak a fasisztamozgalomban való intenzív közreműködését kellett elbírálnia. Svoboda bebizonyitottan meg­sértette a szolgálati szabályzatot azzal, hogy a fasisztamozgalomban aktive munkálkodott vezető funkcióban, ami egyáltalán nem egyeztethető össze egy közalkalmazott állásával. Ezért a fe­gyelmi választmány elhatározta, hogy Svobodát elbocsátja a szolgálatból anélkül, hogy az igy megbüntetettnek igénye volna az ellátási illetményekre. Az államvasut igazgatása a jövőben sem fog vonakodni és teljesíteni fogja kötelességét, amely abban áll, hogy fellépjen a bomlasztó törekvések ellen, bármilyen pártban vagy mozgalomban is jutnak kifejezésre. „Az államvasut igazgatósága ügyelni fog arra, hogy az államnak ilyen fontos üzemét meg­tisztítsák a veszedelmes elemektől.“ Princes fűzők, haskötők, mell­tartók mérték után, legjobb ki­vitelben ELBERTNÉL’. POLITIKÜI SZEMLE

Next

/
Oldalképek
Tartalom