Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-01-21 / 6. szám
2. ücul. »KOMAROMI LAPOK« 1983 január 21. hogy elérjük azl, hogy a köztársaság lakói közül senkinek se legyen kedve más államhoz kerülni és hogy a revízió ellenfeleivé éppen azok az állampolgárok váljanak, akiknek kedvéért a revíziót egyesek elakarják érni. Törköly József dr. nemzgy. képviselő a közigazgatás reformját sürgette. A költségvetési bizottság ülésén a vitában szerdán felszólalt Törköly József dr. magyar nemzeti párti képviselő, aki rámutatott arra, hogy az állami közigazgatás túlságosan drága és azt minden körülmények között át kell szervezni és le kell bontani a túlméretezett bürokráciát. A közigazgatási kormányzatot a jogállam felé kell fejleszteni, mert egész világosan megállapítható, hogy a köztársaság keleti, különösen szlovák és rutén országrésze kitölti a rendőrállam fogalmát s igy VII. Kultúra. Irodalom, tudomány, művészetek. A Jókai Egyesület Komárom és vidékének kulturális centruma több mint húsz év óta Komárom. A kultúrpalota 1933. évben lesz húszesztendős. Az elmúlt évben is sokszor adott magáról életjelt. Ismeretközlő előadásain Kocsis Károly: A görög művészet, Borka Géza dr.: A modern költészet, és az Antik Róma, Limbacher Rezső dr. (Pozsony): A rózsák világa című munkáikkal szerepeltek. Arany János emlékének okt. 22-én rendezett kegyeletes ünnepet. Zenei osztálya újjáalakult és K.Ledermayer Ilona elnöksége alatt gyönyörű Erkel-ünnepet rendezett és megnyerte Farkas Márta nagynevű művésznőnket egy hangverseny tartására, amely a legszebb sikerrel végződött. Az egyesület négy elnöki tanácsülést tartott és május 29-én folyt le közgyűlése. A kultúrpalotában zajlottak le a következő hangversenyek: Lábass Juci és Szedő Miklós hangversenye, Medgyaszay Vilma sanzónestje, a gimnáziumi zenekar hangversenye, a városi zeneiskola növendék-hangverjogállamról beszélni sem lehet. A költségvetés is azt mutatja, hogy voltaképen itt is rendőrállamről van szó, mert ha megnézzük a belügyminisztérium költségvetésében szereplő rendőrségi és csendőrségi összes kiadást: 420.728.000 koronát és szembeállítjuk vele az igazságügyi költségvetés kiadásait: 290.061.000 koronát, akkor látjuk, hogy a rendőrség és csendőrség költségvetése az egész igazságszolgáltatás költségvetését több mint 130 millióval haladja meg. Az uj közigazgatási reform már tovább nem halasztható. Masaryk köztársasági elnök kimondta, hogy a demokráciához hozzátartozik az önkormányzat elve. Ezzel szemben látjuk, hogy egyes országrészek önkormányzata volta képen csak gúnyképe az önkormányzatnak, mert a valóságban a népakarat erőszakos meghamisítása tapasztalható. senye, Körte dr. zeneszerzői estje, a Dalegyesület filharmonikus hangversenye, a Vörös Kereszt hangversenye, a zeneiskola Haydn estéje, és a Doni kozákok énekkara (Platoff karnagy) hangversenye. Itt tartotta Fried Mimi dr. pedagógiai előadását, P. Feszty Edit festőművésznő nagysikerű képkiállítását, Szóbél Géza képkiállítását. Múzeumát az iskolák egész serege kereste fel, akiknek Alapy Gyula dr. és Baranyay József dr. főkönyvtáros tartottak szakszerű előadásokat. Könyvtárát tudományos célokra számosán vették igénybe és használták. A SzMIíE Komárom a székhelye az immár fogalommá lett SzMKE-nek, amelynek fiók-egyesületei messze vidékeken végzik eredményes kulturmunkájukat, Komáromban tartotta az országos vezetőség október 20-án szépen látogatott ülését. Uj fiókegyesületek