Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-12-09 / 98. szám

2. oldal

»KOMÁROM! LAPOK«

1953. (tf c»mhf*r 9

í

É TUNGSRAM

9 SCHAUB PHILIPS HAVEL BLAUPUNKT j"| TRIOTRON

fl rádiókészülé- I kék raktfira.

%

415

MIILLEH

rádió , elekfro- és mechanikai s?aküziel raktáron tart bármilyen legmodernebb rádiókészüléket és ízléses csillán. Olcsó és garantált jó akkumuláíoríöltés Szakszerű átalakításokat és javításokat 1 éves jótállás melleit a legolcsóbban végzem.

MÜLLER KURT, Vármegye-u. 10.

Tekintse meg üzletemet!

I

hető. A szónok szerint nincsen messze az az idő. amidőn a valutáris bűvészkedéseknek véget kell vetni. Valamennyi államnak vissza kell térnie az aranyvalutához.

Ismét provizórikus elintézés a

lakóvédelmi törvény ügyében.

A koalíciós pártok hetes bizottsága tanácskozást folytat a lakóvédelmi törvényről. de eddig nem jutott eredményre. A polgári pártok fölfogása élesen összeütközik a szocialisták fölfogásával. Az agrárok és a cseh nemzeti demokraták azt követelik, hogy a lakásvédelem 1934. január 1-én, vagy július 1-én szűnjön met/, míg a szocialista pártok a szegény emberekre hivatkozva, ellenzik ezt a kívánságot. A néppárt közvetítő szerepel jál-A Katolikus Akadémia mérlege.

Az elmúlt pénteken befejeződött a hath. Akadémia őszi programmja. Azok előtt, kik a Katholikus Akadémia esti előadásain resztvettek, nem kell bizonyítani az elgondolás sikerét öt héten keresztül, minden kedden és pénteken zsúfolásig megtelt termek arról tanúskodnak, hogy a katholikus lársadalom megértette a rendezőség szándékát.

Egyre nyilvánvalóbbá lesz, hogy a gazdasági vél ág megszüntetéséért dúló harcban tulajdonképen a világnézetek vívják meg a maguk élet-hqlálharcál. Ily értelemben igaza van Foerster-nek. mikor azt mondja, hogy a szociális kérdés elsősorban pedagógiai kérdés. Ugyanis a szociális kérdés amely a szűk látókörű marxista-materialista ideológia szerint csupán a gyomor kérdése csak tisztalátású és a helyes cselekvéshez szükséges szabadsággal rendelkező emberek tudják megoldani. Épen azért minden olyan akció, mely az igazság terjesztésének szolgálatába szegődik, egyúttal a társadalom jobb. emberibb sorsának megteremtését munkálja.

Ezt a gondolatot az emberi léleknek ösztönös megérzésével fogta fel az a nagyszámú munkás résztvevő is, akik egyúttal frappáns bizonyítékot szolgáltatlak arra. hogy nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, mely az igazságot terjeszti.

Az utolsó három estén Borka Géza dr. és Hajdú Lukács dr. két-két előadással. Kocsis Károly és Nemesik Valter pedig ogv-egy előadással szerepeltek.

Borka Géza dr. egyik estén szellemes és szemléletes módon foglalkozott az öröm és a szomorúság szociális. valamint egyéni kihatásaival, másik alkalommal pedig az akaratnak.

provizóriumot terjesszék ki július 1-ig és addig állapodjanak meg a pártok a végérvényes tervezetben. A provizóriumot valószínűleg elfogadják, de a három szobás lakások védelme már most megszűnik, továbbá annak a jövedelemnek határát, amelynél a lakásvédeiern véget ér. 50.000 koronáról néhány ezer koronával azonnal leszállítják.

Január első felében lesz a gazdasági kisantant konferenciája.

A kisantant gazdasági tanácsa csak január első jeléhen ül össze, mert Benes dr. külügyminiszter, a konferencia elnöke, karácsony előtt nem ér rá. A végérvényes időpont kérdésében megindult a tárgyalás az illetékes kormányok között.

mint a legértékesebb lelki készségnek szerepét és jelentőségét fejtegette.

