Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-11-15 / 91. szám

1933. november 15.

»KOMÁROMI LAPOK«

3. oldai.

A JESZO kiállítása nagy arányokban és érdekesebbnél érdekesebb attrakciók között nyílik meg Komáromban,

a Kultúrpalota emeleti helyiségeiben, november 26-án. Évek óta csendben működött csak a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya, hogy most nagy lépéssé! rukkoljon elő s megrázza az egyébként megsavanyodott és közömbössé vált komáromi kedélyeket.

A JESzO kiállítása nem csapán egyszerű képzőművészen kiállítás lesz, helyi jelentőséggel: Szlovenkószerte érdeklődnek a JESzO kiállítása iránt,

komáromi művészek, festők, szobrászod, iparművészek s hozzájuk csatlakozva a legjobb szlovenszkói nevek is: mind azon fáradoznak, hogy a JESzO kiállításáról beszéljenek, azt.

mint kultur-csemegét emlegessék. A rendezőbizottság, az élen Hormos Károllyal, Nagy Barnával lázasan dolgozik, sikeresebbnél-sikeresebb ötletek válnak valóra, a kiállítás ideje alatt

előadások, komolyak és tréfásak, valamint egyéb meglepetések is fogadják a válságokban megviselt kedélyleien kedélyeket.

Hogy mi mindent foglal magában a JESzO kiállítás, arról majd a jövő számunkban beszélünk.

Nevetve, boldogan hagyták el a tárgyalótermet a veszekedő szerelmesek.

Kétyi István bátorkeszi legény hoszszú ideig udvarolt Nyers Ilona huszonegyesztendős leánynak. Állandóan házasságot ígért a lánynak,

aki hitt is a legénynek s a szerelemnek gyümölcsei kezdtek mutatkozni.

A legény szülei azonban nem egyezlek bele a házasságba s Kétyi István el is hidegedéit a leánytól.

Nyers Ilona ekkor bosszút forralt s lugkőoldatlal öntötte arcul a fiatalembert, úgy, hogy az majdnem belevakult.

Testisértés miatt ment feljelentés a bírósághoz, amely most tárgyalta a családi veszedelmet s feltételesen csak egyhónapra Ítélte a leányt, mivel közben í i

a családi szerencsétlenség a faluban happy end-dé változóit:

a szülők, látva a nagy szerelmet, beleegyeztek a házasságba s mihelyst a legény teljesen meggyógyul, megtörténik a házasság. A két szerelmes fiatal nevetve s karonfogva hagyta el a bírói termel.

Beszélnek-e az

állatok?

Az ember az, aki beszél. Az állat az, aki nem beszél. Ezt a fölfogást vallotta a közhit, már évezredek óta. Maga a tudomány is ezt vallotta.

Újabban azonban néhány meglepő fölfedezést tettek azok a lélekbúvárok, akik az állatokkal foglalkoznak. Bidder kimutatta, hogy a 10—11 hónapos gyermek értelme, következtetése fölöttébb hasonlít a csimpánzéhoz. Meyersohn majmai úgy válogatnak a kisebb-nagyobb szerszámokban, ha valami műveletet kell véghezvinniök, mint az értelmes iparosok. Köhler pedig megfigyelte, hogy amikor egy csimpánz azt akarja, hogy valahova elkísérje a társa, megérinti őt, a kezénél fogva húzza, rá-rátekint, majd elindul abban az irányban, amelyikbe menni kíván. Hogy a majmok bizonyos jellegzetes és visszatérő hangokai adnak örömük és szomorúságuk kifejezésére, azt már rég tudtuk. Tudtuk azt is, hogy a papagájok beszélnek, igaz, hogy hosszú idomítás és gyakorlat után, de sokszor egész mondatokat is hibátlanul s eléggé érthetően ismételnek. Mindez gondolkodóba ej telte a nyelvtudományt. Vájjon végkép meg lehel-e tagadni az állatoktól a beszéd képességét?

H. Delacroix, francia nyelvtudós, aki ezeket az adatokat egy rövid és pompás tanulmányban fölsorakoztatja, szinte végérvényesen eldönti a hosszú port. Az állatok nem beszélnek. 0 maga is furcsálja, hogy amikor a tudomány egyéb ágai a felsőbbrendű állatokat igazolják, s bebizonyítják, hogy értelmük sokkal közelebb esik az emberéhez, mint hittük volna, a nyelvtudomány kénytelen még mélyebbre ásni azt az árkot, mely az embert a magasabbrendű állatoktól elválasztja. De így van. Yerkes, aki évekig kísérletezett a majmaival, közli, hogy »sohasem utánoztak egy hangot és egy hangra vajmi ritkán válaszoltak hanggal«. Beszélőszervük majdnem olyan, mint a miénk. Hangszalagaikkal, nyelvükkel, szájpadlásukkal, ajkukkal ugyanazokat a hangokat képezhetnék, mint mi. Nem is a beszélő szervükben van a hiba, hanem bennük magukban, a megalkotottságukban és a szemléleti formájukban. Az ő főérzékük a lá-A Jókai Egyesület vasárnapi előadása.

Komárom, november 14.

A Jókai Egyesület agilis vezetősége gondoskodik arról, hogy az egyesület hivatását kellő módon betöltse s a komáromi kultúra zászlóhordozója legyen. Szabadoktatási előadásai, hangversenyei és társadalmi, kulturális öszszejövetelei mindig jelentős eseményeknek számítanak Komáromban. Vasárnap isméi szabadoktatási előadást tartott a Jókai Egyesület, igen szép számú érdeklődő közönség jelenlétében. A műsor első számául Krizsán József zenetanár vezényletével a gimnáziumi zenekar egy MyddleIon-zenedarabot játszott, szép összhangban, fegyelmezetten, Nagy Jenő, a prágai cserkész-szavalóversenyen első díjat nyert szavaló Mécs Lászlónak s Ady Endrének egy-egy költeményét adta elő a szavalóművészet magas fokán, belső tűzzel, finom ökonómiával, azt a reményt élesztve, hogy Nagy Jenő még sok sikert fog hozni a szép magyar versek költőinek. Jnba Ferenc szaxofonon Rubinstein szerenádját játszotta igen kedvesen: a modern és divatos hangszert tehetségesen kezelte, máskor is szívesen hallgatjuk. Hajmássy László simulékony zongorakíséretével együtt. Az este főpontja dr. Borka Géza előadása volt, világszemléleti kérdésekről. Dr. Borka Géza a rutinirozott s meggyőző előadó készségével szólt világszemléleti kérdésekről, a nagy filozófusok: Platon, Aristoteles. Kant szemén keresztül s azt fejtegette, hogy az egyes korok nagy elméi milyen módon közeledlek a világhoz, ezen keresztül az emberhez s önmagukhoz. Magyarázta ezeknek világszemléletét s példákkal illusztrálta, az elvontak magyarázatára. így jutott a ma emberéhez, akinek modern világszemléletéről szintén fog előadást tartani. Az előadó este közönsége minden szereplőt melegen ünnepelt.

— A felekezeti béke legszebb példáját mutatják a Lót községben katolikus és református hívek, akik közösen elhatározták, hogy mind u két felekezel közös költségén toronyórát szereltetnek föl a katolikus templom tornyára.

lás. Ez kielégíti őket. Beérik azzal, hogy valamit észrevesznek és valamit megmutatnak. A hang náluk csak másodrendű valami, nem igen törődnek vele. Viszont az embernél a hang a fő-főérzék. Ez teremtette meg a zenél s a nyelvet is.

