Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-12-09 / 98. szám

Ki apunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza *• Otvennegyedik évfolyam. 98. szám. Szombat, 1933. december 9. KOMÁHOM lapok POLITIKAI LAP EMflsetési ár csehszlovák értékben: Melyben és vidékre postai szétküldéssel «fisz évre M Ki, félévre 4á Kf. negyed­évre 29 Ki. - Külföldön 12# Ki. Egy esszém ára í korona. Alapította) TUBA JÁNOS. Belelő* fötmrkasatői GAAL GYULA tfr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Sőmnnkatársak i ALAP* GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-n. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A népszövet Komárom, december 8. Németország kiválása óta sokai beszélnek és írnak a népszövet­ségről. Főképpen a leszereléssel kapcsolatban végzett munkája al­kotta a kritika tárgyát. A népszö­vetség talán sok tekintetben nem felelt meg azoknak a nagy várako­ség munkája. csak fentartásokka! vesz részt, ép­pen úgy, mint Amerika, amely megfigyelőit elküldi ezekre a ta­nácskozásokra, azonban — mini mondani szokás üzleti nyelven — minden kölelezcllség nélkül. Legújabb fázisa a népszövetség történeii fejlődésének Olaszország kében. A népszövetség megrefor­mált alakban nagy szolgálatot le­bet és fog tenni az emberiség és szükebh értelemben véve Európa ügy ének. Azonban alábecsülni sem szabad annak a jelentőségét, hogy éppen most kerül ez a kérdés is a napirendre, amikor a legnehezebb kérdéseknek kell nemzetközi téren lebonyolódniok, elsősorban a fran cia—német kérdés kielégítő megol­dásának és a leszerelésnek. POLITIKA^ SZEMLE zásoknak, amelyet működéséhez tűztek, azonban mégis hasznos és szükséges szervnek bizonyult, mert mellőzhetővé tette a háború előtti titkos diplomáciának igen sokszor erkölcstelen cselekvéseit és az ál­lamok képviselőit nyilt színvallás­ra kényszerítette. V népszövetség munkájában főleg azok a munka­csoportok voltak értékesek és vé­geztek jó munkát, amelyek nem politikai kérdésekre vonatkoztak, hanem egyes az egész emberisé­get és főleg annak egyetemes jólé­tét érintő kérdések megoldását cé­lozták. így a nőkereskedés, a ká­bító szerek használatának és ke­reskedésének szabályozása, a szel­lemi együttműködés, a nagy egész­ségügyi kérdések megoldása, mint a rákkutatás nemzetközi munkájá­nak irányítása, a rnbszolgakeres­­kedés uicggáUása. Nem szorul bi­zonyításra, bogy az egyes államok­nak ezekben az ügyekben kötött konvenciói roppant nehézkesek voltak a népszövetség munkájához képest. Maga a politikai oldala a nem­zetek szövetségének mindig labilis­sá lette működését, ami megért­hető, ha tudjuk, hogy irányításá­ban a nagyhatalmak befolyása volt mértékadó. A népszövetség hajója az első léket akkor kapta, amikor a japán—kínai háborúban állást foglalt és Japán ebben szuvereni­tását látván megsértve, kilépett a népszövetség kötelékéből és önálló külpolitikát folytat, amely a nem­zetközi együttműködéssel nem is halad párhuzamosan. V leszerelés kérdésében, amely első sorban is politikai kérdés, zátonyra kerüli a népszövetség hajója, meri ezzel kapcsolatban az egyik európai nagyhatalom, Németország lépell ki kötelékéből. Azóta nem híd a zátonyról lekerülni, meri a lesze relés kérdésének egyoldalú meg­oldása nem jelenti egyúttal annak egész megoldását, ha egyszer ah­hoz egy nagy állam, esetleg a kis­államoknak is egyikc-másika nem járul hozzá, mert a határozmá­­nvok érdekeiket sértik. Ez a pro­bléma teljes és maradéktalan meg­oldási csak úgy nyerhet, ha ebben a munkában az egyetértés teljes és abból egyetlen állam sem von­ja ki magát. .Már pedig Oroszor­szág nem tagja a népszövetségnek és a leszerelés tanácskozásaiban kívánsága a népszövetség egész alkotmányának megváltoztatása iránt, működésének gyorsabbá és hatékonyabbá télele. Ez a kíván­ság beleütközik a franciák tervei­be, akik főleg Európa ügyeit fel­tétlenül a népszövetség keretében akarják megoldani. Ha Olaszország kilépne a népszövetségből, az vég­zetes csapás lenne erre az intéz­ményre, meri ezzel Európa kél legjelentékenyebb állama hiányoz­nék belőle, nem is beszélve arról, hogy esetleg más kisebb államok is követhetnék ezt a példái. Ezt a bajt feltétlenül meg keli és meg is lehel előzni a megegyezésekkel. A népszövetséget tehermentesíteni kell a nemzetközi politika bal­lasztjaitól és eljárási rendszabá­lyait olyan értelemben módosítani, hogy mai nehézkessége megszűn­jék. Helyrehozhatlan kár lenne, ha a népszövetség csonka alakban működnék, mert ez Európa amúgy is elhibázott atomizálódásának út­jait nyitná meg, de ami a demo­krácia szempontjából csakugyan nagy veszteség lenne, ha a titkos diplomácia berekesztett utai nyíl­nának meg ismét, azé a diplomá­ciáé, mely nem áll a kellő és meg­felelő nyilvános ellenőrzés reflek­torfényében és előmozdíthatná a bomlás processzusát. Amint a le­szerelés kérdése is Franciaország magatartásán sarkallik, úgy a nép­szövetség jövő működésének si­kere vagy bukása szintén a fran­cia külpolitika álláspontján fordul meg. A népszövetségi politika irá­nyítása eddig a francia befolyás alatt állott, ez most Olaszország­ra nézve, amely már korábban is állást foglalt ennek a politikának túltengése ellen, a kérdésnek mag­­vát alkotja. Valószínű, hogy a nép­szövetségről lévén szó, Anglia is beleszól a vitába és a kiegyenlítés szerepét veszi át, amint ezt a kilé­pett Németországgal szemben is végzi, mivel a kilépésnek közvetlen oka mégis az elhibázol! angol kül­politikában található fel. Nincsen semmi kétség az iráni, hogy az olasz föltételek, bármily radikális szelleműek is, kellő és alapos megvitatás után esetleg mó­dosulnak, mert a követelések maximuma mindenkor és minde­nütt azt jelenti, hogy azokból en­gedni is lehet a megegyezés érde-Komárom, december 8. Az utolsó deflációs költségvetés. A szenátus most tárgyalja az 1934. évi állami költségvetést és a vitában résztvett Malypetr miniszterelnök is, aki felszólalásában megállapította, bőgj' a megtakarításokat az a szüksé­gesség diktálta, hogy az államgazdál­kodást egyensúlyba hozzák. Vonatko­zik ez elsősorban a közigazgatás ki­adásaira és a személyi kiadásokra. A legnagyobb takarékosságra kénysze­rülve, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a mostani költs égőét és az utol­só deflációs költség vet és. Ezzel azt akarjuk mondani, h.ogv amennyiben az eddigi eszközökkel akartunk volna további négy milliárdol megtakarítani, ezt nem tehettük volna a gazdasági élet megkárosítása nélkül. Mindent meg kell tennünk úgymond a mi­niszterelnök —, hogy az állam új be­vételi forrásokat szerezhessen. Az állam a jövőben sem játszhatja tisztán a néző szerepét az államban végbemenő eseményekkel szeml en, ha­nem ügyelnie kell arra, hogy a ma­gánvállalkozó a terjeszkedésre való tülekedésben ne vágjon földre sok má­sokat úgy, hogy azok többé ne áll­hassanak talpra. Az államnak min­dent támogatni kell, amit >>tervszerű gazdálkodásnak tehet nevezni.