alakultak Zseliz, Negyed, Ipolyszakállas, Lontó, Feketenyék, Csenke, Pógrány, Kiskoszmály községekben. A fiókegyletek legnagyobb részében szép kullurmunka folyt: igy Ógyallán, ahol az előadások jövedelméből 200 szegény iskolás gyermeket látott el az egyesület ruhával, Gútán, ahol sikerült műkedvelő előadások folytak le, Udvardon, ahol a tanítói testület hétről hétre kulturelőadásokat rendezett kiváló előadók bevonásával, Vágfarkasdon, Negyeden, Ekecsen, Martoson, Madáron, Egerszegen, Ekecsen, ahol Szombathy Viktor titkár tartott előadásokat. A nyitrai helyi szervezet előadásai az egész környék érdeklődése mellett folynak le. Gyönyörűen működött a szepesi körzet Igló székhellyel, ahol a színházban volt hatalmas közönség előtt előadása, ezenkívül a bodrogközi járási egyesület, mely Királyhelmecen, Leleszen és Nagykaposon tartott nagyszabású előadásokat. A SzMKE népművészeti kiállításokat rendezett Léván, Zselizen, Rimaszombatban és Pozsonyban a martosi népipar műveiből és a kiállított tárgyakat mind el is adta. Irodalom Az elmúlt esztendő végén esett ki az írói toll Komárom egyik legnagyobb fiának, Takáts Sándornak, a hírneves történetírónak kezéből. Gyönyörű alkotásai emlékét minden időkre megőrzik. A Jókai Egyesület tiszteleti tagját vesztette el benne. A komáromi írók sorából Szombalhy Viktornak jelent meg novelláskönyve (Én kedves népem), Erdőházy Hugó uj verseskönyvet adott ki (Legyen szüret), Alapy Gyula dr. A csallóközi halászat története c. munkájában sok ismeretlen történelmi adatot hordott össze e föld múltjából. Ifj. Jánossy Lajos doktori értekezése: Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon nagy feltűnést keltett, Kúr Géza (Csicsó) A csicsói, fiissi és kolozsnémai ref. egyházak története címen adott ki monográfiát. Komáromban jelent meg a szlovenszkói magyar folyóiratok jelentékeny része: Katholikus Nő Schalkház Sára, a Világosság Dinnyés Károly, a Magyar Tanító Boross Béla, a Ref. Világszövetség Csekes Béla, Kis Tükör Galambos Zoltán, Virágoskert Király József és Bíró Lucián, Tábortűz Mrenna József, Szivárvány Borka Géza dr. szerkesztésében. Művészeink közül Farkas Márta a budapesti és a pozsonyi rádiókban lépett fel, a pozsonyi rádió közvetítette Suchy Ferenc iskolaigazgató Suite című zenei művét, Körte Ferenc dr. operát fejezett be, Schmidthauer Lajos és Farkas Márta nagyszabású orgonaversenyt tartottak nov. 20-án a Sz. András templomban Molecz Margit énektanárnő közreműködésével. Uj nótafüzete jelent meg Mihola Gyuszi zeneköltőnek. Nem hagyhatjuk említés nélkül a város hatalmasan emelkedő dalkulturáját. A már említett Dalegyesület férfikara hatalmas átalakuláson ment át és bizalommal tekinthet 70 éves fennállásának ünnepe elé, mely ez idén, pünkösdkor zajlik le országos dalosverseny keretében. Az Egyetértés Munkásdalárda több alkalommal lépett fel szép sikerrel, a Katholikus Egyházi Énekkar és a Zsidó Egyházi Énekkar is életjelet adtak magukról. A magyar Tanítódalárda Ógyalla és Párkány községekben lépett fel szép erkölcsi sikerrel. A hangversenyekről fennebb emlékeztünk meg. Képzőművészet Komáromi művészeink közül Harmos Károly tanár Brünnben, Pécsett és Budapesten az Ernst muzeum termeiben es Érsekujvárott állított ki és kiváló sikerei voltak. Ugyancsak az Ernst múzeumban rendezte kiállítását Nagy Miklós művészföldink is, az akvarell hivatott mestere. Nagy sikert arattak a Basilides testvérek. Basilides Barna Velencében a