Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-03-22 / 23. szám

19S3. március 22. »KOMÁROMI LAPOK« 2. o!d*i. kiküszöbölnie. A kereskedelmi tárgya­lások idejére a delegáció egyik ta­nácsadójává Fried Jenő elnököt küld­te ki a kereskedelmi kamara. A határ­széli forgalomban megindult kereske­delmi kapcsolatot a maga részéről nem ellenezte. Sikeres mozgalma volt a villanyárak leszállítása érdekében is. Az élelmi­szerjegyek késedelmes beváltása ügyé­ben tagjai érdekeit megvédeni igyeke­zett. Adózási ügyekben nagy szolgála­tokat tett tagjainak. A tejkereskedők panaszaival is behatóan foglalkozott a grémium, melynek fűszer szakcsoport­ja fejtette ki a legnagyobb tevékeny­séget. Adóelőadást rendezett a pénz­ügyi hatóság képviselőinek bevoná­sával. A hatóságok előzékenyen vi­selkedtek a grémiummal szemben. A jelentés dr. Gaal Gyula jogi ta­nácsadó érdemeit is kiemeli, aki iránt háláját és tiszteletét fejezte ki. A tit­kári leendőket Kovács Ferenc látta el. A zárószámadás 68488 K bevétellel szemben 58858 K kiadással és így 9630 K maradvánnyal zárult, míg a vagyonmérleg 32163 K 69 f. tiszta va­gyont tüntet fel. A grémium jövő va­sárnap, március 26-án cl. e. 10 órakor tartja közgyűlését a kultúrpalotában. Szeretetvendégség. Komárom, március 21. Sikerült szeretetvendégséget rende­zett március 19-én, vasárnap a Komá­romi Protestáns Jótékony Nőegylet a ref. Kollégium nagytermében, amelyet ez alkalommal is nagy számú érdek­lődő keresett fel. A szeretetvendégséget a jelenlevők közös éneke, a 37. décséret első ver­se: Jövel szentlélek ... vezette be, mely után Rácz Elemér magyarsóki ref. lelkész, egyházkerületi tanácsbíro magasszárnyalású imája következett, egekbe emelve a 'lelkek áhítatát. Majd a kiváló hitszónok költői gondolatok­ban gazdag bibliamagyarázatot tartott Lukács 24. 13—31. alapján az em­­mausi úton hazaigyekvő tanítványok előtt megjelenő Jézusról, akit a tanít­ványok akkor ismertek föl, amikor megszegte a kenyeret. Jézus felisme-Komárom, március 21. Azelőtt eljutni a Szentföldre, eljut­ni Egyiptomba, a Nílus völgyébe, a gizehi piramisokhoz, legtöbb ember részére csak az el nem érhető álmok országába tartozó ábrándozás volt. Az utazás olyan sokba került, hogy csak gazdag ember szőhette álmait a cso­dás keletről a megvalósíthatás remé­nyével. A szegény ember előtt soha el nem érhető délibábkergetés volt az egész. Az Urnák 1933-ik esztendejében azonban csoda történt. Az olasz vas­utak és az olasz hajóstársaságok vi­tel- és élelmezési díjukat leszállítot­ták hetven százalékos kedvezményre, vagyis száz líra helyett csak 30 lírát kell fizetni .Az olasz hajóstársaságok járataikat kiterjesztették Görög-, Tö­rökországra, Palesztinába és Egyip­tomba is a fenti, szinte hihetetlen kedvezményekkel. Az olasz számítás azonban bevált. A külföldiek tízezrei veszik igénybe ezt a kedvezményt és az olasz vas­utak és hajóstársaságok szédületes for­galmat bonyolítanak le. Ilyen kedvezmény igénybevételével utazott dr. Baranyai) József szerkesz­tőnk a fenti csodás országokon kívül még egyéb nevezetes helyeken is, útja három világrészt érintett és kerek tíz országon vitt keresztül. Az utazást az Itália-Cosulich és a Trieszti Lloyd hajóstársaságok bonyo­lították le a Munáry keleti utazási iroda belekapcsolásával. Baranyay József dr. szerkesztőnk által megtelt út főbb állomásai ezek voltak: Bécs, Semmering, a Wörthi tó, Klagenfurt, Velence, Firenze, Kóma, ahol az utasok a nagyméretű fasiszta rése a néhány nap előtt lezajlott gol­gotái tragédia lesújtó