Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-06-03 / 44. szám

2 oldal.

»KOMÁROMI LAPOK <

1933. június 3.

POLITIKAI SZEMLE

Komárom, — junius 2.

A magyar nemzeti párt Komáromba helyezte át központi irodáját.

A magyar nemzeti párt május 29-én Losoncon Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő, pártvezér elnöklete mellett országos végrehajtó bizottsági ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy a párt adminisztrációs központját Losoncról Komáromba helyezi át és az elnöki tanács határozatától függően — az országos ügyvezetői teendőkkel ideiglenesen Koczor Gyulát, a párt országos helyettes elnökét bizta meg. Elhatározta a végrehajtó bizottság, hogy az országos nagygyűlésen elfogadott határozatok értelmében erélyes munkát fog kifejteni a pártélet és a hozzá kapcsolt magyar nemzeti mozgalom élénkítésére és az ifjúsági munkacsoportok országos megszervezésére és az ezekre az ifjúsági szervezetekre váró kulturális nemzeti munka megindítására. Ecélból a komáromi kerületben tartandó és már kitűzött öt ifjúsági kongresszushoz hasonlóan a rimaszombati kerületben is tart ilyen célú gyűléseket. A bizottság foglalkozott a munkásszervezés kérdésével és az előkészítő munkálatokkal Jaross Andor ügyvezető elnököt és Koczor Gyula helyettes elnököt bizta meg. Foglalkozott még a végrehajtó bizottság a sajtó megszervezésének kérdésévek is és több pártigazgatási ügyet intézett el.

A kiaantant az államhatárok revíziója ellen.

A kisantant külügyminiszterei újra felülvizsgálták a békeszerződések területi határozatai revíziójának problémáját. Ebben az ügyben most végérvényesen közük mind a három állam álláspontját azzal a céllal, hogy mind a jelenre, mind a jövőre vonatkozólag minden félreértést lehetetlenné tegyenek. Megállapítják elsősorban ebben

az ügyben állásfoglalásuk abszolút azonosságát, amint ezen álláspontjukat a kisantant szervezeti paktumának aláírásakor folyó évi február 16-án Géniben ismételten leszögezték. Megállapítják, hogy államhatáraik revíziójának kérdése számukra nem létezik. Elvileg nem engedhetik meg, hogy a revízió céljaira bármely államra nyomást gyakoroljanak, mert egy terület sorsa kizárólag a felelős alkotmányos tényezőktől és a parlamentektől függ. Megállapítják, hogy a revízió kérdésének felgöngyölítése csak megmérgezi az államoknak egymásközti viszonyát, mert az teljesíthetetlen reményeket kelt és szaporítja az akadályokat, melyek az államok közötti normális viszonyok útjában állanak.

Magyar nemzeti párti ifjúsági

kongresszus Komáromban.

A magyar nemzeti párt június 11-én, jövő vasárnap öt helyen tart ifjúsági kongresszusokat Délszlovenszkón, amelyen a magyar ifjúság kérdéseivel és a párt ifjúsági szakosztályának feladataival és munkaprogramjával kíván foglalkozni. Ezen alkalommal Komáromban is tart a párt ifjúsági kongresszust. A délelőtt 10 órakor, a párt Deák Ferenc uccai helyiségében tartandó kongresszuson előadók lesznek Salkovszky Jenő dr. tartománygyülési képviselő Ipolyságról, Bolyky János Udvardról és Kalicza Sándor Komáromból. A magyar nemzeti párt ezen napon még Érsekújváron, Galántán, Dunaszerdahelyen és Párkányban tart ifjúsági kongresszust.

Kedden akarják tárgyalni

a meghatalmazási törvényt.

A cseh agrárpárt kezdeményezésére meghatalmazási törvényjavaslatot készített a kormány, amelynek előkészítő tárgyalásai most folynak. Az agrárpárt parlamenti klubja újból állást foglalt a meghatalmazási törvény mellett azzal a kikötéssel, hogy a kormány a megsértő minden arc. Mert itt minden hang kacag és csattog; minden arc nevet és ragyog. Mi ez itt? A bolondok vagy a boldogok szigete?