nemzetközi tárlaton és a Kéve kiállításán vett részt, mig Basilides Sándor a Munkácsy Céh kiállításán szerepelt. Basilides Barna több képe galériákban talált otthont. Berecz Gyula szobrászművész nagyobb alkotása a Hajléktalan és édesanyjának síremléke a katholikus temetőben. Tudomány Fiatal orvosföldink, Selye János dr., Selye Hugó dr. szanatóriumtulajdonos szép készültségű fia a Rockefeller-alapítvány ösztöndíján az amerikai montreali egyetemn tölt be egyetemi tanársegédi állást. A fiatal orvos a hormonokkal és a belső szekréciós mirigyekkel folytat kísérleteket. Közmivelődés A komáromi járási közmivelődési választmány megalakult és elnökévé Szijj Ferenc dr. nyug. polgármestert választotta meg. A nyomdászok szakegyesületében Landesmann Lajos és Derka Béla tartottak szakelőadásokat A pozsonyi rádióban Sült József tanár és Erdőházi Hugó tartottak előadásokat. Kongresszus A magyar egyetemi és főiskolás ifjú-Az 1932. év története. 5. Irta: Memor. 35 A csallóközi halászat történetéhez. Nyitra, Schuttweg és az izsai vizeket. Ebből látszik, hogy a Zichy-féle birtokos-változás ellenére, elegendő halászóvíz maradt a vár parancsnokainak kezén. 1741- ben a várkormányzatnak négy vizafogója volt bérteadva 20, 19, 29 és 19 l'orin'ért. A bérösszegek mutatják, hogy ezekben már kevés vizát fogtak abban az időben. A komáromi várbirtok jövedelme a halászatból kitett 1745. évben 583 forint 53 dénárt, 1746-ban 401 forintot és 1747-ben 212 forintot, tehát a jövedelmezőség csökkenő tendenciát mutat.1 A Csallóközben a viszonyok nem igen változtak. Most már kevesebb az árvíz, mert az ármentesítés munkája elkezdődött. A gyakori árvizek, melyek végigseperték a Csallóköz földjét, most már ritkábbak lesznek. Meg is becsülik a halászat jogát jobban, mint azelőtt. 1727-ben Konkoly István tiltakozik Komáromvármegye színe előtt a Csajághy ág kihaltával az örög, Kis Encsere és Tibalth halászóhelyeknek adományozása ellen . A Felsőcsallóközben Szentgyörgy és Bazin várak uradalmainak összeírásaiban olvashatjuk, hogy Ivány faluban, mely Károlyi Sándor tulajdona a Duna mindkét ágában van vizafogó, amelyek a földesuréi. A Landgre.cz nevű halászóhely azonban most már legelővé lett. Eberhard és a hozzátartozó Tőkés sziget halászóhelyek. Pruck (Dunahidas) Vereknye szomszédságában a dunai halászatból évi 12 forint bért hoz a földesúrnak. A szigetet Verth-nek nevezték, most Rauverth. Misérd erdőit a Duna mind elszaggatta, épen így Szemet falunál is. Fél faluhoz tartozik a Tőkés sziget, melyet a Duna négy részre szaggatott. Ezeket Mangród és Középsziget-nek hívják. Ez az utóbbi Fél, Sáp és Tamásháza határán van. Félhez tartoznak még Alfalu és Patószeg. A Thököly mozgalom idejében Alsónyárasd teljesen elpusztult. Felistái is sokat szenvedett. Kürt és Kiskört határában három halastó is van: Urtava, Csalató és Egyháztó. Vámosujfalu, ahol egykor ügyes halászónépek laktak a hozzátartozó Huzamér birtokkal együtt, nem szolgál halászattal az uraságnak. Az összeírás felemlíti még Kis-Paka (korábban Lak-Paka), Béke — ez valamikor igen népes közsség volt — falvakat és a Pomza birtokot. Majd Újfalu község következik, ahol a Dunán való halászat el van tiltva. Királyfalva községnél említi az összeírás a halászatot, de ez mind tiltott dolog a jobbágynak, csak az uradalomnak van fentartva. Alsó Szeli község 1617-ig tartozott az uradalomhoz, attól kezdve a turóci prépostság birtoka lett négy halastavával együtt, amelyeknek