Hajdú Lukács dr. Prohászka Ottokár. a boldogemlékű püspök, a nagy zseni és lánglelkü apostol csodálatosan nagyszerű emberi kvalitásainak és sokrétű munkásságának volt ihletett tolmácsa. A nagy egyéniségnek vonzó, felemelő hatását intuitive tudta megérzékeltetni a hallgatósággal.

Kocsis Károly gimnáziumi tanár az esztétika köréből választott előadásában a művészet és élet kapcsolatait fejtette ki. Elemzés alá vette a művész lelki állapotát az alkotás és a műélvező érzelmeit az élvezés hangulatában és megállapította, hogy a kettő: a zseni és a közönség harmóniája a lélek mélyén élő. emberi és igaz' érzelmek realizálásán keresztül érhető csak el.

Az öt hetes előadássorozatot Nemesik Valter előadása zárta be, aki a katholikus szociális progammot fejtette ki .XI. Pius pápa Quadragesima Anno kezdetű körlevele alapján.

A napjainkban dúló gazdasági háború, a kizsákmányoltak és a kapitalisták harca megnyugtató megoldáshoz nem vezethet, mert mindkettő elhanyagolja, sőt tagadja a természetjogot és a kinyilatkoztatást. A marxista és liberális-kapitalista társadalomszemlélet egyformán materialista és ugyanazokkal az erkölcstelen eszközökkel dolgozik a hatalom megőrzése illetőleg megszerzése érdekében. Minden vallásos lélek érzi, hogy nem az osztályharc és osztálygyűlölet, nem kizsákmányolás és rideg kalmárszel lem révén, hanem a testvériség és igazságosság szempontjainak konzekvens levonása és gyakorlati keresztülvitele, mélyrenyúló és a lelket is szem előtt tartó szociális reformok által lehet csak a ma kiáltó ellentéteit és egyenlőtlenségeit megszüntetni.

A Katolikus Akció szellemében tartott ismeretközlő előadások sokkal mélyebb hatást gyakorolnak az egyháztársadalmi életre, mint arra a rendezők számítottak. Ez a körülmény egyúttal azt a kötelességei is rója a Katholikus Akció vezetőségére, hogy a bevált és öl hét alatt méltán népszerűvé lett előadásokat a téli hónapokban folytassa. így elégítheti ki a tömegek tudásszomját és igy viszi bele a legkülönbözőbb társadalmi rétegekbe a felébredt katholikus öntudatnak nagy szociális felelősségérzetét és fegyelmezettségéi. Ezek az előadások nem az emberi sokszor alacsony ösztönökéi ébresztgetik. hanem az emberi lélekre, az igazi humánumra hatnak, mely a keresztény öntudatnak elválhatatlan kísérője.

Az Akadémia rendezése körül Nemesik Valter tanár szerzett igaz megbecsülésre méltó érdemeket. Előadóinak legszebb erkölcsi jutalma a megjelent hatalmas tömegek nem lankadó érdeklődése" legyen. k. a.

— Szenved Ön rheumában? Kérjen tanácsot orvosától, hogy mit tegyen ez ellen és vásároljon ALPA menthol sósborszeszt. Az Alpa-masszázs Önnek enyhülést szerez, meggyorsítja a vérkeringést, biztosítja a test számára a szükséges táplálékot, erősíti az izmokat és jótékonyan hat az idegekre.

— ízlésünk el van kényeztetve. Torták és tésztáknál sem nélkülözhetjük a nekünk különösen jóleső izeket, íegyen ez citrom, mandula vagy rumiz. A háziasszony azonban nem mindig rendelkezik ezekkel, gyakran néhány csepp miatt 1 egész citromot kellene feláldozni Az okos háziasszony ennélfogva szívesen használja a dr. Oetkerféle sütőolajokat, amelyek citrom, mandula és rumizben kaphatók és amelyekből néhány csepp is elegendő ahhoz, hogy a torta vagy aprósütemények tésztája a megfelelő izt megkapja. Szerfölött kiadós, használatban takarékos, mindig kéznél, ezek oly egyesített előnyök, amelyeket bizonyára minden háziasszony meg fog becsülni. Ezen készítményekkel belföldi gyárunknak, a dr. Oetker-féle tápszerműveknek Brünnben, sikerült a háziasszonyok által már rég érzett hiányt pótolni. Kérjen kereskedőjénél dr. Oetker-féle sütőolajokat, 1 üvegecske ára csupán 80 fillér.