« Majd kifejtette a miniszterelnök a továbbiakban, hogy a kormány nincs megelégedve az olcsósági akció ered­ményével. Az egész eljárást a terme­léstől kezdve a fogyasztásig alkatré­szeire kelt szétbontani, amelyek erre a folyamatra befolyást gyakorolnak. Ez mindenekelőtt az üzemköltségek kér­dése. Végül a szénárak csökkentéséről beszélt a miniszterelnök, s kijelentet­te, hogy a fogyasztó a szenet legalább 10 százalékkal olcsóbban kaphassa, a vasúti tarifákat 15 százalékkal s a közvetítő kereskedelem költségeit is 15 százalékkal kell leszállítani. Leszállítják a képviselők fizetését. A képviselőház alelnökének, Stivin­­nek indítványára a koalíciós pártok javaslatot terjesztenek be a képviselő­­házba és indítványozni fogják, hogy a nemzetgyűlési képviselők fizetése havi 5000 koronáról 1000 koronára szállíttassák le. Föltétlenül keresnünk kel! a gaz­dasági kapcsolatokat azokkal az országokkal, amelyekkel előbb gazdasági közösségben éltünk, — mondotta Trapl dr. pénzügymi­niszter a szenátus költségvetési bi­zottságának szerdai ülésén, amelyen az 1931. évi állami költségvetést tár­gyalták. Ezeknek az államoknak le­­szegényedése nagyban hozzájárult el­zárkózásukhoz. Mindent el kell kö­vetnünk, hogy a kivitelünket fokozzuk ezekbe az államokba, de ez csak úgy történhetik meg, ha a mezőgazdasági és az ipari termelést harmóniába hoz­zuk. Csehszlovákia gazdasági problé­máinak megoldására jó kiinduló pont a pénzügyminiszter szerint a gazda­sági kisantant megteremtése. A kül­földi piacok visszaszerzésénél gazda­sági életünknek alkalmazkodnia kell a tényleges helyzethez, amelyen a vi­lág gazdasági élete stabilizálódik. Ki kell küszöbölni azokat az akadályokat, amelyek a külfölddel való gazdasági viszony megújításának útjában álla­nak. A deflációs folyamatnak elég­telen keresztülvitele a magas árnívó­ban tükröződik gissza, ami akadályát alkotja annak, hogy a külföldi piaco­kon érvényesülni tudjunk. Hodzsa a szlovák autonómia ellen. Hodzsa Milán dr. földinívetésügyi miniszter Pozsonyban a republikánus párt klubjában előadást tartott a cse­hek és a szlovákok viszonyáról. Hod­­zsa dr. úgy nyilatkozott, hogy egyes szlovenszkói politikusok könnyelműen az autonómia és a dualizmus gondola­tával játszanak. Ezeket a gondolato­kat el kell vetni magunktól — mon­dotta Hodzsa. a szlovákok többé nem álmodozók és nem futnak kalan­dok után, hanem bekerültek a reális élet sodrába. Az állami gazdálkodás az elmúlt 15 év alatt 15 milliárddat volt passziv. Az állami költségvetés képviselőházi tárgyalásának utolsó napján Brdlik csehszlovák agrárpárti képviselő fel­szólalásában megállapította, hogy Csehszlovákia állami gazdálkodása a köztársaság fönnállásának tizenöt esz­tendeje alatt négy ízben volt mérsé­kelten aktiv és tizenegyszer passziv. Az állami gazdálkodás tizenöt esztendejé­nek mérlege lő,3W.000.000 koronával passziv volt. ami minden évben körül­belül egy milliárd korona újabb adós­ságot jelent. Ha az állami költségve­tést a nagykereskedelmi indexszám­mal és a gazdasági élet tempójával arányban kivánnók hozni, akkor azt még négy milliárddal kellene leszál­lítani. Ez azonban kizártnak tekint-

Next

/
Oldalképek
Tartalom