Leülök, újságba temetkezem, várok, mig rám kerül a sor.

Szeretném behunyni a szememet, befogni a fülemet, ne lássak, ne halljak.. Ezeknek semmi nem fáj. Ezek m ak kegészségesek. Pity p ang-lelkűek, viszi őket az alkalom víg fuvalma. Ezeknek nincs roncshazájuk, csak jókarban tartott házuk. Van feleségük, gyermekük, orvost talán nem láttak soha még. Hogy ujjonganak, hogy viharzanak, hogy gyerekeskednek. Semmi gondjuk, jól alusznak, sokat esznek, remekül emésztenek. Sikerült bábfigurák. Óh...

Hasztalan kötném figyelmem el az újságba — nem tudom odakötni. Ez a tempós, tisztán tagolt magyaros beszéd ingere], izgat, magához szippantja valómat. Szeretnék feltűnés nélkül távozni, de röstellek; hiszen pár perc múlva már szappanoznak.

Valaki beszél. Ott ül az ablakfelőli széken. A tükörből visszaverődik az arca. Hatalmas koponya, dudoros homlok, piros arc, de kopaszodó fej, kis, nyalkára szabott kunkori bajusz, makacson kifaragott áll. Két olyan hamis, gyerekes és mégis jóságos szem, hogy anakonda-nézés nélkül is igézi az embert. Méltóságos úrnak szólítja mindenki, okos és tekintélyes egyén, de olyan közvetlen meghittséggel fűjzi a szót vele még a szappanozó fiú is, hogy a lelkem szinte nyitva marad ámulatában. Ki lehet ez az érdekes, táblabírószerű alak?

Gömbölyű kedvességgel hullanak az ajakéról a szavak:

— Bohó az élet, kedves Bíró bácsL (A fő borbélymesterhez intézi mondókáját; ez a Bíró bácsi százöt kilós gömbölyű egyén, pompás magyar arc,

hatalmazás keretén belül foganatosított intézkedéseket köteles lesz utólag, de rövid határidőn belül a parlamenttel jóváhagyatni. Ebben az ügyben Masaryk köztársasági elnök magához kérette a koalíciós pártok vezetőit, hogy a meghatalmazási törvény kérdésében a pártok közötti megegyezést elősegítse. Már kihallgatáson fogadta Stanek és Berán agrárpárti képviselőket, Hampl képviselőt, a szociáldemokrata párt vezérét és Hodács nemzeti demokrata képviselőt. A német kormánypártok vezetőit kedden fogadja kihallgatáson az elnök. Számítanak arra, hogy a kihallgatások befejezése után a kedden délután tartandó képviselőházi ülésen a meghatalmazási törvény már tárgyalásra kerül.

A kisantant kitart közös érdekeinek megvédése mellett.

A kisantant államainak három napos tanácskozása alatt a három szövetséges állam politikáját, hivatalos jelentés szerint a következőkben állapították meg. A kisantant politikája, a béke politikája, mely hű marad a népszövetségi egyezmény alapelveihez, amely sem közvetlenül, sem közvetve nem engedheti meg a genfi intézmény illetékességének és rendes tevékenységének korlátozását. A kisantant újra felszólítja a nemzeteket, hogy a szerződéseket és nemzetközi jogot tiszteletben tartó politikát űzzenek, az általános döntőbíráskodás politikáját az általuk aláirt kötelezettségek keretében és az ö.szesek biztonsága keretében a leszerelés politikáját A kisantant államai nem fenyegetik szomszédjaikat és nem érdekük, hogy politikai vagy háborús konfliktusba keveredjenek más állammal, lojálisán teljesitik összes nemzetközi kötelezettségüket és el vannak határozva, hogy azokat tovább is tiszteletben tartják és teljesítik. Egybefogásuknak nincs más célja, mint hogy Középeurópa békeszervezetének kiinduló pontja legyenek, melyhez a többi államok is csatlakozhatnak konstruktiv politika céljából, ami a közép- és déleurőpai nemzeteknek

bírói tekintélyű has.) Hogy miért bohó? Megmondom. Az első feleségemtől maradt lányom már asszony, idősebb, mint a mostani második feleségem, a második kis gyermekem, Pálma baba, most négy éves, olyan, mintha unokája volna a saját édesapjának és kis húga a mamájának. Én magam apósa vagyok magamnak és nagyapja a feleségemnek. Hát nem érdekes? (Mindenki vele nevet, édesdeden, boldogan.)

— Jó az asszony a háznál, — köti össze a csendet a nemcsenddel Bíró János bácsi, a mester.

— Bizony jó. Gondját viseli az embernek, vigyáz ránk. Hogy félt a kis bohó. Minden reggel tornászni szoktam, csak úgy, minden ruha nélkül, ha egyet tüsszentek, már hozná a télikabátomat: jaj, meghűl, az Isten áldja meg! Dehogy hülök! Az arany János magyarjai közül való vagyok én: »Mert e faj egyszer kap hülést osuplán s nem lesz melegje többé azután«.

Erre már leteszem az újságot. Kezdek óvatosan figyelni.

— Dezső! Meleg vizet a méltóságos úrnak. Siess, kérlek alázatosan, ez mégsem járja! Ejnye, hogy mi. (Bíró bácsi zsörtölődő főnöki és apai hangja ez.)

Dezső, a tanulófiú, mindig dumál valakivel, odahátul a szögletben. Most felriad és motozni kezd a vízcsapnál. Inasa és fia Biró János mester úrnak; segédje és fia a másik két alkalmazott fiatal úr is: a segédek urak, a hosszú, magas Gyula és a még hosszabb és magasabb Kálmán. Ezt a családi összeköttetést az időnként felhangzó rövid utasításokból, megszólításomból tudom meg. Lassan-lassan olyan rokonszenvessé kezd válni ez a levegő, mintha egy nagy család körében érezném magamat.

minden tekintetben kölcsönös politikai és gazdasági együttműködésben állana. Meg vannak győződve, hogy ez a politikai vonal az egyetlen, mellyel a népszövetségi paktum alapelveit és a békét fenn lehet tartani. Mindenkivel szemben ezt az őszinte politikát akarják követni és annál is inkább el vannak határozva, hogy elszakíthatatlan egységben a rendelkezésükre álló öszszes eszközökkel megvédik közös életérdekeiket minden támadás ellen. Ezzel a nyilatkozattal hangsúlyozni akarják, hogy ez a végleges barátságos politikájuk az összes államokkal szemben, egyidejűleg azonban teljes az egyetértés közöttük abban, hogy szemben állanak minden igyekezettel, mely a nemzetközi helyzet esetleges megváltoztatására irányulna.

Világítsuk ki az ablakokat ma este!

A Dalegyeslüet kérelme.

A pünkösdi ünnepek aluli tartandó II. országos dalosünnepélyt a Komáromi Dalegyesület szombaton este szerenádokkal vezeti be. A Dalegyesület működőkara a helybeli testvérdalárdákkal együtt lampionos menetben vonul föl a Iílapka-térre, a városháza elé, majd innen a Városház-, Jókai- és Deák Ferenc-utcákon át a zászlóvédő lakásához és innen a Kórház ucca és Vármegye uccán keresztül a Kultúrpalotához. A Dalegyesület elnöksége fölkéri a fent megjelölt útvonalakon levő házak igen tisztelt tulajdonosait, hogy a felvonulás alatt házaik ablakait kivilágítani és ezzel az ünnepség fényének emeléséhez hozzájárulni szíveskedjenek.