Mindezt így fogalmazhatjuk meg magunknak: a majmok tudnának beszélni, de nem akarnak, viszont a papagájok akarnának beszélni, de nem tudnak, csak utánoznak bennünket. Minden állatból hiányzik a mi jellegzetes hallásunk, mely a hangszíneket és árnyalatokat már korán érzékeli, az az élettani lag is titokzatos érzékszervünk, mely legkésőbb fejlődik ki, legutoljára hagy el bennünket s még a halál pillanatában is működik, amikor a lobbi érzékszervek már rég meghallak s az öntudat már rég megszűnt. Az ember tehát az a lény, aki hall, az állaL pedig az a lény, aki lát, szagol, tapint, ízlel s hallása minőségileg különbözik a miénktől. Az állatok csicsereghetnek és röföghetnek, megannyi bizonyságát adhatják leleményüknek, és lelkes ösztönösségüknek is, megannyi mozdulattal és elmés jellel is élhetnek, de — úgy látszik — a beszéd, a hangokkal való elvont közlésmód mégis csak a mi csodálatos kiváltságunk marad. K. I).

HÍREK

— Százéves egyházi zeneegyesület.

A pozsonyi 700 éves régi koronázási dómtemplomban működő Szí. Mártonról címzett Egyházi Zeneegyesület vasárnap, november 12-én ünnepelte fennállásának és megszakítás nélküli működésének századik évfordulóját. A jubiláló egyesület márnov. 5-én kezdte meg az ünnepségei, az elmúlt héten úgy a dómban, mint a Vigadó hangversenytermében klaszszikus zeneelőadásokat tarlóit, amelyeken világhírű szerzők műveit, világhírű művészek közreműködésével adták elő. Az ünnepség középpontja vasárnap a dómban előadott Beethoven: Missa solemnis c. gyönyörű mise és az ezt követő, a Primáspalota lükörtermében megtartott díszközgyűlés volt. A székesegyházban Albrecht Sándor tanár, főkarigazgató mesteri vezetésével a Zeneegyesület ének- és zenekara által művészi tudással és megragadó hatással előadóit gyönyörű mű lélekemelő hangulata után a díszközgyűlés adózod elismeréssel a nagy kulturmissziót teljesítő jubiláló egyesület vezetősége és tagjai iránt, akiknek elévülhetetlen érdemük van az ünnepély fényes sikerében. A díszközgyűlés! Okánilc Lajos dr. pápai protonotárius, belvárosi plébános elnöklete mellett tartották s a díszközgyűlésen megjelent az országos hivatal és a város képviselője, ezenkívül számtalan bécsi, helybeli és vidéki kulturegyesület képviseltette magát. A Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetséget Bicsovszkg Kázmér, Fülöp Zsigmond alelnökök, Szelényi Miklós, Schmidt Viktor dalegyesüleli karnagy képviselték. Meleg ünneplésben részesítették ez alkalommal Albrecht Sándor tanárt, aki 25 éve működik a Zeneegyesület élén. Az üdvözlések során számos emléktárgyat és diszokmányt nyújtottak át a jubiláló egyesületnek és lelkes szavakban üdvözölték az érdemes kulturegyletet. A Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség nevében Fülöp Zsigmond szöy. alelnök üdvözölte megragadó beszédben a Zeneegyletet. Számtalan zene- és dalegyesület átiratban és levélben

Tartozik

Regény a régi kor kereskedelmi világából Fülöp Zsigmond fordításában. Ára egész vászonkölésben 2880 Ke. Kapható a SPITZER féle könyvesboltban Komárno—Komárom, Nádor u. 29.

fejezte ki jókívánalait a jubiláns zeneegyleluck. Ezek között volt a Komáromi Dalegyesület és a Komáromi Egyetértés Munkásdalárda is, amelyek meleghangú levélben köszöntötték a százév óla kifogyhatatlan lelkesedéssel és nagy sikerrel működő zeneegyesülelet. Déli fél 2 órakor bankett fejezte be a Vigadó külön termében az ünnepséget.