nevei: Dombocz, Sásvize, Tőges (Tőgyes vagy Tőkés?) és Által Ásvány. Szélinek két malma van a Dudvágon.1 Pozsonyvármegye azóta, hogy a helytartótanács ott települt le, nagy gonddal őrködik afelett, hogy a pozsonyi piac hallal elegendőképen legyen ellátva. Úgy látszik, szokásos volt a helytartótanácsosoknak halat is ajándékozni, legalább erre vonatkozik a vármegye 1740. évben hozott határozata, amelynek értelmében az alispán felhatalmazást nyert arra, hogy az udvari dicastériumok tagjainak, amikor azokat gratificálni akarja, hallal szolgálhasson és utasítja a megyei perceptort, hogy ezt kiadásban számolja el.* 2 1745-ben már panasz van a halpiacra, mert a komáromi halászok és halkereskedők a külső halászoktól összevásárolják a halakat és a főhalakat egyeseknek osztogatják ki, aminek következtében a pozsonyi piacra kevés hal kerül. Ha a vidéki halászok (a csallóköziek) idejönnek, úgy ezek lássák el a pozsonyi piacot.3 Amint a következmények mutatják, a pozsonyi halpiacon nem volt olcsó a hal, mert maga a helytartótanács látja szükségesnek a közbelépést 1753- ban kiadott rendelkezésében. Ez megállapítja, hogy a halak árai közt nagy eltérések vannak, a hatóság feladata ennek a megvizsgálása és az erről való jelentésnek felterjesztése. A szolgabíró hivatása, hogy 'A Szentgyörgy és Bazin várak birtok-összeírásai. 1737. 2Pozsony. Orsz. levéltár. Pozsonyvármegye közgy. jegyzőkönyve. V. 157 1. 3U. o. V. 565 1. a halkereskedőket beidézze és az árkülömbözetet rövid úton való tárgyalás utján kiküszöböljék. A pozsonyi halkereskedők a halak árát a minőség szerint állapíthatják meg, ennél viszont két körülmény játszhatik szerepet. A kereskedő vagy első kézből vásárolja a halat, vagy pedig kereskedőtől, amely esetben a hal természetesen drágább. Szerepet játszik az is, hogy a hal friss és elevenbe, vagy n|em. Ha a kereskedő élő halat vesz, nagyobb árat is fizet. A hal ára a város által bizonyíttassék és az is, hogy első kézből való beszerzés-e vagy pedig halkereskedőtől vásárolt-e az áru? A városbíró erről hivatalosan tanúsítványt adjon. A halkereskedők nyilatkozatát a helytartótanács leküldi.1 Mivel a vármegye nem intézkedett sürgősen, sürgős választ kér a helytartótanács. Azonban ez a rendelkezés sem ért sokat, mert a hatósági intézkedések igen nehézkeseknek bizonyullak. 1756-ban újabb rendeletet bocsát ki a helytartótanács három kemény pontban: az alispánoknak meghagyja, hogy mi módon támogassák a halárusítás ügyét, kisérjék figyelemmel, milyen áron árusítják a halakat a piacon, vagy a bárkából a pozsonyi és a külső (vidéki) halászok. A halak nemeit külön rubrikába írva minden hó végén tegyenek erről jelentést. Azután adják okát, hogy a nagyobb fajta halak, mint a viza, tok miért nem jönnek a piacra kellő mennyiségben vagy egyáltalán nem is kerülnek a piacra, a pozsonyi halászok hiábavaló kifogásait ne vegyék figyelembe. Végül eltiltja Pozsony városát, hogy a behozott halak után valami taksát szedjenek.2 A rendelkezést utóbb oda módosítja, hogy az alispán csak az első kézből beszerzett halakról tegyen jelentést, mig a többiékről, tehát főleg a kereskedelem utján forgalomba jutó halak árai felől a város tartozik jelentést adni havonta 3 Pozsonyvármegye megírja jelentésében, hogy úgy a halászok, mint a halkereskedők komáromi lakosok, akik a pozsonyi piacot felkeresik, *U. o. V. 1009 1. *U. o. 1186—1187 11. 3U. o. V. 1208 1. iBécs. Közös p. ü. levéltár. Hung. 15165 fasc.