Lélekváltozás.

Irta Oláh Gábor.

Nagyon le voltam kondulva.

Hogyne. A klinikán megállapították, hogy elveszett ember vagyok. A szívem szerkezete megromlott, a tüdőmben kavernák keletkeztek, a diabetes oly rohammal vette be pankreászomat, hogy két-három év és fuccs. A remekül kezdett templom csúfos romnak marad. Nem sikerült az életem, sem az egyéni, sem a köz.

Halálraváltan bandukoltam hazafelé.

Az erdő, amelyen átvágtam a városba, mosolygott, ragyogott; talán azért, hogy nekem még jobban fájjon, így érezheti magát az a halálraítélt, akinek siralomházát tavaszi virágokkal és zöld lombgirlandokkal cifrázza föl a kegyetlen kegyelet.

Életem meghalt, hazám elveszett, az emberiség megbolondult. Hitemet sírba taposta a világ katonasága; emberi célomat rég elcélozta a vak véletlen, agglegény maradok halálig. Művészi ambíciómat rongyokba szaggatva viszi a szél. Az ég olyan fekete fölöttem, mint a korom; a napja olyan sárga, mint a sárgaságos beteg arca. Pokol kint, pokol bent.

Véletlenül • egy tükrös kirakat előtt mentem el; odanéztem, megláttam siralmas magamat. Az arcom, akár a műkoplalóé: sovány, beesett, hamuszürke. Nem is borotválkoztam mostanában, sarjúrend burjánzott az államon. Ejnye, nagyon elhagytam magamat. Gyerünk be a szépítőintézetbe, legalább ne undorodjék el tőlünk a halál, ha már ránk talál.

Benyitottam egy borbélyműhelybe.

Vidám, hangos szócsata zeng odabent. Fáradt fülemnek olyan bántó minden hang, ideges szememnek oly

A méltóságos úr, akiről elejtett szó jelzi, hogy csakugyan bíró, nyugalmazott táblabíró, a középső Bíró-fiút, Kálmánt csipkedi-ugratja kedvesen. Kálmán úr, úgy látszik, katonajelölt és vőlegény.

— Na, majd megtanítják októbertől kezdve jókor kelni. Ej, micsoda pompás az az ötórai rukkolás. Friss levegő, háromórai mars, csuklógyakorlat, ötvenszer niderezés ... Haha. Kálmán fiam, lesz mit szuszogni.

A hosszú Kálmán nyugodtan feleli (bár odabenn rezeg valami):

— A hazámért teszem, méltóságos uram. Azonkívül tudom, hogy három hónapi katonáskodás után enyém a kis menyasszonyom is.

Milyet villan barna szeme! Mint kezében a borotva.

Az apja döcögősen elkezd nevetni:

— Hanem tegnap este nagyon panaszkodott a kislányom. (Jövendő menyét férti. Kálmán úr diadalmasan kacag.) A vőlegénye — ez ni — (Kálmánra kacsint) nagyon csapta a szelet egy másik kis amazonnak, szukoesszive, tetszik tudni. Ez a kis bolondos azt hitte, mindjárt vége a világnak. Odajött hozzám sírva és tanácsot kért, mit tegyen. Semmit, kislyányom, csak kacagj rá egy másik fiúra, hadd csiholja Kálmán urat is a herkentyű. Jaj, micsoda dühbe gurult az a kis amazon! Majd megette az öklét mérgében.

Kálmán diadalmasan nevet. Borotvája csak úgy korcsolyázik egy boldog pasas arcán.

— Nem baj az, — veti fel a szót a méltóságos úr. — ‘Csak hadd vickándozzék, azt jelenti ’ az. hogy szereti Kálmán öcsémet. (Kálmán ’kihúzza magát; még csak ‘az kellene, hogy ne!) Vickándozik a 'nő a házasság előtt, hogyne vickándozna. Hanem, majd az esküvő után, a negyedik hó-