— »Négyezer lakosú község telefon nélkül« című hírünkre a következő feleletet kaptuk: Becses lapjuk 8!)-ik számában közzétett Ekecs községre vonatkozó tudósításuk nem teljesen helytálló. Ugyanis postahivatal részére épületet a község csak 1933. évben építtetett és ezen épületbe a postahivatal éppen költözködik. A községben telefonközpont lesz, mégpedig ez évben. Az ezirányú munkálatok már is folynak. Miután a postaigazgatóság 10 évre vette ki szép haszonbér melleit a helyiségeket, Ekecs község részére az -építkezés teljeseit rentábilis. Tisztelettel László Dániel községi elöljáró.

— Megnyílt az eszperantó tanfolyam.

Sprusánsky József államrcndőrségi detektív, a lelkes eszperantista és a helybeli eszperantó tanfolyam, vezetője, újabb lanfolyamol nyitott, amelyre még elfogad jelentkezéseket.

— Bevezetik az újságolvasást az iskolákban? Tanítói körökben felelte érdekes tervvel foglalkoznak. Be akarják vezettetni az iskolákba az újságolvasást, illetve azt kívánják, hogy Deli egy-két órában a tanulóknak bel- és külföldi) eseményekről tartsanak előadást. Ez a terv nem egészen újkeletű, több tanító már saját inicialivájából és felelősségére elmeséli és magyarázza diákjainak a napi világeseményeket. Az új tanrend a községi iskolák magasabb osztályaiban már most is módot nyújt arra, hogy az úgynevezett szabad órákban a lanulókat a napi világeseményekről értesítse a lanító. A polgári és középiskolák tanrendje már sokkal zártabb és nem nyújt módot arra, hogy a tanárok újításokat vezessenek be. A prágai lapok a tanítóságnak ehhez az akciójához hozzáfűzik, hogy ma több külföldi diktatórikus rendszerekkel kormányzott országban az ifjúságot már az iskolában megdolgozzák az eszméknek. Nem akarjuk utánozni ezeket a módszereket — írják a lapok —, de mégsem szabad róla elfeledkezni, hogy a demokráciának is szüksége van erős és agresszív ifjúságra és a tankönyvek anyaga erre a nevelésre bizony nem elegendő.

— A »Figyelő« új száma újra kitűnő (ártalommal jelent meg november 5-én. A Darkó István szerkesztésében hetenként 16 oldalon megjelenő társadalmi és irodalmi szemle tartalmából kiemelkednek az ifjúsági kérdésekkel foglalkozó cjkkek, igy a párisi »Le Temps« cikke. Középosztályunk nevelése címmel nagy, tanulmányt kezd közölni a lap a csehszlovákiai magyar középiskolák helyzetéről. Érdekesek a

Booseveltizmus vagy Hitlerizmus« az

Előadóművészet Szlovenszkón, »Anyavédelem c. cikkek, a Belpolitikái figyelő, Világfigyelő c. rovatok. »Fiú és leány egyformán harminc évesek« címen uj regényt kezd közölni a lap és közli Scbesi Ernő elbeszélését is. A Figyelő megrendelhető a kiadóhivatalnál: Lucenec-Losonc, Kisbég-ucca 7. szám.

— Visszaeső bűnös. Presinszky Ferenc érsekujvári fiatalembert már többször elítélte a bíróság. Legutóbb a bánkeszii vasútállomáson egy üvegáruval telt ládát emelt el több ezer korona értékben. A visszaeső bűnöst a tanúvallomások alapján két havi fogházra ítélte a nvitrai bíróság.

— A Magyar írás októberi száma

dús tartalommal jeleni meg. Simándy Pál Madách tanulmánya, Bodor Aladár kél verse, Balta Borisz novellája, Patakv Mária dr. tanulmánya a kurucköilészetről, Simányi Miklós novellája, Szabó Lőrinc és Tamás Lajos versei. Lányi Menyhért elbeszélése és Darkó István kis regénye mind értékes írás. Az irodalmi rovatban Féja Géza írt érdekes kritikát. Possonyi László, Marek Antal, Teleszky Anna írásai mél lón sorakoznak a lobbi íráshoz a Figyelő rovatban.