Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-10-14 / 82. szám
Lapunk mai száma a jö vő háti teljes lüádié-mftsort tartalmazza ötvetmegyedik évfolyam. ________ SS. szám Szombat, 1933. október 14-KOMÁROM UM __________POLITIKAI LAJP_______________ löflzetésl ár csehszlovák értékben: .... .... TITn. ,, v„„ Előfizetési ár csehszlovák értékben: Selyben és vidékre postai szétküldéssel tjfész évre 81 Ké, félévre 18 Ké, negyedévre 28 K6. - Külföldön 120 Ké. Egy es szám ára 1 borona. Alapította: TUBA JÁNOS. Eelelős íffsterkasífő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Bőmwikatársak: ALARY GYULA dr. és FCLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 28. Megjelenik helenkénl kétszer: szerdán és szombaton Genfi szalonok. is felfigyel, mi történik Genfben és mi lesz a határozat a fegyverkezések dolgában. Egy igazságos leszerelés messze lendítené előre a nemzeteket az emberi haladás álján. Csakhogy ez nem (örlénhelik meg más nemzetek gúzsbakötése árán. Ila lehal a finoman előkelő diplomaták ilyesmiről tanácskoznak, akkor nem végeznek jó munkál, akkor hátralökik a nemzeteket a haladás utján. A népek nem akarnak háborút és békében akarnak élni. A felszerelés a háború érdekeit szolgálja, a leszerelés a békééi. Ha azonban a nagy államok nem mutatnak erre jó példái, ak kor a kis államok mindig bizonytalanságban fognak élni, ezt helyellcsíleni a biztonsággal és az egyenjogúság felemelő érzésével a legfontosabb feladat. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — október 13. Az államvédelmi tanács hatásköre. minisztérium által megállapított költségvetési végösszeggel kapcsolatosan tárgyalások folynak egyes reszortok szükségletének és bevételének végleges megállapításáról. A kérdéssel pénteken a politikai miniszterek kollégiuma és a minisztertanács is foglalkozott. A pénzügyi kormányzat javaslatával a legtöbb szakminisztérium egyetért, csak a népjóléti minisztérium és a vasutügyi minisztérium részére javaslatba hozott költségvetési végösszeg tekintetében kell még a pénzügyminisztérium és az említett minisztériumok között megegyezést teremteni. A íeloszlatott két német nemzeti párt képviselőinek mandátuma. A kormány a német nemzeti szocialista és a német nemzeti pártokat föloszlatván, az a kérdés merült föl hogy milyen intézkedés válik szükségessé a feloszlatott pártok képviselőinek mandátumára nézve. A kormány ezzel a kérdéssel behatóan feglalkozik és a mandátumok megsemmisítésére vonatkozó törvényes intézkedésekre nézve egy törvényjavaslatot készít elő, melyet a képviselőház október 17-én megtartandó ülésén fog beterjeszteni. A tanácskozások még nem nyertek befejezést. A tanácskozás folyamán az a nézet került felszínre, hogy ebben a kérdésben rendeletet készítsen elő a kormány, amelynek a különleges felhatalmazási törvény jogot ad erre. A tanácskozások, különösen a mandátum megfosztás és a pótjelölések megsemmisítése körül folynak, amely kérdéseket alkotmányjogi és politikai szempontból alaposan kell kidolgozni. A keddi nemzetgyűlés elé olyan javaslatot fognak előterjeszteni, amely, ha azt a törvényhozás elfogadja, felhatalmazza a kormányt a véleménye szerint államellenes pártok feloszlatására és a törvényhozók mandátumainak megsemmisítésére. Eddig 1255,64 millió koronát fordítottak a munkakölcsönböl beruházásokra. A kormány németnyelvű félhivatalos lapjában közük, hogy a munkakölcsönböl eddig 1256.64 millió koronát fordítottak beruházási célokrc, Ebből az összegből a következő munkákra folyósítottak összegeket és pedig állami útalapnak 412, állami erdők és birtokoknak 16, állami fürdőkre 4. államvasutakra 306 milliót, önkormányzati testületeknek 266 milliót, vizgazdasági meliorációra 63, a ruzymi polgári repülőpálya kiépítésére 110. postaminisztériumra 48, hivatalok és iskolaépületekre 13, a Cerny-palota építésének befejezésére 6 és a sportstadion építésére 12 millió koronát folyósítottak. Elnézéssel tartoznak a hivatalok az államnyelvet nem tudókkal szemben. Ha húsz százalék alatt van a községben a magyarság, magyar Iskolát lehet fenntartani. Komárom, október 13. A gcnl'i szalonokban, az előkelő szállók halk és diszkréten elpárnázott ajtói mögött diplomaták tanácskoznak. Az üléseken unalmas beszédeket hallanak és a politikai szálak nem a nvilt színen, hanem a holelszaiónok puhára béleli fotöljeiben szövődnek. A főszerepei természetesen a franciák, Genf diktátorai viszik és az angolok, hanem a súlypont mégis a németeken van, hogy azok tulajdonképen mit is akarnak, meri nélkülük nincsen eredményes munka és egyhangú határozat, amelyet a népszövetség alkotmánya előír. A németek nem népszerűek, ezt tudják is, talán érzik azt is, hogy a fél világ velük szemben van, de azért állják a fél világgal szemben is a különvéleményt. A kisebbségi kérdés előtérbe jutása szintén a németek ellen való sakkhúzásnak indult és hogy az félig sikerüli, abban is a néniéi különvélemény volt a döntő tényező. A leszerelés is teljesen a németeken ált és sikerül, vagy bukik. Az egész világ ellene van, hogy a németek fegyverkezzenek, de már maga ez a kifejezett akarat is elég arra, hogy meginduljanak a tanácskozások és a kapacitálások, holott arról első sorban Franciaországnak kel! legjobban meggyőződést szereznie, hogy egy német háború esélye soha annyira Iával nem volt, mint ma van. A genfi szalonokban most a leszerelés esélyeit latolgatják. Nagy kérdés, hogy ebben a fontos kérdésben, amelytől Európa nyugalma függ, meg tudnak-e egyezni a hatalmak. Itt is Franciaország viszi a biztonság örök hangoztatásával a vezérszerepet, de Németország az, amely a maga biztonsági és a többi leszerelt államokét hangsúlyozza ki ezzel szemben. És ha felállítja az egyenjogúság kérdésének az elsőbbségét a biztonság problémájával szemben, úgy a leszerelés gyakorlati keresztülvitele feliarlőztathatianu! zsákutcába fut. Erről beszélgetnek most előkelő diplomaták a fényesen megvilágított szalonokban és erre figyel a fél világ. Hány nemzet vonszolja magát a legnagyobb verejtékkel és kénytelen adózóitól a legnagyobb áldozatokat kicsikarni, meri leszerelni nem mer. A félelem az, amely a katonai fegyverkezési és annak iramát gyorsítja és tömi a kapitalizmus zsebeit. Hol van a szociáldemokrácia, mely ezt eltűri és mégis ellene harsog, azonban a katonai kiadásokat megszavazza a parlamentekben? Olyankor szegreakasztják a nemzetközi határozatokat, amelyeket már komolyan venni nem lehet és esak arra alkalmasak, hogy a diktatúrák kerekeit olajozzák velük. Hiszen a legújabb elmélet szerint a diktatúra igen jól megfér a demokrácia társaságában. Mégis, aki hisz a demokráciában, amely a jói jelenti a rosszal szemben, a haladási a maradisággal szemben, annak azl kell vallania és hinnie, hogy minden halalom forrása csak a nép lehet és annak akaratától eltérően haladni nem lehel és nem szabad. A népnek nemcsak kenyérre van szüksége, mint egyes politikai pártok hirdetik, hanem szüksége van a békés fejlődésnek minden feltételére, tehát a kultúrának áldásaira és jótéteményeire. Bizonyára a nép A nemzetgyűlés keddi ülésén törvényjavaslatot fog a kormány a képviselőház elé terjeszteni, amelyben az államvédelmi tanács megalakítását fogja javasolni. A képviselőház egész bizonyosan elfogadja majd az államvédelmi tanács megalakítását, amelynek különleges felhatalmazása lesz. A miniszterelnökhöz közelálló Venkov c. kormánylap értesülése szerint a minisztertanács legutóbbi ülésén a következőkben körvonalozták az államvédelmi tanács hatáskörét: A legfelső államvédelmi tanács egyrészt az államvédelemmel összefüggő katonai ügyekben, másrészt az ugyancsak az államvédelemmel összefüggő gazdasági természetű ügyekben lesz hivatva intézkedni. A tanácsnak kell határozatokat hoznia a lakosságot kívülről érhető támadások elleni védekezés, az ellenséges propaganda ellensúlyozása és az állam védelme szempontjából fontos nevelési alapeivek tekintetében. Az 1934. évi költségvetés 7629 millió koronát tesz ki. A pénzügyminisztérium elkészítette az 1934. évre szóló állami költségvetés végleges tervezetét Eszerint az államháztartás szükséglete 7,629 millió koronát tesz ki. A költségvetési javaslatot a takarékossági bizottság elé fogják terjeszteni, amely egyik legközelebbi ülésén foglal majd állást a költségvetési javaslathoz. Remélhető, hogy a költségelőirányzatra vonatkozó javaslat a takarékossági bizottság véleményezése alapján végzendő esetleges módosítások után rövidesen a nemzetgyűlés elé fog kerülni. Az idei költségvetésnél közel egy miliárddal lesz kevesebb a jövő évi előirányzat. A pénzügy-Komárom, — október 13. A félhivatalos Prager Presse egyik e heti száma vezércikkben foglalkozik a magyarság számarányának 20 százalék alá való csökkenésével, amit az 1930. évi népszámlálás adatai mutatnak. Ennek következményeit illetőleg a következőket mondja: „Az iskolák létesítése Csehszlovákiában nem az összlakosság számához való százalékos arány szerint történik, hanem egyesegyedül az iskolaköteles gyermekek számához igazodik úgy, hogy a magyar kisebbségnek húsz százalék alá való csökkenése következtében Pozsonyban és Kassán egyetlen magyar iskolát feloszlatni nem fognak. Nem határoz a magyar kisebbségnek 20 százalék alá való csökkenése a bíróságok előtt és a hivatalokban sem, a nyelvhasználatot illetőleg, mert ezeknek hatásköre nemcsak a városra, hanem az egész járásra és országra terjed ki. És nyelvtörvényünk, ha azoknak a kisebbségeknek, amelyek nem érik el a húsz százalékot, nem is adja meg a jogot nyelvüknek a hivatalok előtt való használatára, mégis kötelesek ezek a hivatalok azokkal a kisebbségekhez tartozókkal szemben, akik a hivatalos nyelvet nem bírják, hivatalos ténykedéseknél megfelelő elnézést tanúsítani.“ Ezeket mondja a Prager Presse, reméljük, hogy közlése nemcsak betű, hanem élő valóság is marad.
