Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-03-22 / 23. szám
23. szám, Szerda, 1933. március 28. 9« ötvennegryedik «évfolyam. KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár esehszSovát értékben: Belybrn és vidékre postai szétküldéssel sfész évre 80 K6, félévre 40 KC, negyedévre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egvesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársak: ALAPY GYULA dri és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadőhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A négy hatalom terve. Komárom, március 21. Európa diplomáciai súlypontja pillanatnyilag Parisból Rómába helyeződött át, ahol Mussolini az angol kormány lagjai felé tárta új tervét, mely Európában a négy nagyhatalom szövetségét kivánja megteremteni és pedig Németország bevonásával, melynek érdekében Olaszország és Anglia kivánnnak közvetíteni Párisban. Franciaország és Németország közt levő viszony megjavítása nélkül nincs béke Európában. Ez pedig ma a legrosszabb. A négy nagyhatalom egyedül képes arra, hogy a háborús hangulatot feltartóztassa, amely fenyegetően terjedi el az utóbbi időkben. Most Pórison van a sor, hogy a terv felől nyilatkozzék. A helyzet olyan éles, hogy nem sok reménységgel kecsegtel, mert a francia nép soraiban felülkerekedett a leszámolás vágya. Minden erőmegfeszítésre lenne szükség, hogy a francia háborús pártot leszereljék a béke érdekében. Páris azonban azért is nehéz helyzetbe került, mert nagyhatalmi sorba került kisantant szövetségesei egyelőre kimaradnának a játékból és a négy nagyhatalom maga közt intézné el a szerződés részleteit, amelyhez utólag a kisebb államok hozzájárulása következnék. Ez az út természetes is, mert az alapszerződést a sok állam értekezlete elbírálása alá bocsátanák, ott egységes állásfoglalásról szó sem lehetne. így bizonyosra vehetjük, hogy a kisantanl államok most erősebben csatlakoznak Franciaországhoz, mint valaha, mivel a szerződésben felmerül a gyarmati mandátumok új beosztásának terve is és a népszövetség keretében végrehajtandó békeszerződés revíziók kérdése. Egy bizonyos, hogy Olaszország terve olyan konkrétum, amely alapul szolgálhat a békés megegyezésre, amely a békeszerződések óta Európában nem tudott gyökeret verni. Tíz évi béke olyan óriási időhatár, amelyen belül minden kérdés eliminálódhatik, ami eddig a békét zavarta, megoldódhatik a kisebbségi kérdés, mely negyvenmilliónyi embert nyugtalanított és létrejöhet egy egészséges európai közszellem, amely után áhítoztak Briandtól Venizeloszig az államférfiak. Ezt az alkalmat elszalasztani és a fegyverekre appellálni h ilietellcnül nagy felelősséget jelentene az ellenzők táborában is. Európa nyugalma minden áldozatot megér és itt nem lehel akadály sem elvi álláspont, sem egyes kis nemzetek érzékenysége a nagy céllal szemben. Franciaország biztonsága tíz évre garantálva a csendes visszatérést jelenti a nyugalom állapotába és a fegyverkezés megszüntetése az összes nemzetek bizalmát adná vissza. Bárhogyan ítéljék is meg a tervet, azt az egyet nem lehet elvitatni tőle, hogy a legnehezebb kérdést, a német-francia viszonyét akarja megoldani, amelytől Európa nyu- - MMmmwmimm w mm mmmRTmrmmmmuum Komárom, — március 21. XJjabb terv a lakásvédelem kérdésében. A lakásprobléma tanulmányozásával megbízott tanácsadó testület már elkészítette elafcorátumát a kormány és a parlamenti klubok számára. A testület elismeri, hogy a mai súlyos időkben a kötött lakásgazdálkodást nem lehet beszüntetni. Nézete szerint ezt