Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-09-27 / 77. szám
2. oldal. »KOMAROMI LAPOK« 1933. szeptember 27. Eaus cherné kozmetikai intézete Komárom, Deák Ferenc-u. 1. Telefon 176. Egyéni rendszerű arc-, bőr- és szépségápolás. Hajszálak végleges eltávolítása. Mindennemű szépséghibák szakszerű kezelése. Quarz besugárzás. Összes modern kozmetikai eljárások Telefon 176. Díjtalan tanácsadás. Telefon 176. Benes dr. külügyminiszter Komáromban. Szinajába való utazása közben kiszállt szalonkocsijából és egy óráig sétált a városban. Saját tudósítónktól. Komárom, szeptember 26. A kisantant szinajai konferenciájára utazott szombaton, szeptember 23- án Bcnes Eduárd dr. csehszlovák külügyminiszter és ezen útjában érintette Komáromot is. ahol kiszállt és egy órán át végigsétálva az uccákon. megtekintene a városi. Az Érsekújvár felől délben 12 óra 09 perckor érkező vonattal érkezett a külügyminiszter a komáromi vasútállomásra. ahol szalonkocsiját átkapcsollák a délután 2 óra elölt Magyarországba induló szerelvényhez. Eddig az ideig Bcnes dr. külügyminiszter társaságával a helybeli államrendőrség vezetőinek kíséretében a Gazda uccán keresztül gyalogsétát tett a város uccuin, a Király püspök, Nádor- és Baross uccákon, megtekintette a város nevezetesebb épületeit. Majd a Városház uccán, a Jókai uccán és Kossuth téren keresztül ment ki a vasutállomásra, ahol beszállt szalonkocsijába, amelyen átvitték Magvar-Komáromba, az oltani MÁV állomására. Oil a 2 óra 01 perckor induló gyorsvonathoz csatolták szalonkocsiját, amelyen délután utazott el Budapestre. A teljes inkognitóban levő külügyminiszter egyszerű szürke utiruhában volt cs komáromi sétája alall a rendőrség tagjai szolgáltak neki felvilágosításokkal. Meg lehel állapítani, hogy a külügyminisztert senki sem ismerte fel a déli órákban az uccán járókelők közül, s személye teljesen rangrejtve maradi a magyar városban. A miniszteri látogatás híre azonban szombaton délután gyorsan elterjedi a közönség körében. A hetvenéves Herczeg Ferenc életének legnagyobb élménye: Tisza István barátsága Kérdések és feleletek a nagy iró születésnapján. Messze a várostól, a hűvösvölgyi villanegyed csöndjébe elhúzódva, ahol az ember előtt leijes csodájában megtárul a sokszínű ősz, áll egy norvégstílusú ház. A teteje úgy visz az ég felé, mint két imára készülő tenyér és rejtegetve, titkolózva hull vissza, egészen az ablakok felső pereméig. A villa homlokán egyszerű monogram: H. F., alatta évszám: 1912. Az ablakokban muskátli, a kertben sok virág, egy-kél fehéren villanó szobor, magas póznán madáretető. A bejárai elölt négy kúpalakúra nyírt, komor tiszafa áll őri. Herczeg Ferencé ez a villa. Herczeg Ferencé, aki most lett hetven esztendős. Amint felénk jön a hatalmas ívű szalonon keresztül, ötvennek is alig látszik. Feszes derekát nem hajlították meg az évek, mozgásában nincs meg a kor bizonytalan lassúsága, nvilt arcára nem gyűrődtek ráncok. A haja most őszül. De ha még olyan öreges volna is. megfiatalítaná az arcát a szeme, amelyből erélv. frisseség. jóság árad. A dolgozószobában ülünk le. A falak hosszában, söléltónusú könyvszekrényekben könyvek szorulnak, falmélyedésekben komoly szobrok, egv, a könyvektől szabadon hagyott falon képek. Itt-oll néhány fotográfia. Mindenütt rendszer. ízlés. Az egyetlen hatalmas ablak napimádó állandósággal kelet felé fordul. Egy nagy magyar iró világtól elszigetelt, csöndes munkahelye ez a szoba. — 1912-ben jöttem ide. — mondja Herczeg Ferenc, — ebbe a házba Máéról, ahol három évig laktam. Egy fiatal építésszel beszéltem meg az építkezési, Zrumeczkyval, akinek ez volt úgyszólván az egyetlen munkája. Fiatalon cselt ej, a háborúban. Mikor beköltöztem, az voll az érzésem, hogy a falusi csendből bekerültem a nagyváros lármájába. Pedig ez igazán a legnyugalmasabb pontja Budapestnek. Azután beleszoktam abba, hogy városi lakó lettem. — Az édesanyja, méltóságos uram, ugyanilyen