Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-06-24 / 50. szám
2 oid&l. 19á3. június 24 világkonferenciának meg kell találni a középeurópai kérdés megoldását. Évek óta mutatok reá a középeurópai államok szoros együttműködésének fontosságára és ez a véleményem semmiesetre sem változott. Politikai megfontolásokat azonban ebben a tekintetben teljesen háttérbe kell szorítani. Az ezüstalapra vonatkozó szerződések lehetőséget nyújtanak arra, hogy a dunai államok egymás közötti és a szomszédos államok közötti gazdasági viszonyok kiépíthetők lesyenek. Csehszlovákia erre nézve nem tett a világgazdasági konferencián konkrét javaslatot, de kész arra, hogy a gazdasági és pénzügyi fölépítésre irányuló törekvéseket a lehetőség szerint támogassa. Osuski követ szerint a szláv oknak állandóan résen kell üllaniok. A párizsi csehszlovák követ, Osuski dr., aki Benes Ede dr. külügyminiszternek a legszorosabb politikai hive, előadást tartott Párizsban „Középeurópa helyzete az európai politikában“ címmel. Osuski foglalkozott azzal a váddal, hogy a szlávok még mindig nem tudták megszervezni Közép-Európát. Szerinte a szlávok(!) évszázadokon át a Nyugat védőbástyáját alkották a barbár hordák ellen és nem csoda, ha tizennégy éves függetlenségük alatt nem hajthattak végre olyan müvet, amelyhez a Nyugatnak is évszázadok kellettek. Majd vitába bocsátkozott Bethlen István gróf volt magyar miniszterelnök legutóbb megjelent könyvével és berlini felolvasásával. Bethlen revíziós tanait teljesen elavultaknak minősítette. Ezekkel ellentétben Közép- Európát a közérdek és nem egyesek érdeke alapján kell megszervezni. Ennek két akadálya van: az egyik a Bethlen által képviselt politika, melynek következtében a szlávoknak állandóan résen kell államok, a másik az, hogy a hatalmak nem akarják belátni azt, hogy Közép-Európa államait immár nem lehet saját céljaik szolgálatában egymás ellen fordítani. A Komáromi Lapok menetrend kivonata megjelent és kapható a Spitzer-féle könyvesboltban. Ara 1 korona 20 fillér. — Érvényes május J5-től. Az Egyetértés Munkásdalárda vendégszereplése Magyar-Komáromban. _________________>KOMAROMI LAPOK« A sok meleg és fényes sikert elkönyvelhető Komáromi Egyetértés Munkásdalárda a túlsó oldali komáromi Ipartestület meghívására július hó 1-én, jövő szombaton este 9 órai kezdettel a magyar-komáromi Ipartestület székházának színháztermében fog vendégszerepelni. Igazán örülünk, hogy kiváló dalárdánk népszerű karmesterével, Krausz Mórral nemcsak az itteni, de a tulsóféli Komárom közönsége előtt is beszédes tanujelét adhatja nagy népszerűsége titkának, amely a dalszeretete, a fegyelmezettség, a próbák hosszú sora és az énektudás, az agilis karnagyuk fáradhatatlan buzgalma összetevőjéből áll. Ezek azok a feltételek, amelyek nélkül nincs siker, nincs népszerűség és nincs elismerés. A Komáromi Egyetértés Munkásdalárda azon kevés, szerencsés énekkarok közé tartozik, amelyek eldicsekedhetnek ezekkel a feltételekkel. A derék dalárda mindenegyes tagja szereti a magyar dalt és annak kultuszának terjesztése céljából, a magyar dal érdekében inkább lemond egyéb szórakozásokról és a nehéz napi munka után a pihenésre hagyott időt a dalospróbákkal töltik el, amikor a munkától kérges kezek szorgalmasan lapozzák a hangjegyeket és erősen tanulják a dalokat. A próbákon szorgalmasan megjelennek, azokról csak súlyos akadályok miatt maradnak el. így aztán a kar előadása fegyelmezett és összevágó, kerekded és gördülékeny. A magyar dalt nemcsak a müködőkar minden egyes tagja szereti, de rajongója a magyar dalnak a népszerű karnagy Krausz Mór is, akinek a magyar dal érdekében kifejtett fáradozásait nem érzi fáradtságnak, sőt azokat lelki pihenéseknek tartja. A derék énekkar és derék karnagyának munkája a m gyár kultúra, a magyar dal szolgáltában méltó megértésre is talál. Valahányszor ez a derék dalárda föllép, az első hivó szóra siet közönségünk meghallgatni a dalárda előadásait, dalestéit és dalos délutánjait. Aki ismeri Komárom nehezen fölmelegedő és otthonából nehezen kimozduló közönségét, az kétszeresen érzi, hogy mit jelent ez, mit