Litvinov.

Elutazott már Amerikából, ahol az Egyesült Államokkal békítette ki, huszszú harc. evolúció és főként a szükség kényszerítő hatása alatt, a Szovjetuniót. A két unió kibéküli a Japántól való félelem hatása alatt; a két kollektív gondolatvivő: Roosevelt és Litvinov megszövegezték az egyezséget. Ez dokumentálja egyúttal a Szovjet új útra térését, amely út azonban nem előre, hanem hátra és lefelé visz. Mert sokkal kevesebb közéleti és nemzetközi erkölcstelenség van abban. ha egy győzelmes forradalom minden ellenfelét kivégzi, mini abban, ha egy rendszer csak ártatlan ellenfeleivel végez, csak azok legyőzésében mutál nagyságot, de a nagy ellenfelekkel szövetséget köt és azokat saját nemzete nyakára szabadítja.

Ez a szinte meglepetésszerű összeö!étkezésé Amerikának és a Szovjetnek még le sem tűnt a nemzetek közötti élet színpadáról, amikor máris újabb izgalmas meglepetések keringenek a levegőben. Litvinov, szakítva a Szovjet eddigi irányelveivel, a fasizmus dicsőséges hazájába. Itáliába, hajózott a Gonte di Savoia fedélzetén és Európa legnagyobb diktátorával, Mussolinival tárgyalt. Sől az olasz királyt is meglátogatta. Micsoda disszonancia ez.!!) Eddig szólnak a hírek.

így dolgozik a Szovjet és Litvinov.

Valami nehéz belső nyomás és a külső veszedelem kényszerítette a szovjet népbiztosokat, hogy ügynökeiket békejobbal szétküldjék a világba és a két leghatalmasabb ellenséggel kibéküljenek. Ugyanis a kezdetleges, a romantikus marxizmus a maga tökéletlen egyoldalúságában szörnyű öldöklések árán úgy-ahogv tartja még magát Oroszországban. Míg azonban a saját eresze alatt a rémuralom fogyasztó légkörében elpusztítja a faj minden önmagát jelentő megmozdulását, kifelé la:san-lassan magára övezte a régi cári nacionalizmus és imperializmus egész fegyvertárát és kész feledni szociális irányát, csakhogy a világhatalmak csoportosulásaiban képviselhesse a maga gondolatát.

Otthon még vérpad és börtön az osztályrészük azoknak, akik a régi

szik és azt ajánlja, hogy a jelenlegi

Az utolsó kívánság.

Irta ifj. Bókay János.

Nagy Bálint emberi ölt. .Megölte haragosát, akivel évek óta perlekedett, nyolc hold miatt, elfíi'c megfontolt szándékkal ölte meg. mint azt a törvény megállapította. Lesből támadt rá. napszállta után, és fejszével három hatalmas csapást méri fejére. A törvény halálra ítélte Nagy Bálintot.

Pedig Nagy Bálint nem volt gonosz ember, ha ugyan a tanuk igazat vallottak. Italos, indulatos, izgága ember volt, vére gyorsabb volt az eszénél, de szerette az asszonyát, szerette a fiát. mint ahogy mindent szeretett, ami az övé volt, a földjét, a tehenét, a lovát és vasárnaponként eljárt a templomba ünneplő ruhában, elénekelte a zsoltár! és komoly arccal hallgatta a papol.

— Megértette?

Nagy Bálint lassan felemelte lecsüggedi fejét és rámeresztette világos paraszttekintetéi a bíróra; ajka megnyílt kissé, mint aki türelmesen várja, hogy a kiejtett szó értelme megvilágosodjék előtte.

—> Megértette az ítéletet? kérdezte a bíró és koppantott a ceruzájával.