hamar beleszokott a városi életbe? — ő talán még hamarabb, mint én. Az édesanyám rögtön megtalál ja magát minden helyzetben, ő mindig jókedvű. friss és gondoskodó. Most is a háztartás ügyeit vezeti a szakácsnővel. Mialatt Herczeg Ferenc az édesanyjáról beszél, erélyes szeme felenged és valami hallatlan gyengéd szeretet fénylik benne. — Dolgozik most valami nagy munkán? — Az emlékirataimat írom. Az első kötet már e hónap végén megjelenik. — A múltban, a regényei közül melyikei tartja a legnagyobb sikerűnek? — Talán egyiket sem. Úgy van, hogy »habet fala sua libelli Amilyen sorsa van egy könyvnek, aszerint számítom a sikert, örömöm lehetett a »Pogányok«-ban és az »Élet kapujá«ban .Nagy sikere voll a Cyurkovicskönyveimnek. azonban én ezeket nem tarlom komolyaknak. — A darabjai közül melyeket szereli Legjobban? \ — A Kék róka volt a legsikeresebb. Nagyon szeretem még az Ocskay brigadérost is. — Mi volt a legnagyobb élménye? — Tisza barátsága. — Politikai élményei közül melyikre emlékezik legjobban? — A háború alatt, 1916-ban, hivatalos küldetésben kint jártam Berlinben. Akkor sok politikussal voltam együtt, katonatisztekkel és sok érdekes megfigyelést tettem. — Arról a régi párbajról szóljon néhány szót. — Csak azt mondhatom, hogy gyerekfejjel. akaratomon kívül sodródtam bele. A körülmények kénvszerítettek. Nem szívesen beszélek erről, bár a memoárjaimban kénytelen voltam megemlíteni, meri enélkül nem volna teljes. Herczeg Ferenc most nyári útjairól, szórakozásairól beszél. — Van a Földközi tengeren egy 36 tonnás hajóm, a »Hajnal«. Kinn. Sou- Ihamptonban vettem. Ezen szoktam nyáron nagy utakat tenni. Azután tavasszal és ősszel le-lelátogatok Badacsonyba, a szőlőmbe, autón. Ilyenkor van nekem két aranyos kísérőm, a két kis tacskóm. Gyere ide. Tommy, Kislány! Ivét barna drótszőrű daxli rohan boldogan a szomszéd szobából a gazdája felé. Körülugrálják Herczeg Ferencet, aki szeretettel simogatja a két kutya okos fejét. Kislánynak kétféle színű szeme van: barna és kék. — Nagyon szeretem az állatokat, kivéve a macskát. Ezt a fajtát nem tudom elviselni, amióta tudom, hogy madarakat pusztít. Láttam a kertben a madáretetőket. — Igen, a madarakat nagyon kedvelem és tőlem telhetőleg védem is őket. Herczeg Ferencnek vendége érkezik .Felállók és megköszönöm az intervjut. Melegen megrázza a kezemet. Mikor kiérek a kapun, puhán ölébe vesz az a nagy nyugalom, amely ebből a hetvenéves férfiből árad. Az őszi szél nyugodtan száll egy távoli templomtorony felől. Nyugalom hallgat a Herczeg-villa fölölt. Fz az író megérdemli ezt a szép őszt, ezt a nagy, elomló nyugalmat. (f. b.) A Járási Fiatalsággondozó „Gyermeknapja.“ A Komárno Járási Fialalsággondozó, melynek hatáskörébe tartozik az egész komáromi járás területén lévő elhagyott, árva és egyéb okokból gondozásra szoruló gyermekek felügyelete és gyámolítása, szeptember hó 18- án tartotta az újonnan választott igazgatótanács első teljes ülését Mar kavics Ede kerületi tanfelügyelő alelnök elnöklése mellett. A gyűlésen resztvettek: Papp- Ivovách Elemérné, Guoth La josné, Kácser Erna szoc. testvér. Grünfeld Mérné, Stern Izidorné, Szilágyi Mária, Machacsck Pálné, Zsabková Margit, dr. Mezey János, Galambos Zoltán, dr. Göndör Ábris, Bolló Vince, Vizvárv Vilmos, Rabenseifer Alfons, dr. Lestár István. Balogh Miklós, dr. Kalvariszkv Jenő, Gödör Kap. János, Änderte Gusztáv, Bélák Mihály, Takáts Vince. dr. Fazont Alojz. Bénító Máté. Az elnök üdvözlő szavai után dr. Kulvariszky Jenő titkár örömmel jelenti, hogy az egyesület működése mind szélesebb téri hódít a járás fiatalságának szociális gondozásában. Kéri az igazgatótanács tagjait, hogy-az egyesület, amely végeredményben központja és szövetsége mindazon egyesületeknek, amelyek a járás területén a fiatalság gondozásával és támogatásával foglalkoznak, közreműködésükkel tovább fejleszteni segítsenek. Majd ismerteti a közyyámi intézményre vonatkozó