jelent az, hogy a derék dalárda még mindig telt házak előtt szerepelt, mert Komárom közönsége, társadalmi, politikai, valláskülönbség nélkül sietett ezekre a hangversenyekre, amelyek mindig osztatlan sikert arattak. Szóval e népszerű dalárda munkálkodása a magyar dal, a magyar kultúra terén méltó elismerésben részesült mindig Komárom megértő közönségénél. Igy csak örülni lehet, hogy a túlsó oldali magyarságnak is módjában lesz e derék dalárdát meghallgatni. Nemcsak erősen hisszük, de biztosra vesszük, hogy a magyar-komáromi vendégszereplés is meghozza a maga jól megérdemelt fényes sikerét. A Komáromi Egyetértés Munkásdalárda fényes, változatos és magas nívójú műsorral megy a túlsó oldali Komárom közönségét meghódítani. A gazdag műsoron Krausz Mór Jeligéje, Blobner Munkás üdvözlete, dr. BaranyayJózsef szerkesztő kedves prológja Sonnenschein Ilike, a bájos kis szavalóművésznő előadásában, a működőkar két jeles és népszerű énekese: Topos János és Adamek József behízelgő szóló A szlovenszkói és ruszinszkói kath. leányifjúságnak még élénken emlékezetében van az a nagy jelentőségű katholikus leányifjúsági hét, amelyet az elmúlt nyáron rendeztek a Szociális Testvérek Kassán. A tavalyi kurzus a maga nemében úttörés és a kath. leányifjúság egyik legszebb megmozdulása volt, Túszén tíz városból több mint negyven leány veit részt az előadásokon. A Szociális Testvérek régen működnek a katolikus nő- és leányifjúsági mozgalomban s hosszú munkájuknak legszebb eredménye, hogy a csehszlovákiai püspöki kar nevében Bubnics Mihály rozsnvói püspök a nők és leányok megszervezését a Katholikus Akció keretén belül hivatalosan is a Szociális Testvérekre bízta. Ezzel a nagy jelentőségű megbízatással a Szociális Testvérek ily irányú munkája nagyban niegkönynyíttetett, mert így a nőknek és leányoknak a püspöki kar védelme és pártfogása alatt történik. éneke, Noseda: Szamosmenti nóták, Gounód: Fauszt operájából a katonák dala, Novák: Bácskai nóták, Verdi Ernáni operájából a Bordal, Deli: Imhol kerekedik, Erkel—Petőfi: Elvennélek, Demény: Dalrapszódia, Hoppe: Dalra föl szerepelnek. A kart betanította és vezeti Krausz Mór karnagy. Csak egy pi'lantást kell vetnünk erre a nívós műsorra, máris tudjuk, hogy egy szép müvészestben lesz azoknak részük, akik nem mulasztják el e derék dalárdát meghallgatni. A jövő szombati dalversenynek még az a vonzó ereje is megvan, hogy a dalversenyt reggelig tartó tánc fogja követni. A zenét egy hires cigánybanda a Radicsék szolgáltatják. A belépődíj nagyon olcsó: 50 fillértől 1 pengi 20 fillérig már kaphatók Magyar Komáromban Hacker Dezső és Majorovics nővérek papirkereskedésében. Úgy tudjuk, hogy városunkból is sokan fognak átmenni a hangversenyre. A Katholikus Akció munkáját akarja szolgálni és megkönnyíteni az a négynapos kath. leányifjúsági kurzus, mely július hó 5—8-ig lesz Komáromban. A kurzus célja, hogy a kath. leányokat az öntudatos, komoly, buzgó és áldozatos egyesületi munkára és egyéni apostolkodásra kiképezze. A kurzuson részt vehet minden kath. intelligens leány, vagy asszony, aki a kath. leányifjúságot szereli, mozgalma és munkája iránt érdeklődik, de különösen figyelmébe ajánljuk az előadások meghallgatását a kath. nő-, vagy leányegyesületekben dolgozó tagoknak, vezetőknek. Részvételi díj: (vidékiek részére: szállás és ellátás) Ive 70. Helybeli érdeklődők részvételi díjat nem fizetnek. Jelentkezni lehet Schalkház Sára szociális testvérnél, Komárno, Városház ucca 1, aki minden válaszbélyeges érdeklődésre készséggel ad felvilágosítást. Jelentkezési határidő július 1. Katholikus leányifjusági kurzus Komáromban. Négynapos előadássorozat a Katholikus Akció szolgálatában. Székely asszony az ő egyszülött fiáért. Irta Gyallay Domokos Az Imreh-családból sok tanult ember került ki. Régen papok, tanítók, professzorok lettek az Imreh fiúkból, újabban ügyvéd, orvos, banktisztviselő, gyáros is válik belőlük. Szívósak, életrevalóak, mint a gyümölcsfák, amiket erdei csemetékre oltott a kertész. Odahaza a szántóvető Imreli-fiak szívesen büszkélkednek nagyrament véreikkel. — Ahány Imreh — mind