hatása alatt álló tanítványok szívét kimondhatatlan nagy örömre gerjesztette, bízó hitet ébresztett a csüggedt telkekbe és si­etlek vissza testvéreikhez, hogy meg­vigyék nekik az örömhírt. A mai ret­tenetes megpróbáltatások idejében, a nyomor és a szenvedés, kétségbeesés és csüggedés korszakában csak akkor lehel megnyugvást és vigasztalást ta­lálni, ha a világ újra visszatér Krisz­tushoz. ha megismeri az ő kinyújtott kezét, amely áldást és bekésséget oszt a zaklatott emberiségnek. A lelkeket mélyen megragadó bib­liamagyarázat után Basilidesz Abris szavalta el Adynak: »Hiszek hitet­lenül Istenben« című költeményét, amelyet azután a tea kiszolgálása kö­vetett, amelyet a ref. Leányegyesület tagjai Bajcsy Lenke elnök vezetésé­vel nagy szeretetreinéltósággal telje­sítettek. Ez idő alatt a főgimn. diákok sza­lonzenekara Kőrös Kálmán vezetésé­vel sok kedves zeneszámot adott elő. a hallgatóság teljes elismerése mellett. Vargha Sándor tárogató-szólója, amely több régi kuruc nótát elevení­tett fel megkapó hatással, szűnni nem akaró meleg tapsokkal találkozott. Szünet után Farkasné Kenessey Gi­zellának »Az ügyes kalmár című víg­játéka került színre, amelyben Szaday Mariska, Csukás Ilonka, Göttl Erzsi­ké, Kollár Lenke, Laklóth Ilus, Csukás Terus, Virágh Ilus, továbbá Kecskés László, Fél Lajos és Bulla Kálmán minden tehetségüket latba vetették, hogy a kedves darabot ügyes játékuk­­kel megelevenítsék és összevágó, gör­dülékeny előadásukat meleg tapsokkal fogadta a közönség. Az elismerő tap­sok szóltak Kelemen Kálmán ref. se­gédlelkésznek is, aki a darab rendezé­sét végezte avatott kézzel. A XC. zsoltár első versének elének­­lésével végződött a kedves estély, amelynek előkészítésében a derék Nő­egylet tisztikara és választmánya Pap Kovách Elemérné elnökkel az élén fá­radhatatlan önzetlenséggel működött közre. A szegények és árvák hálája le­gyen a jutalom] a nemesen szép mun­káért mindazoknak, akik abban reszt­vettek. kiállítást nézték meg, Nápoly, ahol az utitársaság Európa egyik legnagyobb óceánjáró hajójára, az Augusztus ne­vű, 32 ezer tonnás motoros hajóra ült, Szicília szigete, Messzina, Taormina, a messzinai szoros, az ókoriak Scillája és Skaribdisze, Faleron és Pireusz, At­hén kikötői, Athén város megnézése, Hajfa, Jeruzsálem, Názáreth, Betle­hem és a többi szent helyek megtekin­tése, Telaviv, Port-Said, a szuezi csa­torna, Cairó, az egyiptomi múzeum Tutankamen faraó csodás sírleleteivel, a gisehi piramisok, Memfisz, a Líbiai sivatag, a Nílus völgye, az Ápisz bikák katakombái, a múmiatemetők, Szacha­­ra ősi piramis, vissza Port-Saidba, Ro­dosz szigete, a Dardanellák, a Már­ványtenger, az Aranyszarv öböl, Kon­stantinápoly, a Boszporusz, a Fekete­tenger, onnét vissza Nápolyba, a fran­cia és olasz Riviéra, Cannes, Nizza, Monaco, Monle-Carlo, San Rémo, Ge­nua, Milano, Velence, Bécs és Ko­márom. A hatalmas gőzhajónak személyzete ötszáz emberből áll és ez alkalommal az utasok száma meghaladta a két­­ezerkélszázat. A hajó minden kénye­lemmel el van látva. A legfelső fedél­zeten hatalmas strandfürdő és tennisz­­pályák vannak. A hajónak külön na­pilapja van a Corriére del Mare. A hajón nem egy amerikai milliár­doson ldvül utazott többek között Bo­rah amerikai szenátor titkárának édesapja, aki magyar ember és bár harminc éve elszakadt Magyarország­ból, még mindig tökéletesen beszéli a magyar nyelvet. Szerkesztőnk úti tapasztalatairól szóló cikksorozatát a szombati szá­munkban kezdi el. j Fehér fogak: Chlorodont Komáromi ucca. A város csinosítása. A