azon kormányrendeletei, mely egész Szlovenszkó területén a közgyámi tisztség betöltését az egyes járásokban működő Járási Fialalsággondozó Szövetségek hatáskörébe utalja át. Az igazgatótanács elhatározza, hogy a közgyámi funkció ■betöltésére úgy személyi, mint anyagi szempontból a szükséges előkészületekéi megteszi és a közgyám megbízásának ügyét egyik legközelebb öszszeülő igazgatótanácsi ülésére bízza. A gyűlés legfontosabb tárgyát a járás területén megrendezendő gyermeknap ügye képezte. Az összes igazgatótanácsi tagok hozzászólásaival lefolyt beható vita után az igazgatótanács elhatározta, hogy a belügyminisztérium által engedélyezett időpontban, október 1-étől november hő 3-ig terjedő időben az egész járás területén gyűjtést rendez, részben gyüjtőívek, részben uccai gyűjtések utján. A gyűjtésből befolyó összeg 75<y0-a a normális gyermekek gondozására, a fennmaradó 25o/0 pedig az abnormális (szellemi vagy testi fogyatékossággal rendelkező) gyermekek gyámolítására fordítandó. Az igazgatótanács szükségesnek tartja felhívni a közönség figyelmét az egyesület eddig lefolytatott munkásságára, különösen arra, hogy az elmúlt tél folyamán Komáromban és a járásnak még hat községében 51,581 korona összköltséggel összesen 1511 gyermeket részesített élelmezési állomásai utján iskolai tejakcióban, vagy levesakcióban. Komáromra vonatkozóan az igazgatótanács úgy döntött, hogy október hő 1-én ,vasárnap délelőtt 8-tól 1 óráiy a város különböző pontjain felállítandó gyüjtőasztaloknál uccai gyűjtést folytai le. Az igazgatótanácsban a helybeli nőegyletek képviseletében helyet foglaló tanácstagok a legnagyobb készséggel ajánlották fel az általuk képviselt egyesületeknek az uccai gyűjtésben való közreműködését. Az igazgatótanács végül elhatározta, hogy az október 1-i komáromi uccai gyüjtéssel kapcsolatos részletkérdések megvitatására a nőegyletek és leányegyletek képviselőiből valamint a titkárból álló bizottságot küld ki. Mit használ a nagyság, dicsőség, csodálatos haladás, ha az emberiség nem boldog, ha az szenvedi Érsekujvárott az „Akció Katolika“ által rendezett és fényesen sikerült katolikus napon az ünnepi beszédet Majer Imre dr. komáromi apátplébános tartotta. — Saját tudósítónktól. — Az »Akció Katolika« Érsekújváron vasárnap igen fényesen sikerült katolikus napol rendezett. Az ünnepséget bevezette a főpapi szentmise, amelyet dr. Majer Imre komáromi apálplebános, prelátus celebrált fényes papi segédlettel. A szentmisén rég nem látott embertömeg zsúfolásig megtöltötte a templomot, mely alkalommal a katolikus egyesületek zászlóik alalt vonultak fel a szentmisére. A szertartást követle Majer Imre dr. prclátusnak ünnepi beszéde a keresztény katolikus sajtó fontosságáról. A nagyhatású főpap mindenkit lebilincselt mély hatású beszédével, melynek egyes részleteit alább közöljük. »Negyven év előtt, papi pályám kezdetén — mondotta Majer prelátus állottam itt, mint fiatal káplán és most negyven év eltelte után életem alkonyán, újból megjelentem az érsekujvári buzgó hívek kívánságára. a katolikus nap alkalmával. Az elmúlt század, melyet büszkén nevezünk a felvilágosodás korszakának, a rohanó évekkel letűnt a századok hullámsírjában és mi büszkén tekintünk vissza az emberi szellem csodálatos haladására. De vájjon ez a haladás közelebb hozta-c az emberiséget a boldogsághoz? Mert mit használ nagyság, dicsőség, csodálatos haladás, ha az emberiség nem boldog, ha az szenved. Hiányzik — úgy mond — valami a haladásból, s ez a hiányzó valami képes megmérgezni, megrontani mindent és elsősorban az ember boldogságál. Hiányzik az Isten eszméje, a vallás nyugalma, mert Isten nélkül ember boldog nem lehel. Ma, sajnos, a vallástalanság mérge ott pusztít mindenütt, még a családi tűzhelyekben is. És ebben a lélekölő munkában a főszerepet az istentelen, erkölcstelen sajtó viszi. Ma as emberek már a sajtó szavával beszélnek, a sajtó fejével gondolkodnak, a