a kérdést csakis kompromisszummal lehet megoldani. A tanácsadó testület többek között azt javasolja, hogy 1934. január 1-töl a háromszobás lakások védelme megszűnjék, 1936. január 1-től a kétszobásoké, 1937. január 1-től a kisüzemi helyiségeké és 1938. január elsejével a törvényes lakásvédelem teljesen megszűnne. Ezzel egyidejűleg a védelem alatt álló bérlők lakbéreinek fokozatos fölemelésére s az állami segélyezés visszafizetésére is gondolnak. A visszafizetés nem történhetik egyszerre, hanem a lakásvédelem fokozatos megszüntetésével párhuzamosan. Végül az építkezések adókedvezményeinek fontosságát hangsúlyozza a tanácsadó testület. Mivel azonban a memorandumban foglaltak kódifikálására már nincs elegendő idő, az eddig érvényben levő és március 31-én lejáró törvényt fogja a nemzetgyűlés meghosszabbítani néhány hónapra. A német agráriusok egy tekintélyes része nines megetégedve Spina miniszter működésével. Mint ismeretes, a Bund der Landwirte még 1925-ben belépett a kormányba és a párt részéről Spina dr. kapott tárcát. A párt kebelében erős nemzeti irányú szárny alakult ki és ez a szárny kifejezésre juttatta, hogy nincs megelégedve Spina miniszter politikájával. Lapjuk, a „Scholle“, hosszú cikkben foglalkozik az üggyel és többek között ezeket Írja: A pártnak kötelessége a belföldi, mezőgazdasági piac erősebb védelmét, az árak megszilárdítását és a mezőgazdaság rentabilitásának visszaállítását követelni. Azonkívül nemzeti jellegét is jobban kellene kidomborítani. A Bund der Landwirte hét éven keresztül példátlan áldozatkészséggel, a népszerűségről való teljes lemondással igyekezett a cseh pártokkal együttműködni, hogy a két nemzet együttműködését elviselhegalnia függ. A többi kisebb jelentőségű kérdés az egyes kisállamok közöli már nem jelent oly nagy problémái és kizártnak tartható, hogy azt meg ne tudják oldani a a kellő jóakarattal. Természetesen az inlranzigcns álláspontokat már eleve fel kell adni, mert a béke és a békés légkör megteremtéséhez amint nem voltak alkalmasak a békediktátumok, épen olyan alkalmasak lehetnek a közös megegyezések utai. többé tegye. Sokat ígértek, de az ígéreteket nem tartották be. A Bund der Landwirte — Írja a lap — most utoljára lép a csehek elé követeléseivel. Az ellenzéki szárny elsősorban is elégedetlen Spina dr. miniszter, másodsorban pedig Janausch pártfőtitkár ténykedéseivel. Glosszák a kormány magyar nyelven szerkesztett lapjának bukásáról. A kormány által havi 65.000 korona segéllyel támogatott „A Reggel“ cimü emigránsok által magyar nyelven szerkesztett napilap vasárnapi számában bejelentette, hogy megszűnik. A lap bukásával kapcsolatban a cseh sajtóban éles hangú cikkek jelentek meg s többek között a Národni Listy hosszas glosszát fűz a kimúlt kormánylap gazdálkodásához. A Reggelnek az itteni magyarok körében a politikai aktivizmus propagálását kellett volna szolgálni, — írja a nevezett lap, — azonban főleg csak az agrár- és a szociáldemokrata pártot szolgálta, és pedig legtöbbnyire úgy, hogy azzal többet ártott, mint használt, leginkább a szembetűnő bizantinizmusával, melyet egyes politikai személyiségek, gyakran egészen jelentéktelen emberek irányában űzött. A Reggel után még kellemetlen örökség marad, — az adósságai, főleg a nyomdaszámla, a nyugdíjbiztosítási és betegsegélyző járulékok és sok más egyéb, melyeket valószínűleg az állampénztár lesz kénytelen fizetni. Ez fölösleges tékozlás volt, mert A Reggel a magyarok között, sőt még az aktivizmusra hajló magyarok közt sem volt kedvelt és kis elterjedtségnek örvendett.“ A Lidové Noviny pedig azt Írja A Reggel bukásáról, hogy „a mai számmal megszűnt a magyar aktivizmus sajtó utján való terjesztésének igen rosszul sikerült és költséges kísérlete.“ A koalició kibővítését követelik a cseh nemzeti szocialista pártban. Stransky dr. cseh nemzeti szocialista párti képviselő nyílt levelet intézett Malypetr miniszterelnökhöz, akitől a koalició kibővítését követeli a lakosság azon köreiből, amelyek a kormánynyal szemben bizalommal viseltetnek. A nyilt levélben többek között a következőket Írja a képviselő: — Az egész nyilvánosság helyeselte, hogy a mi niszterelnök visszautasította azt a javaslatot, hogy a német kormánypártokat szorítsák ki a koalícióból. Benes külügyminiszter is bizonyára a miniszterelnök tudtával nyilatkozott legutóbb arról, hogy akár a nemzeti többség, akár a nemzeti kisebbségek köréből még más pártokat is bele kell vonni a kormányzásba. Stransky azt állítja, hogy mind a nemzeti többség, mind a kisebbségek soraiban is egész pártok vannak, melyeket meg lehet nyerni a konstruktiv munka és a koalició részére. A komáromi járási kereskedelmi grémium az 1932. évben. Komárom, március 21. A komáromi járási Kereskedelmi Grémium az 1932. esztendőben nehéz éven ment át. Ha az ember elolvassa a Grémium elnöki jelentését, melyben Fried Jenő elnök, ez a kivételes aktivitású férfiú mondja el aggodalmait az esztendő eseményeivel kapcsolatban, szemeink elé tárul az az emberfeletti küzdelem, melyet ma a kereskedelem kénytelen folytatni fennmaradása érdekében. Fried Jenő rá is mutat ezekre a kereskedelmet bénító jelenségekre, amilyenek a gazdasági elzárkózás, a növekvő közterhek, a munkanélküliség gigantikus méretei, az inségakciók terhei. Ezzel szemben a forgalom csökkenése, a kihitelezés veszedelmei, az állami szindikátusok nagy üzletei, melyekből a kis- és középkereskedő ki van zárva, elviselhetetlen tehertételek. A szabad kereskedelemben látja az elnök a helyzet javulásának kulcsát, de a valutáris megkötöttség, a vámhatárok lezárása, a kiviteli és behozatali engedélyek mai rendszere mellett ez elérhetetlen utópiának látszik. A sok bajban a kereskedő elem érdekeit nem védi azzal az elhatározott és a köz érdekeivel is kongruens összetartással, mint kellene, a grémium sok esetben csak adóügyi tanácsadó, vagy a hatóságokkal szemben közvetítő irodává zsugorodik össze, vagy apró jogviták elintéző helyévé. Ez kizárja a nagyvonalúságot a munkából. A grémiumnak nagyobb tőkével kellene rendelkeznie, hogy a kisebb tagokat átsegítse a kezdet nehézségein és erre múlhatatlanul alapot kell majd teremteni. Az önsegélyezés egyik módját, a halálozás esetén való segélyezést sikerrel oldotta meg a grémium. A magvas elnöki jelentésen és az abban felvetett ideákon gondolkodhatik a kereskedők társadalma. A terjedelmesebb elnökségi jelentés felöleli a grémium tevékenységének elősorolását, az egyesületi életet, a tanonciskola ügyét, a kereskedelmi szakiskola érdekében tett lépéseket, a segélyezések ügyét, a megrendezett kamarai nap jelentőségét, amelyben a kereskedőknek alkalmuk nyilt az érdekképviselet vezetőivel eszmét cserélni. A grémium küzdött a jogosulatlan iparűzés^ a tisztességtelen verseny kinövéseivel, a karácsonyi üzleti órák és általában a záróra kérdésében pedig leszögezte álláspontját. A gyógyszerészek és tőzsdések tagsági kötelezettsége ügyében is állást foglalt, sikerült az éjfélig tartó telefonszolgálatot megvalósítania és a sérült ércpénzekkel a posta részéről követett eljárást POLITIKAI SZEMLE