eszes! — juttatnak maguknak is a családi dicsőségből. Az Imreh-csemetékre persze nagy hatással van az elszármazott atyafiak példája. Lám Déneske, az Imreh Pál iskolás fia! Egyszer karácsony táján, amint ott üldögéltek a kemence körül, csillogó szemmel mondotta ki nagy elhatározását: — Én is úr akarok lenni! Az őszön kollégiumba megyek... Mosolyogva néztek rája. Nagyapó barackot nyomott fejére. — Mit beszélsz, te kis prücsök?Nem termetiéi te úri kenyérre! Nem fog úgy a te eszed... Déneske égő szemmel nézett nagyapóra. — Az én eszem? Azt majd meghallják a tanító úrtól! Csakugyan... Bakó tanító úr karácsony másodnapján, a vecsernyéről hazamenet, bekopogtatott Imreh Pálékboz. Áldást mondott az egész ház népére, aztán Déneskét kiküldötte a szobából: nem jó mindent hallani az éretlen elméjű gyermeknek. Követségbe jött, mondotta nagyapóéknak. Tanúságot akar lenni Déneske mellett. Mert úgy áll a dolog, hogy amióta ő a falu csemetéit m evelgeti, ilyen eszes, tudományon kapó, nagyra menendő gyermek nem volt a keze alatt. Isten ellen való -vétek volna ezt a fogékony, áldott lelket parlagon hagyni. Tisztelettel hallgatták meg a tanító urat. Nagyapóra néztek: őt illeti, hogy megfeleljen. Az ő nevén áll a gazdaság ... — Jó néven vesszük tanító úr szíves szándékát, —- mondotta nagyapó. — Hiszen magunk is tudjuk, hogy Isten az Imreh-familia sarjadékait észszei jegyezte meg. De hogy a mi fiúnk elhányódjék a háztól?-Nem lehet az, tanító úr. Tiszteljük mi az úri renden lévőket, bizony könnyebb élet, ékesebb sor az övék. De gondolja meg akárki: nincs nekünk több gyermekünk, csak ez a fiúcska. Egyedül való fiú. Kire száll a szép kis gazdaságunk, ha ez elpályázik? Miért kapaszkodtunk egész életünkben, ha nem marad utód, aki nyomunkba álljon? Dejszen, úgy féltjük, óvjuk ezt az egyetlent, mint a lelkünk üdvösségét. A világnak semmi kincséért el nem engednők szárnyunk alól. Megérti ezt, aki tudja a gazdaember dolgát... Megérti, hogyne. Bakó tanító úr is megértette. Utód nélkül hagyni a gazdaságot? Annyit tesz ez, mint a jó emlékezetet is sírba vinni a koporsóval. De a gyertyát véka alá rejteni? Nem tudott ebbe belenyugodni. — Fiatalok a szülők, Isten adhat, még fiakat kegyelmeteknek, — mondotta. Elborultak az arcok, földre súlyosodtak a fejek. Déneske édesanyja erejehagyottan ült le a székre és sápadtan nézett nagyapóra. — Hiszen ez a mi nagy keserűségünk! — fakadt föl a szó az öreg Imreh Mózesből. — Dejszen, nem örömest maradtunk mi ezzel az egyetlennel. Éppenhogy kénytelenségből! Mert úgy értse,, tanító úr, a szegény menyemnek ez az egy is majdnem halálát okozta. Doktorok tilalma van rajiunk, nem remélhetünk más örököst, ezt az egyszülöttet hát el nem bocsáthatjuk. Ez az igazság. Hát ezt is megértette Bakó tanító és többet nem beszélt Déneskének a diákélet szépségeiről. A gyermek észrevette a változást és keserűen mosolygott rajta. Nyilvánvaló, hogy a nagyapó a tanító urat is levette lábáról. Most már csak édesanyjában volt bizodalma. Olyasmiket mondogatott neki, hogy elpusztítja magát, ha az ősszel kollégiumba nem viszik. Szegény asszony holtra ijedt a gyermek megátalkodott beszédén. Bíztatta, jóreménységgel éltette. Megígérte neki, hogy a nyáron megindítja az ostro root a férfiak ellen. S tovább ment a szónál: csöndben készítgetni kezdte fiát az elmenetelre. Ágyneműjét, ruháját, lábbelijét a kollégium előírása szerint állította össze, pénzt gyűjtött a beiratkozásra. Majd szeptemberben a férfiak ne vethessék szemére a sok kiadást. Boldog volt Déneske. Halálra bízott a titkos szövetség erejében. De egyszer, nyár elején könnyezésen kapta édesanyját. — Beszéltem velük. — vallotta meg Déneske faggatásaira. — Hallani sem akarnak róla, hogy a kollégiumba menj Nagyon megharagudtak rám, hogy szót tettem érted. — Mi lesz most már? — sivalkodott föl Déneske. — Mondj le róla, édes fiam, — szorította keblére fiát Imreh Pálné. — Itthon is meglesz a te szép életed. — Meghalok én inkább! — busította anyját Déneske nagykeserves sírással. Az asszony tehát tovább viaskodott a férfiak pogánysága ellen. — Elsorvad az a gyermek, ha őszön el