Nehéz paraszt teste megrázkódott, mini ahogy a fa összeborzad, amikor a favágók kiássák a gyökerét, egykedvű kék szemében megrebbent az iszonyat, súlyosan lecsüngő nagy tenyere kinyílt, mintha meg akarna fogódzni valamibe. Fuldokló hörgés szakadt ki torkából. Megértette.

Vagyis később sem tudta megérteni. Nagy Bálint nem gondolt soha még a halálra. Élt, dolgozott,

szeretett és gyűlölt, ösztönösen, vére szerint, állati módra, tartott az Istentől paraszti istenfélelemmel, mert tudta, hogy ő fogja az ekeszarvát és a buzamázsa mérlegét, de a halálra nem gondolt, mert az ember esze csak az életre szolgál s mert éppúgy irtózott a felesleges gondolatoktól, mint a felesleges szótól. Ha vén korában hal meg, amikor már lejárt a munka, a szerelem, a perlekedés ideje, alkalmasint nyugodt egykedvűséggel fogadta volna a halált, mint az élet természetes következményét. Úgy halt volna meg, mint Isten minden teremtménye, aki igaz frigyben élt a természettel, félelem és lázadás nélkül.

Akkor sem gondolt a halálra, amikor agyonverte haragosát. Útjában volt az ember, szemel veteti jószágára, félre kelleti lökni. El kelleti pusztítani, mint valami kártékony férget, amely ette az életét, így kívánta a vére, az egészsége, a becsülete. Gyilkosság? Halál?... S hogy ezzel a halállal önmagái is megölheti? Nem. erre igazán nem gondolt. Legföljebb a csendőrökkel számolt, amint kakastollas csákóval és feltűzött szuronnyal beviszik a városba, a .bíróhoz, kivallatás végett. Egy-kél évi börtön, talán. az idő súlyát nem ismeri a paraszt, az asszony majd ellátja ezalatt a földet, állatokat és a gyereket, van hozzá ereje, aztán folytatódik a végtelen élet, ott, ahol elhagyta, munkával, incselkedéssel, borral, zökkenő nélkül, s az akadály sincs többé. De halál?

Most nézett először szembe a halállal. Most, amikor a bíró megkérdezte tőle, hogy érti-e az ítéletei, mikor szigorúan ránézeti és kopogott a ceruzájával. Most megértette a szól és a mögötte sötétlő eszméletlen borzalmai, megértette, hogy hurkot dohnak a nyakába és kitaszítják az életből.

Úgy tombolt a börtönében, mint a jászolhoz kötőit állat, amikor az istálló fedele lángban áll felette. Egyetlen gondolata ,egyetlen tébolyult akarása volt: menekülni a haláltól, a megsemmisüléstől. A végleges megsemmisüléstől, a megfelebbezhetetlentől, a jóvátehetetlentől. Most átka lett az a paraszti józanság, az a brutális realitás, amely áldása volt életének: csupasz valóságukban látni a dolgokat, átható fátylak és sallangok nélkül. A halál neki csak a süket és vak semmi volt, a teljes eszméletlenség, a nemlét. Paraszti lelke messze került Istentől, most. amikor az már nem adhatott meg esőt, napfényt, bő termést, gyermekáldást. Nem volt mibe kapaszkodnia: gyalázatosán félt a haláltól.

Ez a döbbenetes, őrjöngő halálfélelem, ez a .tehetetlen, állati vergődés megrendítette a Fiatal ügyvédet, akinek a diplomáján még alig száradt meg a tinta s a lelkén még nem vont kérget a megszokás, Segíteni! Segíteni ezen az emberen, segíteni rajta, ha százszor gyilkos is, megmenteni a gyötrelemtől. Próbálta vigasztaló szóval, de Nagy Bálint süketen hallgatta s közbe-közbe felüvöltött, elbődült: nem akarok meghalni!

Papot sem kívánt. Csak az ügyvédet engedte magához, az ügyvéd ravasz ember, hátha kifundál valami csalafintaságot. De amikor meglátta a pelyhesállú gyerekei, akinek a szemében ott rémüldözött a saját végzete, újra tombolni kezdeti.

*

Elrohant a siralomházból: nem bírta hallgatni. Kergette, üldözte az üvöltés a varos zsivaján kérész-