tavaszi napsugár kibújt, március közepe van, de máris gondoskodnunk kell arról, hogy a város uccáinak, te­reinek csinosítását előkészítsük. Ko­márom város elhelyezése, építkezési rendszere a szokottnál kevesebb al­kalmat ad arra ,hogy széles uccákat, hatalmas tereket díszítsünk, de a meg­lévőkkel mégis úgy kell bánnunk, hogy szemnek-szívnek tessék, derűt lopjon be a város külső képébe, gusztusos­sá tegye az idegen szemének is a vá­ros látványát. A várost, lehetőség szerint csino­sítani kell. Sajnos, ez a szó: »város« csak a bel­várost jelenti, mert évtizedek fognak eltelni, amíg a külső részek, a falu­­képű perifériák is felvehetik a »vá­ros« nevet. A Kossuth-tér, a Megyercsi ucca lés a Tolnai ucca vonalán túl el­hanyagolt falu bizony Komárom, — aki egyszer rászánja magát, hogy a Nádorról elindulva felfedező utat te­gyen a Szekér, Nagyér, Pandató uc­­cák .vagy a Pintyőke irányába, az megrettenve fogja tapasztalni, meny­nyire különbözik a város két fele egy­mástól. Jámbor, falusi illatok csapnak meg a Kúria felé, gondozatlan házak sora fogad, nincs csatornázás, a Kisér­­dűlőn pedig valóságos tengert látunk, ha egv kis eső volt. És itt még csak nem is beszélünk az erődítmények lakóiról, a fecskefész­kekről. a benei dűlőről és a büszkén Partosújfalunak nevezett Kabátfaluról, ahol se út, se iskola, se higiénia nin­csen, — ezúttal a szorosan vett város­ról beszélünk, amelynek például egye­düli rendes parkja az Anglia, amely­nek a közelben semmiféle kiránduló helye nincs, amelynek a rengeteg víz mellett tisztességes uszodája, lendüle­tes uszósportja nincs, — amelynek házairól a böjti szelek dobálják le egy­kedvűen a vakolatot. Igen! Vakolat! Milyen szép volna, hú a háziurak legalább ezt a vakola­tot nem sajnálnák házaik oldaláról. Uccák hosszú sorát járhatjuk, ame­lyeknek minden házáról pereg ez a patópálos vakolat! Mennyi gondozat­lan külsejű ház van Komáromban, mennyi üres telek a város szélén, mennyi apró, egészségtelen kis lakás! És a parkok! Feledjük a Kossuth­­tér vigasztalan sivárságát, feledjük »köztereinkre« helyezett intim-rendel­tetésű bádogépületek festetten, kopott, rozsdás mivoltát, amely ilyen formá­ban egyetlen talán a Dunamedencé­­ben és csak lebontásra érdemes, fe­ledjük tehát a pergő vakolatot is, sártengerben úszó mellékuccákat, — most csak annak a kis virágoskertnek sorsáért aggódjunk, amelyik tavaly a Kórház-téren izzóit, piroslott, kedves­kedett s a'mely olyan szép volt kerté­­szelileg, hogy az újonnan jöttek, akik itt szálltak ki a|z autóbuszból, rögtön kellemesen kezdték éretni magukat. Csakhogy egy baj van ezzel a kert­tel. A kerítése olyan, mintha lövész­­ároknak készülne. Már tavaly meg­írtuk, hogy sehogysem illik egymás mellé ez a hatalmas piros virágágy és a szöges drótkerítés. Már tavaly meg­nyugtattak azzal, hogy ez úgyis csak ideiglenes. De már tavaly tudtuk, hogy ízt alighanem örökre készítették s már tavaly nyugtalankodtunk emiatt, lévén nálunk mindig mindenben csak félmunka, jó magyar nyugalommal. Most idejében írunk: az ideiglenesség tudata nyugtalanít. Kérjük, hogy ezt az ideiglenes szögesdrótot ne állandó­sítsák és ne szolgáljon ez mindenben precedensül. Talán akad-a város üzemeiben egy­két zsák cement s valami vasrúd, ami­nek segítségével kerítést lehet csinálni a virágágy köré. Nem magas kerí­tést és nem építészeti remeket. És nem is olyat, hogy a cemenlkeverés két­­balkezessége rövid néhány hét múlva kivívja ellenkezésünket, mert összetört az oszlop és kikacsintgatnak a belső drótok. Becsületes, rendes , masszív kerítést kérünk ide, de ugyanígy rendezzék a Szénateret is és adjanak végre néhány lámpát a sötét uccák számára is. Ne csak politizáljunk a városban, hanem csinosítsuk is azt. Mindeneset­re ez is ér valamit. Uj üzletek nyílnak. Az ember azt hinné, hogy ebben a nagy gazdasági pangásban senkinek nincs kedve hozzáfogni új munkához, üzlethez, építkezéshez. Ezzel szemben még a határszélre jutott Komáromban is új és új terveken törik az emberek a fejüket és meglepetéssel vesszük tudomásul máris, hogy a tavaszi idők frissessége új vállalkozásba lendítette az embereket. E pillanatban cipőüzletek és ruha­üzletek nyitásáról számolhatunk be. Azt kell hinnünk, hogy a komáromi ember a köztársaság legjobb cipőkop­­tatója: itt rövidesen minden második üzlet cipőbolt lesz. Érdemes-e csinál­ni, kifizeti-e magát, nem tudjuk. Valószínűleg. Nyakrafőre nyílnak a cipőüzletek. Mi csak egyet tudunk ez­zel kapcsolatban, hogy a régi, jó ko­máromi cipészipar lassú halódásra van itéjlvje s e .pillanatban, — értesülé­sünk szerint, — Komáromban egyet­len cipészinas van, ami a kisipari válság legszomorúbb jelensége. Min­dent felszívott a gyár. A hajdan oly sokat emlegetett csizmadia, cipész-céh romantikájának vége, lassankint ki­vesznek a füttyös suszterinasok, szom­baton estefelé nem viszi a kisinas a megrendelőhöz az új pár cipőt, vál­lán átvetve, — tömegáru foglalta el a helyét a lábbelinek, lassankint oda­jutunk, hogy a ruhát is boltban vesz­­szük, mint az amerikai ember. Rendben van. De mi lesz akkor a kis exisztenciákkal? Így kezdődik a tehnokrácia, a heti húszórás munka­idő és a havi húszezer dollár jöve­delem? Legjobb lesz, ha a hatelemi elvég­zése után a kisinast azonnal beküldik a munkanélküli tanfolyamra. Ez leg­alább biztos állás a mai finom idők­ben s itt-ott jövedelmezőbb is. Kap­nak segélyt, kapnak ellátást, — köz­munkát érte végezni tiltakoznak, hisz a társadalom olyan nemeslelkű... Az Iparoskörszinielöadása Az Iparoskör saját helyiségében va­sárnap, f. hó 26-án este 8 órai kez­dettel építkezési alapja javára szini­­előadást rendez. Szinrekerül: „A ketrecu 3 felvonásos komédia Korcsmáros Nán­dortól. Az Iparoskör színpadi építkezése miatt a műkedvelő gárda is fokozott ambícióval lát neki a sorozatos elő­adásoknak, melyet vasárnaponkint fog megrendezni. Belépő díj nincs, csak a műsor személyenkénti megvétele kö­telező, melyet már lehet kapni Czibor Géza kalapos mester Jókai uccai üzle­tében, valamint az előadás napján a rendezőségnél. A darabot valószínűleg többször is előadják. Itt említjük meg, hogy az Iparoskor husvét vasárnap nagyszabású „Piros­­tojás“ estét rendez, szenzációs műsor­ral, valamint sok kedves aprósággal tarkítva. A kör vezetősége ezúton is kéri a nagyközönséget, hogy eddigi lelkes támogatásával továbbra is kitüntesse és a most rendezendő előadásain tö­megesen látogassa az előadásokat, annál is inkább, mert a cél az Iparo­sok kulturotthonának felépítése. csemeték, tavaszi ültetésre első­rendű fajokból és minőségben a legolcsóbb áron még kaphatók: Feszt; gazdaságban Ó-Gyalla. m Árajánlatot kívánatra küldünk. Hölgyek ügyeimébe: Mérték után Princess fűzők, haskö­tők, melltartók, különleges­ségek ELBERT divatáruházá­ban Nádor ucca 19. Három világrészben, tiz országon keresztül. Haza a tanulmányúiról. — A filléres utazás fényes sikere. — Amit ezelőtt csak dúsgazdag emberek te. hettek meg, most kevésbbé módosak is megtehetnek. — Csodás világok csodás kincsei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom