Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-12-23 / 102. szám

Xi apunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza Ot évfolyam. 108. M/fun. Sy.onihHt. 1033. íipoon'bor S3. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: helyben és vidékre posta! szétküldéssel &3$es évre 80 Kö, félévre 49 Ki, negyed­évre 29 Ké. — Külfölden 129 Ké. Efyesszém ára 1 borona. Alapította: TUBA JANOS. Relelő« UiinkautOf GAAL GYULA dr. Sscrkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. ■őmankatársaki A LAPS GSOLA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-n. 29. Megjelenik hetenként kétszer: ; szerdán és szombaton Karácsonyi gondolatok Komárom, december 22 Az idén is megszólal karácsony éjfélén a templomi harangszó, hogy hirdesse a világnak a keresz­ténység evangéliumát, az isteni Megváltó születését, aki azért jött a világra, hogy tanúságot tegyen az uj világrend uralkodó eszméje, a szeretet mellett. A pogány világ embere csak önmagával volt elfog­lalva, nem tudta, hogy az ember Isten képmását hordozza és fara­­jgott kópékat csipák magának amelyhez babonáit hozzáfűzte. A szeretetnek kellett a földre érkéz ni, hogy az emberiség életét szeb­bé és jobbá tegye. Ennek az em­léke újhódik meg minden észtén dőnek karácsony éjszakáján s a megtelt templomokból szétárad az öröm himnusza, megszületett a várvavárt Messiás, aki új életet hoz, megszületett a Király, de nem selyem-bíbor párnákon, hanem egy utszélre eső sziklabarlang ho­mályában, melyet istállónak hasz­náltak. A szegénység szalmafekhe­lye milyen szimbóluma lett a vi­lágot átfogó nagy gondolatnak, mely a szegénységet dicsőítette és felma gasztalta! A szegények később is ott van­nak az új hit első prozelitái kö­zött, a nemzetek apostola a görö­gök közt gyűjt a jeruzsálemi sze­gényeknek és a szegények vére az, melyet a Colosseum homokja be­ivott, akiket a cézárok a vadálla­tok elé kergettek. A mártírok, a hitvallók is mind-mind szegények, a szeretet hitvallásának hordozói. A szegénységet a kereszténység ki­emelte az állati sorból, melybe a pogányság taszította. A karácsonyi dicsőség tehát a szegénységet illet­te első sorban, mert Jézus oly kö­rülmények között érkezett a föld­re, mint a legszegényebb halan­dója a világnak. A karácsony azonban hirdeti a béke nagy gondolatát is, amely a szeretet mellett az emberiség esz­mevilágának második vezérgondo­lata. De a békét csak a jószándékú embereknek hirdette az angyali kar üdvözlete. A kiválasztottaknak, akik az emberrel éreznek, akik a humánum eszmei magaslatára tud nak emelkedni. A jószándékú em­ber a teljes részese karácsonyi ha­gyományainknak. Ilyen ember azonban csak az lehet, aki a krisz­tusi szeretet állapotát hordozza lel­kében. Az emberek sokfélék, idő­vel megromlottak és az állandó rontás veszedelmének vannak kité­ve. Az emberi jóság felemelő pél­dái mellett ott tátonganak az em­beri romlottság szédítöen mély sza­­kadékai. A deák közmondásnak igaza van, amikor azt állítja, hogy: homo homini lupus, az ember olyan tud lenni embertársa iránt, mint a farkas. Az emberi tudomány sok jóval és sok gonosszal lepte meg a vi­lágot. Az emberi haladás jogcí­mén emberfajokat irtottak ki, a forradalmak útjait embervér je­lölte meg, és hozzánk elég közel esik az a forradalom, amely négy­millió embert irtott ki a földről és milliókat tett földönfutóvá. Lehet­­tek-e ezek az emberek jószándé­­kuak valaha? És lehet-e jószán­déknak minősíteni azt, mikor az áltudomány devizája alatt forra­dalmak lángolnak fel és azt hir­detik, hogy igy váltják meg a sze­génységet. Avagy kevesebb lett a szegény a rómaiak vallásüldözései után és nem maradt szegény Oroszországban? Avagy az osztály­harc győzelme egy csapásra meg­szüntetné a szegénységet? Hiszen az, aki ezt elhiszi, vagy hirdeti, az tudatosan vezeti félre az embe­reket, mert szegénység mindig volt és mindig lesz. A szegénységet a gyűlölet hitvallására megtaníthat­ják, de ez a Hitvallás sohasem fog­ja meggyógyítani a szegénység se­beit. Felkelthetik az alacsony in­dulatokat és eltéphetik láncairól a sötét emberi ösztönöket, de ezek soha sem lehetnek a békességnek kiharcolói. Ellenben a szeretet val­lása az, amely szembeszállhat a bűnnel, a gonoszsággal, a tévedé­sekkel és az emberi előítéletekkel. A szeretet hitvallása az, amely az emberi méltóság felemeléséért és felszabadításáért folytat harcot az emberi jóság és az isteni szeretet eszközeivel. Nekünk karácsony ezt jelenti: igaz, tiszta, emberi örömet, ha azt nem árnyékolná be az a nyomo­rúság, mely elöntötte az egész vi­lágot. Ezt nagyrészben a háború­ból örököltük, amely annyi érté­ket elpusztított. Ez a szomorú örökség terheli a világ hatalmasai­nak a lelkiismeretét, akik talán nem is tudják, mit is cselekedtek. Bár emberfelettinek látszik a sze­retetnek küzdelme az ember érde­kében, de azt mégis újra és újra megkísérli és attól meg nem riad, mert számít arra, hogy egyszer fe­lülkerekedik a jobb belátás és ér­vényesül a karácsonyi gondolat a jószándékú emberek munkája út­ján. POLITIKAI SZEMLE Komárom, december 22. A mezőgazdaság védelméről és a magyar gazdák súlyos helyzetéről beszélt Szent-Ivány József a képviselőházban. A képviselőház keddi ülésén a gaz­damoratórium meghosszabbításának tárgyalásánál felszólalt Szent-Ivány József magyar nemzeti párti képviselő, aki beszédében a kormány mezőgaz­dasági politikájával foglalkozott és többek között a következőket mon­dotta: — A kormánytöbbség összeállításá­ban az agrárpártok nagy szerepet ját­szanak és mégis a mezőgazdaság vé­delmében megelégednek egyszerűen olyan politikai akciókkal, amelyek a többség kebelén belül folynak le és ennek következtében csak féleredmé­nyeket érnek el. Az ilyen agrárvédel­mi intézkedéseknek eredménye az autarkia mai formája, mely veszedel­met jelent a köztársaság többi gazda­sági ágára. A kérdés egyik oldala a mezőgazda­ság védelme, a másik oldala a gazda­sági élet talpraállítása. Itt a mező­­gazdaság védelme részletintézkedések­re szorítkozik anélkül, hogy a mező­­gazdaság legsúlyosabb problémáinak végleges rendezését, a mezőgazdaság rentábilis termelését és a mezőgazdák megélhetését lehetővé tennék. Közis­mert, hogy az autarkia lehetetlenné teszi a külkereskedelmet, egészen vi­lágos, hogy az ipar halódása folytán, mert vevőink elfogynak és a közter­hek és egyéb termelési költségek épen az állam deflációs politikája követ­keztében viszonylagosan emelkednek odáig, hogy bizonyos vidékeken ma egy métermázsa búza előállítási ára magasabb, mint értékesítési ára. Beszéde során ismertette a cseh­szlovákiai magyar gazdák nehéz hely­zetét és a mezőgazdasági viszonyok­nak háború utáni alakulását, rámu­tat azokra a panaszokra, amelyek a súlyos helyzet következtében a gaz­dák részéről felhangzanak és beszéde végén a magyar gazdák részére kér segítséget. Felhívja a kormányt, hogy a gazdamoratórium provizóriumát használja fel a mezőgazdasági lakos­ság erélyes, valóságos és vég­leges alátámasztására és életképessé­gének biztosítására. Felhívja a kor­mány figyelmét arra, hogy a határ­menti magyar mezőgazdasági lakosok helyzete a siralom völgyéhez hasonló s hogy sokkal súlyosabb viszonyok között élnek, mint a többi mezőgazdák és elvárja a kormánytól, hogy belátja, hogy ezeket a súlyos viszonyokat nem ők okozták, ezek rajtuk kívül álló okokból keletkeztek és ennek követ­keztében állampolitikai kötelesség fi­gyelembe venni ezeket a körülménye­ket és kivételes bánásmódban része­síteni a magyar mezőgazdákat. Majd kijelentette, hogy a gazdamo: ratórium-törvényjavaslat ellen fog sza­vazni, mert nem látja a kormány aka­ratát a mezőgazdaság kérdéseinek ko­moly és valódi megoldására. Gyors egymásutánban megszavazták az új törvényjavaslatot. A képviselőház kedden tartott ülé­sén öt törvényjavaslatot fogadtak el és pedig a belföldi eredetű árúnak hi­vatalok és intézetek által való kötelező átvételéről szóló javaslatot, az egy­százalékos inségadónak a jövedelem­­adóhoz való kivetéséről, a munkaadó által fizetett szociális terheknek a jö­vedelmi és kereseti adóalapból való levonhatásáról, s a kéthavi lakáspro­vizóriumról szóló törvényjavaslatokat. Vita nélkül fogadta el a képviselőház az ideiglenes német kereskedelmi egyezményt és a csehszlovák-lengyel halárforgalmi egyezményt. A szerdán tartott ülésen elfogadták az egység­árüzletekről szóló törvényjavaslatot, amelyen az alkalmazottak érdekében néhány módosítást tettek. Elfogadták a mezőgazdasági árverések elhalasz­tásáról (adómoratórium) szóló javas­latot, valamint a koalíciós képviselők kezdeményező indítványát a nemzet­gyűlés tagjainak illetmény csökkenté­sére vonatkozólag. Jóváhagyták to­vábbá a szenátus határozatát a moto­ros járművekről szóló törvényes elő­írások meghosszabbításáról és a szlo­­venszkói és ruszinszkói adóigazgató­ságok felállításáról. Benes dr. külügyminiszter a dunai államok közös megállapodásáról. Egyik párizsi lap nyilatkozatot kö­zöl Benes dr. csehszlovák külügymi­nisztertől, aki abban újra megállapít­ja, hogy a középeurópai kérdés ma Európa egyik legfontosabb problémá­ja. A tervezett megoldások közül egyetlen lehetőség az öt vagy hat dunai állam közös megállapodása. A praktikus megoldás Benes dr. szerint a következő: A kisantant politikai al­kotmánya kész, most a három állam a közös közgazdasági statútumokat dol­gozza ki. Benes szerint Magyarország saját jól felfogott érdekében előbb­­utóbb kénytelen lesz együtt dolgozni a kisantanttal. Gazdasági megállapo­dásra van szükség s a krízis miatt a politikai kérdéseket háttérbe kell szo­rítani. Egyszóval politikai fegyverszü­net kell s a politikai problémákat csak később, a nyugalom helyreállí­tása után szabad újra porondra vetni. Magyarország bevonása után sor ke­rülhet Ausztria bevonására. A »du­nai rendszer«-ben minden nemzet megőrizné politikai önállóságát. Az időpont egyébként közel van, amikor a terv megvalósul — mondotta Be­—— — —1 ~ g — Karácsonyra és újévre értékes meglepetést szerezhet, ha fényképező­gépet, parfümkazettát vagy manicur­­készletet vesz MÓRüCZ drogériában, Baross-u. és Jókai-u.

Next

/
Oldalképek
Tartalom